>Ami azt illeti, lovesem sincs, honnan a csudabol veszed, hogy idehaza
>mikent mennek a dolgok, ha ugy ervelsz ahogyan. Bevallom, nem foglal-
>koztam azzal a temaval, hogy mifele szociologiai, psziches, gazdasagi
>hattere van az egesz kerdesnek. A politikarol nem is beszelve.
>De enyhenszolva ovon aluli utes, hogy a teljes ervelesemet veted el
>ugy, hogy nincs is igazad. Nem csellengenek a fent emlitett ifjoncok

Elolvastam megegyszer amit Neked irtam, de sehol nem latom hogy azt 
irtam volna, hogy "nincs igazad" ellenben olvasom Toled "Szerintem 
elegge hitvany az az erv" , nem keverted veletlenul ossze a Te irasodat 
az enyemmel?  Velemenyem szerint felhoztam egy nehany csinos ervet a 
legalizalasra, kb 5-ot a 6.-at mara tartogattam, marmint a buntetes 
koltsegeit, erre veletlenul adataim is voltak, de egye fene.  Ha tudtam 
volna ilyen erzekeny vagy mar az elso valaszomban igazat adtam volna Neked.
Vegtere is nekem tokmindegy.  Igazad van fogalmam sincs hogy mennek a dolgok 
otthon, de mentsegemre legyen en altalanossagban irtam, negy orszagban 
szerzett tapasztalataimrol, ugyanis eddig pont ennyiben eltem hosszabb-
rovidebb ideig.  Azonban hadd emlitsem meg azt, hogy 1988-89-ben huzamosabb 
ideig, majd egy evig, otthon tertozkodtam es lattam nehany dolgot.  Pl. a 
Dimitrov teren (akkor az volt a neve, most nem tudom) lattam egy nagyon 
lerobban 20 koruli ifjut aki vidaman szipozott egy plasztik zacskobol [aztan 
olyan ugyesen ballagott hatrafele, de arcal elore a'm, hogy orom volt nezni], 
nos errol csak annyit, hogy mindezt teljesen legalisan vette/vehette a 
boltban vagy a benzinkutnal, mivel minden bizonnyal vagy valami szerves 
oldoszer vagy benzin volt a zacskoban.  Nem kerdeztem mert elesett, oszt ugy 
kinyilott a feje mint a tubarozsa csak pirosabb lett.  Lehet ez volt a szeren-
cseje mert elvittek a mentok s mivel lattak hogy szipos lehet hogy kenyszer-
elvonokurara utaltak, bar ketlem.  Az ilyenfajta "kabitoszerekrol" csak azt 
szeretnem megallapitani, hogy a heroin (tiszta es tiszra tuvel) egy aldas 
hozzajuk kepest.  Ezek az oldoszerek nehany honapon belul kicsinaljak a rend-
szeres hasznalo agyat, majat es vesejet, ha marad neki beloluk.  Marpedig aki 
ilyen "kabitoszereket" hasznal majdnem mindig rendszeres hasznalo.  Talan 
leszel szives felkutatni, hogy milyen aranyban hasznaljak ezeket a dolgokat, 
es megnyugtataskent tudomasomra hozni, mert maig is remelem hogy en egy 
egyedi alanyt lattam.  A magyarorszagi "fu" hasznalatrol pedig csak annyit, 
hogy tobb helyen is volt szerencsem az illatat orrbakapni, pl. a Pecsaban, 
es hidd el nekem nem keverem ossze a kapadohanyeval.  Tehat csak elore a 
sruccpolitikaval, majd megoldodik a helyzet magatol.  
Ja, ezutan errol nem akarok vitazni, mivel igazat adok Neked, a legjobb 
megoldas a drogok kemeny tiltasa, uldozese!  Vedd ugy, hogy meggyoztel.
Udvozlettel  Balazs Zoltan

Nyilva'n nem ve'letlen, hogy Ka'-Euro'pa'ban visszate'ro"en diletta'ns
korma'nyokat va'lasztottak, amik sok ka'rt (is) okoztak orsza'guknak.
A va'ratlanul e's drasztikusan megva'ltozott ko~ru~lme'nyek ko~zt nyilva'n
hozza'e'rto" korma'nyok is hiba'ztak volna. Nehe'z volt minden ka'rt
elkeru~lni. E's persze tiszta lapot csak olyan emberekkel lehetett nyitni,
akiknek nem, vagy alig volt korma'nyza'si tapasztalata, e's akikro"l az elso"
posztkommunista va'laszta'sna'l nem lehetett sokat tudni. Itt vannak
ku~lo~nbse'gek: Lengyelorsza'gban ma'r majd egy e'vtizeddel kora'bban
feltu"ntek jelento"s nem-kommunista politikusok, i'gy ott re'szben - de csak
re'szben - ma'r az 1989-es va'laszta's elo"tt lezajlott a politikusok
terme'szetes kiva'laszta'sa. A csehek ta'n me'g a magyarokna'l is keve'sbe'
informa'ltan is szerencse'sen tehetse'ges embereket va'lasztottak. (Ve'letlen?
Vagy me'g egy fe'l e'vszazadnyi - ke't genera'cio'nyi - szu~nettel is van
hata'sa a demokratikus hagyoma'nyoknak?)

Amikor arro'l i'rtam, hogy az Antall-korma'ny elszalasztotta az 1914 o'ta
le'nyege'ben elo"szo~r ki'na'lkozo' leheto"se'get arra, hogy haza'nk norma'lis
orsza'gga' va'ljon, nem ku~lfo~ldi sege'lyekre gondoltam. E's nem csak a
gazdasa'gra.

Az elkeru~lhetetlen volt, hogy na'lunk is feltu"njenek bo"rfeju"ek, e's ma's
sze'lso"se'ges csoportocska'k. Az nem, hogy a korma'nypa'rt egyes ke'pviselo"i
patrona'lja'k o"ket, e's a belu~gyminiszter felhaszna'lja o"ket piszkos
ce'ljaira. (A szkineket 1992-ben instrua'lo' hata'ro"rse'g a BM ala' tartozik,
teha't legala'bb ve'gso" soron Boross volt a felelo"s a teve'kenyse'gu~ke'rt.)
Az sem volt szu~kse'gszeru", hogy a korma'nyfo" ilyen hosszasan felhaszna'ljon
uszi'to' csoportocska'kat, e's hogy ezek ilyen hosszan a korma'nypa'rton belu~l
teve'kenykedhessenek (Csurka, Zacsek, e's hasonlo'k). + Ra'dio', tv einstandja.
Mindez, e's hasonlo' dolgok nagyban hozza'ja'rultak a rossz hangulathoz, ahhoz,
hogy az orsza'g nem va'lt olyan e'rtelemben norma'lis euro'pai orsza'gga',
amilyenne' Csehorsza'g pl. sokkal inka'bb va'lni la'tszik. (A'mba'r Klause'k
is ero"sen nacionalista propaganda'val opera'lnak, de legala'bb kultura'ltan.)

Erre legala'bb annyira gondoltam, mint tiszta'n gazdasa'gi ke'rde'sekre,
amikor az elszalasztott leheto"se'gro"l besze'ltem. E's ennek is vannak
gazdasa'gi ko~vetkezme'nyei: egyre to~bb nemzetko~zi ce'g inka'bb Pra'ga'ba
telepi'ti ka'-euro'pai ko~zpontja't, mint Pestre, mert ott vonzo'bb a
ko~rnyezet. Pedig a pesti infrastruktu'ra me'g mindig magasan veri a
pra'gait. (Persze Pra'ga ko~zelebb is van Ne'metorsza'ghoz, az sem mindegy.)

De most ne'zzu~k a gazdasa'gi oldala't a dolognak. E'n nem gondolom, hogy egy
centtel is to~bb sege'lyt kaptunk volna, ha nem Antall lett volna a
miniszterelno~ku~nk. Nevetse'gesen keveset voltak hajlando'ak a nyugati
korma'nyok a re'gio' stabiliza'la'sa'ra ko~lteni. Ez to~bbe'-keve'sbe'
elo"rela'thato' volt, de akkor is sze'gyen ra'juk. Ez is bu"n, de ez nem
Antalle'k bu"ne. E's nem erro"l besze'ltem.

Magyarorsza'g a 20 e'v reform ko~vetkezte'ben o'ria'si elo"nyben volt a to~bbi
orsza'ggal szemben. Na'lunk ma'r volt to~bb ti'zezer (kis) maga'nva'llalat,
amikor Pra'ga'ban me'g egy sem. Na'lunk ma'r voltak kereskedelmi bankok.
(Rosszul felszerelve, tu'lsa'gosan kis to"ke'vel, nagyon keve's szakemberrel,
de ma'r megvoltak, ma'r voltak szakembereik, stb.) Na'lunk annak volt
hagyoma'nya, hogy a va'llalatoknak el kell tudni adni azt, amit termeltek.
Persze, egy re'sze't a SzU-ba. De egyre nagyobb re'sze't ma'r 1989 elo"tt is
igazi piacon. 1990-ben a magyar gazdasa'g dinamikusan a'talakulo'ban volt.
Va'lsa'gban volt: re'szben, mert tu'l gyorsan kellett alkalmazkodni, re'szben,
mert elvesztette az orsza'g a piacainak 30-40%-a't (KGST). De a piacveszte's
ellene're az export alig cso~kkent, a nemzetko~zi o~sszehasonli'ta'sban is
kivete'lesen gyors importliberaliza'cio' (ez me'g Ne'meth-korma'ny!) ellene're
egyensu'lyban maradt a ku~lker me'rleg.

Ezt a meglepo"en rugalmasan alkalmazkodo' gazdasa'got sikeru~lt az
Antall-korma'nynak megbe'ni'tania a szu~kse'ges gazdasa'gi reformok
elszabota'la'sa'val. Pl. 5 e've ott porosodik a PM-ben kidolgozva egy modern
va'mto~rve'ny. A korma'ny nem e'rt ra' beterjeszteni, pedig ez nem politikai
ke'rde's (egyik parlamenti pa'rt sem ellenezte). De ami politikai ke'rde's
volt, pl. az a'llamha'ztarta's reformja, ahhoz azta'n hozza' sem nyu'lt. I'gy
elkezdett ho'labdake'nt dagadni az a'llamha'ztarta's deficitje, elszi'vva, de
legala'bbis megdra'gi'tva a forra'sokat a va'llalkoza'sokto'l,
a beruha'za'sokto'l.

E's a deficit egy jelento"s re'sze elkeru~lheto" lett volna. Amikor arro'l
besze'ltem, hogy 1990-ben kedvezo" volt a nemzetko~zi ko~rnyezet, arra
gondoltam, ha'ny ku~lfo~ldi nagyva'llalat a'llt sorba aze'rt, hogy
beruha'zhasson na'lunk. De a magyar korma'ny nem ko'tyavetye'lte el a
ra'bi'zott vagyont, inka'bb hagyta sze'trohadni, to~nkremenni, csak a mie'nk
maradjon. 1990-91-ben gyakorlatilag mindegyik kereskedelmi bankunkra
volt ke'ro". A legto~bbre to~bb ku~lfo~ldi bank is pa'lya'zott. Nem, mi nem
adtuk. Pedig annak nem csak az lett volna az e'rtelme, hogy moderniza'lta'k
volna a gazdasa'g mu"ko~de'se't akada'lyozo'an elavult magyar bankrendszert,
e's beintegra'lta'k volna a nemzetko~zi pe'nzvila'gba, hanem az is, hogy
felto"ke'si'tette'k volna a bankokat. Eddig to~bb mint 350md Ft-ba keru~lt a
bankrendszer szana'la'sa, e's me'g ta'volro'l sincs ve'ge. Ez o~nmaga'ban
akkora, mint az idei ko~ltse'gvete'si deficit. Ez megspo'rolhato' lett volna,
ha 1990-ben nem tabu a bankrendszer privatiza'la'sa. E's ez csak egy te'tel.
Ha akkor nem a privatiza'cio' befagyaszta'sa, majd csigatempo'si'ta'sa lett
volna a ce'l, akkor sokkal kevesebb ce'g ment volna to~nkre 1992-to"l. Ez
sem lett volna megolda's a magyar gazdasa'g alapveto" struktura'lis
proble'ma'ira (pl. O'zdot ka'r is volt megpro'ba'lni eladni, ku~lo~no~sen olyan
felte'telekkel, hogy csak az a'llam veszthetett rajta), de sok ce'gnek
mento"o~vet jelentett volna a to"keinjekcio', technolo'gia transzfer, e's a
ku~lfo~ldi beruha'zo' hozta piac. Akkor is no"tt volna a munkane'lku~lise'g,
so"t, 1990-ben esetleg gyorsabban, mert a ku~lfo~ldi beruha'zo'k gyakran
jelento"s le'tsza'mlee'pi'te'ssel kezdte'k az a'tszerveze'st (l. Tungsram),
e's persze a ku~lfo~ldi beruha'zo'k egy re'sze is szu~kse'gszeru"en rosszul
do~nto~tt, de legala'bb a kora'bban ott dolgozottak egy re'sze'nek tova'bbra
is lenne munka'ja.      ** Itt a ve'ge, ele'rtem a 99 sort. **

Ko"ro~si Ga'bor

Na megint itt vagyok megkesve.Lett volna egy par szavam His Tory
Lordshipnek,de olvastam hogy par hetre eltavozott Magyarorszagra
hirdetni az angol felsobbrenduseget,valamint opciokat es a sznobizmus
legfelsobb fokat tanitani.Ezert most kihagyom Olordsagat amig visszater.
A Proligyerek nem szokott ovon alul utni.(Biztos vagyok benne hogy Pesten
a sirhantot is Szo"r Hentnek fogja ejteni.)
Zsoter Andrasnak Mao Ce Tung Citybe:
Egy fontos szot elfelejtettem odabiggyeszteni.Igy kellett volna kineznie:
A FORUM eszak-amerikai MAGYARNYELVU....stb.
Egye fene,legyen Maria Terezia a 10 000 Ft-oson,de a 100 000 Ft-osnal
ragaszkodom Ciccolinahoz!
Varga kolleganak Sydneybe:
Igazan meghato volt gyors reagalasod,es feljelentesed a Mosszadnal.Sot,
meg szenator McCarthy-t is megemlitetted.Ujabban azert kernek az emberek
menedekjogot Ausztraliaban mert mar nincs kommunizmus Magyarorszagon?
A Labour Party biztos meg is adja nekik.Talan ezert is leptel be?Vagy egyet-
ertettel volt vezerukkel Gough Withlam-mal,akinek az elso dolga az volt,mi-
utan megvalasztottak hosszu ido utan a Partot,hogy felhivja Brezsnyev elvtar-
sat es elismerje a Sz.U. jogat a Balti allamok bekebelezesere?Igazan meghato.
A feljelenteseddel ne kinlodjal az egyik Indiana State Universitynel.Talan
menjel
Bondi-ba,estleg egy Hakoah-meccsre,ott is atadhatod a feljelentesedet az
illetekeseknek.Es meg valami:bloody wog-oknak bloody new australian language-n
levelezni is very un-australian.
Hidas kollega,Svajc:
Kerdezed hogy mit javasolnek az olcsobb elelmiszer arakhoz.Mar tobbszor
feltettem
a kerdest a Forumban:hogy lesz a 60 Ft/kg-os felvasarlasi arbol 400 Ft/kg hus?
A 6Ft/lit felv. arbol 35 Ft/liter tej?Hany kezen megy at az aru ameddig a
termelotol
a fogyasztohoz er?Kik,hogyan,mennyi sa'pot szednek le?Es fokent MIERT?Szerin-
ted a megoldas,mint pl.nyugdijas szuleid eseteben a Kim Ir Szen-i doktrina,hogy
napjaban csak ketszer egyenek?Sot aki csak egyszer eszik az kormany-kituntetest
kap?
Na,mara eleg ennyi,holnap jon a tobbi.
Szevasztok,a Rambo Arpi.

Tisztelt Forum !

Kolos irja Zs.A.-nak en meg belekotyogok :
> Az elozonek rengeteg formaja ismeretes, de mindannyiszor kepes ra,
> hogy teret nyerjen, format oltson. A veszely, hogy beavatkoznak az
> ember alapveto jogaiba, nyilvan benne van minden _iranyitasban_.
>  De marhasag lenne ezt a "marihonalja"-tiltassal azonositani.
Oszt miert ?

> Azonkivul a stilusod olyan erzetet keltett, mintha ugy gondolnad,
> "mindenkinek alapveto emberi joga a kabszerezes".
Miert nem az ? Ki vitatja el tolem, es milyen alapon ???
Magyarazd meg !

A tiltas/nem tiltas kerdesben nem tudok igazan allast foglalni, elsosorban
kompetencia hianya miatt. Sajnos nem tudom felmerni a tarsadalmi
kovetkezmenyeket. Viszont valami hevesen tiltakozik bennem az ellen,
hogy valaki eldontse helyettem, hogy nekem mi a jo es mi nem. 
Ennek megfeleloen enyhe preferenciam van az engedelyezes fele.

Inkabb olyasmi torvenyeket tudnek elkepzelni, ami azt biztositana,
hogy mindenki csak a sajat eleteert legyen felelos es ne 
veszelyeztethesse pl. a fuszivassal masoket (persze ez elegge 
utopisztikus, a dolog ennel sokkal osszetettebb).
Pl. mint a dohanyzas tiltasa olyan helyen, ahol az ember nem
valaszthatja meg hogy oda megy-e vagy sem ("kozepuletek").
Talan errefele kellene elkezdeni a vizsgalodast, es nem arra,
hogy "hu de sok a majrak, tiltsuk be az alkoholt" ...
Ilyen esetekben johet az ellenpropaganda, de senki ne tiltsa
meg a pohar vorosboromat a vaddisznoporkolt melle...
Majd en eldontom...
Teljesen hasonlo pl. a biztonsagi ov kotelezove tetelenek esete. 
Itt aztan vegkepp nem ertem mert szolnak bele az eletembe.
Meg tudna valaki magyarazni nekem, hogy itt milyen alapon 
buntetnek ? Ennyi erovel mindenkit kotelezhetnenek a golyoallo
melleny viselesere, elvegre sose lehet tudni...
Na befejezem, mert kezdek teljesen masrol beszelni, mint
amirol szo volt...

Kokeny Tibor

Varga Peter Irja:
>>Reg elhalvanyult emlekeket visz a viz. A szines TV-rol nap-nap utan latom
>>az amerikai armadat, amint hadihajok keszenletben, helikopterek berregve,
>>keszek, hogy percek? orak? alatt lerohanjanak egy kis orszagot, mert annak
>>az elnoke behivta oket...

Olajos Imre valasza
>Erdekes, en pont forditva latom. Adva van egy diktatorikus kormany (a haiti
>puccsistak <-> Rakosi), adva van egy ezzel a "kormannyal" elegedetlen nep.

Az mar teljesen lenyegtelen, hogy a haitii elnok markszista, aki egyebkent
nem is nagyon akar hazamenni. Sokkal egyszerubb lenne, -ha mar az amerikaiak
markszista elnokot akarnak-, ha lerohannak egy fust alatt Kubat is, es csi-
nalnanak egy swap-ugyletet; Fidelt menne Haitiba, Cedras pedig Kubaba el-
noknek, hogy razza csak gatyaba az elkanaszodott kubai nepet.

>Akkor '56-ban Amerika nem jott a segitsegunkre.

Viszont nagyon jol jott nekik a felkeles, igy egybol el is tudtak cserelni
minket az oroszokkal.

Tamas

Dr. Bartfai Imre irja:

>Nemenyi Peter Istvan irja; "...moderatora cime *.jhu.edu, TEHAT magyar"

Imre! Mit irtam en? Erre nem emlekszem. Nem keversz ossze veletlenul va-
lakivel? Az Istvan megszolitas kapcsan gyanakszom erre a lehetosegre.

Nemenyi Peter Andras

Kedves FORUMosok!

Most eloszor sikerult "bombat" robbantanom egy rovid kommentarral.
Persz, hogy nem lehet az egeszet ilyen roviden elintezni, pusztan a 
nemteszesemet akartam kifejezni, oly modon hogy sokakat irasra 
serkentsek mert kivancsi voltam a velemnyekre.
Szoval az Antall kormany a nagy nemzeti kereszteny kurzus kereteben
20 evre szerzodest kotott a kereszteny egyhazakkal az egyhazi iskolak 
tamogatasarol. Ez nagyon szep a kerdes csak az, hogy miert epp a katolikus
iskolakkal tette ezt, miert nem tette ezt mas egyhazakkal, Waldorf es egyeb
modern iskolakkal, miert tette ezt 20 evre elore( a kormany szelleme hagy 
eljen csak minel tovabb)?
Az egyhazak (maramelyik... vallasszabadsag:-(  ) igy is kapnak allami tamogatas
t
Meg jo hogy elozo kormany nem vezette be a "vallasadot" (volt rola szo...).
Ha ugy lenne ahogy Orosz Feri irja es a az allam penze tisztan a kozfeledatok
ellatasara mene az szep lenne, de ez gyakorlatilag sztevalaszthatatlan az iskol
a
egeszetol. Ekkor ugyanis egyhazi iskolaba jarni ill. allami iskolaba jarni +
a specialis egyhazi targyakat hozzatanulni valahol (penzert vagy az egyhaz  pen
zen) az ugyanaz lenne. Nyilvanvalo, hogy nem ugynaz.Termesztes, hogy jar 
tamogatas minden iskolanak, de a hatar meghuzasa nehez es kenyes kerdes. Es
mivel emberek vagyunk ezt nem lehet mindenki szamara igazsagosan megoldani.
En helyesnek tartom a normativ tamogtast azt mindenkinek (persze ennek 
magasbbnak kelene lennie) a tobbit meg ki-honnan.
A legjobb megoldas persze az ideologiasemleges oktatas, vagyis az iskolakban
nem probalnak semmilyen agymosast sem vegrhajtani GYEREKEKEN, hanem az
"altalanos muveltseget" oktatjak, altalanos kepet adnak vilagnezeti kerdesekrol
es nem vernek semmilyen ateizmust, keresztenyseget a gyerekbe, hagyjak hogy
hagy dontson az aki a legilletekesebb, a gyerek akiben szepen lassan felnove
ki fog alakulni egy vilagkep.
Az "allam halaz"-ba mindannyian beletartozunk. Az allam garantalja
az oktatast minden lakoja reszere. Aki ennel tobbet akar az termeszetesen 
igy vagy ugy fizessen erte. Az oktatas (kutatas stb.) az kozugy, az
egyhazi_oktatas az nem. Az egyhaz arogansan kovetelte vissza az iskolait most
meg nincs ra penze, hogy fenntartsa oket akkor meg minek kellett nekik az 
iskola?

A2

Haiti: Gusztustalannak tartom ahogy "Haiti Showdown" -kent kozvetitenek egy
(keszulo) haborut. Az amiknak nagy a szajuk, persze ha mindez nem egy hangyanyi
orszagban tortenne akkor lehet hogy csak a jokivansagaikat es egyutterzesuket
fejeznek ki a szenvedo nepnek.

Dear Druszam,

 >Az USA nehany tagallamaban bevezetik az iskolai imadkozast.  Rossz hir.
 >Egy tanar ez ellen tiltakozott.  Jo hir.
 >Felfuggesztettek allasabol.  Rossz hir.  Birosaghoz fordult.  Jo hir, mert a
 >kozvelemeny figyelmet felhivja erre az alkotmanysertesre.

 Az amerikai alkotmany elso kiegeszitese kimondja :
 " Congress shall make no law respecting an establishment of religion."

 Jefferson elnok egy 1802-ben irott leveleben, ezt az un. Establishment
 Clause-t (EC) "wall of separation"-nak nevezte Egyhaz es Allam kozott.
 Ekkor Massachussetsben meg a Kongregacios Egyhaz allamegyhaznak szamitott,
 Marylandben a zsidok nem vallalhattak kozhivatalt. Alkotmany ide vagy oda.

 Az EC-t 1947-ben precedens jelleggel ertelmezte az U.S.Supreme Court
 az Everson v. Board of Education ugyben.
 Ekkor New Jersey egy torvenyet vizsgaltak meg, ami utazasi koltsegeket
 teritett meg minden diak (igy az egyhazi iskolak diakjai is) szamara.
 A U.S.S.C az alkotmanyossag mellett dontott, 5:4 aranyban. DE !!!
 A tobbsegi velemenyt megfogalmazo Hugo L. Black biro a kovetkezo,
 kesobbiekben donto jelentosegu mondatokat irta le :
 " Neither a state nor the federal government can set up a church.
 Neither can pass laws which aid one or all religions or prefer one religion 
 over another.No tax in any amount, large or small can be levied to support
 any religious activities or institutions, whatever they may adopt to teach
 and practice religion."
 Ezt a tobbseg azonban nem erezte az Eversonban hasznalhato ervnek.
 (Lett is botrany, Frankfurter es Rutledge jo hogy le nem hulyeztek
 Black-et a kisebbsegi velemenyben.)

 A georgiai "period of silence" az 1985-os Wallace v. Jeffrey dontes alapjan
 lenne alkotmanyellenes, CSAKHOGY az egy 6:3-as dontes volt.
 (ez a hasonlo, de alabamai torvenyt rugta meg) Es peldaul
 Sandra Day O'Connor es maga Burger fobiro is  a kisebbsegi velemenyt
 tamogatta. Kedves druszam, Georgia most megprobalja kidobatni Wallace v. Jeff-
 reyt, szamitva arra, hogy Scalia egyesiti a konzervativokat. 
 A Pelican Brief cimu muremek fenyeben ,ez egy igazan moderalt politika :-))

 Amerika nem ateista ... Szekularis de  judeo-kereszteny ertekrendu
 orszag ,maga Jefferson is hivo volt . Lenyegeben mindenki hivo volt
 az alapitaskor. Az egyhazakat egymastol kellett megvedeni, nehogy
 befolyasukat politikai hatalomma konvertalva,megismeteljek az emberiseg
 tortenetenek klasszikus mellefogasait. A vallasos neveles tamogatoinak
 azt kell bizonyitaniuk az U.S.S.C elott, hogy nem igazan egyhazi tanitast
 hanem sokkal inkabb ,valamilyen altalanosan elfogadott ,szekularizalodott
 elvet kepviselnek. Nyilt tamadas az Everson ellen, meg Scaliaval egyutt is,
 teljesen remenytelen. 
 
 McGovan v. Marylandben  (a hires Sunday Sale Case) es a kaliforniai 
 alkotmanybirosag un. karacsony donteseiben, elfogadtak azt az elvet, hogy
 egyes vallasi dogmak mar  "beleszekularizalodtak" a kozgondolkodasba.
 A Tizparancsolat bizonyos pontjai szekularizalodtak, bizonyos pontjai nem
 ezert az nem ragaszthato ki, nem olvashato fel a teremben. (Stone v. Graham
 1980). 

  A New Yorki iskolaszekek kiserletet tettek, hogy egy
 egyhazak feletti deista imat ajanljanak fel,ezt szinten elvetette a U.S.S.C.
 (Engel v. Vitale)
 A lenyeg az, hogy a koziskola mint intezmeny az o adminisztrativ erejevel
 ne serthesse meg az EC-t.

 Mindazonaltal  maganfinanszirozassal az iskolan kivul, de koziskolai
 szervezessel SZABAD  vallasi propagandat folytatni.
 (Zorach v. Clausen (1952)) (Az iskolai epuletek azonban nem hasznalhatoak
 (McCollum v. Board of Education (1948))
 Mitobb, mit is irt a tobbseg a Zorach dontesben ?!
 "We are a religious people whose institutions presuppose a Supreme Being."
 Mikozben az EC-t vedjuk,annak hatarain tul tamogatjuk a judeokereszteny hagyo-
 many megorzeset.

 A tizennegyedik alkotmany kiegeszites es maga az elso alkotmanykiegeszites
 a vallasos embereket is vedi, egymastol es az ateistaktol.
 Itt konkurrens jogokrol van szo, hiszen, most egy amerikai egyhazi iskola
 tanulojanak szulei ketszer fizetnek a kotelezo ("truancy is a status offense")
 oktatasert. Elvileg, az elemi iskolai oktatasnak az altalanos tamogatasa
 epp az Everson majority opinion fenyeben, egy friedmani voucherrel
 feloldana az ellentmondast. Elvileg. Szoval a helyzet a valtozatossag
 kedveert bonyolult. Mindenesetre bonyolultabb mint Aranyos Attila
 ketsorosa.
 EG( your fellow atheist :-))

 P.S Ha valaki arrol ohajt filozofalni mi a vallas, a U.S.S.C ertelmezeseben
 a Szekularis Humanizmus cimu ateizmus es a Transzcendentalis Meditacio 
 vallas.