Nagy elvezettel olvasom nap mint nap a Vegh Laszlo indi-
totta lavinat az emberkozpontu vilagegyetemrol es a fi-
nomhangoltsagrol. Engedjetek meg, hogy laikus modra
belekotyogjak, belefilozofaljak egy kicsit. Eloismereteim nem
terjednek tul az "Elso harom perc" nehany evvel ezelotti
olvasasan.
Az allitas lenyeget ugy fogalmaztam meg magamnak, hogy " a
vilagegyetem az alapveto allandok ertekeinek csak igen szuk
hatarok kozotti ertekeinel lehet olyan, amilyennek mi megis-
mertuk, beleertve az anyag (proton, neutron, stb) es az elet
lehetoseget is".
Ez eddig a fizika dolga, nincs vele mit vitatkozni.
Ami azonban ezen tul, a filozofiaba csap at, az nem nagyon gyoz
meg. Mi lenne, ha mas lenne a fizikai szerkezet? ILYEN anya-
gok, (kvark szinttol felfele) valoban nem letezhetnenek. De mi
zarja ki, hogy egy OLYAN vilagban masfajta szimmetriak, masfajta
elemi epitokovek, masfajta atomok ne johetnenek letre. Olyanok,
amelyek ott valami masfajta szervezodest (eletet, ertelmet) hoz-
nak letre, es amit mi azert nem tudunk elkepzelni, mert mi
ILYEN vilagban elunk ?! Ami nincs benne a fizikusok (kozmologusok)
fejeben, az persze nem johet ki a modelljukbol sem.
Tetszetos, de teljesen tudomanytalan a "sok egymas mellett letezo
univerzum, amelyeket nem eszlelhetunk" feltetelezes. Csak arra jo,
hogy el lehessen tavolodni a tudomany alapgondolatatol, hogy ugyanis
a letezo vilag letezo jelensegeire keresunk magyarazatot. A tobbi
marad a samanokra, papokra, sci-fi irokra, alanyi koltokre. Nem
mintha lebecsulnem oket, de ertsuk meg, hogy massal foglalkoznak!
"A vilag minden egyes esemeny soran, amelynek tobb lehetseges
kimenetele van, felhasad a lehetseges vilagokra". Gyonyoru kep,
legalabb olyan szep, mint amikor Petofi az alant repulo Napot
a faradt madarhoz hasonlitja! Ha ugyanis egy kicsit is komolyan
veszem, akkor minden uran atom minden 10^-12 masodpercben donthet
ugy, hogy elbomlik, meg ugy is, hogy nem. Ezert, ha az egesz univer-
zum helyett csak 238 g uranra gondolok, ami ugyebar 6*10^23 atom,  
akkor 10^-12 masodperc mulva 2^(6*10^23) vilag lesz [10^(2*10^23)],
es 1 masodperc mulva ezt kell a 10^12 hatvanyra emelni. Ha't !?
Lehet erre azt mondani, hogy nekem nem eleg elenk a fantaziam, ha 
nem tudok ennyi vilagegyetemet egymas mellett elkepzelni. Lehet.
Tulajdonkeppen, ha valaki mar kettot el tud kepzelni, akkor mar
ennyinek sincs akadalya. Mindenesetre nem irigylem Roboz Andrist,
akinek ennyi vilagegyetembol kell kikeresnie azt az egyet, ahol 
" nem mondott nemet az a budos..."
Vagy, ha mindenaron fenn akarjuk tartaniezt a filozofiat, akkor
persze lehet mondani, hogy " azert egy radioaktiv atom elbomlasa
vagy nem bomlasa megsem vilagkettozo esemeny, ahhoz legalabbis
Kennedy meggyilkolasa, vagy a golyo celtevesztese kell". Ugye 
milyen tudomanyos?
Aztan itt van az a koltoi metafora, hogy a "vilagegyetem vissza-
tekint sajat magara, es elgondolkodik sajat eredeten". Jol rimel-
nek ra Petofi sorai ugyanabbol a versbol: "Visszanez megegyszer,
 . tekintettel, s mire szeme eler a tulso hatarra, lehullik feje-
rol veres koronaja". [Elnezest, fejbol irtam, egy szo, talan
'faradt' nem jutott eszembe es a sorokat sem tudom tordelni]
Szoval a Vilagegyetemet a legkevesbe sem erdekli, hogy egy atlag
galaxis spiralkarjan egy atlag csillag korul van-e ertelem, vagy
nincs. Elegedjunk meg annyival, hogy a korulottunk levo vilagegye-
tem egyes jelensegeit magyarazni tudjuk eszunkkel, logikankkal,
fizikai modelljeinkkel es matematikai apparatusunkkal, de messze,
nagyon messze vagyunk attol, hogy befolyasolni is tudjuk.
[Mas persze a helyzet a foldi bioszfera letevel es sajat jovonkkel,
de ez nem ennek a beszelgetesnek a targya.
_________
Kozben megjott a VITA legujabb szama, ahol Czigany Zsolt veti fel,
es kerdojelezi meg az ember "kozmikus felelosseg"-et. A kerdes az,
hogy akarja-e az emberiseg a sajat hosszutavu fennmaradasat?. Ha
igen, akkor ebben felelossege van, ha nem..!? Hat akkor a vilagegye-
tem majd valahonnan mashonnan nez vissza onmagara! 

Jedlovszky Pal, az idosebb, egy darabig meg Koreabol

Eloszor is, nagyon megorultem Ko'csi Zolta'n irasanak, teljesen 
egyetertek az o kovetkezteteseivel.

Czigany Zsolt:
>Mi a KOZMIKUS FELELOSSEG?
Nem tudom; szerintem nekunk nincs ilyen... Legalabbis en soha nem 
ereztem felelosseget a Galaktikaert vagy barmelyik csillagert, sot 
(kicsit pirulva, de bevallom, hogy) meg a Napert es a Holdert sem...

>-Felelosseg? Miert? Elronthatjuk a vilagot? Mi az, hogy rossz? (O.K. Peter
>tudom, hogy nem szereted a jo es rossz kategoriakat, de azert remelem
>erted a kerdest)
Igen, elronthatjuk, ez azt hiszem, elegge lathato; leginkabb azzal, 
ha tulsagosan sokat akarunk tenni-venni.

>-Felelosseggel tartozunk? Kinek?
Hat ha valakinek, akkor magunknak. Vagyis igazabol nem annak, aki 
vagyunk, hanem annak aki szeretnenk lenni, vagy akinek hisszuk 
neha magunkat...

Vegh Laszlo:
>Egyetlen fele eletet ismerunk. Az erveleseink kozott a kulonbseget talan az
>alabbi peldazat vilagithatja meg. Elottunk egy tele tal sutemeny. A tetejen
>kerek es edes sutemenyek vannak. En feltetelezem, hogy a tal feneken is ilyene
k
>a sutemenyek. Te amellett kardoskodsz, hogy ebbol nem lehet kiindulni, ott
>nyugodtan lehetnek pogacsak is.
  Kedves Laszlo, itt egy picit csusztatsz. Ha egyetlen fele eletet 
ismerunk, akkor a sutemenyes tal tetejen is csak egyetlenegy 
sutemenyt lathatsz jelen pillanatban. Igy pedig azert maskent nez ki 
a dolog, es valoban sokkal kevesbe megalapozott az a velemenyed, hogy 
az osszes sutemeny a talban ugyanolyan, mint a legfelso.

>   Miert allithatod, hogy az az egyetlen fajta elet, amit ismerunk, annyira
>mas lenne mint a tobbi, ahogy feltetelezed? Ha olyan sokfele modon elkepzelhet
o
>intelligens elet, akkor miert nem latunk ra peldakat koros-korul? Ehhez me'g
Ad 1: Amennyire en latom, Andras eppen nem azt feltetelezi, hogy a 
tobbi eletforma mas, mint a mienk, hanem a te feltetelezesedet 
tamadja, miszerint a tobbi eletforma csak a mienkhez hasonlo lehet. 
Nem ugyanaz...
Ad 2: Abbol, hogy nem latunk valamit, meg nem kovetkezik az, hogy 
nincs, sot meg az sem, hogy nem az orrunk elott van eppen... Csak 
peldakeppen, kepzelj el egy patkanyt (aki koztudottan intelligens 
allat...). Szerinted mennyit vesz eszre a patkanyunk az emberi 
civilizaciobol? Feltehetjuk, hogy az illeto egyed egy varos kozepen 
(illetve alatt) el, sot akar a varos konyvtaraban is lakhat... 
Mennyire tunhet fel neki, hogy mindaz, ami korulotte van, egy idegen 
civilizacio muve? Mennyire koti ossze mindezt az emberrel, akivel nap 
mint nap talalkozik? Eleg valoszinu, hogy meg ha ra is jon, hogy itt 
valami "civilizacio"val all szemben, meg lesz rola gyozodve, hogy 
annak nem az ember a teremtoje, hanem csak egyfajta eszkoz benne, es
kitartoan keresi tovabb a civilizacio igazi megepitojet.
Pe'ter

Felhivom mindenki szives figyelmet, aki Nobel-dij ugyben vitazik, hogy
Nobel-dijat bizonyos (a legtobb) termeszettudomany UJ GYAKORLATI
EREDMENYEERT adnak. (Tudom, vannak nem egesz ilyenek, mint pl. a beke
Nobel-dij, de most nem ez a lenyeg.) Tehat Einstein nem is kaphatott
Nobel-dijat a relativitas-elmeletert, mert az elmeleti eredmeny. Ennek
ellenere Einstein Nobel-dijas, kesobb (ugy emlekszem az 1920-as evek
vegen) kapott egyet kiserleti fizikai eredmenyert. (Egy legritkitott
csoben vezetesi jelenseget mutatott ki azzal, hogy az egyik elektrodat
fennyel megvilagitotta. A magyarazat szerint a feny-fotonok elektronokat
"utnek ki" a fembol, ami pl. az energiajuk meghatarozasara hasznalhato. Ez
akkoriban ujdonsag volt, bar nem a vilag legnagyobb kiserleti eredmenye.
Tehat Einstein joreszt megiscsak a relativitas-elmeletnek koszonheti a
Nobel-dijat, mert csak ezert nemigen adtak volna neki.)

Egyebirant en is ugy tudom - lehet, hogy rosszul -, hogy Teller Ede nem 
Nobel-dijas. De meg lehet!

Zimmer Andras

Evolucios pszichologia: ujabb inzultus

Kedves VITA-Felek!

Amikor a neves amerikai kereszteny konzervativ ujsagiro,
Cal Thomas kritikai cikket a Time egyik cimlap-sztorija-
rol kozszemlere bocsatottam, az a szandek vezetett, hogy 
- Cal Thomas-szal egyetertve - ujabb szines peldajat ad-
jam a "nem az en galadsagom, hanem a genjeime" cimu okos-
kodasnak. [Emlekeztetoul hadd idezzem fol, hogy eredetileg 
a tema a homo-x viselkedes egyik ujkeletu "megmagyarazasa" 
nyoman otlott fol, marminthogy azt semmi egyeb, csupancsak 
egy agyi dudor okozza, delikvensunk szandekaitol teljes-
seggel fuggetlenul.]

Az egesz ugyhoz roviden azt lehetne hozzafuzni, hogy a
normalis tarsadalmi-szocialis viselkedes, ha tetszik, ezer-
szer inkabb genjeinkbe kodolt, mint az ellenkezoje. Vagyis
vegul megiscsak maga az egyen, aki valaszt, aki dont, aki 
hataroz arrol, hogy a tarsadalom melyik csoportjaban kivan
landolni. Kivalo a pelda: hazassagot torni a hazassagtores 
szandeka nelkul nem nagyon lehet. A cikk, persze, tovabbi 
kerdeseket vet fol, mint peldaul azt, hogy egyaltalan mi fan 
terem az "uj tudomany", az evolucios pszichologia, vagy azt, 
hogy vegulis mi az,ami bunre sarkallja a gyarlo emberi lelket.

Hat nezzuk. Szucs Pista irja:
> Az Evolucios Pszichologia arra alapul hogy pszichologiai jelensegek
> csakugy mint mas tulajdonsagaink nagy resben evolucio soran alakultak ki.
Ha jol ertem, itt ugrasrol van szo a sotetbe, vagy inkabb
tancolasrol egy lathatatlan szakadek folott.Az evolucio nem
kepes kielegitoen megmagyarazni, hogyan jott letre az ember,
igy a "majom -> ember atmenet"-rol szolo mesek tovabbra is 
a sci-fi regenyes irodalmaba tartoznak. Ennelfogva az emberi 
pszichikum sajatsagainak etologiai magyarazata enyhen szolva 
is megkerdojelezheto. Ugyanis nemcsak arrol van szo, hogy al-
lati viselkedes es emberi viselkedes kozott nincs folytonos 
atmenet, hanem arrol is, hogy az emberi minoseg komplex rend-
szere es a szimpla allati letminoseg kozott nem all fonn osz-
szehasonlithatosag: egyszeruen inkompatibilisek!   

> Egy sor jelenseget lehet igy magyarazni, bar szerintem sok ilyen
> magyarazat elegge eroltetett.
Maradjunk a bevalt formulanal: ami igy megmagyarazhato, az
enelkul is nyilvanvalo, ami pedig csak igy magyarazhato, az
nem igaz (v.o: sci-fi, etc.).

Kocsis Tamas ezt hozza fol:
> Olvasvan az eredeti irast, nekem a valasz az elejetol kezdve buzlik, mert
> csunyakat csusztatgat es moralizal.
A gyonyoru ebben a mondatban az, hogy: "moralizal". Mintha
csak ezt mondana Tamas baratunk: "kopkod", olyan undorral te-
szi. Vajon miert? Vajon mi a baj a moralis szempont folvete-
sevel? Az ember ugyanis alapvetoen moralis letezo (is), a mo-
ral eppugy elvalaszthatatlan tolunk, mint az, hogy 2 labon 
jarunk, eszkozt keszitunk es gondolkodunk. Eppugy bennunk la-
kozik, mint a transzcendencia iranti olthatatlan igenyunk, 
mint a vilag (szimpla materialisnal) melyebb megertesenek va-
gya, mint az alkotas kepessege. Eppugy nem dobhatjuk ki embe-
ri mivoltunkbol ezt az aspektust, mint ahogy nem dobhatjuk ki 
agyunkbol egesz jobb feltekenket. 

>>[..]He asks us to consider the studies on the gorilla testicles. The bigger
>>they are, the more likely male gorillas are to fall for many female gorillas.
>Wright nem ezt irta. O az emberszabasu majmokat a testsulyuk es hereik su-
>lyanak aranya szerint rendezte sorba. A lista egyik vegen a teljes promiszku-
>itasban elo nagyhereju majmok (csimpanz), ahol a him es a nosteny sulya kabe
>ugyanakkora, a masik vegen a poligamiaban elo kishereju orangutanok allanak
>(him testsulya pedig duplaja a nostenyenek). Nos ebbe a listaba 'bemerlegel-
>ve' a homo sapienst, az a csimpanz es a monogamiaban elo gibbon koze esik.
Hat ez az okfejtes se sokkal tisztabb. Sot, sehogy sem
ertem. Nem csereltel fol itt veletlenul olyan szavakat,
mint poligamia es monogamia? [Kulonben is, szerintem csak 
egy modon eshetsz a csimpanz es a gibbon koze: ha botlasz 
egy nagyot az allatkertben.  :-)  ]

>>"It is to man's evolutionary advantage", says Wright, "to sow his seeds far
>>and wide."
>Pedig csak arrol van szo, hogy az elolenyek (esetunkben majmok) evolucios
>celja a genallomanyuk tovabborokitese;
Oho, mi a mano?!  E v o l u c i o s  c e l ?? Csak nem?
Tehat azt mondod, hogy az evolucio egy folsobb cel erde-
keben munkal? Es ki allitotta fol ezt a bizonyos celt az
evolucio fole? Csak nem valami  t r a n s z c e n d e n -
c i a ?  Ki a fene gondolta volna, Tamas?

> Ez a ficko tenyleg nem ertett meg semmit a cikkbol.
> (...) a nosteny tovabborokitesi strategiajaban van a lenyeg;
> a nostenynek egy petesejtje van,emellet nem lehetseges meg elemeletileg sem
> vegtelen nagy szamu utodja; neki a fontos hogy a legerosebb, legeletrevalobb
> dominans himmel kozosuljon. Ez tukrozodik vissza a nok parvalasztasi visel-
> kedeseben. Ezert hajlamosabbak a nok felrelepni az ovulacio idejen (statisz-
> tika a cikkben)
Bamulatos, ahogy a majom nostenyerol atsiklasz a nore. La-
nyok, asszonyok, Nektek nem faj ez a csusztatas?

> Kerdezed, hogy mi az evolucios pszichologia. En az eredeti cikk alapjan ezt
> ugy fogalmaznam meg, hogy az allatviselkedestani ismeretek alkalmazasa/fel-
> hasznalasa a pszichologiaban, az ember viselkedesenek megertesehez.
Valoban, ha az embert, mint allatot tekinted. Azonban az 
ember nem cserelheto ossze a vilagegyetem egyetlen mas 
letezojevel sem, kulonosen nem az allatokkal. Az evoluci-
os pszichologia evolucios celja a human specifikum, kozte 
a moralitas megszuntetese. Ilymodon nem uj tudomanynak, 
hanem csupan ujabb inzultusnak tekinthetjuk emberi mivol-
tunk ellen.

Udvozlettel:                                Szekely Zoli

Tegnap este, ahogy vacsorakeszites kozben ujra gondoltam a sok
vilagegyetem hipotezist, hirtelen egy szornyu gondolat futott
at az agyamon. Uristen! Hat lehet, hogy van egy olyan vilag is,
ahol az MDF nyerte a valasztasokat!???
Aztan megnyugodtam. Ha annyi sok kozott akad egy ilyen is, hat
valahogy elviseljuk. Es ugysincs semmi kontaktusunk vele.
Hogy meg fantasztikusabb legyen - most jutott eszembe - lehet,
hogy valahol meg en vagyok az angol kiralyno???

Kedves Andras!
 Folytatnam a tegnapi szoveget, hogy azonositani tudjuk, igazabol miben nem
ertunk egyet. Szemleltetni gondolkodasmodunk kulonbozoseget meg egy pelda
a VITA#54-bol. Sokallod az eletet hordozo univerzumra a parameterek szamat
>Itt van egy modell aminek [....] van [..] 12 szabad parame1tere.
>Tisztesse1ges terme1szettudo1s ilyenkor mega1ll e1s beismeri hogy ha1t igen,
>igen, ez a modell valo1szi1nu3leg ilyen forma1ban hia1nyos, ennyi mumbo-val
>me1g jumbo is kijo2n...

Nehany bekezdessel fentebb azert rottal meg, hogy egyaltalan fel merik vetni
azt a problemat, mi koze a vilagegyetemnek az elethez. Ugyanis me'g a
legegyszerubb idegrendszerek megertesevel is sulyos gondok vannak. Vagyis a
modell azert sem kell, mert meglepo eredmenyei tul sok parameter illesztesen
alapulnak, masreszt azert is rossz, mert a kerdes annyira nehez, ugysem lehet
olyan modellt alkotni, ami elfogadhato eredmenyt adhatna.

 A felfogasunk kozotti kulonbseget a kovetkezoben latom. Ha nem csalodom,
matematikus lehetsz, erre tettel is celzast. Igazad van, az tiszta dolog. Akik
viszont csak munkaeszkozkent hasznaljak a matematikat, azok bizony sokszor
olyan dolgokat csinalnak, amit a szigoru gondolkodasu matematikusok eros
gyanakvassal figyelnek. Elsosorban a fizikusokkal szokott baj lenni, ok hasz-
naljak a legtobb matekot. Vegtelenbol vegtelent vonnak ki es veges eredmenyt
kapnak, Dirac-delta szeru fuggvenyeket hasznalnak, de ezt meg ki lehet neha
magyarazni. A masik baj ott van, hogy a termeszet leirasara modelleket kell
hasznalniuk. A modellek bizony felteveseken nyugszanak. Meghozza sokszor
olyanokon, hogy a kozelitesek, elhanyagolasok sulyat csak becsulni tudjuk.
Vagy egyszeruen csak felteszunk valamit, megnezzuk, mi jon ki belole.

 Ezt kell csinalni, kulonben megallna a tudomany. Azutan ami kijon a
modellbol, azt lehet kritizalni es lehet jobbat csinalni. Vannak olyan
fizikusok, akik nagyon sokat tudnak, nagyon okosak, csak eppen felnek attol,
hogy valamit nem elegge pontosan csinalnak, hulyeseg az egesz, minek. Altalaban
nem is csinalnak semmit. Vannak olyanok is, akik intuiciojuk utan menve,
tokon paszulyon keresztul gazolva eljutnak egy vegeredmenyig. Azutan sokszor
kiderul, csinaltak egy csomo modszertani es szamolasi hibat, azert kaptak meg
a vegul is helyesnek bizonyulo vegeredmenyt. Ilyen fizikus volt Gamow is, aki
a BigBang modellt kitalalta. Az ilyen stilust lehet atkozni, masok is tettek.

 A tisztasag, egzaktsag megkovetelese bizonyos teruleteken jogos. De ha ezt
olyan teruletekre is kiterjesztjuk, ahol az intuicio fontos, ott mar bizony
tisztasagmanianak minosulhet. Az antropikus elv modellfelteveseit ismertettem.
Az erdemenyt is. Mindenki merlegelheti, mennyire es mire jo az
egesz. Mindenkinek minden jot kivan Laszlo

Attilanak
Olvastam regebben (sajnos nem tudom, hogy hol, igy idezettseg
nelkul kell elfogadnotok) egy nagyon erdekes felmerest, amelyben azt
vizsgaltak, hogy hanyan hisznek Isten  es a Satan/ordog leteben. Az
eredmeny nagyon elgondolkoztato volt, ugyanis a hivo embereknek csak
toredeke hitt (ha jol emlekszem 40%-a) a Satan leteben. Szoval akkor kit
okolhatunk a rosszert?


Ko=csi Zolta=nnak
Teljesen egyetertek veled. Talan azzal egeszitenem ki az irasodat, hogy
pusztan az emberi nembol kiindulva, ha barkirol, vagy barmirol kiderulne,
hogy magasabb ertelemmel rendelkezik, mint mi (bar ennek felismerese is
korlatokba utkozik, de talan eleg a gyanu is), azonnal lecsapnank. Csak
ugy EMBERHEZ meltoan.
ef

Kedves Peter!
Amikor mondom, hogy a kulturank az Univerzum legfejlettebb strukturajat kepezi,
ez termeszetesen felteves, nem kotablaba vesheto dogma. Amit irtam, az egyseges
termeszettudomanyos vilagkepen alapszik es ez valtozik. Hogy a valtozasok
alapvetoen atformaljak-e majdanan azt senki sem tudhatja. Utodaink felvehetik
a kapcsolatot a megiscsak letezo intelligens urlenyekkel, stb. De az,  hogy
ismereteink nem abszolut biztosak, matematikus modjara egzaktak, nem jelentheti
azt, hogy semmit nem mondananak, teljesen relativizalhatok lennenek, ahogy
erre utalta'l.

Amikor azon toprengunk, elkepzelheto-e a kulturanknal magasabb fejlettsegu
struktura, termeszetesen nem tudhatjuk a valaszt. Mint be'kak, ennyit latunk.
A bekahoz kepest azert van annyi elonyunk, hogy a brekkencs ugyanazt latja,
amit az ukapja latott es az ukunokaja sem fog fejlettebb vilagszemlelettel
rendelkezni.

Irod:
>... Nagyon szep dolgokat lehet mondani "az emberisegrol" ugy altalaban, csak
>eppen emberiseg nem letezik, csak egyes emberek vannak, akik a legkevesbe
>sem adnak alapot arra, hogy tokeletesnek nevezzuk oket...

Ezt vitatnam. A kultura az emberiseg alkotasa. Egyenkent vedtelenek,
igen konnyen sebezhetok lennenk. Evolucios elonyeink mind az
egyuttmunkalkodasbol erednek. Hogy az evoluciotol kapott elonyeinkkel
oly gyatra'n eltunk, elunk, az a mi igazi bununk. Nem akarok most visszautalni
a korabbi szovegeimre, a bibliai eredendo bun tragikus kovetkezmenyet pont
ebben az atomizalodasban lattam, amire celzol. Persze igy is nagyon sokat
elertunk, de messze a lehetosegeink alatt vagyunk. A felelossegunk ebben van.

Kerdezed:
>... hogyan es milyen formaban leteznek ezek a [ mozgasegyenletek alakjat
>rogzito ] szimmetriaelvek? Hogyan hatnak, milyen modon
>befolyasoljak a vilagot? Van tomeguk, energiajuk? Ha nincs, akkor
>tudomanyos szempontbol leteznek-e egyaltalan az anyagi vilagban?

A szimmetriak a fizikaban tulajdonsagokhoz kotodnek. A szimmetriaelv
egyszeruen egy allitas, amely azt mondja ki, hogy valami egy mas nezopontbol
is ugyanugy nez ki. Legegyszerubb pelda erre az emberi arc. Jobbfelol vagy
balfelol neznek rank, ugyanazt lathatjak. Bonyolultabb eset a kocka. Hatfelol
is ugyanazt lathatjuk. Azutan a kristalyok. Elmozdulunk benne bizonyos
tavolsagokra bizonyos iranyokban es ugyanazt latjuk. A gomb minden iranybol
nezve ugyanaz a gomb. Az ures ter minden iranybol es helyrol nezve ugyanaz.

A termeszetben nem igazan a dolgok, hanem a torvenyek szimmetriaja fontos.
Nezzuk az alma eseset. Barhogyan nezzuk is, az alma a foldre esik. Ha
totagast allva nezem, akkor is. Mindegy, hogy hol van a labor, a torveny
ugyanazt a jelenseget irja le. Mindegy, honnan szamoljuk az ido mulasat. Ez
nem azt jelenti, hogy Lublin es Debrecen nem kulonboznenek, csak a felfedezett
torvanyek lesznek ugyanazok.

A szimmetriaelvek megkovetelesevel a torvenyek alakja joval egyszerubb lesz.
Megkovetelve azt, hogy a torveny ne fuggjon a labor helyetol, iranyitottsaga-
tol, az idoszamitas kezdetetol, meg megkovetelve azt, hogy a kolcsonhatasok
maximalis sebessege  minden laborban ugyanakkora legyen, maris rogzitettuk az
alapveto reszecskek mozgasegyenletenek alakjat. Vannak meg mas un. belso
szimmetriak is, amelyek jelentese nem ennyire vilagos, nem is tudjuk, pont
miert eppen azokkal szemben szimmetrikusak a mozgasegyenletek.
 Folytatasa kovetkezik. Udv, Laszlo