Kedves Szekely Zoli!

A VITA legutobbi szamaban irod:
Ha ram gondoltal Pali, akkor ismet felreertettel. En
nem tagadom az evoluciot.
Szamomra az 'evolucio nem tagadasa' azt jelenti, hogy valaki elfogadja, hogy
minden ma elo elolenynek, beleertve az embert is, biologiai osei ugyanezen
bioszfera elolenyei voltak, visszamenoleg egeszen e bioszfera kialakulasanak
kezdeteig. Ha te is igy gondolod, akkor egyetertunk. Ha nem, mast ertunk az
evolucio elfogadasan, es akkor vagy egyetertesre lehet ebben jutni, vagy dek-
laralni kell a tovabbi beszelgetes ertelmetlenseget.
Ha elfogadjuk az evoluciot (a kezdetek most nem erdekesek, ugyis csak az utol-
so lepcsorol, az allatvilag ---> ember atmenetrol van szo), akkor persze mar
igaz a fejtegetesed tovabbi resze:
' Csupan azt allitom, hogy
nem alkalmazhato univerzalisan, magyarul megvannak a
maga korlatai. A majom -> ember atmenet peldaul (az
evolucios problematika legerdekesebb pontja) NINCS
KIELEGITO MODON leirva.' 
Magyarul, sok reszletkerdes tisztazasa hianyzik. Ugy tudom, hogy nem is
majom --> ember atmenetrol, hanem  kozos os --> majom es kozos os --> ember
atmenetekrol van szo. A tavasszal Londonban a Term. Tud. Muzeumban lattam er-
rol szolo tablokat. Persze ez lehet egy szemlelet illusztralasa, a csaladfak
meghatarozsaanak nehezsegeirol, a lehetosegek kombinatorikus sokfelesegerol
Dawkins ir a "Vak Orasmester"-ben. Egy dolgot azonban nem lehet tenni, az   
evolucio egeszenek tagadasa nelkul: nem lehet az osok koze behozni e lancba
be nem illeszkedo teremtmenyeket, nevezetesen Adamot es Evat a Paradicsomban.
Ez bizony sulyos dontes, de vagy-vagy.
Vagy: 'nem tagadom az evoluciot' es akkor a teremtesmitosz mitosz, aminek
megvan a maga helye az emberiseg kulturkincseben, nem kell tehat kidobni,
csak elvalasztani a biologiatol.
Vagy: Adam es Eva, mint Isten altal teremtett elso emberpar az emberiseg
biologiai osei, es akkor bizony ugy 'nem tagadom az evoluciot' hogy tagadom.
Mielott tovabb lehetne folytatni a beszelgetest, ezt el kell dontened egyer-
telmuen.
A masik kerdesednek pedig nem ugrok be, bar Ellmann Gabor ezt szeretne. Irod:
' Beugratos kerdesem pedig a kovetkezo: Mit erez egy
ateista, ha a bun, amit elkovet, nem derul ki? Bu-
nosnek erzi magat egyaltalan? Bun lehet-e egyalta-
lan valami, ami nem derul ki? Es ha ki is derul, de
sikerul eltussolni, tortent-e akkor valami? Vajon
milyen valasz adhato ezekre a kerdesekre egy olyan
gondolati rendszerben (az ateista vallas gondolati
rendszereben) amelynek moralja - ha van is  [?]  - eset-
leges, [1]   szubjektiv [2]  es nem kenyszerito ereju? [3] '
Nos, nem vagyok hajlando belemenni egy olyan beszelgetesbe, amelyik azzal in-
dul, hogy a partner eloszor megkerdojelezi a masik fel tisztesseget [?],
hangulatilag az ateista --> erkolcstelen kovetkeztetest sugallva, majd nyo-
matek kedveert meg 3 negativ jelzot is elpuffant. Inkabb azt hiszem, hogy nem
is a masik fel allaspontja a lenyeg, hanem e negativumok elsutese. Maskor,
egy tisztessegesen inditott beszelgetesben majd ez a tema is teritekre kerul-
het.
Vegul, kerestem, es nem talaltam Vegh Laszlo eredeti fejtegeteset a kollek-
tiv tudattalanrol, ugyhogy jo lenne, ha vagy te, vagy Laszlo megadna a meg-
felelo VITA szamot. Hogy mi kerulhet be es mi nem az emberiseg biologiai
genkeszletebe, az nagyon finom disztinkcio kerdese. Ugyhogy a 'kollektiv
tudattalan' eleg pontos korulirasa nelkul erre nem lehet semmit mondani.
-------------------------
Eddig jutottam, amikor megjott a VITA 74. szama, Vegh Laszlo levelevel.
A puspokrol irtakat visszavonom. Azt a mondatot, hogy " Amikor 300-400 eve ezt
 az a puspok kiszamolta,
osszhangban volt a korabeli tudomanyos eredmenyekkel, amelyek a nap energiajat
szen egesenek tulajdonitottak. " ugy ertettem ,hogy a puspok manipulalt valamit
a szen egesevel. Sorry. (Bar az adatokbol kitunik, hogy ha ezt tette volna
tenyleg jo szaz evvel megelozi korat)
Ami a luftballont illeti, a teremtestortenet csak akkor minden tuszurastol
ovando luftballon, ha MA szo szerint akarjuk venni. Amit irsz, abban nincs
koztunk vita, lathatod, hogy irasod olvasasa elott az emberiseg kulturkin-
csenek neveztem, ha tenyleg egy adott kor tudasvilganak (ma mar ez inkabb
hiedelemvilag) termekekent tekintjuk.
Dehogy akarlak hosszu, bonyolult szamitasokra kenyszeiteni feny-ut ugyben.
Nekem eleg, ha azt megmondod, hogy a Nap mellett elhaladva mekkora szogel-
terulest szenved a fenysugar. (Ugy tudom, ezt valamikor a szazad elso fe-
leben kimertek, mint a relativitaselmelet bizonyitekat). Ha 180-at elosz-
tom ezzel a szammal es annyi Napot kepzelek egy sokszog csucsaiba, akkor
ne'mi fogalmam lesz rola. (Tudom, hogy a modell santit, es a szogelteru-
lest is valami "meg a fenysugarnal is idealisabb egyeneshez" lehet csak
viszonyitani. )

Elek Gabinak
A szoban forgo muvet veletlenul ismerem. Stanley mar majdnem egy evszazad-
dal korabban elhatarozta, hogy o is 'a semmibol egy uj vilagot' fog terem-
teni, amikor Afrikaban talalkozott egy E'LO" KO"-vel.
Kesobb Angliaban kupat neveztek el rola.

Mindenkinek
Egy-ket hetig nem leszek VITA-kepes

Kedves Vegh Laszlo!

A VITA75-ben irott cikkedhez szolnek hozza. Elorebocsatom, hogy
a tudattalan es tudatos temajaban a jelenlegi gondolataim Torok
Peter gondolataihoz kozel allnak, reszletesebb kifejtes utan
valoszinuleg azert a kulonbsegek is fognak latszani. Azt is
megjegyzem, hogy a gondolataim nem feltetlenul eredetiek, de
nyilvan a fizikai tudast sem maga talalja ki az ember, hanem
tanulja. Ha konkretan tudom, kitol is szarmazik egy gondolatom,
utalok ra.

Irod:
>A kollektiv tudattalan fogalmat Jung vezette be. Egy keveset olvastam 
>tole is, masoktol is. Az o felfogasara gondolsz? Mi ennek a mai statusza?

Igaz, hogy a modern pszichoanalitikaban Jung kezdett [bar ebben sem
vagyok biztos] errol elmelkedni, de azert mas neven eleg regi meta-
fizikakban is vannak ilyen elkepzelesek. A kozos emlekek, akar
tudatosak, akar tudattalanok. Az, hogy az emberek valtozasaval
az emlekek mely resze kerul a tudaton kivulre es miert, nehez
tema. Szukul-e a tudatunk altal 'latott' resz, vagy 'csak' valtozik?
A kultura bizonyos reszeiben ezek az emlekek toredekesen,
homalyosan fennmaradnak egy ideig a tobbe-kevesbe tudatos szinten,
aztan 'eltunnek'. Pl. a magyar nepmuveszetben tobben az osi asztro-
logiai tudas emleket velik felfedezni. Talan meg kaphatok Pap Gabor
muveszettortenesz ilyen temaju konyvei, de ha hozzajutsz az
Oshagyomany c. folyoirathoz, az elso 10 szam kozul kettoben is
van errol irasa. Novemberben, otthonrol pontosabban is meg tudom
mondani, melyekben.

Varjatok, VITA-tarsak, mielott az asztrologia felemlitese miatt
langszoroitokat ram iranyitanatok. Tudjatok-e, hogy mi is volt az
regebben? Ne a Nok Lapja szintjen megjeleno heti elorejelzesek, es
ne is a ponyvakonyvek csiricsaresagai alapjan probaljatok tajekozodni,
hanem pl. Hamvas Bela: Scientia Sacra-ja alapjan. Vagy, ha az nem 
elerheto, talan a Tabula Smaragdina/Magia Szutra meg kaphato. Ezekbol
a bolcsek kovere is nyerhetunk valami masfele ralatast.

De terjunk vissza Laszlo irasahoz:
>A kollektiv tudattalannal valo szandekos erintkezes, mondjuk a "szintre jutas"
>lehet egyszeru relaxacios technika, vagy fejlettebb formaban egyes keleti
>szellemi iranyzatok celkituzese, a mindenseggel valo egyesules, az abban valo
>felolvadas. 

Minek a relaxacioja? Lehet technikazni, persze, ezzel kapcsolatban ajanlom
Popper Peter: Belso utakon c. konyvet, amely valojaban ket konyv, az
egyik tenyleg 'csak' technikazasrol szol, a masikbol kiderul, mi is van
mogotte.

>Ami itt nalunk az egeszbol pillanatnyilag szembeotlobb, az a piaci
>harsanysag, az uzleteles, a mezesmadzag huzasa az utat kereso emberek elott,
>mindez ne'mi magiaval fuszerezve.  A keleti relaxacios technikak es a modern
>pszichologia valamifele egyveleget aruljak rikito csomagolasban, jo penzert.
>Szoval szerfolott gyanus, ez nem az igazi.

A relaxacio, sot a relaxacio-koncentracio-meditacio nem csak a Kelet 
technikai. Tudom, nem is ezt allitod. De osszeveteskepp: biztos tudod, Jezus 
szerint hogyan kell imadkozni. Loyolai Ignac lelki gyakorlatai is tartalmaznak
hasonlo technikakat.

Sajnos rikito csomagolasban mindent lehet mar kapni, pontosabban sok
bovlira hasznalnak olyan megjeloleseket, amelyek komoly szellemi
tartalomra utalnak. Ennek alapjan azonban nem kellene a komoly dolgokat
is kidobni a bovlival egyutt. Biztos hamar talalnak mindkettonk szamara
fontos dolgokrol pancser iromanyokat hivalkodo kulsobe csomagolva.

Most mar terjunk az erdemiekre:
Ahhoz, hogy tudjunk erdemileg beszelgetni a tudatos-tudattalan dolgok-
rol tudatos szinten, kellene valami ember-modell, amiben megallapodunk,
es amelyben a gondolatokat kifejtjuk. Esetleg tobb modell, es ossze is
vethetnenk, melyikben mi hogyan szol. Termeszetesen ehhez kapcsolodik
valamifele vilag (valosag) modell is, szinten vehetnenk tobbet is, az
osszehasonlitas kedveert. Es tegyuk le, amennyire tudjuk, a dogmainkat
a gondolatkiserletek idejere, jatszadozzunk az otletekkel, ne zsigerbol
lojuk le oket. Persze, vizsgalando modellkent az eppen elfogadott vilag-
kepeket is berakhatjuk a jatekba, csak ne sertodjunk meg, ha masoknak
nem az a jo. Probaljuk ki gondolatban ezt is, azt is, amazt is.

Vagyunk olyan erettek, hogy ezt legalabb el tudjuk kezdeni?
Ha vannak tobben, akik ugy erzik, igen, esetleg el is kezdenek, hat
nosza. Hamar beszallok en is egy-ket ember-modellel.

A tom-tom dobos telepatonrol pedig szivesen hallanek tobbet.

Laszlo utolso sorai nagyon jo kerdesek:
>Hogyan bovithetjuk a racio tartomanyat, minel tobbet emelve at a kollektiv
>tudatalattibol a tudatosba? Vagy szerintetek ez remenytelen? 

Nem remenytelen.

>Inkabb tanuljunk meg "szintre" jutni, figyelni ra es ne akarjuk feltetlen 
>az esz kontrollja ala vonni?

Is-is.
Es ezen tul is:
Udv
Attila

Kedves Szekely Zoltan!
Igazad volt, valoban Kain elbujdosasa utan Isten ujabb gyerekkel
ajandekozta meg Adamot. Hogy azert ne erezed magad annyira nyeregben,
megjegyeznem, hogy Kain is megismerte az o feleseget es gyermekeik az
emberisegnek a sator keszitest es nomad allattartast, valamint a hegedu
megalkotasat mondhatjak magukenak. Igaz, hogyha Kain hetszer, ugy
gyermekei hetvenhetszer atkozottakka valtak.

Sajnos ez meg mindig nem keruli meg azt a kerdest, hogy es kik voltak e
nok, akiket megismerhettek?

En a kovetkezo lehetosegeket latom:
a: sajat novereik voltak, akikrol a Biblia nem tesz emlitest. (ez esetben
az emberi nem verfertozesbol szarmazik)
b: oket egy konkurens Teremto alkotta
c: A Bibliat csak atvitt ertelemben szabad mind forrast felhasznalni, el
kell fogadni, hogy egy nep mitoszait, tortenelmi esemenyeit tartalmazza,
emberek irtak a maguk kovetkezetlensegukkel, menet kozben sajat
celjaiknak megfeleloen torzitva (a jelen meghatarozza a multat alapon).
Ugyanakkor meghatarozza egy monoteista vallas alapjait es mint ilyet
valoban lehet "Szent"-kent tisztelni.
Nem alkalmas viszont a vilag termeszettudomanyos leirasara, igy forrasnak
felhasznalni sem.
Azzal zarom soraimat, hogy remelem csak kismertekben gyalogoltam bele a
lelkivilagodba, ami nem fogja zavarni a kesobbi vita kapcsolatunkat.
ef

Kedves Laszlo, elegge elmaradtam a valaszokkal, a hazahurcolkodas koruli
bonyodalmak miatt, ugyhogy most rohamleptekkel igyekszem bepotolni...
>Vegh Laszlo, VITA#66:
>egy velemenyunk, es kesz, semmi tobb. Peldakent a vicc. Az atyafi ejfelkor a
>kozvilagitasi lampa kornyeken maszkal, kutat. Elveszitette a penztarcajat, azt
>keresi. Kerdi az arra jaro, biztosan itt a lampa kornyeken vesztette-e el.
>A valasz: nem biztos, de ez a hely az egyeduli, ahol van remeny arra, hogy
>megtalalhatom.  Szoval en bizony keresnem ott a penztarcat es talan Ti is.
A vicc nem pontosan igy van. Az eredetiben (legalabbis ahogy en ismerem) a
reszeg atyafi valasza: Nem itt vesztettem el, de itt van vilagos!

>Hat ez az. Nem tudom elkepzelni, sokakkal egyetemben, hogy ha itt vannak, ugy
          1.^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
>tartnanak bennunket itt, mint egy allatkertben vagy nemzeti parkban. Velunk
                                                                    2.^^^^^^
>mar lehetne informaciot kozolni. Mit gondolsz, hagynanak, hogy szenvedjunk,
 ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^              3.^^^^^^^^^
>kipusztitsuk magunkat, mindenfele nyavalyatol gyotrodjunk, amitol ok mar a
>tortenelmuk elotti idokben megszabadultak?
1. En igen. Szinten sokakkal egyetemben... Csak eppen ez nem tudomanyos erv.
Amellett az allatkert a te elkepzelesed a dologrol, en szot sem ejtettem
ilyesmirol.
2. Persze, lehetne. Ugyebar, Jezus is kozolte velunk az informaciot, hogy
"Szeresd felebaratodat, mint tenmagadat". Egyszeru tomondat, semmi bonyo-
dalom. Szerinted felfogtuk? Es azt gondolod, hogy az utobbi 2000 evben sokat
fejlodtunk emberileg??? Ugyanazt a ko:rt rojuk azota is, mint a mokus a 
kere'kben.
3. Igen, hagynanak. Mert nem tehetnek mast. Akarmilyen fejlett civilizacio,
vagy akar legyen Isten, sem kepes kitisztitani fejunkbol azt a tomentelen
hagymazas orultseget, amit szorgosan gyujtogetunk es orizgetunk naprol
napra. Addig, amig magunk eszre nem vesszuk a helyzetet, es magunk erejebol
nem jutunk valamire, nincs mit tenni. Persze, eleg sokan megprobaltak mar
az emberek megjavitasat, akar eroszakkal is, a legutobbi ilyen kiserlet
eredmenyeit ma is nyogjuk.
Udv, Pe'ter

Vegh Laszlo:
>     Szenczi Molnar Albert es Kepler Pragaban sokat beszelgettek egymassal.
>Kepler magyarazta, nem erti, a bolygok palyajanak kornek kellene lenni, mert
>hogy a kor a tokeletes es az illene a teremteshez, de a bolygok nem azon
>mozognak. Ekkor jegyezte meg Szenczi Molnar, hogy csak az Ur tokeletes, a
>teremtmeny nem az.
  A zen-buddhistak valasza erre az lehet, hogy minden letezonek Buddha-
termeszete van, tehat minden letezo tokeletes (csak mi, emberek nem latjuk
ezt magunkrol (es ennelfogva masokrol sem)...)

>>Minden tulajdonsagrol meg lehet mutatni erzesem szerint, hogy az igencsak a
>>mi erzekelesunkben es felfogasunkban gyokeredzik.
> Az, hogy egy tulajdonsagot minek nevezunk, a mi dolgunk. De a dolgot jellemzo
>alapveto tulajdonsagok  leteznek az erzekelestol es felfogasunktol fuggetlenul
>is, ez, elkerulendo a szolipszizmust, alapfelteves.
  Na jol van, ha alapfelteves, akkor persze nem vitatkozom vele :-).

Roboz Andras:
>Torok Peter irja, hogy nem tartja alkalmasnak a filozofiat a
>valosag megtapasztalasara, mert
>>lenyegeben, ugy hiszem, hogy a vilag racionalisan nem megismerheto. A
>>vilagnak csak egy resze az, amely a racio korlatain belul esik.
>Egyetertunk, de mifele jogon jelolhetnenk ki, hogy melyik resze?
>Mivel a racio az, ami tobbe-kevesbe az ember kontrollja ala esik, nem
>az-e a feladatunk, hogy ezt a reszt addig tagitsuk, ameddig csak
>lehet? Ami ellen tiltakozom, az az, hogy mi szabjuk meg a racio
>kereteit, hogy "ezt a kerdest ne tegyuk fel, mert ugyse valaszolhato
>meg".
Egyetertek, nem akarom megszabni a racio kereteit. Eppen arrol van szo, hogy
azok eleg vilagosan latszanak, legalabbis szamomra. De a racio meg a tudat
az nem ugyanaz. Lehet tagitani a tudatunkat a tudattalan egy reszenek befoga-
dasaval, de ez a resz ettol meg nem valik racionalissa.
A zen-buddhizmus pl. eppen azt teszi (legalabbis bizonyos iskolak), hogy 
raneveli, rakenyszeriti a tanitvanyt a racionalis gondolkodas feladasara,
tullepesere. Es ebben egyes mesterek a botot es a pofont is hasznaltak,
amikor a tanitvany "nem megvalaszolhato", azaz az o szemszogukbol nezve 
ertelmetlen kerdeseket tett fel. A modszer mukodik!
De ugyanezt teszik a muveszek is pl: tagitjak a tudatuk hatarait, de nem a
racio hatarait! A muveszet, azt hiszem, ebben egyeterthetunk, kivul esik a
racio vadaszteruleten.

Ismet Vegh Laszlo:
> Gondolom rajtam kivul is nagyon sokan erdeklodnenek az egernemzetseggel valo
>teljes igenyu kommunikacioban, me'g akkor is, ha ehhez nem fuzodne erdekunk.
>Raadasul kifurkeszhetnenk rejtett szokasaikat, hogy jobban ovhassuk a termest,
>kozolnenk veluk, elegedjenek meg a kidobott szaraz kenyerrel, akkor nem
>mergezzuk oket.
Ejnye, kedves Laszlo! Szoval te eppen olyanfajta kapcsolatot kepzelsz el az
egerekkel, mint amilyentol elborzadnal egy felsobbrendu civilizacioval - ha
abban mi lennenk a fejletlenebb fel. Akkor milyen alapon varnad el egy
fejlettebb neptol, hogy respektalja a mi erdekeinket, ha te nem teszed ezt
az egerekevel???
Minden jot, Pe'ter

Kedves Vita'zo'k!

Provoka'cio' I. Ki volt Ka'in felese'ge?

1 Mo'zes 5,3-4 "E'lt vala pedig A'da'm sza'z harmincz esztendo"t, e's nemze
 _fiat_ az o" ke'pe're e's hasonlatossa'ga'ra e's neveze' annak neve't Se'th-
nek. E's tele'nek A'da'm napjai, minekuta'nna Se'thet nemzette, nyolczsza'z
esztendo"re, e's nemze fiakat e's lea'nyokat."
A biblia hi'vo"knek i'ro'dott. Aki pedig nem ko:to:zko:dik, hanem meppro'ba'l
megolda'st tala'lni az ra'jo:n: Ka'in felese'ge egy lea'nytestve're volt, aki
A'bel e's Ka'in uta'n de me'g Se'th elo"tt szu:letett.

Provoka'cio' II. Kollektiv tudattalan

Ne'ha'ny mo'dszer, mellyel a megva'ltozott tudata'llapotot az ember tudatosan
vagy tudatlanul ele'rheti:

Sponta'n hipno'zis (monoton ko:rnyezet hata'sa'ra), zene (monoton, isme'tlo"do"
zene),hipno'zis, hipnoterepeauta hipno'zosa, ka'bi'to'szerek, to:rzsi ta'ncok,
jo'gale'gze's, medita'cio', oxige'n hia'ny? (hala'lko:zele'ben levo"kne'l),
imamedita'cio', mantra'za's, india'n go"zsa'tor, ...

Ilyen a'llapotban felle'po" jelense'gek:
Ufo' la'toma's, Elo"zo" e'let besza'molo', Jo:vendo" e'let besza'molo', Ma'ria
jelene'sek, Hala'lko:zeli e'lme'nyek, La'toma'sok, hallottakto'l valo' u:zenet-
ve'tel,la'toma'sok ma's emberek betegse'geiro"l, jo:vo"bela'ta's, ...

Ez csak ne'ha'ny pe'lda. Mindegyikne'l alapfelte'tel, hogy az ember tudatosan
vagy akaratlanul, de kikapcsolja az agymu"ko:de'se't. A legto:bb eset kise'ro"-
jelense'ge a re'szleges vagy teljes amne'zia.

Ha jo'l tudom a kollektiv tudattalan fogalma't e'ppen ezen jelense'gek evolu'-
cio's alapon a'llo' magyara'zata'ra alkotta'k. A bibliai de'mon vila'g evoluci-
o's elneveze'se. Ele'g megne'zni C. G. Jung e'let to:rte'nete't
e's la'thatjuk a pa'rhuzamot a saja't maga a'ltal is de'moni la'toma'snak
nevezett dolgok e's Je'zus Krisztus merev elutasi'ta'sa ko:zo:tt.

A ko:vetkezo"kben adok pe'lda'kat, hogy mindenki eldo:nthesse mennyire ve-
sze'lyes ebben az esetben a biblia gu'nyola'sa.

Provoka'cio' III. Az u:zenet

Andra's tegnapi cikke ihlette a cikkem cime't (RE:VICC-E?).
P'elda'k jo:nnek. Za'ro'jelben tova'bbi pe'lda'k az adott teru:letro"l.

1. Robert Schumann (1810-1856) spiritiszta hata's ala' keru:lt. Igen sok la'to-
ma's e's u.n. u:zenet gyo:to:rte. 1854 februa'rja'ban egy hang azt mondta neki,
hogy fejezze be e'lete't. Elment e's a Rajna'ba ugrott, de kimentette'k. Ke't
e's fe'l e'v mu'lva halt meg egy gy'ogyinte'zetben Endelichben.
(Richard Strauss,Wagner, Yehudi Menuhin)

2. Altmont zenei fesztiva'lon a sa'ta'ni zene't ja'tszo' Rolling Stones zene'je
hata'sa'ra a Pokol angyalai nevu" rendezo"kke'nt szerzo"dtetett rockbanda egy
tagja hidegve'rrel leszu'rta a szinesbo"ru" Meredith Huntert. M. Jagger ekkor
e'bredt ra', hogy nem o"k ja'tszanak, hanem o"k a ja'te'kszer.
(Jimmi Page [Led Zeppelin] ...)

3. Nietsche hirhedt mondata az "Isten halott." Ezt is mondta me'g: "Bolondsa'g
a semmie'rt Istent fela'ldozni." Saja't maga'n teljesedett eme kijelente'se.
Antikrisztus cimu" mu"ve megira'sa uta'n 1 e'vvel megbolondult.

Az ige komolyan figyelmeztet:"Bocsa'tja ra'juk te'velyge'snek lelke't, hogy
higyjenek a hazugsa'gnak, mert nem hittek az igazsa'gnak."

A'lda's, be'kesse'g!     Hunor

Kedves Gabor es VITA,

Hadd magyarazzam a bizonyitvanyomat elsodleg.
Sem serto nem szandakoztam lenni, azzal, hogy esetleg alacsonyrendu
lenyeket veljek latni az ateistakban, sem teriteni nem akartam.
Teljesen szemelyes tapasztalatok vezetnek abban a meggyozodesemben, hogy csak
hivok es nem hivok leteznek, DE: mindenekelott emberek vannak, akik
a vilag dolgait mas-mas modon elik meg. Nem ohajtok latatlanban valahova
besorolni senkit, csupan az olvasott cikekkben latok egyetsmast.
Ezert ereztem ugy, hogy eppen Te emlegeted a hivok eredendo bun miatti
lelki nyomorultsagat.
 A tonus, irasomban eppen a megtamadottsag erzesebol eredt: talan egeszen
szet kene valasztani a hivoket meg azokat, akik templomba jarnak es
hamut szornak a fejukre. Nem hiszem, hogy foltetlenul osszefolyik a ketto,
amikent nem esik egybe az sem, hogy valaki nem hisz Isteneben, vagy
frocskolo szajjal gyalaz masokat, amiert azok Istenrol elmelkednek.
Az a velemenyem, hogy mindket oldalon nyitottak a lelkek, csak a meg-
kozelites mas, viszont vannak akik sem ide sem oda nem tartoznak es
gyakran ragadtatjak magukat etikatlan megnyilvanulasokra, hiszen nincs
erzekuk sem a hit, sem a nemhit irant, ezzel egyutt szamos mas emberi
ertektol is mentesek.
 Azt viszont nem ertem, hogy cikkem tobbi reszere, miert nem reagalsz.
 Talan abban sem ertunk egyet, amit most irtam? Szerinted nincsenek
ertelmes emberek a hivok es nemhivok kozt egyarant, es akik altalaban
ertetlenek, vajon nem esnek-e kivul mindket csoporton?

Udvozlettel, Kolos