Szolt irta:
>Most mar csak az a kerdes, hogy mi a `masik oldal', ugye?
>Mert ha az egyik oldal a vallasos, a masik a vallasellenes,
>akkor az mar csak termeszetes -- logikad szerint ;-))) -- hogy
>mindket oldalon vannak ilyenek is, meg olyanok is, igaz...?
A vita, talan a belepesemmel is, egyre szerteagazobba valik. Egyeni
velemenyek probalnak parbeszedet folytatni, eszerint esetunkben a ket oldal
en es te.
>>Attila, tudod te egyaltalan hogy mit jelent az a szo, hogy apologia? :-)
A szot atteteles ertelmeben hasznaltam, pontosan ugy, ahogy most az idegen
szavak szotarabol idezem: "vmilyen tan dicsoitese (a targyilagos biralat
helyett)". A dicsoites negativ formaban is megvalosulhat: eszerint ugy
kivanjuk a kedvezobb megiteles poziciojaba allitani a sajat nezetunket, hogy
lehurrogjuk az ellentetes nezet kepviselojet, es igy a vita nem ervekrol es
ellenervekrol, hanem az ellenfel lejaratasarol szol. Az akartam mondani
tehat hogy erveket allitsunk egymassal szembe, ne minositeseket egymasrol.
(Ebben en is hibas vagyok, hiszen valaszlevelemben benne volt a revans
szandeka is.) Emberi mivoltunkbol kovetkezoen termeszetes, hogy az egyik
vitapartner szimpatikus, a masik antipatikus nekunk.
De, kerlek, ne ez legyen a tartalmat tulharsogo uzenete levelezesunknek!
>>Ha esetleg Macinak, vagy Tommycanak cimezted ezt a kitetelt,
>akkor persze erthetobb a dolog, am tovabbra is megmagyarazando!
Nem nekik cimeztem. Magyarazat gyanant csak ismetelhetem magam: a
levelezesunk ervek szembeallitasa legyen , ne a szellemes minositesek
verbalis csataja.




- - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Válasz Mathnak:

A terjedelmesseg miatt megprobalok osszegezve valaszolni a leveledre.
Ekozben lehet, hogy bizonyos szempontok kiesnek a latoszogembol. Ha ezek
szamodra fontosnak tunnek, figyelmeztess azokra a valaszodban.
1.)  A tapasztalas tobbretuseget tehat te is elismered. Amiben elter a
nezopontunk, ha jol latom, akkor az az, hogy te megismeres jogat csupan a
tudomanyosan modellezheto tapasztalatnak tartod fenn. A levelembol azt
olvastad ki, amit en nem gondoltam ( hogy ez sikertelen hermeneutika vagy a
rossz kifejezes kovetkezmenye, az mindegy). Mintha en egy mas-vilag
letezeset szeretnem igazolni a levelemben. Eloszor errol az utobbirol.
Elfogadom azt a javaslatodat, hogy az anyagit ezentul nevezzuk fizikainak.
En is teszek egy javaslatot, a terminologiai tulterheltseg miatt, a
transzcendens tapasztalatot ezentul nevezzuk misztikusnak. (Mar az uj
meghatarozas szerint), az altalam folvetett misztikus tapasztalat semmilyen
masik vilagot nem tapasztal meg, amit megtapasztal az ennek a fizikai
vilagnak az alapja. A vallas ketsegtelenul beszel masvilagrol: mint peldaul
menny es pokol,valamint az azokban tronolo istenrol es satanrol. En viszont
ezeket egy belso tartalom, a misztikus tapasztalat kepi megjelenitesenek
tekintem.  A kepi megjelenites, az allegoria hasonlitasi alapja pedig a
mindenki altal kozvetlenul erzekelt fizikai vilag, ezert amennyiben nem
tartjuk szem elott, hogy ezek csupan a misztikus tapasztalatok kepi
megjelenitesei, metaforai, metonimiai, szinechdochei, szimbolumai stb, akkor
hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy aki errol mas-vilagrol beszel, az valami
konkretan, az embertol fuggetlenul letezo mas-vilagra gondol. Sajnos ebbe a
csapdaba a vallasos emberek is beleesnek.
En viszont a misztikus tapasztalatnak arra a(z egysegben megnyilatkozo)
harmassagara gondolok, mint az ontudatban megtapasztalhatora, amit a hindu
(vallas)filozofia Sat-Cit-Anandanak, nevez (magyarra forditva:
Let-Tudas-Boldogsag)
Hogy ezt megerts, ahhoz ertened kell az altalam folvazolt kulonbsegeket is:
a Let az a letezes alapja, tehat lenyeges kulonbseg van a(z altalanos) Let
es  egyedi megnyilatkozasa,  a letezes kozott. Ugyanezt mondtam a tudassal
es a boldogsaggal kapcsolatban, meg kell kulonboztetni a Gnoziszt az
ismerettol, az udvosseg boldogsagat a vilagi boldogsagtol. Ha szemleletesen
probalnam megmagyarazni a kulonbseg viszonyrendszeret, akkor azt mondanam,
hogy a Let ugy viszonyul a letezeshez, mint az ures papirlap a ra irt
betukhoz. Koltoien mondva, a letezok a Letbe irt jelek. Az analogia nem a
legtalalobb, ugyanis nem mutat ra, hogy az allegoria ures papirja, vagyis a
Let is egy onmagara visszautalo, targyi kozvetitest nem igenylo kommunikacio
(Szentharomsag), de jobbat nem tudtam kiotleni.
2. Azt mondod, a belso tapasztalat, igy a misztikus is, nem megismeres,
csupan megeles. Azt hiszem jol ertem a kulonbsegtevesedet a megeles es a
megismeres kozott. A megismereshez feltetelezed a kivulhelyezett targyat,
amit modszeres vizsgalatnak vethetsz ala. Csakhogy a misztikus tapasztalat
az ontudatban megy vegbe, ebbol kifolyolag nem letezhet kivulhelyezett
targya, amely modellezett vizsgalatnak vetheto ala. A targy, az udvcel az
onmagaban valo megtapasztalasa, es az ebben a tudatban valo vegleges
meggyokeresedes, amire szinten csak allegorikusan alkalmazhato a megismeres
es a megeles kifejezesei. Az elso a gnozisz, a masodik Let realizalasanak
allegoriajakent. Tehat a vilagossag kedveert a megismeres helyett a
misztikus tapasztalatnal beszeljunk ezentul realizaciorol.
3. Azt allitod, hogy a szent, ha a transzcendens vilagba jotte, akkor az
alavetheto kell hogy legyen a fizikai vizsgalatnak.
Ismet arrol van szo, hogy allegorikus kifejezest hasznaltam, a vilagba jott
transzcendens alatt, azt ertem, hogy a vilagban megtapasztalhato
Let-Tudas-Boldogsag. Ez lehet szemely. A kulonbozo vallasi koncepciok
szerint mas es mas elnevezessel: a keresztenysegnek Messias, az iszlamnak
profeta, a mahayana buddhizmusnak bodhiszattva, a hinduizmusnak avatar es
minden realizaciot elert szemely szent. Lehet targy: mindaz, ami az
emlitettnek szentelt dolog. Tehat templom, pagoda, oltar, ereklye, totem stb
Ismet allegorikusan kifejezve, mindaz amit a Let-Tudas-Boldogsag a birtokaba
vett, kisajatitott maganak a fizikai valosagbol az emberek folajanlasa
kovetkezteben. Ezeket a targyakat vagy szemelyeket termszetesen tudomanyos,
fizikai/pszichologiai vizsgalatnak is ala lehet vetni, de az csak
megjelenesuk fizikai, es a tudomanyosan vizsgalhato lelektani, tehat
pszichologiai informaciokat tud szolgaltatni nekunk. De a modszer
behataroltsaga miatt semmit sem fog mondani a szentsegukrol. Azt az
ontudatunkban tudjuk megelni. Ha ez a megeles az intuicio szintjen mukodik,
akkor ezt hitnek nevezzuk. Ha realizaltak lennenk, akkor tapasztalatbol is
tudnank, hogy mi a szent es mi nem az. Peldaul biztos alapon meg tudnank
kulonboztetni, hogy az illeto, aki Avatarnak nevezi magat, valoban az, vagy
csak onamitasban szenved.

  Udvozlet: Attila

Elso levelemben, a keretrendszerek kozotti megnehezitett
dialoguslehetosegrol beszelve, epp azt akartam mondani, amit te a
nyelvezettel kapcsolatban mondasz. A kulonbozo szellemi teruleteknek, mint
peldaul a vallasnak, a filozofianak, tudomanynak eltero nyelvezete alakult
ki. Az ertelmezest meg inkabb megneheziti, hogy raadasul minden egyes ember
nyelvezetenek megvannak az egyedi sajatossagai is. A mi felreertelmezesunk
en ugy latom abbol adodik, hogy ugyanazon szo alat (transzcendencia, melynek
latin tukorforditasa tulhaladni) a harom terulet mast ert. Nincs ebben semmi
elvetendo, hiszen a nyelv osi szabalyai (homonimia) megengedik szamunkra ezt
a rugalmassagot, csupan a kontextusban valo hasznalat kovetkezetesseget
igenyli ez a nyelvi normativa. Ha a kontextusbol eddig nem derult ki, akkor
most nyomatekositom, en a transzcendencia szot vallasi ertelemben hasznalom,
tehat Istent ertem  alatta (jobban kedvelem ettol az utobbi kifejezestol,
mert az isten szoban a transzcendencia antropomorfizalasanak az alluziojat
erzem). A tapasztalas szot ismet a nyelv megengedte szabalyok szerint a
legtagabb ertelemben hasznalom, amint mar kifejtettem, a lenyt ert tudatos
ingert ertem alatta. Az altalad folvazolt ertelmezese szerintem a mai
tudomanyos vilagkep redukcionizmusanak a jelentese. Tehat a tudomany
kifejezese. A transzcendens tapasztalat alatt-- amit ezutan a terminologiai
zavart elkerulendo misztikus tapasztalatnak fogok nevezni-- Isten
megtapasztalasat ertem. Isten alatt pedig a Sat-Cit-Ananda harmassagban
megnyilatkozo egyseget.

En nem hasznalom az Abszolutumnak  nem-viszonylagoskent valo ertelmezeset.
Szerintem, ha magyar kifejezest keresunk a szora, akkor annak a leginkabb
megfelelo a feltetlen, tehat a feltetelekhez nem kotottseg kifejezese. Isten
letenek, tudasanak, boldogsaganak nincsennek feltetelei, ezert nevezheto
abszolutnak. Isten viszont viszony-lagos valosag, hiszen  viszonya van
onmagahoz (Szentharomsag), a vilaghoz (Trimurti) es mint teremtonek a
teremtmenyeihez is. En azt sem gondolom, hogy Isten nem kulso-belso.
Egyszerre mindketto, mint ahogy tukorkepei, mi emberek is egyszerre vagyunk
az anyagvilag es a tudat "vilaganak" a belakoi.

Mondod:
>Ha elvetek bizonyos kategoriakat es dualitasokat
>nem a semlegesseget kivanom hangsúlyozni, hanem sokkal inkabb
gyanakvasomat,
>hogy ezek bizony korhoz kotodoek, durva konfliktusainak parlatai. Mitobb
>hajlamos vagyok azt hinni, hogy nem is a szavakra kell, hogy figyeljek,
mert
>vagy nem mondanak semmit vagy hazugok, mert egyszeruen hivatasuk az, hogy a
>vilagot kezelhetobbe tegyek, valami hatalmi celt szolgalnak, cinikus modon.
>Ezert a szandekaban becsuletes ervelesre ezer csapda var.
A gyanakvasod jogos. En viszont nem tartom helyesnek, hogy elvessek bizonyos
gondolati konstrukciokat, mert az elmult korok vagy a jelenkor azokat
hiteltelenitettek, onos celjaikra hasznaltak fel.
Tovabba irod:
>    Rossz nezni ahogyan a hivok, behodolnak; a Te mondataidban is olyan
>szavak szerepelnek amely inkabb tudomany-filozofiaiak s nem teologiaiak,
>kulonossen elborzadok azon, mikor azt allitjak a hit es vallas az valami
>szubjektiv es a pszihologiabol kolcsonzik szavaikat. Ez nem mas mint
>teruletvesztes, vedekezes, aminek egyetlen ketes erteku kifutasa lehet, egy
>ideig elismerik a Szubjektiv hatokoret. Sot ezt a kifinomult es egymas
>erveit
>kolcsonossen tiszteletben tarto ritus szentesiti is. Csakhogy nem egymas
>erveit, s olykor ellentmondasos megfogalmazasait kell kimelnunk, hanem ha
>kell, felroni hogy meltatlanul bantal sajat magaddal mikor hitedet
erotlenul
>kepviseled.
En abban nem latok veszelyt ha a vallasos beszedmod beemel bizonyos szavakat
a szellem mas teruleteirol. Vegtere is a vallas torteneti konstrukcio, es
mindig az adott kor tudomanyos/filozofiai ismeretei alapjan tudja kifejezni
magat, egyszeruen tehat nem kerulheti ki az adott kor kifejezeseit. A
keresztenyseg peldaul a gorog filozofia fogalomtaranak koszonheti, hogy
teologiakent is meg tudott szolalni, es hogy kepes volt az apologiara. A
veszely abban van, ha ezeknek a szavaknak, fogalmaknak nem adunk egy hiteles
vallasi ertelmet. Es termeszetesen abban is, amire te is utalsz, hogy ha ez
a vitaban elgyavult hivo visszavonulo hadmuvelete. Szerintem en nem ezt
csinalom.
A vallast pedig nem maganugynek tekintem, hanem egyenileg
megtapasztalhatonak. Maganugynek csak annyiban, hogy irtozom az eroszakos
misszionalastol.

>    Nem nehez kulonbsegeket talalni az egyes vallasok kozt. De mar nehezebb
>latni a folytonossagot, kivalkepp a fejlodest. A reneszansz megkiserelte
>feleleszteni az antik pogany szellemet, nem azert mert az tulhaladottnak
>tunt. Ha "minden vallasrol" beszelnek, mint Te, nem csak Mozes ,Mohamed,
>Jezus es
>Budha jutna eszembe.
Nem is tekintem tulhaladottnak sem a politeista vallasokat, sem a torzsi
kulturak vallasait. Rengeteget tanulhatnank tolunk. Peldaul egeszen biztosan
mas allapotban allnank a Fold okologiai egyensulyaval, ha a torzsi kulturak
vallasainak a tiszteletevel viszonyulnank a kornyezetunkhoz. A negy
legnagyobb nev (es a tobbi kisebb nev) vallasanak van viszont egy kozos
sajatossaga: az hogy az udvozuleshez vezeto utrol szolnak. S hogy ezt a celt
onmagunkban valosithatjuk meg. Tehat a misztikus tapasztalat, amit
realizalni kell. Ez reszint a politeista miszteriumvallasokra is jellemzo,
de nem a torzsi kulturak vallasaira is. A halal utani elet gondolata
termeszetesen itt is megvan. Viszont ugy mint  mas-vilag, a mas-vilagot es
az udvcelt pedig nem tekintem egy es ugyanannak, megha az emlitett
vallasalapitok pragmatikus okokbol nem is utasitottak el kategorikusan a
mas-vilagba valo hitet.

>    Letezik egy iranyzat a "Tradicionalitas" mely, biztosan szemben all
>nezeteidel.
>Valojaban a nyugati filozofia szamara apokrif, szerzoi Rene Guenon, Julius
>Evola, magyarok kozul Hamavas Bela es Laszlo Andras, nem kerulhetnek be a
>filozofiai pantheonba, ugy tunik.
Ellenkezoleg nagyon is erdekelnek az illeto szerzok, Evolat es Laszlo
Andrast viszont meg nem olvastam, halas lennek ha mondanal nehany
konyvcimet, esetleg azt is, hogy Magyarorszagon jelenleg mit lehet beloluk
beszerezni.
>    De ettol fuggetlenul is a vallas fejlodese, nem nyilvanvalo nekem.
Talan
>egyedul Thomas Mann "Jozsef es testverei" regenye ami szamomra megrajzolt
>egy fejlodes kepet. Masreszt az okori civilizaciok, tobzodnak a mernoki
>tudomanyban, foleg epiteszetben, a logisztikaban, ami elengedhetelen a nagy
>hadjaratokhoz es a piramisok, templomok megepitesehez. Ezekben nagyon nem
>gyermetegek, de vallasukrol megiscsak kijelented ezt.

A gyermeki tudatallapothoz valo hasonlitasuk nem minositesnek, hanem
jellemzesnek szantam, es a torzsi kulturak vallasaira ertettem. A gyermeknek
peldaul
nem jelent semmi problemat a rajzfilmekben lathato beszelo, emberkent
viselkedo allatok elfogadasa, mint ahogy a torzsi kultura animizmusa
is hasonlokeppen lelkekkel tolti meg az elo es elettelen termeszetet.
A vallasi fejlodest nagyon kikezdheto fogalomnak erzem, hiszen ez magaba
foglalna egyes mintak elveteset. Szerintem a megfeleles legyen a vallas
kivalasztasanak a kulcsfogalma: kinek mire van igenye, annal a vallasi
formanal maradjon meg. A megfeleles arra is vonatkozik, hogy bizonyos
tarsadalmi strukturaknak egyes vallasi formak megfelelobbeknek bizonyulnak,
mint masok. A fejlodes elve alapjan peldaul nyugodt lelekkel
kijelenthetnenk, ahogy
azt a maga idejeben a keresztenyseg es az iszlam is megtette,es enyhitett
formaban ma is megteszi, hogy az ove a
leheto legfejletteb vallas, tehat mindenki legyen keresztennye vagy
muzulmanna. A kereszteshaboru es a dzsihad pedig a kovetkezo lepes. Es az
unalmas, lerazhatatlan misszionarusok, akikkel  Magyarorszag palyaudvarain
is
talalkozhatsz.

>  Nagyon is fontos lehet ez a kerdes, s ha mar a posztmodernt szobahoztad
>akkor Neked is leirnod kellene azt, mert sajnos e kifejezes magaban bizony
>keveset mond.
A posztmodernrol nekem, ismet a nyelv szabadsagara hagyatkozva ket
ertelmezesem van (mint a modernitas utanirol). Most csak arrol a
kontextualis hasznalatarol, ahogyan a levelemben ertettem a szot. Eszerint a
posztmodern a modernitas tagadasa, tehat annak (a tudomany sikereivel
igazoltnak latszo) hatartalan optimizmusnak, amely abban hitt, hogy az
ismeretek folyamatos bovulesevel valaszt kaphat minden kerdesere, es hogy
ezekkel az
ismeretekkel (a torvenyszerusegek foltarasaval) birtokaba veheti az egesz
vilagot. A posztmodern ennek az optimizmusnak a tagadasa, a hitben, a
metanarrativaban valo csalodas, de ugy, hogy (a lelki torvenyszerusegek
szabalyai szerint)a szelsoseges kielezettseg atcsap az ellentetebe: a
megismerhetoseg es a
birtokbavetel lehetosegenek a pesszimizmusa lesz. Ebbol a pesszimizmusabol
adodik az, amit nem szeretek benne: hogy szerintem csak a tagadasig jut el.
Az allitasig nem, es nem is akar (hiszen ezzel kilepne a kereteul szolgalo
pesszimista attitudbol).
>
>    Összefoglava: erveleseidben ket hibat latok.
Bocs, az osszefoglalasodbol, csak most tudatosult, hogy nagyon hasonlo
velemenyen vagyunk a vallasi "fejlodesrol".
A masik ellenveteseddel kapcsolatban: miert cserelnem le a nyelvezetemet egy
kvazi pszichologiai nyelvezetre. Szerintem ezeknek a szavaknak a hasznalata,
hogy szubjektiv-objektiv, kulso-belso, ontudat, nem a pszichologia
kizarolagos joga.
A transzcendens alatt sem a tudat-alattit ertem. Ismetlem, szerintem az a
fontos, hogy a  szavakat a vallasi szempontok szerint megfelelokeppen
ertelmezzuk, nem az, hogy honnan kolcsonoztuk azokat.

Osszegezesul: jo veled beszelgetni.

Attila

Sziasztok,

Tommyca:
>Na, kerem szepen, itt utkozik ki tovabbra is, hogy nem sikerult
>meghallanod a masik velemenyet! Mert akkor fel se tettel volna
>ilyen kerdest: hogyan definialjuk. Isten nem logikai levezetes
>eredmenye. Egyreszt ezert nem is definicioval elunk -- masreszt
>amint definialnank, megszunne Isten lenni.
>
>Nem, a keresztyenseg nem egy filozofia, amely megalkotja Isten
>eszmenyet! A keresztyenseg a hivok kozossege, akik megismertek
>(mert megtapasztaltak) Istent. O nyilatkoztatja ki magat, es nem
>mi kapaszkodunk Bele. Meg Isten maga sem definialja magat -- hanem
>kinyilatkoztatja. Mi vegkepp nem fordulhatunk definiciohoz.

Minden szot lehet -es kell- definialni, ha vitarol van szo. (Egyebkent sem
art). Ez csakis logikai levezetessel erheto el. Ha istent nem vagy hajlando
definialni, akkor a logikus beszelgetes alapjairol mondasz le, ami persze
szived joga, csak ezutan ne akarj logikat alkalmazni, ne probald meg
megmagyarazni a Bibliaban levo butasagokat logikusan: egyszeruen mondd azt,
hogy "Csak". Szoval ne akkor vedd csak elo a logikat, amikor neked tetszik,
hanem vagy fogadd el a teljes vitamenetre, vagy teljesen dobd el (s akkor nem
lesz vita). Mert az Isten szot lehet definialni, s magat az istenfogalmat is.

>Mar a legeslegelejen, es meg azelott is megfogalmaztam, hogy a
>vita ket kulonbozo keretrendszerben zajlik
Ebben igazad van, a problema ott van, hogy te ki-be ugralsz egyik
keretrendszerbol a masikba. Ha egyikhez kovetkezetesen ragaszkodnal, akkor
vagy nem lenne vita ("Csak"), vagy kenytelen lennel elfogadni az erveket.
Amikor nem akarod elismerni, hogy a logikai keretrendszereben nincs igazad,
akkor gyorsan atugrasz a masik keretrendszerbe, s azt mondod, amit ideztem is,
hogy "nem logikai levezetes eredmenye", ne hasznaljuk a logika
keretrendszeret. Hat igy eleg tisztessegtelennek tunik a vita.

>Persze, hogy nem megfelelo gondolkodas. Isten megismerese nem
>gondolkodas kerdese, hanem megtapasztalase.
No megint. Ha igy van, akkor minek vitatkozol? Meggyozni ugysem tudsz senkit,
hiszen nem "gondolkodas kerdese, hanem megtapasztalase". Minek gondolkodsz
akkor azokon az erveken, amiket felsorolnak masok?

Sziasztok,
Juan

Kedves Math!

    Bocs, hogy nem valaszolok tetelesen gondolataidra. Csak kiemelnek ket
fogalmat, amelyeknek, ugy velem, kulcs szerepet szantal. Egyik a megismeres
masik a konzisztencia. Az elobbi egy eroteljes, szetvalaszto katagoria s mi
tagadas nalad errol le is hasad , vallas muveszet, metafizika etc. Ennek nem
sok teteje volna, ha nem kapcsolnad hozza maris a konzisztens jelzot, amit
itt szigoruan logikai ertelmeben hasznalsz vagyis "nem onellentmondo".
    Eloszor is, szeretnem jelezni, hogy nem becsulom le a tudomany megismero
kepesseget. Haszanaltad a "linearis materializmus" kifejezest, mint ami nem
igaz a tudomanyra. Nem tudom mit ertesz ezen. En mindenesetre a tudomany
halozatat nem tartom materialistanak sem linearisnak. Ugyanis ha arrol
beszelnek, hogy a biologian keresztul a pszihologiat visszavezessuk a
fizikara, akkor azt semmikeppen nem ugy ertem, hogy a reszecskek
mechanikajábol egyenesen kovetkezik a lélek. Gondolom a
fizikanak az eletre es lelek mukodesere vonatkozo magyarazatokban sajat
teruleten veto joga van. Peldaul ha fizika kizarja, hogy a fenynel
gyorsabbanl terjedjen informacio vagy anyagi reszecskek, akkor erre a lelek
sem lehet kepes sem telepatiaval sem testbol kilepessel meg effelekkel.
Tisztazatlan miféle onszervezo folyamatok vezettek az elet kialakulasahoz,
 valoszinuleg kell egy tudomany mely eppen az onkatalizalo - onszervezo
modellekkel foglakozik, mondjuk, de tobb mint valoszinu hogy az
energiamegmaradas elvet serto valtozat nem fogadhato el magyaraztakent. De a
fizikatol nem varhato az elet es lelek megfejteset. Ha igy volna, jogos
lenne a materialista jelzo. Ugye?
    Szoval a tudomanyt egy halozatnak kepzelem, amelyikbe konnyu
beleszaladni, s manapsag annyibol nehezebb a filozofia dolga, hogy a
felhalmozott-megerositett ismeretek mennyisege miatt, korultekintobbnek kell
lennie mint barmikor.
    Masreszrol az egyes szaktudomanyok szerzoi bizony igencsak homalyosan
latnak sajat tudomanyuk hatokoret illetoen, gyakran tul becsulik azt.
Kozismert a klasszikus mechanikanak determinisztikus vilagkepe, ami nem
egyszeruen egy felresikerult tudomanyos ujsagiroi tevedes volt, hanem
magatol Newton-tol szarmazott, vagy kulonossen hirhedte valt Laplace
ajanlata jovo-latast illetoen, ha megkapna a vilag molekulainak palya
elemeit. Mellesleg ez utobbi egy egeszen elkepeszto, egyszeru logikai hiba
volt. Tobb mint szaz ev telt el a kavantum fizikaig meg tobb a
kaosz-tudomanyig, hogy vegervenyesen kiktassak ezt a rem felszines
determinizmust.
    Avval sem lehet dicsekedni ahogy az evolucio elmelete bevonult a
koztudatba. Nem a fajelmeletre vagy a gyarmatositas ideologiajara gondolok,
hanem Darwinra ki a letharc, jobb alkalmazkodo, tulelo kepessegrol beszelt
jelentoseg teljesen. Nietzsche volt az egyik, lehet, hogy az elso aki
megemlitette, hogy az o megfigyelese szerint, nyilvanvalo, hogy bizony a
kozepszeruseg kerul ki az evolucio gyoztesekent. Szaz ev kellet mire egy
jatekelmeleti modell megerositette ezt az ellenvetest s azota az evoluciot
nagyon konzervativnak es az atlagost partolonak kell kepzelnunk. Ennek az az
oka, hogy ha legalabb harom fele van a jateknak, akkor bizony a gyengebbek
szovetkeznek egymassal, hogy elobb az erost intezzek el. Igy ma mar azt
tarjuk, hogy azok a bizonyos kepessegek nem igazan kezelfoghatoak s a
biologia lassan kezdi beerni egy tautologiaval, vagyis hogy a tuleleo a
tuleleo. De azert szaz evig garazdalkodott a koztudatban "a tudomanyos
teny", erosebb vagy okasabb vagy akarmilyenebb az eletharc nyertese.
    Par eve olvastam az "Ido rovid tortenetet" amit jobb lett volna ha nem
ir meg szerzoje, ket okbol. Tobben lennenek azok, kik azt gondoljak, nagyon
helyesen, hogy semmit nem ertenek a modern fizikabol es kozmologiabol.
Masreszt Istenrol szolo kiteroi demagogok es fajdalamasan egyugyuek. Azert
van abban nemi szerencse, hogy a konyv igy sikeredett, mert meg a vegen
Hawking mester megmutatta volna, hogy a fizika mai allasa szerint hol lakik
Isten.
    A Pszihologia sem eppen makulatlan. Nem arra gondolok, hogy Freud
szexualis elfojtas elemelete mennyire csak reszigazsag es felrevezeto is
volt, mert erre mar tanitvanyai is felhivtak a figyelmet s azota sokat
valtozott e tudomany. De ugylatszik korlataibol fakadoan csak a
szubjektivben keresi a
problemat es megoldast, igy az emberi lelket sokkal kiszolgaltatottabnak es
serulokenyebnek mutatja, gyogyitasra szorulobbnak, mint amilyen az
valojaban, egyszeruen azert mert tarsadalmi etika problemak megertesere nem
hivatott. Igy ebben is igaza lesz Nietzschenek vagyis, hogy dekadens es
tulerzekeny korban elunk. A pszihologia ezt az allapotott szentesiti avval,
hogy leleknek ezt a tulerzekenyseget mar mint tudomanyos tenykent adja elo,
s nem pedig olyankent mint ami tortenetiseggel bir.
    Vegere hagyom a kedevencemet a kozgazdasagtant. Nem avval a trivialis
kritikaval hozakodnek elo, amiben ketsegbe vonjak Smith fele modellt mondvan
az abban az eseteben elfogadhato, ha gazdasagi egysegek novekedesere van
termeszetes korlatozo tenyezo. Ugyanis ugy todom egy ideje mar leteznek
olyan instabill modelek, amikben megengedett a gyors vilagmeretu novekedes,
hasonloan a jarvanyokhoz vagy a viccek terjedesehez. Velemenyem szerint
igancsak tulzo termelo vagy szolgaltato egysegekrol beszelni, mert a
tulajdonosok gyakran nem a mukodes hatekonysagaban erdeketek hanem a
hatekony konverzioban ami akar poltikai hatalomra valtast is jelenthet.
Szerintem teves az az allitas, hogy munkado es alkalmazott kozt, minden
viszaly ellenere, azert letezik kozos erdek, nevezetesen a valalkozas
hatekonysaga.
Ez nemi etika alapot adhatna a kapitalizmusnak. a konszolidacio remenyet,
csakhogy idokozben annyira kiszelesedett a konverziok lehetosege, hogy
atterelodott ide a nyereseg megvalositasa, a spekulativ es poltikai
befolyast ervenyesito amugy szerintem egy nemzet joletre igencsak karos
magatartst jutalmazva. Bar ezek valos folyamatok a gazdasagtan megis e
jelenseget keptelen beepiteni, s helyette inkabb tovabbra is hamis kepet
rajzol.

    Orulok annak es koszonet erte, hogy nem ertetted felre a "tanult
muveltsegrol" irottakat. Igy ezt szerencsere tovabb vihetem, mert ebben
surusodik a velemnyem a kulturarol, ez affel kulcsfogalom nalam.
Pre-tudomany koncepciod, a filozofiat, mondjuk ki batran a tudomany
szolgalataba allitja. Nos nekem ezt a filozofia tortenete  nem nagyon
igazolja. A filozofia mar egy meglevo igancsak massziv vilagkepben, vagy ha
ugy tetszik ideologiaban alakul ki, nem az "igazsag" hianya hozza letre,
hanem mar a meglevo "igazsagok" kritikaja.
    A tudomany eddigi, mondjuk haromszaz eves mukodese alatt, joparszor
igazsagtalanul sertette meg a hitet, vagy egyszeruen az igasag erzetunket. A
fenteiekkel ezt probaltam peldazni. Mitobb a lenyege, hogy a modelleket
tulertekelje es fiatalokat az egyetemeken ennek igazsagara "idomitsa", es
mikor a modell tarthatalansaga vagy alapos atertelemezese valik szuksegesse,
nincs senki, hogy elnezest kerjen. A tudomany gyakorlata egyszeruen gogos es
etikatlan. Ezert en nem tudom mint megismeres elfogadni.
    Elottem egy tudost nem a logika tesz naggya hanem az az egyszeru es
eredeti kepessege, amit latasnak nevezunk. Az egyik ilyen Konrad Lorentz,
kit jellemzett, hogy biologus-etologus letere nem csak adatgyujtesben,
letharcban es Petri cseszeben kepes erzekelni az eletet. Nem tudom, hogy
velekedik arrol a megfigyeleserol az illeto tudomany, amit a madardalok
formavilaganak elemzeseben tett, nevezetesen a veszelyben ezek a hangok
igencsak egyszeru semat kovetnek, am annak elmultaval latszolag
haszontalanul, bonyolulta es szerinte, kreativ csicsergesse valnak. Ez
utobbi jelzo melyertelmu, tiszta es egyenes uzenet, egy olyan korban ahol
biologiai megokolassal, a hasznossag és piaci verseny szolgalata ala
rendelodott az alkoto kedv es jatek.
    Azt gondolom, hogy Goethe hasonlokeppen volt tiszteletre melto,
becsuletes kutatasaiban. Talan egyszer majd eljon az az ido, amikor a
tudomany kepes lesz ertekelni ot. De ahhoz elobb latnia kell azt, hogy a nem
a modellek es modszer adja az igazsagot, hanem nehany alak amelyik talan
kepes ezt az agazatott megmenteni a teljes immoralitastol.

    Meg egyaltalan. Mifele ontologiai lepes a latas helyebe tenni a logikat?
Hat nem a latas az eredetibb? A muveszi hitelesseget mint "elet erzes
kifejezesekent" krealtad meg, holott altalaban muveszi latasmodrol szoktunk
beszelni. Mit erhet a logika tiszta erzekeles nelkul?
    Ugy gondolom mutattam Neked eleg peldat arra mifele megismeres a
tudomanye. Talan azt is eszreveszed, hogy amiket kiemeltem, nem egyszeru kis
szepseg hibak, hanem akar sertoek es veszelyesek is, es nem sok kozuk van az
igazsaghoz.

    Megegyszer elnezest kerek, hogy nem foglalkoztam reszletesebben az
eszreveteleiddel, de mar annyira hosszu lett ez a level, hogy gondoltam
ennyi most eleg lesz.

Udv:
    Csaba

Sziasztok, gondoltam elkuldom mert nagyon viccesnek talaltam, remelem meg
nem ismeritek!

> VIZSGATÉTELEK
>
> Figyelmesen olvasson el minden feladatot és dolgozza ki a válaszokat!
> A munkára 45 perce van,
az ido múlására egy öt percenként felbogo légvédelmi sziréna fegyelmezteti
majd.
>
> TÖRTÉNELEM
>
> Jellemezze a pápaság történetét a kezdetektol napjainkig, koncentráljon
> különösen, de nem kizárólagosan a szociális, politikai, gazdasági, vallási
> és
> filozófiai hatásokra Európát, Ázsiát és Afrikát illetoen. Legyen tömör,
velos,
> egyedi.
>
> ORVOSTUDOMÁNY
>
> Az asztalon talál egy borotvapengét, egy csomag gézt és egy üveg skót
> whiskyt. Vegye ki az egyik veséjét majd cserélje ki a másikkal.
Amíg a munkáját ki nem értékelik, ne varrja össze.
15 perce van.
>
> RETORIKA
>
> 2500 lázadó, orült benszülött tombol a szomszédos teremben. Nyugtassa meg
> oket. Bármely osi nyelvet használhat, kivéve a latint és a görögöt.
>
> BIOLÓGIA
>
> Hozzon létre szilícium alapú életet. Becsülje meg az eltéréseket az
> elkövetkezo emberi kultúrákban, ha ez az életforma 500 millió évvel
> ezelott
> kifejlodhetett volna. Állításait tényadatokkal bizonyítsa is.
>
> ZENE
>
> Írjon zongora-concerto-t. Hangszerelje, majd adja elo furulyán és dobon.
> Segítségképpen a széke alatt talál egy zongorát.
>
> PSZICHOLÓGIA
>
> Munkásságukról szerzett tudása alapján értékelje az érzelmi stabilitást,
> az alkalmazkodóképesség fokát és az elfojtott buntudatot a következo
> személyeknél:  Nagy Sándor, II. Ramszesz, Hammurabi. Az alanyoktól vett
> idézetekkel támassza alá  értékelését, a megfelelo hivatkozásokkal. A
fordítás nem
> kötelezo.
>
> SZEXUÁLPSZICHOLÓGIA
>
> Mutassa be a nemi eltévelyedéseket és az enyhébb betegségek tüneteit.
> Szégyellje magát!
>
> KATONAI SZAKÉRTELEM
>
> Egy nagy kaliberu lofegyver darabjait találja az asztalán. Mellettük
> fekszik egy nyomtatott használati utasítás bantu nyelven.
Tíz perc múlva egy éhes bengáli tigris csatlakozik Önhöz.
Tegye meg az Ön által szükségesnek ítélt lépéseket.
> Legyen  kész utólag felülvizsgálni döntéseit.
>
> ESZTÉTIKA
>
> Érveljen a tudományág fontossága mellett.
>
> ATOMFIZIKA
>
> Létesítsen láncreakciót vagy atommáglyát, tetszés szerint. Vázolja egy
> magfúziós eromu tervét.
>
> KÉMIA
>
> Szubtrópusi körülmények között állítson elo szupravezetot és kénessavat.
> Vágja ketté majd illessze össze újra. Mit lát?
>
> MATEMATIKA
>
> Alkosson hiperkomlex számokból konkáv halmazt, amely a recipriverexkluzív
> (önmagán kívül bármely más számmal egyenlo) számok halmazának részhalmaza.
> Ábrázolja 5 dimenziós koordináta-rendszerben. Kösse össze a pontokat úgy,
> hogy a  kialakuló geometriai alakzat a szögfelezoivel együtt Donald kacsa
> képét adja ki.
>
> FÖLDRAJZ
>
> A koolaj és a koszén keletkezésének folyamata, összehasonlítás,
mérföldkövek.
> Mutasson példákat (saját gyujtés), játssza le a folyamatokat.
Kozet- és anyagfelismerés: U236, ózon, deutérium, kurcsatóvium, neodézium.
> Mutassa be, elemezze.
>
> PARAPSZICHOLÓGIA
>
> Ragassza a következo tárgyakat a testére: pogácsa, bélyeg, muködo
> hosugárzó, tojáshéj. Egyéb feladatok: távgyógyítás, távolbaugrás,
> elrejtett tárgyak megtalálása, mozgatása, levitáció, asztrálutazás.
Teleportálja magát a Jupiterre, és
az ott készült  polaroidképekkel igazolja magát.
>
> PEDAGÓGIA
>
> Oktassa ki vizsgáztatóit.
>
> ALKALMAZOTT MÉRNÖKI TUDOMÁNYOK
>
> Kössön sorba 1 izzót. (Pluszpontért ugyanezen izzót párhuzamosan is
> kötheti)
>
> ISMERETELMÉLET
>
> Foglaljon állást az igazság mellett vagy ellen. Bizonyítsa
> állásfoglalását.
>
> FIZIKA
>
> Magyarázza az anyag természetét. Hozzon létre egy zongorányi antianyagot,
> egyesítse az anyaggal (a széke alá rejtett zongora). Írja le a látottakat.
>
> FILOZÓFIA
>
> Vázolja az emberi gondolkodás fejlodését. Mérje fel ennek jelentoségét.
> Hasonlítsa össze valamely más gondolkodás fejlodésével. Térjen ki a lét
> tarthatatlanságát igazoló elméletekre. Adjon kézzelfogható megoldást.
> Ne kövessen el öngyilkosságot a vizsga végéig.
>
> JOG
>
> Írja meg Hitler védobeszédét. A védelmet építse a Berlin-Sztálingrád
> útvonalon az út felfestési hiányosságokból fakadó közlekedési balesetekre,
   és a hirtelen felindulásból elkövetett nemi eroszakokra.
   Kérje a helyszíni bírság utólagos kiszabását.
>
> CSILLAGÁSZAT
>
> Bizonyítsa be az Ön által ismert elméletek segítségével hogy a pulzáló
> világegyetem konvex. Válaszát 4 dimenziós rajzokkal illusztrálja.
Modellezze egy kvazár muködését a fiókban található protonok és fotonok
segítségével.
Egyéb  segédeszközök (quarkok, logarléc, építokocka, stb.) nem használhatók.
>
> VALÓSZÍNUSÉGSZÁMÍTÁS
>
> Abakusz segítségével határozza meg min. 99.24167 %-os konfidenciaszint
> mellett a  közlekedési morál jövo heti romlásának együtthatóit.
>
> IRODALOM-VILÁGIRODALOM
>
> Elemezzen egy szabadonválasztott X-XI. századi amerikai verset,
és hasonlítsa azt össze azzal az üzenettel, amit Nagy Medve: Szellem a
koszirten
címu novellája hordoz a XXI. század embere számára.
>
> MAGYAR
>
> Ady optimista világfilozófiája. Kép, forma és jellem szintézise a kortárs
> alföldi irodalom kifejezésvilágában.
>
> KÉPZOMUVÉSZET
>
> Hozza létre a Parlement épületének 1:1 arányú modelljét a fiókban
> található 3 csomag gyurma segítségével.
Ügyeljen az épület belso részeinek kidolgozottságára.
>
> KÖZGAZDASÁGTAN
>
> Készítsen realisztikus tervet a következo problémák globális megoldására:
> elszegényedés, túlnépesedés, adósságproblematika, fenntartható növekedés,
> munkanélküliség, infláció. Válaszában szintetizálja a neoklasszikus,
> keynesi és monetarista elméleteket. Mutassa meg a szintetizált elmélet
> hiányosságait.
> És végül jellemezzen egy olyan elfekvo eszközt, mely a fennálló tökébol
> kifolyó hasznot élvezi.
>
> SZÁMÍTÁSTECHNIKA
>
> Írjon BASIC nyelven egy grafikus alapú multitask operációs rendszert,
> amely kivédi a Windows 98 potenciális hibáit.
>
> NYELVTUDOMÁNYOK
>
> Az összehasonlító nyelvészet eredményeinek felhasználásával mutasson ki
> fonetikai hasonlatosságokat az óegyiptomi és a szanszkrit nyelv köznapi
> beszélt változataiban.
>
> SZOCIOLÓGIA
>
> Becsülje meg a szociológiai problémákat, amik a világ végén
> felmerülhetnek. Tervezzen kísérletet elmélete igazolására.
>
> FILMMUVÉSZET
>
> Írjon forgatókönyvet az Anjou-ház életérol majd forgasson ebbol rajz- vagy
> rövidfilmet (max. 351 kocka).

  METAFIZIKA

  Fejezze be a munkát, dobja egoját a végtelen tér bal sarkában található
  szemétkosárba,  világosodjon meg, és segítsen a többieknek.
----------