>Hello
>Erdekes elmeletet lattam a tv-ben tegnap.
>2000 majus 8-an (lehet, hogy rosszul emlekszem)
>amikor a naprendszer bolygoi egy vonalba fognak
>esni, a foldet egy gravitacios lokes fogja erni,
>es a felhalmozodott sarkvideki jegsapkak tomege
>miatt a fold forgastengelye megvaltozik. Az uj tengely
>a mostani egyenlitot fogja metszeni. Es ez ugyan
>atekosan hangzik, de minden varakozassal
>ellentetben nagy baj, azt mondjak :)
>Mivel a fold eleg lassan forog, en el tudom
>kepzelni, hogy nem tul nehez kimozditani a
>forgastengelyebol. Es ti?
>Udv: Po:li

Egy ket kerdesem lenne az elmelettel kapcsolatban:

Neked mi a lass=FA?
Es hiaba lassu (mar ha az) a Fold forgasa akkor is nagy a tomege.
Es miert erezne jobban magat az egyenlito helyen a jegsapka, nincs semmi
ami lehuzna, ja es a szarazfoldeket se hagyjuk ki a szamolasbol, annak is
van tomege.
Vegul vektorialisan hogyan osszegezheto egy bolygoegyuttallasbol egy ilyen
erohatas.


En se vagyok szakerto, de ez a par kerdes azert felmerult bennem, ha
valakinek szakmai kifogasa van a hozzaszolasommal kapcsolatban szivesen=
 varom.

Hal=E1sz Gergely alias J.J.

Ez tenyleg igy van. A Fold tengelyenek tenyleg valtozik az iranya,
de nem ugrasszeruen, hanem lassan, allandoan. Ennek kovetkezteben
valtoznak a csillagok ekvatorialis (egi egyenlitohoz es polusokhoz
viszonyitott) koordinatai is, es ezert idonkent uj csillagterkepeket
kell kiadni. Ez mar eleg regi felismeres ("mar a regi gorogok is ..."):
A szisztematikus elterest a csillagok koordinataiban Hipparkhosz vette
eszre 150 evvel azelotti csillagkatalogusokat vizsgalva. Felismerte,
hogy a tavaszpont es az atellenes oszpont elmozdul a csillagos hatterhez
kepest. (Ezek a pontok az egi egyenlitonek es a Nap egi palyajanak - az
ekliptikanak - metszespontjai.) Mindez annak a tukrozodese az egen,
hogy a Fold forgastengelye 25 729 eves periodussal egy 47 fok nyilas-
szogu kupfelulet menten mozog. Ezt a mozgast szamomra ismeretlen okbol
precesszionak nevezik. A Fold tehat precesszal. De nemcsak a Fold,
hanem minden olyan forgo test, amelyre olyan forgatonyomatek hat, mely
forgastengelyebol kibillenteni igyekszik azt. De nem billen ki, mert
forog. Helyette precesszal.
A kerdes most az: mi akarja a Foldet kibillenteni? Ha a Fold gomb-
szimmetrikus tomegeloszlasu volna, akkor semmi nem akarna, de a Fold
kisse lapult. Ezert az a gravitacios hatas, amivel a Nap a Foldre hat,
(a Nap a Fold napfeloli reszet nagyobb erovel vonzza, mint a Naptol
tavolabbi reszet)  felbonthato egy vonzoerore, mely a Fold kozeppont-
jara hat es egy eroparra, mely a Foldet igyekszik kibillenteni az
egyenlito sikjabol. A Fold erre precesszallassal valaszol. 
A Hold is hasonloan hat a Foldre. Vonzoero es forgatonyomatek. Ha a
Hold a Fold egyenlitoi sikjaban keringene, ez a forgatonyomatek
nulla volna, de nem igy van. Ezert o is ratesz egy lapattal. Raadasul
a Holdpalya sikja 18,6 ev alatt korbefordul a Nap grav. hatasara.
Igy a 25 729 eves precesszios mozgasra egy 18,6 eves periodus rakodik.
Ennek a mozgasnak nutacio a neve, ami magyarul bologatast jelent.
A bolygok gravitacios hatasa a precessziot es a nutaciot  zavarja,
a Fold Nap koruli keringesenek sikjat elforditja. Ez a planetaris
precesszio.
Osszefoglalva (hogy lassuk a Nap, a Hold es a bolygok hatasanak
viszonylagos erosseget):
A Nap okozza a precessziot, ami miatt az ekvatorpolus (a Fold
forgastengelyenek iranya) 23,5 fok sugaru kort ir le 25729 ev alatt
az egen.
A Hold okozza a nutaciot, ami miatt erre a korre egy 18.6 ev periodusu,
9 ivmasodperc amplitudoju hullamvonal rakodik.
A bolygok hatasa a planetaris precesszio, mely miatt az ekvatorpolus
nem kort, hanem rozettagorbet ir le, mert a precesszios kor kozeppontja
a 25729 ev alatt mintegy 4 fokot mozdul el.
Tanulsag: a Nap a Kiraly, de meg tole is nyugodtan aludhatunk.
Akkor miert zavartassuk magunkat a bolygoktol? Alljanak csak be ugy,
ahogy nekik tetszik.

Posztobanyi Kalman (Poszti)

Terparittya :

Hello Igor !

Par nappal ezelott talaltam az index/torzsasztalban a kovetkezo cimeket :

http://www.extra.hu/deepspace/space.htm
http://science.nasa.gov/newhome/headlines/prop15apr99%5F1.htm
http://science.nasa.gov/newhome/headlines/prop08apr99_1.htm
http://science.nasa.gov/newhome/headlines/prop06apr99_2.htm
http://www.msnbc.com/news/wld/graphics/ion.swf

Nem mind pont errol szol, de ha mar ott voltak erdemes rajuk nezni.

Nem tudom tudomanyosan megitelni a dolgot, de a Kapcsolatban annak telt el
rovidebb ido ( a filmben pillanatok, a konyvben par perc ), aki a helyen
maradt, aki pedig utazott, annak kb. 1 nap. Mashol mindig azt mondtak, hogy
az erez rovidebb idoszakot, aki utazik, nem pedig az aki a helyen marad.
Valahol olvastam, hogy az donti el a dolgot, hogy melyik nezopont az,
amelyik a gyorsulast elszenvedi. A konyvben volt meg egy erdekesseg : a
radiojel pont akkor szunt meg, amikor sikeresen elindult az "urhajo". Tehat
a Vegan 26 evvel azelott hagytak abba sugarzast. Idoutazasrol ( mar ami
elvileg (talan) megvalosithato ) csak elore fele hallottam pl. 2000-bol
3000-be. Szoval ez most hogy van ? Tudom, egy Sci-fi -t nem szabad
kezpenznek venni, de ezt egy csillagasz irta, aki valoszinuleg koveti, hogy
eppen hol all a tudomany, es azt megprobalja beleszoni a tortenetebe.

Bolygo egyuttallas :

Tenyleg a Nap tul oldalan lesz ? Vannak Nap koruli palyan teleszkopok ?

Udv: Rascal

"Alkalmasak:"
"16-os, vagy erosebb hegesztoszemuveg"
 ....
"Alkalmatlan :"
"12-es 14-es...."
 ....

Eppen ma jartam a www.mcse.hu -n, ott ezt irtak (tomoritettem rajta) :

http://napfogyatkozas.mcse.hu/segedanyag/postapista.html :

"A napnezo szemuveg hianyaban 12-esnel nagyobb fokozatu hegesztouveggel is
biztonsagosan figyelheto a fogyatkozo Nap. Ha semmilyen szemvedo uveg nem
all rendelkezesre, mindig akad egy dezsa vagy lavor viz, tocsa. A Nap ezen
tukrozozo kepet mar kozvetlenul, ill. hagyomanyos napszemuveggel is
nezhetjuk. "

Ha nem szamit reklamnak, akkor valaki meg tudja mondani, hogy hol lehet
hegesztouveget vasarolni ( Bp-i cimek elonyben :-) ), ill. arrol tud valaki
vmit mondani, hogy mennyire sotetit a 12 - 16 fokozatu uveg ?

Rascal

Sziasztok !

>Mivel a fold eleg lassan forog, en el tudom
>kepzelni, hogy nem tul nehez kimozditani a
>forgastengelyebol. Es ti?
>Udv: Po:li

A Folddel kapcsolatban (is) nagyon megteveszto elkepzelesekre
lehet jutni, ha csak kepzeletunkre hagyatkozunk, es egyszeru  
modellekben gondolkodunk.

Pl. vegyunk azt az esetet, amikor  egy 10..15km atmeroju,
  25km/sec relativ sebesseggel erkezo ustokos kozelit a Fold fele. 
Az ustokos a Fold-atmeronyi tavolsagot kb. 10 perc alatt tenne meg.

Ha most a Foldet egy 1 m atmeroju labdanak tekintjuk, es     
elkepzelunk melle egy 1 mm atmeroju, alig eszreveheto aprosagot, 
mely olyan lomhan kozelit, hogy 10 percig tartana, hogy elhaladjon
a labda mellett, akkor szinte hihetetlen, hogy ez az alig mozogni
latszo, poroszkalo semmiseg egy utkozes eseten globalis foldi 
katasztrofat okozhat az elet szamara.

Az elet szinte teljesen eltunik a nehany honapi
sotetseg, es az egyeb szornyuseges kovetkezmenyek miatt. 
 ( hangrobbanas, szivotolcser, foldrengesek, km magas 
 hullamokkal 100km/h sebesseggel korbefuto pusztito 
 szokoar, orkanok, fagy, mergezo legkor, ozonreteg pusztulasa
 hosszu idore, stb.)

A magasabb rendu allatvilagban csak a tengerfenek lakoinak 
van nemi eselyuk a tulelesre.

Egyebkent a Fold forgasa nem egyenletes.
A tengelyforgasnak zaja van. E zaj  Halford analizise 
szerint viszonylag nagy teljesitmenyu alacsonyfrekvencias 
komponenseket tartalmaz, s a frekvenciatartomanyban
vizsgalodva a teljesitmeny a frekvencia novekedesevel
negyzetes aranyban csokken.

A Hold ar-apalykelto hatasan kivul belso folyamatok is 
szerepet jatszanak ebben.
Idonkent egesz _jelentos_ doccenok is elofordulnak.
1972-ben 1 masodperccel rovidebb volt az ev a szokasosnal.
Az arapaly jelenseg a szarazfoldek szintjet is emelgeti, 
az egyenliton kb 0.5 m-rel, s naponta tobbszor.
( 1milliard kilowattra becsulik az arapaly jelenseg soran 
felszabadulo, alig kiaknazott teljesitmenyt.)

A Fold - a Hold miatt soha nem fog forgasaban teljesen
megallni, csak egymashoz kepest lesznek majd allni latszok,
es igy egymas fele allandoan ugyanazt az arcukat mutatjak majd.
Azaz a Foldrol a Holdat - valamikor sok millio ev mulva
allonak lathatjak majd az akkor elok.
Kb. 55 mai foldi nap idotartamu lesz a tavoli jovobeli foldi 
1 nap hossza.
A Hold tavolabb kerul a Foldtol.

Udv: zoli

Takacs Feri irta:

>A bolygok palyairol mar Kepler, es Newton szinte mindent megmondott. Ehhez
>kepest Einstein elmelete csak nagyon keveset modosit. 

Szerintem meg bizonyos visszalepes is tortent 
reszerol.

Figyeljuk meg a folyamatot:

Kepler tisztan geometriai alapon feltarta az egitestek palyainak 
torvenyszerusegeit, s ezzel viselkedesuk matematikai leirasat 
adta, de ok-okozati osszefugges - azaz magyarazat nelkul. 

Newton tovabblepett, mert a gravitacios ero fogalman keresztul 
ok-okozati osszefuggesre vilagitva segitette az egi mechanika 
mukodesi elvenek megerteset.

Erre jott Einstein, es mit lepett ? 
Megfosztott minket a szemleletessegtol, elvetette
a gravitacios ero fogalmat, helyette osszefonta 
a teret az idovel, s visszatert a tisztan geometriai 
leirashoz. Igaz, azt olyannyira sikerult megcifraznia, 
hogy azota egyre szelesebb korben suttogjak:  

_Nekem minden homalyos, csak a Kobanyai vilagos !_ 

Hat hol itt a fejlodes ?  :)

Udv: zoli

Az egesz cikk tul hosszu, meg nem is lenne szep lehalaszni a teszt
magazin ujsagiroinak faradsagos munkajarol a baberokat, ezert csak
a cikk egy reszet merem itt kozhirre tenni.             Udv///Laci

------- Forwarded Message Follows -------

Kedves napfogyatkozo barataim!

Itt alabb kuldom a ket honapja igert ujsagcikket a napfogynezo
eszkozokrol, ami a Teszt Magazin augusztusi szamaban fog megjelenni,
julius legutolso napjaiban.  Nagyon koszonom az osszes tippet, kerdest,
oltletet, amit kaptam. Ha valaki netan valami baromsagra bukkan az
alabbiakban, kerem jelezze, nagyon halas leszek erte. Hetfon meg bele
tudok nyulni az anyagba, aztan mar a nyomda jon.

Rovat: Egeszseg es kornyezet
Felcim: A napfogyatkozas nezesenek veszelyei
Focim: Sotetseg delben

/LEAD/ Augusztus 11-en delben olyasmi tortenik hazankban, amit itt
utoljara Petofi Sandor es kortarsai lathattak: a Hold lassan a Nap ele
kuszik az egen, es teljesen eltakarja azt. Ket percre ejszakai
sotetsegbe borul az orszag egy resze.

Nem mindegy, honnan nezzunk ezt az egi tunemenyt, de nem csak a helyet,
a szemunk vedelmet szolgalo eszkozt is jol kell kivalasztanunk. Ha
latni akarjuk a "lathatatlant", igyekezzunk a fogyatkozas savjaban,
azaz a Szombathely-Szeged vonal kozeleben tartozkodni. A fovarosbol
tehat el kell utazniuk azoknak, akik tanui szeretnenek lenni a teljes
fogyatkozasnak.

Alc.: Szemfenyvesztes

Ritka nagy veszelynek tehetjuk ki szemunket a Napba nezessel. Kevesse
ismert teny, hogy onfejusegenek aldozatakent Petofi masfelszaz evvel
ezelott egyik szemere reszben megvakult, minthogy a figyelmeztetesek
ellenere szabad szemmel probalta vegignezni az akkori napfogyatkozast.
Augusztus 11-ehez kozeledve a kereskedelemben egyre tobb helyen tunnek
fel szemuvegek, amelyeket az egi esemeny vegignezesere ajanlanak. Ha
nem megfelelot valasztunk, soha nem gyogyulo, nem gyogyithato
szemkarosodassal kell szamolnunk.
    Laikuskent gyakorlatilag lehetetlen eldonteni, de meg szakemberkent
is csak kivetelesen pontos muszerek segitsegevel allapithato meg a
vedelemre ajanlott eszkozokrol, hogy kelloen jo minoseguek-e. Megfelelo
muszer nagyon keves helyen all rendelkezesre, de van peldaul az
Orszagos Frederic Joliot Curie Sugarbiologiai es Sugaregeszsegugyi
Kutatointezetben, ahol Bakos Jozsef spektro-radiometer segitsegevel
vizsgalt meg tobb, piacra szant szemuveget, illetve ilyenek keszitesere
alkalmas foliat.
    Szamos tevhit kering azzal kapcsolatban, hogy milyen targyak
alkalmasak szuronek, amelyeken at vegignezheto, hogyan fogy el Napunk.
Egyesek CD-lemezt, hegesztopajzsot, vagy kormozott uveget ajanlanak. A
fo gond ezekkel nem az, hogy elvileg ne lennenek alkalmasak e celra,
hanem, hogy minoseguk gyartonkent, sot egyes darabonkent is eltero
lehet, alkalmassagukat effele vedelemre senki sem vizsgalta. Az
uvegkormozas hazilag aligha vegezheto olyan precizen, hogy rajta
keresztul lassunk is valamit, de megse engedjen at karos mennyisegu
sugarzast. A hegesztopajzs szinten szamtalan fele lehet, nem beszelve
arrol, hogy kozottuk is elofordul bovli.  Suveges Ildiko
szemeszprofesszor szavai megerositik ezt: tobbszor kezelt mar
hegesztoket, akik mit sem sejtve dolgoztak olyan pajzzsal, amelyben nem
megfelelo szuro volt. Nem lehet elegszer ovatossagra inteni, kulonosen
a gyermekeket. A napba nezes termeszetesen mindig veszelyes, de csak a
fogyatkozasok csabitanak igazan, hogy a fenylo egitestre szegezzuk
tekintetunket. Egyeni erzekenysegtol fuggoen mindannyiunknal mas az az
ido, amely alatt bekovetkezhet a latas - elsosorban a centralis latas -
elvesztese. Van, akinel alig nehany masodperc is eleg ehhez. Ez nem
jelent teljes vaksagot, de aki igy jar, olvasni, televiziot nezni,
borotvalkozni nem tud tobbe, s meg azt sem tudja leolvasni, hogy hanyas
szamu busz allt be ele eppen a megalloba. Raadasul ez a karosodas
maradando, nem gyogyithato.

Kiszurt szurok

Ha napfogyatkozas-nezo szemuveget veszunk, soha ne felejtsuk el
megnezni rajta a forgalmazo nevet, es jo esetben valahol meg kell
talalnunk a szakvelemeny szamat is. Ha eddig szamtalanszor megtettuk
is, ez egyszer ne az utcan, az aluljaroban vagy a bolhapiacon
vasaroljunk, hanem menjunk el olyan uzletbe, amelyben megbizunk, ahol
jo tapasztalatokat szereztunk korabban.
    A napfogyatkozas nezesere ket fajta foliat talaltak alkalmasnak a
sugarbiologiai intezetben. Az egyik csoportot a sotet, gyakorlatilag
feketenek latszo lemezek alkotjak, amelyek drasztikusan megszurik a
szem fele tarto sugarzast. A masik tipus a foncsorozott lemez, amely
tukrozessel ved, visszaveri a napsugar nagyobb reszet. A vegeredmeny
szempontjabol mindket tipus egyforman megfelelo, egyik sem jobb vagy
rosszabb, mint a masik. Ezek a lemezek altalaban papirkeretbe fogva,
szemuvegkent kerulnek forgalomba. Nem kell megijednunk ettol az
igenytelennek tetszo megjelenestol, a folia minosege fontos igazan.
Hallani idonkent olyan velekedest, hogy ha egy napfogyatkozashoz
ajanlott eszkozbe belenezunk, es azon at borult idoben vagy normal
szobai fenyviszonyok kozott latunk barmit is, az nem alkalmas napba
nezesre.  E velemeny helytallo, de fontos tudnunk: arrol szo sincs,
hogy minden eszkoz alkalmas a fogyatkozas nezesere, amellyel a szobaban
nem latunk semmit. Nem csak a lathato sugarzas teheti tonkre szemunket,
hiszen az ibolyan tuli sugarak is nagyon komoly kart okozhatnak. Az
idoskori szurkehalyog az esetek 90 szazalekban az ultraviola sugarzas
szamlajara irhato. A legnagyobb veszelyt augusztus 11-en is az
UV-sugarzas nagy energiaju fotonjai jelentik majd, amelyek kello szures
nelkul szemunkbe jutva felhasithatjak a fenyerzekelo sejtek
feherjemolekulainak koteseit, azok lebomlanak, a receptor sejtek pedig
pillanatok alatt tonkremennek. A lathato feny es az infravoros sugarak
kisse mas modon, de az eredmenyt tekintve eppugy masodpercek alatt
vehetik el a szemunk vilagat, ha nem vigyazunk. E ket tartomanybol
szarmazo sugarzas hatasara szemunk belul folmelegedhet, az erzekelo
sejtek mintegy megfonek, mert nem kepesek elviselni a 40-42 fokos
homerseklet.
    E veszelyek miatt szakvelemenyeben Bakos Jozsef azt ajanlja, hogy
meg a megbizhatonak talalt eszkozokkel se nezzuk a Napot folyamatosan
ot percnel hosszabb ideig. A gyerekeknek egy-ket percnel tovabb meg
szemuvegen keresztul sem szabad az eget figyelniuk. Jo, ha a rovid
egrenezesek kozott negyedoranyi szuneteket tartunk.

[...]

4. Essilor Eclipse szemuveg (Tukrozo foliaval. Csak kisebb latszeresz
uzletekben es benzinkutaknal kaphato. Ajanlott fogy. ar: 400-500 Ft,
ebbol 30 Ft a vakok es gyengenlatok egyesuletet tamogatja.
Sugarbiol szakv. sz.: 4031/99)

Sziasztok

Mar megint sokaig  nem olvastam a Tudomanyt, sajna a sok munka...

A mostani szamban csak ket kerdesre szeretnek valaszolni, vagy inkabb
rakerdezni. Nem vagyok szakerto egyik dologban sem, de felmerult bennem:

>Az elemelet megkiserel szamot adni arrol, hogyan kerult peldaul  az
>Antarktisz a deli polusra, a tropusi sziberia a sarkkorre, szinte
>pillanatok allat, ami miatt mai is lathatunk a muzeumokban fagyott
>mammutokat... illetve a magyarazna a polusvaltozsasokat is (a magneses
>eszak es del fodfelszinen mert iranyanak megvaltozasarok)

Lehet, hogy rosszul emlekszem, de

1. Az Antarktisz ha jol emlekszem ugy 150-millio evvel ezelott a Panganeabol
valt le, es mozgott lefele, kb 2-3 millio evvel ezelott ert nagyjabol a
mostani helyere. En ezt nem neveznem pillanatok alatti valtozasnak. A
foldtengely dolese folyamatosan valtozik, sot a nap koruli palyank is eleg
szabalytalan, de ez azert nem jelenti a 90 foknyi elfordulast, max par fokon
belul, es az is viszonylag lassan. Igaz ez eleg par celsius foknyi
valtozashoz, ami mondjuk egy kiados kis jegkorszakot eloidezhet.

2. A mammutok ha nem csal az emlekezetem sohasem eltek tropusi klimatikus
viszonyok kozott, nem lehetett legalabbis egy kellemes dolog bundaban
szaladgalni a tropusokon, eltek viszont mersekelt egovi viszonyok kozott,
egeszen fel az eszaki tundrakig. Sziberia pedig ebben az idoben ha nem
tevedek elegge anti tropus volt. A mammutok idoszaka (legalabbis a vege)
egybeesett az ember megjelenesevel, az meg nem is volt oly reg. Ahoz meg
tenyleg eleg gyors valtozas kene, hogy egy mammut csak ugy megfagyjon,
mondjuk egy este alatt?

Mas:

>Ez szerinetem elkepzelheto dolog lenne ha a ter valoban "rugalmas", es
>ezt a folyamatot nagyon gyorsan hajtanank vegre  hogy kello sebessegre
>gyorsitson fel minket a ter!
>Ezt legfokeppen ugy erhetnenk el, ha a gravitacios erot valahogy
>megnovelnenk, mivel a gravitacio gorbiti el a teret, majd hirtelen
>visszaallitani a kezdeti allapotba, es maris kesz a dolog !

Miert nem hozunk letre egy sci-fi listat ????? vagy mondjuk egy marhasagok
gyujtemenyet ? Azt hittem, hogy ez egy Tudomany lista, ahol azert tobbe
kevesbe komolyan veheto dolgokrol van szo.

Péter

T. Igor!

Gondold vegig ennek az elektromos analogonjat, es azonnal rajossz, hogy
miert nem olyan egyszeru a dolog.

Az urhajo helyett vegyunk egy szoget. A tergorbites helyett pedig
hasznaljunk egy jo nagy magnest. Amikor a magnest a szoghoz kozelitjuk,
akkor a szog nekilodul a magnes iranyaban. Ebben a pillanatban a magnest is
elrantjuk, hogy a szog megse utkozzon neki a magnesnek. Ha ugyesen
csinaljuk, akkor a szoget jo messzire elhajithatjuk, tehat a dolog akar
mukodhet is, ha eleg jo reflexunk van a magnes elrantasahoz. A problema
csupan az, hogy a magnes kozelitesehez, majd elrantasahoz, sokkal nagyobb
energiara van szukseg, mintha csak a szoget hajitanank el, csak ugy natur.

A tomeggekkel is ugyanez a helyzet. Nagy tergorbitest csak egeszen hatalmas
test tud produkalni. Peldanak okaert 1 g gyorsulas eleresehez eppen egy
foldnyi tomegre van szukseg, ami nem  is meglepo, hiszen mint tudjuk a fold
felszinen 1 g a gyorsulas. Namar most, ha valaki (en igazan nem tudom ki) a
foldet eppen 1 g gyorsulassal elkapna alolunk, akkor nagy esellyel mi is
kovetnenk a fold gravitacios hullamat, mint fentebb a szog a magnest. Hat
ilyen egyszeru meggorbiteni a teret.

Udv: Takacs Feri