Kedves Otthon-lako-tarsaim! :)

--> Lena, Magnes <--
> minden anyukanak tudom ajanlani a Jatszokonyv es az  Ujra
> jatszokonyv cimu konyvet, de a nagycsoportos ovisoknak meg tudom 
> ajanlani a Jatszva tanulunk cimu konyvet.
Koszi az otleteket. Az ilyen tipusu konyvek ideje nalunk most kezdodik. 
Lara mar kezd erdeklodni a kulonbozo "alkotomunkak" irant. Legjobban 
vagdosni /a vege mondjuk mindig tepes :)/ szeret es szinezni. En mar jo 
ideje nem olvastam a gyerek fejlodesevel foglalkozo konyveket, ujsagokat, 
mivel a tobbseg a csecsemokorrol szol. 3 eves korig nagyjabaol tudtam is, 
mire szamitsak. Most azonban jol jonne egy kis folytatas, mert nem igazan 
tudom, milyen fejlodesi szakaszokon fog kersztulmenni az ovodaskorban. 
Van vmi jo konyv, ami errol az idoszakrol szol? A fejlodesen tul az is 
erdekel, milyen tipusu jatekok es foglalkozasok valok az ovodas koru 
gyerekeknek. Persze nem azokra vagyok kivancsi, ami csoportos 
foglalkozas es vegzik is nap mint nap az oviban. Leginkabb az lenne 
ta'mpont, hogy a laikus szulo /ertsd nincs a tarsolyomban annyi minden, 
mint az ovonoknek/ mit jatsszon a csemetejevel. Az nalunk soha nem 
okozott gondot, hogyan magyarazzak el vmit, eleg jol meg tudjuk beszelni 
Lara szintjen az uj elmenyeket, kerdeseket. Sokat olvasunk, beszelgetunk, 
szerepeket jatszunk. Viszont ugy erzem a tobbi, foleg a kezugyesseg-
fejlesztes es logikai keszsegfejlesztes teren nem allok a helyzet 
magaslatan. 
Van ket konyvunk, amit jonak tartok, de hianyolom belole a korosztalyok 
feltunteteset:
*Kapcsold ki a TV-t! 
*Gyerunk a szabadba!

--
Szeretettel: Gabo
----------------------
http://www.yourwebhome.com/gabo --> frissites: 1999. november 5.
(korcsolya, gyereksarok, nemdohanyzo, linkek, szemelyes)

Kedves Otthon-lako-tarsaim! :)

Lara megtanult teljesen egyedul oltozkodni. Ennek persze nagyon 
orulunk es a rossz oldalat is a legkevesbe zokkenomentesen 
szeretnenk atelni. Abszolut megbizhatoan feloltozik, de idoerzeke nincs. 
Ennek kovetkezteben nem halad, mert felvesz egy ruhadarabot es leul 
jatszani. Hetkoznap ez meglehetosen sok kapkodas es idegeskedes 
forrasa, mert idore kell menni. Ezt szeretnem vhogy elkerulni. Nincs vmi 
tippetek, amivel ravehetnem a gyors oltozkodesre anelkul, hogy ezt 
kenyszerkent elne meg? Egyetlen alkalom volt ra, hogy pillanatok alatt 
feloltozott, de az a hetvegi delutani alvast kovette /szeret ruha nelkul aludni
, 
ugy kenyeelmesebb. Bar mostanaban a tornadresszet reszesiti elonyben 
erre a celra :)/. En is aludtam es amikor felebredt, bejott a szobamba. 
Mondtam neki, addig nem nyitom ki a szemem, amig nem lesz kesz, majd 
szoljon. Gondoltam idonk van, addig meg me'g pihenhetek is egy keveset. 
Lara athozta a ruhait es elkezdett celtudatosan oltozni. Kb egy perc mulva 
diadalmasan kozolte, kesz vagyok. Alig hittem a szememnek - a 
valosagban is :) Reggelente viszont nem hasznal semmi, mert nem szereti 
a nogatast, segitseget nem fogad el /mondjuk nem is ebben latom a 
megoldast/. Ezert nincs szivem korabban kelteni, mert igy is boven eleg az 
ideje, akkor sem lenne kesz hamarabb. Mar arra is gondoltam, hogy 
eloszor oltozunk, aztan reggelizunk, hatha az ehsege nagyobb ur :) Mit 
gondoltok? Nalatok mi valt be?

--
Szeretettel: Gabo
----------------------
http://www.yourwebhome.com/gabo --> frissites: 1999. november 5.
(korcsolya, gyereksarok, nemdohanyzo, linkek, szemelyes)

Hello Kedves Mindenki!

Koszonjuk mindenkinek a magzat-vizsgalat ugyben tett batorito
leveleit. Az erintetteknek maganban valaszoltunk.

Most egymas temat szeretnek boncolgatni, a Subject-et.

Hallottam rola mindenfelet, karosak is, meg nem is.
Megjelent, kozkezen forog, sot a WEB-en is egy bizonyos düsseldorfi
Gyermekrak-Kutato Intezet listaja, melyrol kesobb sokan allitottak,
hogy nem is latta a lista az Intezetet...
Ha rakeresek a WEB-en, akkor jelentos szamu talalatot talalok.
Mi az igazsag? Itthon es kulfoldon? Hol a legszigorubbak a szabvanyok?

Ket kislanyom van, igy nem mindegy - vagy mindegy? (ha nem karosak),
hogy mit esznek meg.

Amit talaltam:

http://www.physics.kee.hu/adalekok.html
http://www.pro-patiente.hu/nyt/980708/23.html
http://www.hetek.hu/hetek/index.cfm?szam=98061202.024&rovat=Eletm&cikk=el10.htm
http://www.omgk.hu/EA9734/euj.html

kulonosen e ketto utobbi......

http://www.agria.hu/hmnap/archive/1998/07/17/01old/gl87g005.html
http://www.zpok.hu/fogyved/e-szamok/

Nos remelem, tudtok nekem segiteni, tudunk egymasnak segiteni a
megerositesben, vagy pedig a felreertesek eloszlatasaban.

Udvozlettel:     Myfola vagy Zoli, kinek hogyan tetszik :-)

Privat: Zoltan Noe from Szeged-Hungary
E-mail: 

Tiszta őrült ez a kölyök, a fene se érti, hogy maradt egyáltalán életben
mostanáig. De nagyon jó védőangyala van, az autós azt mondta, szerencséje,
hogy két sarokkal odébb akart befordulni, mert ha egy kilométerrel korábban
ugrik elé, akkor teljes sebességgel találja el. Persze a védőangyal már
akkor is segített, amikor nem valami gyilkosokkal hozta össze, mikor egy
szál maga nekivágott a vakvilágnak. Hanem mostantól vége az eszetlenségnek,
nem veszi le többet róla a szemét, amíg haza nem ér. Reggel elkéri
Frančois-tól a családja telefonszámát, s ha csak egyszer nem fogad szót,
máris hívja őket. Most is csak azért nem tette, mert az orvos nyugalmat
rendelt. De az agyrázkódás gyorsan gyógyul, ne remélje, hogy ajnározni fogja
és körülugrálja majd. Bár amíg lábra nem tud állni, muszáj valakinek otthon
lenni vele. Ha Frančois nem vállalja, majd kivesz pár napot.
    Felfigyelt. Sophie kinyitotta a szemét. Kicsit pislogott a félhomályban,
aztán észrevette, ahogy fölé hajol.
    -- Hol vagyok?...
    -- Ahová mindenki kerül, ha autó elé ugrik és összetöreti magát. Köszönd
a szerencsédnek, hogy ez kórház és nem a másvilág.
    -- Mi történt?...
    -- Eltörted a karodat és agyrázkódást kaptál. Kicsit be is tört a fejed,
szóval mocorgás nincs.
    -- Nat?
    -- Nem, Hamlet atyjának szelleme. Most aludj. Reggel már, ha jó
hangulatban találsz, engedélyezem, hogy a szempilládat megmozdítsd. Jó éjt.
    -- Hány óra van?
    -- Fél öt.
    -- Akkor még soká lesz este...
    -- Nehezen, mert hajnali fél öt van. Tudod a vezetéknevemet?
    -- Lamont...
    -- Jól van. Jegyezd meg, mert téged is így hívnak. Azt mondtam, a húgom
vagy, el akartam kerülni a fölösleges kérdezősködést.
    -- És a rendőrség?...
    -- Megegyeztünk az autóssal, hogy ő se akar kellemetlenséget meg mi se.
Különben nagyon rendes volt, CB-rádión hívott mentőt és segített mindenben.
Kicsit be volt gyulladva...
    Elhallgatott. Észrevette, hogy Sophie-t megint elnyomta az álom.

    A padlással háromnegyed részben elkészültek első nap, de a pincében
lassabban haladt a munka, sokkal több volt a limlom. Frančoise és Jacques
ragaszkodott hozzá, hogy minden könyvet egyenként végigpörgessenek, a
borítójuk alá is benézzenek, mert oda is becsúszhatott a cédula. Már csak
így emlegették, _a_ cédula, annyira biztosak voltak benne, hogy létezik. A
cédula azonban nem került elő a második nap sem, pedig átfésültek mindent,
ami a padláson maradt, s a pince legnagyobb része is elkészült, két mező
kivételével.
    Óriási munkát végeztek, annyi szent. Már az egész házat telepakolták az
átvizsgált dobozokkal, bőröndökkel és egyéb ócska holmival, úgy nézett ki,
mint egy nagy lomtár. Este hétkor fáradtan lezökkentek a hall székekből és
immár ládákból álló bútorzatára, s egymásra néztek.
    -- Nem találtunk semmit -- mondta Yvette nyűgösen.
    -- Ez nem biztos -- rázta fejét Frančoise. -- Rengeteg papírfecnink van,
lehet, hogy régesrég megtaláltuk.
    -- Akkor nézd meg a fecniket és hagyjuk már abba!
    -- Jól van -- mondta Frančoise kis gondolkodás után --, este elolvasom
őket, de ha nem lesz meg, akkor muszáj feltúrnunk a maradékot is.
    Este tízig cédulákat olvasott, úgy járt a keze, mint a motolla, két
dobozba rakta őket, külön a gyanúsakat és az érdekteleneket. Aztán átment
madame Dupeyronhoz egy kazalnyi cédulával, hogy holnap a rendőrségtől nézzen
utána a telefonszámoknak, melyik kié lehet. Az asszony nem túlságosan örült
a megbízatásnak, legalább ötszáz telefonszám volt ott.

    Avignonban csendben telt a nap, az első eseménytelen nap azóta, hogy
eljött Bordeaux-ból. Feküdt és szenvedett, iszonyú pocsékul érezte magát. A
bal karja könyékig gipszben, fájt kegyetlenül, de a feje is, meg a dereka, a
lába, a háta, mindene. Az orvos semmi részvétet nem mutatott, azt mondta,
örüljön neki, hogy fáj, kicsit nagyobb ütés és már nem fájt volna többet
semmi. Kövérkés, alacsony ember volt körszakállal, valami Bergström vagy
ilyen neve volt. Frančois Charvel egész délelőtt bent volt a kórházban,
negyedóránként hozott neki vizet, ennivalót, ezt-azt, és ami a legfontosabb,
beszélgetett vele. Semmit a világon nem tudott csinálni, csak beszélgetni,
az olvasás kínszenvedés volt, az embernek egyik kezével tartani kell a
könyvet, a másikkal lapozni, ez képtelenség, ha az embernek egyszer csak
nincsen két keze. A ballal semmit se tudott kezdeni, csak az ujjait
mozgatni. Ehhez ragaszkodott a Bergström doktor, hogy mozgassa az ujjait.
Mozgatta, erre örült a pasas, a fene se érti, mi a jó abban, hogy néhány
bizonytalan mozdulatot tesznek az ujjai, ha egyszer akkor se tudja őket
használni semmire. A doki azt mondta, ha nem mozognának, baj volna, örüljön,
hogy mozognak. Ha legalább felülhetett volna, de az orvos közölte, hogy
akkor ül fel, amikor ő megengedi. Örüljön, hogy egyben maradt a feje.
Lehetetlen egy pasas, itt fekszik megnyomorodva, és állandóan örülnie
kellene. Pukkadjon meg. Úgy látszik, nincs is szerinte annál jobb, mint
elüttetni magunkat egy... mivel is?
    -- Milyen autó volt?
    -- Ööö... nem tudom -- hajtotta le a fejét Frančois. -- Nat kisasszonyt
kellene megkérdezni.
    -- Mihez kezdünk most, Frančois?...
    -- Amíg meg nem gyógyult, semmihez.
    -- Az hónapokig is eltarthat...
    -- Néhány hétig biztosan. Ha már fel tud kelni... ellátja magát, akkor
megint kereshetjük az apját... de addig... szó se lehet róla.
    -- Most lenne rá igazán szükségem -- dohogott. -- Mire jó egy apa, ha
nincs
a beteg gyereke mellett?
    Frančois Charvel arra gondolt, az az ember akkor se lenne Sophie
betegágya mellett, ha már megtalálták volna. Szegény kislány, micsoda
csalódás lesz neki, ha annyi küzdelem után rábukkan és egy pontosan
ugyanolyan átlagembert talál, mint akárki más. Jobb lenne, ha soha nem
kerülne elő.
    Sophie meg arra gondolt, ha az apja ülne itt az ágy mellett, az se lenne
az igazi, nem érne semmit ahhoz képest, ha... egyszer beteg volt kicsi
korában, bárányhimlője volt, anya el se mozdult az ágya mellől egész nap,
éjjel is ott volt vele... anya... _anya!..._

[Sajnos kicsit elmaradtam a folytatassal, bocsanat.]

  Feher Klara szivvel-lelekkel lubickol a gyerekirodalomban, de igazan akkor
erzi jol magat, ha felnotteknek irhat. A tenger cimu konyveben ezt teszi.
  Ha azt kerdezzuk, mirol szol a regeny, a valasz egyszeru: nehany ember
eleterol Budapesten, 1944 es 1960 kozott. Ha azt, mi van benne, az mar nehez
kerdes. Rengeteg minden van benne, a konyv ket vaskos kotetet tesz ki.
  A kezdo datum 1944. marcius tizenhatodika, harom nappal a nacik bevonulasa
elott. A szereplok kozott mindenfele ember megtalalhato, meltosagos
vezerigazgato ur, fomernok, gyari munkasok, nehany orvos, konyvelok, pokhendi
kisnyilas, zsido gyartulajdonos u. v. a., ahogy a nemet filmeken irjak, es meg
sokan masok. Sokaig nem derul ki, van-e egyaltalan foszereploje a konyvnek, s
igazan abszolut foszereplot nem is kap soha.
  Van benne nehany erdekes momentum. A tudatlan olvaso, aki Feher Klara eletet
csak nehany novellajabol ismeri, is felkapja a fejet, amikor azt olvassa, hogy
Palankay Emil, a kisnyilas lelkesen tanul japanul, hogy tudjon, mire ideer a
japan--magyar hatar. Hat hiszen egy ilyen alak volt valamelyik novellaban,
ahol a szerzo sajat neven szerepel. Amikor Csaplar Agnes, a Mezogazdasagi
Gepgyar konyveloje az olasz ugyfellel levelezgetve ismeri meg elso szerelmet,
az embernek nyomban eszebe jut a rubinetti tortenete.

  Egyszer, irja Feher Klararol Feher Klara, megbiztak, hogy adja el az olasz
ugyfelnek az eladhatatlan szecskavagokat. Ijedten nezett a targyalasok ele,
az olaszok iszonyu gyorsan szoktak beszelni, no nem baj, majd azt ismetelgeti
folyton, hogy kituno a szecskavagonk, kituno a szecskavagonk. Nem volt semmi
baj, a signore erthetoen beszelt, turelmes es udvarias volt, Feher Klara pedig
a fejeben jegyezgette a szavakat, amiket otthon majd ki kell neznie a
szotarbol. Megtalalta mindet, utolag mindent ertett a targyalasokbol, kiveve a
rubinettit. Az nem volt benne a szotarban. Marpedig az ugyfel mindenre ezt
mondta, si, si, capisci giacomo tutti frutti rubinetti, minden rubinetti volt
neki. Vegul elkonyvelte magaban, hogy ez bizonyara olyasmi, mint istokuccse
vagy tulajdonkeppen. Megkotottek a szerzodest, abban is benne volt, hogy
pagiare naturalmente possibile rubinetti. Elvittek a szecskavagokat es penz
helyett kuldtek tobb vagon -- csapot. Mindenfele csapot, femcsap, muanyag
csap, agyoncsap, rengeteg hasznalhatatlan csap. A fonokseg magabol kikelve
hivatta Feher Klarat, elszalajtottak valakit masik szotarert, abban benne
volt. Rubinetti: csap.

  S akarcsak Feher Klara, Csaplar Agnes is ellatogat a spagetti hazajaba, o is
meg akar nezni mindent, Firenzet, Velencet, Napolyt, Romat, de neki sincs ra
se ideje, se penze.
  Az olvaso leszurheti hat a tanulsagot, hogy oneletrajzi regenyt tart
kezeben.
  Ennek fenyeben izgalmasan hat az a helyzet, amikor negyvennegy nyaran
Agnesre rasutik, hogy kommunista es el kell tunnie Budapestrol. Egy raktarban
kot ki, amit razarnak es tobbe se ki, se be. Talal valamicske elelmet es
elhatarozza, hogy igenis itt fogja tulelni a haborut, ugyis mar csak par
naprol van szo.
  Aztan egy nap nincs viz. Masnap sincs, harmadnap sincs. Agnes vasakarattal
tur napokig, Feher olyan erzekletesen irja le a lassu szomjhalalt, hogy az
ember biztosra veszi, ez is megtortent vele. De hogy Agnes tuleli-e, arra
semmi garancia nincsen, nehanyan mar odavesztek a konyvben, Feher Klara tollat
nem a hoseink irant ohatatlanul kialakulo szeretet vezerli, hanem a vegzet,
soha nem lehet tudni, ki esik aldozatul.
  Agnes tuleli a vegtelen hosszu vizhianyt, de aztan jon az ehseg. Viz mar
van, egy ido utan csak viz van. Hetekig, honapokig, evszazadokig.
  A regeny legsikerultebb resze Agnes elet-halal kuzdelme a bezart raktarban,
mindenkitol elfeledve.

  Van azonban egy problema ezzel a konyvvel. Ket kerdest vet fel abban, aki
most, kozel negyven evvel megjelenese utan veszi kezebe. Kommunista regeny-e
A tenger -- es ha igen, szuksegunk van-e nekunk ilyesmire?
  A masodik kerdesre mindenki maganak adhat valaszt, egy lehetseges felelet
az -- s A tenger eseteben ezt jonak erzem --, hogy ha egy regeny kommunista
is, attol meg lehetnek benne irodalmi ertekek es hasznos korrajzok. Eleg
nagyok vagyunk mar, nem lehet minket egy-ket buvos szoval megteriteni olyan
ideologiaknak, amikkel nem ertunk egyet.
  Lassuk az elso kerdest. Kommunista ez a regeny? Igen, mondjuk. Hirdet
politikai nezetet? Nem igazan. Jokora tavolsag van kozte es Fagyejev kozott.
  Az, hogy a nacizmust nem propagalja, nyilvanvalo. Sajatos modon ir a
nyilasok remtetteirol, higgadt targyilagossaggal olet meg ket gyereket, akik
csak Pestre akartak atjutni, azert tevedtek a Duna-partra, meg meg rengeteg
embert, zsidokat, katonaszokevenyeket, Agnes occset es apjat; az olvasora
bizza, hogy erzelmeit mikeppen eli meg. Nem ostorozza, csak bemutatja a
terrorlegenyeket.
  Amikor bejonnek az oroszok, Agnesnek a megmenekules folott erzett
ujjongasaban is ott van Feher targyilagossaga, nem, ezek bizony nem hosok,
csak egyszeru emberek, olyanok, mint barki mas. Nem allitja be oket se
felisteneknek, se verengzo gazembereknek. Sokat nem is foglalkozik veluk. Az
olvaso nyugodtan szemleli az oroszokat, gyanitja, hogy akarmennyire orul nekik
Agnes, ettol meg par ev mulva gyulolheti oket, hisz igy tortent a valosagban
is, eloszor mindenki ujjongott, csak aztan jottek ra apaink, hogy ettol meg
nincs itt a Kanaan.
  Ez a meghasonlas nem kovetkezik be, Agnesbol nem lesz kommunista es nem is
abrandul ki ebbol, mindvegig kozombos marad a politika irant. De ha azt nem
is mondja ki Feher, hogy ez a rendszer rossz, azt erzekelteti, hogy nem jo.
Agnes eletet a raktar utan egy fiatalember menti meg, aki kesobb baratnoje
fonoke lesz egy komoly partlapnal. Sokat buzditja, hogy igenis mutasson ra a
kommunistak hibaira, mert ok nem bujnak el ez elol, az ellenseg nem talalhat
soraikban stb. Aztan mulnak az evek, nem tudni pontosan az evszamot, de az
ember sejti, s Kati hibakra ramutato riportjai egyszer csak destruktiv
szellemunek bizonyulnak, a belevalo fiatalembernek pedig mar zsirparna van az
alla alatt.
  Az, hogy a regeny ekkorra mar masodik foszereploje belerokkan a rendszerbe,
erezteti, hogy hat bizony ez itten keremszepen nem annyira... Ennel elesebben
akkor nem lehetett kimondani.
  A regeny felnottkonyv es en is csak felnotteknek ajanlom. De nem azert, mert
felo, hogy a fogekony gyereklelkeket megfertozne az ideologia, hanem mert
unnak. Felnott problemakrol beszel felnotteknek valo modon.

  A Bezzeg az en idomben azonban ifjusagi regeny, gyerekeknek beszel
gyerekeknek valo modon... nemcsak gyerekproblemakrol. Abszolut gyerekkonyvkent
indul a kovetkezo harom bekezdessel:

  Haloingben nem lehet iskolaba menni.
  Nem. Akarhogy nezem, nem lehet.
  Esetleg levagnek az aljabol egy fel metert, akkor nem logna ki a szoknyabol.
Multkor, amikor nem volt idom rendesen megfesulkodni, a hajambol is
lekanyaritottam a kimaradt furtot. Igaz, hogy masnap a fesulkodesnel eppen ez
a hajcsomo hianyzott... Nehez az elet. Meg egyszer korul kell neznem a
lakasban.

  Kisvartatva kiderul, hogy aki ilyen nagyvonaluan kezeli a holmijat, Horvath
Kati nem tizenegy-tizenket eves, hanem tizenot, es nem altalanos iskolaba jar,
hanem kereskedelmibe, 1940-ben. De sem eletkoranak, sem a tortenelmi kornak
nincs kulonosebb szerepe sokaig, nemigen viselkedik komolyabban, mint akar ot
evvel fiatalabban tehette, s a haboru se jut el tudataig.
  Harom dolog koti le: az iskola, a csalad -- plusz a kiallhatatlan Dorika,
akit azert korrepetal, mert az az otven filler is nelkulozhetetlen -- es Laci.
Korsos Laszlo tanarjelolt, aki miatt Kati elete egyre bonyolultabba valik, de
felnottesebbe meg jo darabig nem. Akkor sem tulsagosan, amikor Laci megkeri a
kezet.
  De meg joval ez elott elonti az embert a racsodalkozas gyonyorusege, amikor
azt olvassa, hogy a kereskedelmibe jaro Kati orvos akar lenni. Az olvaso, aki
most tette le A tengert, melyben Csaplar Agnes fokonyvelobol orvos lett,
amultan szemleli az alig ketszaz oldalas muvecsket: letezik, hogy oneletrajzi
ihletesu ifjusagi regenyt tart a kezeben?
  Gyors fejszamolas, Csaplar Agnes ket evvel idosebb Horvath Katinal. Letezik
bizony.
  Ez immar biztos lesz, amikor Feher ujra leir egy ott felhasznalt epizodot. A
zenerol mit sem tudo, botfulu es enekoran csak nyekergo Katit szerelme
koncertre viszi. De nem am hangversenyterembe, mert arra nincs penzuk, hanem
egy lemezboltba, ahol baratja elado, s vasarlas elotti kiprobalas urugyen
vegighallgatjak a Kilencedik szimfoniat. Kati unatkozik, csak annak orul, hogy
kettesben lehetnek a kis fulkeben; aztan megszolal a negyedik tetel.
  A vilagmindenseg legtokeletesebb dallamai -- igy nevezte Feher az Oromodat
masik konyveben, ahol Csaplar Agnes eli at ugyanezt az elmenyt. Horvath Kati
megdobbenese nem kisebb. Laci es Beethoven egyutt nyitja ra szemet a vilagra.

>=======================================================
>Felado :  [International]
>Temakor: . ( 20 sor )
>Idopont: Sat Nov  6 11:44:42 EST 1999 OTTHON #1722
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>Agni levelet olvasva a magzatviz vizsgalatrol felmerult bennem a kerdes, 
>hogyan allapithato meg a baba neme teljes biztonsaggal? 

A magzatviz tele van magzati sejttel. Az amniocentezis soran ezeket a
sejteket leszivjak, majd tenyesztik, es mikor elegendo mennyiseg van mar
beloluk, akkor vegzik el a kromoszomavizsgalatot. Igy tudjak gyakorlatilag
100 %-os biztonsaggal megallapitani a baba nemet, illetve, hogy
Down-koros-e, hiszen a Down-kor kromoszoma rendellenesseg. Ikerterhesseg
eseten azonban nem tudjak megallapitani a kapott eredmeny melyik babara is
vonatkozik. 

Szeretettel: Edit