A vilag pedig szines....

Tisztelt VITA-zok!

Elnezeseteket kerem, hogy kisse megkesve valaszolok az engem is erinto
kerdesekre. Sajna kulhonban tartozkodtam es menet kozben elfelejtettem
a passwordomet, igy nem volt modom irni.

Mindenekelott Kornelnak igazat adok: a hindu es a buddhista vallas alapve-
toen kulonboznek. Ettol meg kedves indiai baratom emlithette mindket
nevet, nem kerdojeleztem meg a "hitet". Elkepzelheto, hogy egy masik
szemely emlitette a Shivat es masik a Buddhat, tobben voltunk egy BBQ-n
es ott vitattuk meg a kerdest. Fogalomzavar sincs kizarva. Nalam sem.

Elsosorban Szekely Zolinak (de rajta kivul tobbeknek is) szol a kovetkezo
gondolatsor.

A vilag szines. Ha valaki nem hisz a keresztenyek Isteneben, attol meg nem
ateista. Ha egyetlen isten letezeseben sem hisz, meg akkor sem ateista. A
hit hianya nem tetelezi automatikusan az istenek TAGADASat. Egy vallasi
dogmarendszer elvetese egyaltalan nem jelenti azt, hogy a vallast tagado
az egyben Istent tagado is. Egyebkentis a zsido, a kereszteny, es meg
nehany dogmarendszer szerint egy Isten letezik, ergo barki barmilyen hit-
rendszer szerint is hisz benne, ugyanabban hisz. Vagy tevednek? Letezik
az "egyetlen elo Isten"-en kivul masik is, akihez imadkozni lehet?

Az ATEISTA jelzot a hivok pejorativ ertelemben hasznaljak. Az ateista-
nak "megbelyegzettek" alacsonyabbrenduek, bunosok, akarkik: negativan
hasznaljak a szot. Hogy Zoli te hogyan hasznalod, azt nem kivanom elemez-
ni. Szoveged csusztatasokkal boven megspekelt, tudom, barmit is irnek
rola, keszen all a sikamlos kibuvo: ezt nem irtam, ezt nem igy ertem.

Ket utat emlitettel. Tobbre hivatkoztal azutan. Kerdem en: elkepzel-
hetetlen, hogy valaki tobb utat bejarva is aterezze az utazast? Ker-
dem en: kotelezo UTAT valasztani? Ha utat valasztunk, akkor a VALASZTAS
mar onmagaban magaban rejti, hogy megprobaljuk atlatni magat az utat,
folmerni, hogy mi var rank az ut alatt es mi lesz az eredmeny. Ha nem
tesszuk, akkor az nem valasztas, az kenyszerpalya. Te valasztasz magad-
nak utat? Vagy kenyszerpalyan sodrodsz esetleg?

Csusztatas a szovegedben a "felugyel" fogalmanak bekeverese. En arra
hivatkoztam, hogy X, vagy Y, esetleg Z meggyogyult ugy, hogy NEM Krisztus
allt a gondolatai kozeppontjaban (masban hitt). Ez miert jelenti azt, hogy
sok utat "felugyelnek"? Masreszt, mibol gondolod azt, hogy magam nem ta-
pasztaltam meg esetleg tobb utat? Torvenyszerunek erzed azt, hogy a jelen-
legi velemenyem (hitetlenseg) azt jelenti, hogy nem reszesultem a hit ke-
gyelmeben? Es ha igen? Es ha a "hitetlenseg" kegyelme azutan hatott at,
akkor mi van? Te nem voltal hivo es azutan hitetlen, akkor Te ezt pl.
honnan ismerhetned? Vagy magad is megjartal mar nehany utat, hogy valasz-
tani tudtal?

Arra hivatkozol, hogy nem teritesz. A kereszteny vallasnak nem lenyege a
terites. Hat, kedves Zoli, vegyem elo a bibliat, vegyem elo Lenard Odon
So, Mecs, So es Mecs c. konyveit es idezzek belole? Vegyem elo Janos Pal
magyarorszagi latogatasa alkalmabol kiadott konyveket es idezzek belole?
Hivatkozzam a kereszteny misszionariusok felelmetes tevekenysegere, amivel
a fel vilagot keresztennye "formaltak"? Elvinni Jezus hiret es csakis ezt?
Semmi mast? Semmi kenyszerterites? Egyhazi felugyelettel. Semmi eretnek
uldozes, semmi kereszteshadjarat pl. a Cathar-iak ellen? Papai aldassal
kiserve. No ne nezd mar enyire naivnak a "hitetlen gyaurok"at!

Szent konyvekrol, a bibliakrol. Nalad a Biblianak van EGY ertelme. Nagyreszt
szoszerinti, mert pl. osszeadtad a szamokat es kijottek a milliok. Jo ha tu-
dod, hogy az exodus becsult idejen egesz Egyiptom teruleten elt 3.5 millio
ember. Ha onnan 2.5 millio angolosan tavozik, azert ezt az egyiptomi es
hettita es egyeb irasok azert megpenditettek volna. Nem tettek. Ergo a
biblia szoszerinti ertelmezese nem tarthato fenn. Ezt Homolya Vera egyhazi
szovegidezete is megerositi. A bibliaknak ergo tobb ertelme van. Kerdes,
hogy melyik kinek szol? Egyik biztos a hivoknek, a lay-nepsegnek. A masik?
Esetleg a "tobbi"? A Holt-tenger-i tekercsek erre adnak mar utmutatast
(pl. Habakuk pesher, mint a leginkabb "megragott" szoveg).

Ertheto a Biblia mas ertelemben is. Ha csak a hitnel maradunk, akkor semmi-
fele logikat nem szabad oda eresztenunk: hidd a szoveget a latszolagos
ertelmeben es ne kerdezz. Ha mar logikat elovesszuk, akkor bizony azt nem
a papi ertelmezesben hasznaljuk, es akkor is osszeall egy "logikus" erte-
elem, ami nem kevesbe erdekes, mint a csodak kaprazatos leirasa. Csak ehhez
akkor "hittel" nem lehet kozeliteni. Redford, Osman es Thiering konyveire
hivatkozom ezzel kapcsolatban. Irjam le? Erdekel esetleg? Ketlem.

Egyebkent nagyon tetszettek mind Kerekes Peter, mind Dorozsmai Karoly
irasai a kerdesben es szinte maradektalanul egyetertek gondolataikkal.

Befejezesul annyit, hogy a dialektika, a materializmus nem a marxizmus
talalmanyai. A marxizmus tamaszkodott a dialektukus materializmusra,
de osszemosni a kettot azert a XX. szazad vegen mar nem nagyon illik. Itt
megintcsak ervenyes a cim: a vilag sokszinu! Ha nem feher, az nem jelent
automatikusan voroset. Jelenthet cinobert, azurt, szivarvanyt, sok min-
dent, meg feketet is, hogy a szurkek szeles savjarol mar ne is beszeljunk.
Ergo, ami nem felel meg a Te nezeteidnek, az nem foltetlen marxizmus. Kulo-
nosen, mert foltehetoen nem is ismered, hiszen annyira nem szereted, hogy
szilard meggyozodesem: sohasem foglalkoztal vele ismeretszerzes szintjeig.
Akkor miert nyilatkozol rola? Ha pedig megteszed, akkor miert nem tetszik
az, ha egy nem hivo Istenrol nyilatkozik?

Udvozlettel:   Cser Ferenc

Emberek, elvtarsak, reakciosok, keresztenyek, ateistak, agnosztikusok,
gnosztikusok, racionalistak, buddhistak, muzulmanok, marxistak, leninistak,
hare krisnak, Juli neni...

Olvassuk el Madach  "Az Ember Tragediaja" cimu dramajat.
Vagy netan Goethe? Dante? Milton? Joseph Conrad? Pierre Boule?

Filmek: BladeRunner, Cruising, Kids, Rhythm Thief, Babette's Feast...

Ki, hogyan, miert viselkedik ugy ahogy...

Szenvedes...Orom...Tragedia...Boldogsag...Szenvedes...

			"Ave Cesar, lucraturi te salutant..."

--SWFG

>Ennek kapcsan Varga Joskaval (...math...ohio-state...
>Joska, elsz me'g ?!) izgalmas maganlevelezesbe kezdunk a temarol, amelynek
>kapcsan az abszolut zenei hallas is szobakerult. 

Elek, sot vonalban vagyok. A velemenyem azota is fenntartom. 
Szerintem az emberek 99 szazaleka a zenei a-hangot egy oktavnyi hibaval 
produkalni tudja, 30-40 szazalekuk pedig +- ket hangkoznyire megkozeliti, 
ha figyel, pusztan emlekezetbol. Innen mar csak mennyisegi 
(receptorok szama?) kulonbseg az abszolut hallas, meg persze gyakorlas 
kerdese. Javasolj egy kiserletet, amivel eldonthetnenk, 
kinek van igaza.  

Egyebkent pedig udvozollek, a tobbi visszatert jatszotarssal egyutt. 

Varga Joska

VITA #338

>> Ezek szerint Darwin teljes elmelet rendszere TOTALISAN hibas
>Darwin rendszereben oriasi elmeleti lyukak tatonganak.

Darwin rendszeret egy bizonyos Richard Dawkins teljesen atirta.
Az o rendszereben "tatongo lyukakat" nagyitoval sem tul vastagon lehet talalni,
es amiket esetleg talalsz, azok semmi esetre sem nagyobbak, mint a kereszteny
vallas sajat, kulonbejaratu lyukai.

>> mi magyarazza azt a vegtelen mennyisegu borzalmat, amit csak a mi 
>> szazadunk elkovetett es amelyek sora szinte biztosan nem zarult le. 
>Ez egy jo kerdes. Valoban: mi magyarazza? En magam is sokat tunodom rajta. 
>Nagyon tudnam ertekelni, ha valaki frappans magyarazattal tudna eloallni.
>(Mindenesetre kisse humorosnak tartom, amikor egy ateista a Joistenre akarja 
>"kenni" a dolgot. Ilyenkor bezzeg "van" Joisten?) De megint: ez az egesz prob-
>lematika nem foltetlenul kapcsolodik szervesen a gyogyito imahoz. 

Ugy gondolom, hogy nem a joistenre akarta kenni a dolgot, hanem felhozott egy
ervet, ami a Joisten lete ellen szol.

>Jegyzem meg, a judaista vallas vezetoi sem mind egytol egyig a megbocsatas
>szoszoloi.

(Itt) jegyzem meg, hogy a judaista vallas nem azt tanitja, hogy "bocsass meg
az ellened vetkezoknek", hanem azt, hogy "szemet szemert, fogat fogert"

>Je, tenyleg ez az ervenyesules foltetele? Nem a regi kaderek ervenyesulnek ve-
>letlenul meg ma is? Nem az MSzP-lobbi szabja meg meg mindig, ki meddig, hol, 
>mikor es merre ervenyesulhet? Nem ugyanazok cikizik meg ma is az egyhazi veze-
>toket, akik anno nyomorgattak es megszegyenitettek a templomba jarokat? Es a 
>sajto? Mar nem cikkeznek a "Capalatogatas"-rol? Talan bizony az ateista ujsag-
>irok mar nem is elme'nckedhetnek kedvukre a kereszteny hivok hiterol?

Mar megbocsass, de ha ket evvel ezelott jartal itthon, akkor bizonyara tudod,
hogy akkor meg az MDF-KDNP-FKgP "lobbi" dirigalt :-)
A sajto ugyanezen kormany aldasos tevekenysege ellenere azt ir amit akar,
legalabbis az irott sajto, mert az elektronikus sajto sorsat minden kormany
a sziven viseli :->
A kereszteny ujsagiroknak is jogukban all az elmenckedes, nemelyik el is ezzel
a jogaval. 

VITA #339

>szor, az ateizmusnak rengeteg va'lfaja van, ko:zu:lu:k sok egyma'ssal 
>szo:ges ellente'tben magyara'zza a valla'sok le'trejo:tte't. Ve'gu:l:

Mondj egy masikat! De olyat amiben nincs spiritualis resz!

>a marxizmus nem maga tala'lta ki az adott magyara'zatot, csupan ne'p-
>szeru"sitette azt.

Most akkor marxista vagy nem marxista?

>mondj egy e'rvet arra, hogy amire nincs szu:kse'ged, az szu:kse'gke'p-
>pen nem le'tezik. Nagyon e'rdekelne most ma'r egy e'pke'zla'b magyara'-
>zat erre. (Ez ku:lo:nben a filo'to:riben elo"fordulo' csu'szka'k egyik 
>legsikamlo'sabbika.) 

Ld. VITA #338 -ra adott reagalasomat

>> Sajat vizeken: a valosag az, ami tolunk fuggetlenul letezik! Ezzel 
>> kapcsolatban pedig visszautasitom a marxizmus emlegetesen 
>Az hangzott el, hogy ez a marxizmus anyagdefinicio'ja. U.i. marxizmus-
>ban az anyag e's a valo'sa'g egybeesnek. Ezt vissza lehet utasitani,
>de a marxizmus me'gis ezt vallja. (A szo'bahozott levezete's konklu'-

A jehovasok is azt mondjak hogy van Isten, megsem hiszem, hogy orulnel neki,
ha egy kalap ala vennelek veluk.

>Ha pedig elgondolkodna'l a Heisenberg-fe'le hata'rozatlansa'gi rela'-
>cio'n, tala'n fo:ltu"nne, hogy a "to"lu:nk fu:ggetlen le'teze's"-ro"l,
>mint olyanro'l, igen nehezen a'll mo'dunkban tudoma'nyos eszko:zo:kkel
>a'tfogo' e's kimerito" tapasztalatot nyerni. Legala'bbis komolyan ve-
>endo" korla'tok vannak!! 

Vegre egy komoly erv!

VITA #341

>Mivel E'zsaia's pro'fe'ta nem halt bele az izzo' para'zzsal valo' e'rin-
>te'sbe, a le'nyeg valahol ma'shol kell legyen: nem az ele'ge'sben, hanem
>a megtisztula'sban. Tova'bba', az izzo' para'zs az OLTA'RRO'L sza'rmazott.
>Itt tudni kell, hogy a zsido' valla'sban az egyetlen Templomnak e's az
>egyetlen Olta'rnak milyen ko:zponti szerepe van. A bu"nto"l valo' megtisz-
>tula's le'nyege itt az ERRO"L az egyetlen olta'rro'l sza'rmazo' szent e's 
>tisztito' tu"z, amely tu"z izzik, de nem e'get!

Ha elolvasod a Kovacs Tamasnak irt levelemet,akkor rajossz, hogy en sem
allitok mast.

>A Szentle'lek tu:ze ma'r nem az olta'rro'l, hanem maga'to'l Istento"l ered. 
>A Szentle'lek tu:ze'vel valo' keresztele's a hit tu:ze't jelenti, amely 
>bennu:nk e'g e's belu:lro"l veze'rel bennu:nket.Az "olthatatlan tu"z", ami-
>ro"l itt szo' esik, az egy teljesen ma'sik tu"z, a pokol tu:ze, nem a 
>Szentle'leke'. A pelyva nem az e'lo" ember, hanem a Ve'gite'let napja'n 
>Krisztus a'ltal megite'lendo" le'lek, aki bu"ne miatt pokolra keru:l. A 

Az idezetben nem a Szentlelek tuzerol, hanem Szentlelekrol ES tuzrol esik szo.
Am ez a kevesbe lenyeges. Ami lenyegesebb: a kozepkor embere nem biztos, hogy
ilyen ertelmezo modon allt a Bibliahoz. Miert vagy benne biztos, hogy neked
van igazad es nem neki?

>1. A rettenetes ite'let az U'r ite'lete lesz, nem fo:ldi halando'e'.

Lasd az elozo magyarazatot.

>2. A "la'zado'" az O'szo:vetse'g kontextusa'ban az Isten ellen la'zado't
>   jelenti - nem az aka'rmilyen egyha'zi hato'sa'g ellen la'zado't -  
>   vagyis az istentelent, a menthetetlenu:l bu"no:set. Ez a szo'haszna'lat 
>   szinte'n a'ltala'nos a korabeli zsido' irodalomban (az ide'zett leve'l 
>   e'pp a zsido'khoz iro'dott).

Ezt mondjuk most! De a kozepkori "tortenesz" nem biztos, hogy ezt tudta.
Raadasul a mostani velemeny is csak velemeny es nem igazsag, hiszen egyikunk
sem elt az Oszovetseg koraban!
                                              dami

Xux irja:

>Ha az Isten beavatkozna: megszuntetne a haborukat,
>betegsegeket stb. akkor hova lenne az ember szabadsaga. A rossz pont a
>szabadsag kovetkezmenyekent kerul a vilagba. Senki nem szenved jobban a
>vilag rosszasagatol mint az Isten, de pontosan az ember szabadsaganak
>tiszteletbentartasa erdekeben nem avatkozik be.

A haborut elszenvedo egyenek szabadsaga viszont serul.
Nem csak a haboruzok szabadsagat kellene tiszteletben tartani.
Nem fogadom el viszont azt a valaszt, hogy az emberiseg es nem egyenek
szabadsagarol van szo. Te magad is 'az ember szabad leny' szavakat hasznaltad.

/Zsolt  /D.p.Z.B./

dami irja:
>Hogy vilagosabb legyen: az ismeretelmelet egyik alaptetele, hogy nem letezo
>dolgok nemletet nem lehet bebizonyitani.

Bocs, de akkor minek a nemletet lehet bizonyitani?

>Kovetkeztetes: Isten nem-lete semmilyen esetben nem bizonyithato.
>Amennyiben Isten nem letezik, lete termeszetesen nem bizonyithato.

Felteve, hogy az elso alaptetel igaz.

>Amennyiben letezik, lete ket uton bizonyithato: szemelyes megtapasztalas
>utjan vagy logikai uton.

Biztos nincs mas ut?

>A szemelyes megtapasztalas azert nem bizonyito ereju, mert mindig lehet
>olyan alternativ magyarazatot talalni (pszichodelikus szerek, tomeghipnozis,
>agyi tortenes, a vagy es a valosag osszekeverese stb.), amelyikhez nem
>szukseges Isten letet feltetelezni.

Maximum azt kell mondani, hogy me'g nem tudjuk megmagyarazni, de szentul
hisszuk, hogy a todomany egyszer kepes lesz ra. 
Ezen az alapon a ritkan megtorteno termeszeti jelensegeket is ki lehet
zarni a letezok/valosagosak sorabol. Vegso esetben meg kell kerdojelezni
a megfigyelest/kiserletet vegzo szemely kompetenciajat, ahogy S. Hawking
javasolja [trefasan, persze].

>A logikai uton torteno bizonyitassal az a gond, hogy mindig lehet az
>elofeltevesek kozott olyat talalni, amelyik nem bizonyithato. (Tudom, a
>tudomany is ilyenekre epul, de most nem ez a kerdes!)

Hat ez az! Akkor talan tenyleg csak csevegjunk, hagyjuk a logikat
masra, menjunk diot enni a padlasra.

>Kovetkeztetes: Isten lete sem bizonyithato semmilyen esetben.
>(Ha esetleg kihagytam volna valamit, szolj!)
>Vegkovetkeztetes: Az ateista nem azt mondja, hogy Isten nem letezik, 
>hanem azt, hogy O szemely szerint nem hisz benne.

Jo volna, ha igy volna! [Ld.:"a vagy es a valosag osszekeverese stb."]

Kerekes Peter irja:
>2. Feleslegesnek tartom Konkol Attila kotozkodeset, amellyel azt keri rajtam
>szamon, hogy nem axiomakra, definiciokra es tetelekre lebontva irom a
>hozzaszolasaimat, mert altalaban nem ez a jellemzo az emberek kozti vitakra.
>Legalabbis nem-matematikusok nem igy szoktak vitatkozni. 

Azt hittem, racionalis erveket fogok kapni, talan tul sarkosan fogal-
maztam, es tenyleg nem matekul kellene errol beszelgetni, de azert jo
volna tudni, hol is vannak az axi.. bocs, alapfeltevesek az ervek
mogott, ugyanis azokrol folosleges sokat vitazni. A matematikusok
annyiban tisztessegesek, hogy megmondjak, melyek az alapfeltevesek es
definiciok, melyek a jatekszabalyok, amelyekbol vegul egesz bonyolult
allitasokat hoznak ki. Meg ok elvacakolnak azzal is, hogy valamely
axioma nelkul, vagy egy masik axiomaval mit is lehet felepiteni.
[Ld. nem-euklideszi geometriak.]

Ha itt azt a modit vezetjuk be, hogy allitassal szemben allitast
mondunk, akkor nem ervelunk, csak locsogunk. Ezzel is el lehet
tolteni kellemesen az idot, de akkor ne mondjuk azt, hogy az
egyik allitas racionalisabb a masiknal. Vagy igazabb. Ekkor csak
velemenyek lesznek, es elerjuk a magyar sajto szintjet, amirol
Esterhazy jut eszembe: A velemeny hir, a szent szabad.

>Az a kerdes, hogy a vilag kialakulasahoz illetve mukodesehez
>szukseg van-e Istenre.

A fentiek szellemeben: igen. Sot, a magamfajta kukacoskodoknak:
ez axioma. [Nekem, persze.]

>4. Ezzel kapcsolatban fenntartom a legutobbi levelemben kozzetett
>velemenyemet, miszerint az embernek ismeretenek feher foltjainak kitoltesere
>volt, van es lesz szuksege Istenre. Tetelem bizonyitasara (na tessek, csak
>beleestem ebbe a kelepcebe...) a kovetkezoket tudom felhozni:

Ugye, azert neha ervelni is akarodzik? 

>- az ember mindig is rettegett az ismeretlentol es a felfoghatatlantol,
>ezert szemelyesitette meg oket mar joval a keresztenyseg megjelenese elott.
>Peldakent az un. primitiv nepek totemizmusat es fetisizmusat tudom felhozni.

Ez egyfajta allaspont az un. primitiv emberrol. Most nem taglalok
mas allaspontot, csak olvasmanyt ajanlok:
Hamvas Bela muvei, foleg a Scientia Sacra,
Mircea Eliade muvei, foleg a Szent es profan, valamint Az orok visszateres
mitosza.


>"Fetisizmus es tobbistenhit a keresztenysegben"

Erre a temara szivesen irok, ha megismetelned az allitasaidat, azokra
is valaszolnek. Lehet erveles nelkul is, csak annyit, hogy hogyan
latod, aztan hogy en hogyan latom, igy is tanulhatunk egymastol ...

>5. Kereszteny barataink gondosan elkerulnek egy fontos kerdest. Nevezetesen
>azt, hogy nem az o kivaltsaguk a hit. 

Ki allitott ilyet? En sem ertek vele egyet.

>Az ateistakat meg le lehet
>marxistazni, bar ezt is kicsit furcsanak talalom,

Ez most nagyon altalanos, sejtem, kire gondolsz, de ne gondold, hogy
minden Isten-hivo egyetert az illetovel.

>de mi a velemenyuk mas vallasokrol, amelyekben mar akkor hittek az emberek,
>amikor Jezus meg teremtojenek agyaban sem fogant meg, nemhogy meg Szuz
>Mariaban (bocsanat a szoviccert...). 

Ez egyreszt izlestelen [azzal nem foglalkoznek tovabb], masreszt
pontatlan. Ha ismerned a kereszteny hitvallast, abbol tudhatnad,
hogy aszerint: minden Krisztus altal lett.

A kerdes lenyegere valaszolva: az altalam valamelyest megismert
vallasok mogott ugyanaz van, mint a keresztenyseg mogott. A vallas,
mint torteneti kepzodmeny, nagyon kulonbozhet helytol/idotol fuggoen
[foleg a felszinen], de a mogottes sokkal kevesbe. Erre vonatkozolag
rendkivul elgondolkodtato az, amit Krisna [Isten] mond Ardzsunanak
[az idealis tanitvanynak] a Bagavad Gita-ban: "Add fel a vallas minden
fajtajat, es hodolj meg egyedul elottem!" Bovebben maskor ...

>Szoval ezek mind hazudnak? [...] MIKEPP LEHETSEGES, hogy mas vallasok
>hivoinek is segit a gyogyulasban az, ha imadkoznak, ha feltetelezzuk,
>hogy csak a keresztenyek Istene letezik?

Szamomra egy lehetseges magyarazat: ugyanahhoz az Istenhez imadkoznak,
valamelyest mas formak kozt.

>6. Ennek kapcsan meg egy gondolatot szeretnek felvetni. A Jurassic Park
>kapcsan beszeltek arrol, hogy a zsido vallas milyen gondban van az
>idomeghatarozassal. Ha valaki nem tudna, a zsidok pontosan megjeloltek a
>teremtes idopontjat, amely az idoszamitasuk kezdete is (ez
>otezernyolcszaz-valamennyi most). Na most ha a dinoszauruszok bizonyithatoan
>nyolcvanmillio evvel ezelott eltek, akkor valami hezag lehet a teremtes
>zsido elmeleteben... Ha van valaki, aki jaratos a zsido vallasban, akkor
>kerem, hogy ismertesse velunk, hogy oldjak fel ezt az ellentmodast, vagy
>azt, hogy hol van a hiba a fenti kovetkeztetesben.

A fentebb mar emlitett Mircea Eliade: Az orok visszateres mitosza c.
konyveben sok erdekeset olvastam ilyenekrol, pl. azt is, hogy
a zsidok koreben is tobbfele szamitas letezik a temaban, mas es
mas szamokat eredmenyezve [ez a tudomanyban is igy van]. Hogy ezek
a szamok mit is jelentenek, azt nem nagyon tudom, nem valoszinu,
hogy tudomanyos-tortenelmi celra szamitottak oket. Azt sem nagyon
tudjuk, hogy mit jelent az tobb vallasban is, hogy az aranykorban
pl. 80 000 evig eltek az emberek. Olvashatni errol erdekes gondolatokat,
de hogy ez pontosan mit jelent ... 

Udv
Attila [Konkol]

A VITA #342-ben megjelent irasod magaval ragadta a fantaziamat. Elfogadva,
hogy igazad van (leven, hogy nem sokat ertek hozza), kivancsi lennek tovabbi
reszletekre.
Peldaul arra, hogy mit jelent az, hogy az Osrobbanas elott nem letezett az
ido, anyag es a ter. Es akkor mitol indult meg az ido? Es az is lehetseges,
hogy egyszer ujra megszunik az ido?
Meg az is erdekelne, hogy mikepp lehet ugyanabba a pontba visszajutni, ha
egyenesen megyunk a vilagurben. A Foldet azt ertem, mert azt gondoljuk, hogy
ket dimenzioban mozgunk, amikor nekivagunk a siksagnak, de ez erzeki
csalodas, es a harmadik dimenzio segitsegevel visszajutunk ugyanabba a
pontba. De hogy mukodik ez a harom dimenzios urben?
Kivancsian varom valaszod

Kerekes Peter