Azt hiszem itt arrol lenne szo hogy tobbfele tudomanyteruletnek otthont ado
kutatokozpontor van szo. ha ha az intezmenyek egy kicsit is egyutmukodnek akkor
a kutatas termeszete szerint se nem trans se nem cross (meg csak nem is mean..)
hanem multi. Javaslatom tehat : Centre for Mutidisciplinary Research.
Lajos
P.S Igazan megirhatnad (ha maskent nem maganlevelbne mivel foglalkozot itt a
szomszedsagban (mert en Toyohashiban meg Nagoyaban rontom a levelegot..).

Bocsanat, hogy keretlenul valaszolok, de nem birom ki, hogy ne irjak egyik 
kedvenc temamrol. Most irok eloszor, s a vitat csak 2 azaz ketto napja 
kovetem, igy elore bocsanatot kerek, ha valami olyasmit irnek, amit mar 
valaki mas leirt elottem:-)
Eloszor is, Isten letezese nem axioma, mivel ez bizonyithato teny. Ha kell, 
bizonyitom. Csak szoljatok!
> Tudtok Istenre definiciot? 
Persze! Isten az ido es a ter oka, teremtoje, minden dolog vegoka, Isten 
nelkul nem lenne semmi.  
> Nagyon felrevezeto azt mondani, hogy Isten szemely, mert a szemely az ember 
> es mint ilyen folottebb gyarlo. Isten minden, ami letezik.
Isten nem szemely, nem ember, Isten az Isten, s semmi egyeb. Isten 
szemelyisege egy elterjedt/elterjesztett hamis mormon elkepzeles. Az sem igaz, 
hogy Isten minden, ami letezik. Ez megint egy elterjedt hamis hit (csak nem 
mormon, hanem hinduista/buddhista). Minden ami letezik - a vilag - az Isten 
altal megteremtett anyag megszervezodott alakulatja, ez Istentol fuggetlen, 
mint ahogy az ember altal letrehozott dolgok is fuggetlenek az embertol. 
Hiszen senki sem allitja, hogy a szamitogep az ember megtestesulese, csupan 
azert, mert a szamitogepet az ember hozta letre, nem?
> Tud valaki valamit, ami Istenre igaz, de a Termeszetre nem?
A termeszetet Isten teremtette. Isten az egyetlen orokke es ok nelkul letezo 
valami. A termeszet halando anyag, Isten nem az.
> En azt hiszem, hogy a Bibliahoz ma mar nem erdemes fordulni, ha Istent 
> akarjuk megismerni. A termeszettudomanyok eredmenyei sokkal tobbet arulnak 
> el rola. 
Mihez erdemes fordulni Isten megismerese celjabol, ha nem Isten Szavahoz? 
Amikor nem tudom hogyan kell hasznalni az uj nyomtatomat, a nyomtato 
hasznalati utasitasahoz fordulok, s nem mondjuk a holnapi tv-musorhoz:-) 
Mi fontosabb es mi nyom tobbet a latban: egy orok es valtozatlan (2000+ ev 
ota!) Isten Szava, vagy pedig egy emberek altal muvelt termeszettudomany, 
mely sokszor hibazik, s sose teljes? A termeszetnek nincsenek csak ugy 
orokke letezo torvenyei, ezeket a torvenyeket Isten szabta meg, amikor 
megteremtette a termeszetet. O ilyen torvenyeket szabott meg, mert igy latta 
a legjobbnak, de lehet, hogy holnap valami mas lesz. Akkor az 
ateistak/szkeptikusok megint azt fogjak mondani, hogy az uj torveny az 
egyeduli lehetoseg, ez egyszeruen velejaroja a termeszetnek. Isten egyebkent 
nem buntet olyan modon, mint ahogy ezt te gondolod. Aki Isten ellen vet, az 
azert valik osszeferhetetlenne a kornyezettel, mert azt is Isten teremtette.
> Nem baj az, ha valaki Istennek nevezi a Termeszetet
De bizony baj, mert nem igy van.
> Keszteny vallasnak valoban nemigen kell lenyege legyen a terites. Hiszen 
> joreszt csak artatlan kisdedekre vetik ki halojukat, es ez epen eleg - mert 
> hat papirja lesz rola, hogy keresztenyek, es manapsag ez a donto. Ez mindig 
> eszembe jut, amikor valamely "hivatalos" vallas elkotelezettje biralja 
> Jehovaekat vagy mas kisegyhazakat "eroszakos" modszereik miatt. Melyikuk 
> kezdte az anyamehben a vallasgyakorlast? 
Attol, hogy valaki meg van keresztelve, attol meg nem lesz kereszteny! 
Manapsag sem ez a donto Isten elott, Istennek nem kellenek keresztelesi 
igazolasok. A jehovistak pedig nem kisegyhaz, hanem satanista "nagyegyhaz". 
En szemely szerint ugy gondolom, hogy mindegy, hogy csecsemot vagy felnottet 
keresztelnek. Ez ket kulonbozo felfogas. Egyikre sem mondanam, hogy istentelen 
dolog.
> Az igazsagtalansag nem vektor, ami tolem vagy felem mutat. Ha ketszer 
> tortenik meg ellenkezo iranyban, az dupla rossz, nem zero. Minimalizalni 
> kellene inkabb. 
A gonosznak nem kell tert adni. Harcolni kell ellene. Megadni magunkat nem 
kell. 
> Az ember es kornyezetenek biologiaja darwini utemben, kivalasztodassal 
> fejlodik.
Legy szives bizonyits be Darwint. Gondolom konnyebb egy embert bizonyitani, 
mint Istent. Nagyon szeretnem, ha valaki vegre be tudna nekem bizonyitani a 
darwini hipoteziseket.
> Ezek utan valaszolj a kovetkezo kerdesre: Hogy ertekeled azt a szokast, hogy 
> egy majdnem ezer eve meghalt ember tonkreaszott kezfejet korbehordozzak a 
> varosban es dicsoitik? 
> Hogy ertekeled azt a szokast, hogy a hivatalos katolikus egyhaz mar tobbezer 
szentet tart nyilvan, akiket az emberek dicsoitenek?
> Tehat egy muszlim es egy kereszteny vegulis hittarsak.
Ez egy katolikus szokas. Ellentetben all a Bibliaval. Sajnos a Katolikus 
Egyhaz sok olyasmit bevezetett. ami ellentetben all Jezus tanitasaval. Ennek 
ellenere a katolikusok igaz keresztenyek, s nem szektansok, mivel egyebkent 
tanitasuk 99 %-a megegyezik Isten Szavaval. Istennek nincs kivalasztott 
egyhaza, mivel egyik egyhaz sem 100 %-ban biblikus, ez nem is lehetseges, 
hiszen az egyhazak vezetoi es teologusai emberek, akik bizony teved(het)nek. 
Isten szent emberei is tevedhetnek, a profetak is tevedhettek, csak Isten nem 
teved soha, hiszen ezert Isten. Istennek egy egyhaza van: ez a hivok 
kozossege, felekezettol fuggetlenul. Persze itt csak a kereszteny 
felekezetekrol van szo, hiszen a nem-kereszteny felekezetek egyszeruen 
tevedesben elnek, amirol ok szemelyesen persze nem tehetnek. A latszolag 
kereszteny szektakat (pl. jehovistak, mormonok, stb.) pedig egyenesen a Satan 
iranyitja. Emiatt kulonbseget kell tenni a nem-kereszteny tevelygok es a 
satanista-szektansok kozott. Elobbieket tisztelni lehet, mert tevedesbol, de 
tiszta szivvel Istent probaljak tisztelni, bar sajnos Isten nem hallja 
szavukat... Mig az utobbiakal harcot kell folytatni, nem szabad engedni a 
Satan terhoditasanak, s minden erot latba kell vetni, hogy ezen szektak 
satanista tagjait megprobaljuk kigyogyitani betegsegukbol. Ez tobbszor 
sikeres. A szentek dicsoitese szinten nem-biblikus, hiszen nincs szukseg 
szentek segitsegere ahhoz, hogy Istennel kapcsolatban legyunk. A szentek 
egyszeruen emberek, akik foldi eletuk soran az atlagos embernel kozelebb 
tudtak jutni Istenhez. Eletuk pelda szamunkra erkolcsi es vallasi szempontbol, 
tisztelni lehet oket, de dicsoiteni nem kellene, hiszen minden dicsoseg 
Istent illet.
Udvozlettel: Dr. Maximilian N. Valenski, Szofiabol (Bulgaria), a Sotet 
Balkanrol:-)

Nehany megjegyzes:
Kerekes Peter irja (VITA #348):

>3. Fetisizmus a keresztenysegben
>Nem tudom most szo szerint idezni, de nezz utana, mi a fetisizmus
>definicioja. Ezek utan valaszolj a kovetkezo kerdesre:
>Hogy ertekeled azt a szokast, hogy egy majdnem ezer eve meghalt ember
>tonkreaszott kezfejet korbehordozzak a varosban es dicsoitik?
>4. Tobbistenhit a keresztenysegben
>Tobbistenhit definicioja: (kerlek, nezz utana)
>Kerdes: Hogy ertekeled azt a szokast, hogy a hivatalos katolikus egyhaz mar
>tobbezer szentet tart nyilvan, akiket az emberek dicsoitenek?

Az elso dolog, de gondolom ez inkabb formai tevedes: ha mar arrol a bizonyos
tonkreaszott kezfejrol beszelsz, ne ugy emlitsed, hogy "Fetisizmus a
keresztenysegben". Mert pl. a reformatusok kozott ez a kezfej nem szent,
elteroen pl. a katolikusoktol. De ez tenyleg csak reszletkerdes. 
A masik, fontosabb:
Nos, amennyire a katekizmusra emlekszem, dicsoitesrol szo sincs. A katolikus
egyhaz hivatalos allaspontja szerint, dicsoiteni es imadni csak egyetlen
"dolgot" szabad: Istent. Ezt igy tanitjak mar a gyerekek hittanjaban is. A
szenteket ugymond "csak" tisztelni kell, es ez alol meg Szuz Maria sem kivetel.
Az, hogy ez a tisztelet milyen merteku, helyfuggo. Lattal Te mar Szent Istvan
napi kormenetet Papua Uj Guineaban? Szerintem nem, es ez feltehetoleg nem csak
amiatt volt, hogy esetleg nem jartal meg arrafele. Valoszinubb, hogy nincs is
ilyen. A Szent Jobb-nak csak a katolikus magyarok kozott van ilyen tisztelete.
Es bar jonehany magyar kutato jart a papuak kozott az elmult evszazadok soran,
megis az az erzesem, hogy nem a Szent Jobb tiszteletere oktattak, hanem inkabb
azzal torodtek, hogy ne a fazekban vegezzek. Magyarul, az egyes szentek ilyen
merteku tisztelete (vagy ahogy Te irtad, dicsoitese, bar ezzel a szohasznalatta
l
nem ertek egyet) helyi szokas. Ha tenyleg dicsoitesrol lenne szo, akkor az eges
z
katolikus vilagban kotelezo lenne, fuggetlenul a helytol, mint ahogy ez Isten
eseteben igy is van! 
Vagy lehet, hogy egyszeruen mast ertesz Te dicsoites alatt, mint a hivo ember?
Akkor viszont arra kerlek, ne keverjed bele a hitbe altalanos fogalomkent a Te
sajat ertelmezesedet, mert lehet, hogy nem lesz igazad! Kulonosen, ha ezzel egy
egyistenhitrol akarod belattatni, hogy tobbistenhit!

Egy masik valasz :
Azt irad (VITA #346):
>Ha pedig mi emberi lenyek tenyleg rendelkezunk szabad akarattal, akkor >pedig
isten nem mindenhato, hiszen nem tud beleavatkozni, ergo, ha letezik is, >nem
isten ( a mi univerzumukban), mert legalabb egy torvenynek ala van >vetve,
amibol szepen le lehet vezetni, hogy nem tehet semmit a vilaggal, tehat
>megintcsak teljesen mellekes, hogy letezik-e vagy sem.

Szerinted amikor Isten megadta az embernek a gondolkozas es a cselekves
szabadsagat, akkor azzal abszolut szabadsagot adott Neki? Szerintem a szabad
akarat nem abszolut, hanem relativ. Korlatozva van, megpedig azaltal, hogy
vannak torvenyek (lasd a Tizparancsolat es egyebek), amiket olykor nem art
betartani. Termeszetesen ezeken is tul lehet lepni, de annak kovetkezmenyeivel
szamolni is kell. Valahogy ugy kepzelnem el, mint amikor az embert egy szep nag
y
retre kirakjak. A retet minden oldalrol egy terdmagassagban huzodo madzag veszi
korul. A reten belul azt csinalhatsz, amit akarsz (lokalis abszolut szabadsag?)
,
de azon kivul ne lepj. Persze, a madzagot barmikor atlepheted, hiszen csak
terdig er, tehat a szabad akaratod meg ebben sincs korlatozva. A restrikcio ott
van, hogy a madzagon tul mocsar van, esetleg krokodilokkal. Atmehetsz, de akkor
magadra vess, ha esetleg megesznek. Nem biztos, hogy reggeli lesz Beloled, de m
i
erre a garancia? Lehet, hogy siman visszajossz, krokodilnak meg a szinet sem
lattad, de az is lehet, hogy alligator gyomorban vegzed az elso 5 meteren.
Szoval, itt jon be a relativitas.
Es innet kezdve a mindenhatosagi, bele nem avatkozasi es egyeb levezetesed sem
stimmel, mert azok erre az abszolutizalt prekoncepciora epulnek.
Egy (remelhetoleg) hivo ficko,    F. Mimi, kiskoru

Szervusztok, kedves VITAzok,

remelem, ujonckent idecsoppenve foleg ujat fogok artikulalni. Bar 
csak egy szamot olvastam meg, nem tudom szo nelkul hagyni, amit 
muveltek. 

Tulajdonkeppen mire gondoltok, amikor Isten nevet keyboardotokra 
veszitek? Egy bacsira, akinek mindenfele rigolyai vannak, mint pl. 
ha az emberek emigy cselekszenek, az jo es cukrot nekik, ha pedig 
amugy, akkor az a rossz es takarodhatnak a pokolba? Vagy egy 
unatkozo konstruktorre, aki beinditotta ezt a szerkentyut, az 
univerzumot, mert kivancsi volt, hova fajul? Van-e egyaltalan 
valami hasonlosag Isten es egy ember kozott? Tudtok Istenre 
definiciot? Gondolom, nem enelkul latolgatjatok, hogy letezik-e 
vagy sem. 

Szerintem tomerdek emberi gyarlosag van abban, hogy folyton 
magunkat kepzeljuk a vilag kozepenek, es nem tudunk 
elvonatkoztatni szerencsetlen, korlatolt emberi mivoltunktol. 
Mikor az emberiseg kepes lett celtudatosan cselekedni (hivoknek: 
evett a tudas almajabol), rogton latta azt is, hogy je, en is 
milyen celszeruen vagyok osszerakva, meg ez a fa is itten, de jol
ki van talalva, hogy neha sut a nap, neha nem, stb. Es agyanak 
limitalt felbontokepessegevel nem tudott kulonbseget tenni 
celszeruseg es celtudatossag kozott. A celtudatossag moge pedig 
rogton tudatossagot is feltetelezett. Nem vette eszre, hogy a 
'cel' fogalmat is o talalta ki, amikor neha kituzte maga ele. 
Magabol kiindulvan, ugy velte, ezt a sok klassz dolgot (kecske, 
szel, ezeket) is ugy csinalta Valaki, mint o a kobaltat. Es 
elnevezte Istennek. Es jol tette.

Nem tette viszont jol, amikor elkezdte Istent egeszen meltatlan 
tulajdonsagokkal felruhazni. Peldaul olyasmivel, hogy Isten 
haragszik, Isten buntet, Istennek lehet, sot kell hizelkedni, 
mert akkor jobb lesz neki is es Istennek is talan. Olyan igazi 
torolmetszett sztalinista szemelyi kultuszt kanyaritott Isten 
kore, amit joerzesu ember sem viselne el, nemhogy a Legfobb Jo 
megszemelyesitese.

Nagyon felrevezeto azt mondani, hogy Isten szemely, mert a szemely
az ember es mint ilyen folottebb gyarlo. Isten minden, ami letezik.
De erre van egy kevesse misztikusnak velt szavunk, a Termeszet, 
ami pedig joval nagyobb titokzatossagot takar, mint amennyit az 
osszes szent konyv egyuttveve sejtetni enged. Tud valaki valamit, 
ami Istenre igaz, de a Termeszetre nem es nem is valami antropomorf 
dolog? Vagy olyat, amit a Termeszetre igaz, de Istenre nem, es nem 
is valami antropomorf dolog hianya?

En azt hiszem, hogy a Bibliahoz ma mar nem erdemes fordulni, ha 
Istent akarjuk megismerni. A termeszettudomanyok eredmenyei sokkal 
tobbet arulnak el rola. Viszont az is igaz, hogy az ember semmivel 
sem inkabb kepes leszurni a tanulsagot ebbol a tudasanyagbol, mint 
a Bibliabol. Pedig onnan is nagyjabol ugyanazt tanulhatna - Isten, 
azaz a Termeszet torvenyeibol a boldog emberi eletvitelre vonatkozo
szabalyok sokasaga kovetkezik. Ha ellenkezel ezekkel a 
torvenyekkel, nem egy zord Atya fogja kiszabni buntetesedet, hanem 
egyszeruen csak osszeferhetetlenebbe valsz kornyezeteddel, ideertve 
sajat magadat is. Es meg is lakolsz, lakolunk erte.  

Nem baj az, ha valaki Istennek nevezi a Termeszetet, es kulon 
hasznos, ha meg harmoniaba is kerul vele. Bizony, ekkor nem szamit, 
hogy Buddha, Jezus, Krisna, csak vegye komolyan a tanitasait, ossza 
szet vagyonat a szegenyeknek, es eljen szeretettel. Ha pedig nem 
kepes ra, akkor is torekedhet valami ilyesmire. De ne higgye, hogy 
magaval a puszta hittel, vagy az istenseg elotti rendszeres 
hajbokolassal helyettesit barmit is. Jezus peldat mutatott, kovetoi 
pedig mintha ugy ertettek volna az egeszet, hogy helyettuk 
szeretett. Aztan jol elpoganyosodtak. 

Elgondolkodtattak meg:

-kereszteny terites

A kereszteny vallasnak valoban nemigen kell lenyege legyen a 
terites. Hiszen joreszt csak artatlan kisdedekre vetik ki 
halojukat, es ez eppen eleg - mert hat papirja lesz rola, 
hogy keresztenyek, es manapsag ez a donto. Ez mindig eszembe jut, 
amikor valamely "hivatalos" vallas elkotelezettje biralja 
Jehovaekat vagy mas kisegyhazakat "eroszakos" modszereik miatt. 
Melyikuk kezdte az anyamehben a vallasgyakorlast? En meg fogom 
vedeni a magam gyermekeit, hadd teritsek oket felnottkorukban.    

-"Szemet szemert, fogat fogert" 

Sosem ertettem. Ha valaki helyteleniti, hogy az egyik ember 
bantotta a masikat, hogyan javallhatja, hogy ugyanaz tortenjek 
meg meg egyszer? Megint csak azt gondolta valaki, hogy helyes az, 
ha magunkat tartjuk a vilag kozepenek. Az igazsagtalansag nem 
vektor, ami tolem vagy felem mutat. Ha ketszer tortenik meg 
ellenkezo iranyban, az dupla rossz, nem zero. Minimalizalni 
kellene inkabb. Hogy ez mikor hogy celravezeto, az persze mar 
egeszen mas kerdes. 

Es ha megutnek jobb felol, a fajdalom melyitse el benned a 
meggyozodest, hogy embertarsunkat megutni szornyuseges dolog; es 
nehogy mar odatartsd a bal orcadat, hanem inkabb legy azon hogy 
ilyesmi minel kevesebbszer forduljon elo: fogd le a kezet vagy 
fuss el (ritkan: uss vissza, de csak ha biztosan eleg egyet:-) ).

-miert ennyi borzalom?

>>> mi magyarazza azt a vegtelen mennyisegu borzalmat, amit csak a mi
>>> szazadunk elkovetett es amelyek sora szinte biztosan nem zarult le.
>>Ez egy jo kerdes. Valoban: mi magyarazza? En magam is sokat tunodom rajta.
>>Nagyon tudnam ertekelni, ha valaki frappans magyarazattal tudna eloallni.

Megprobalom: a biologiai es a kulturalis evolucio diszkrepanciaja a 
ludas. Az ember es kornyezetenek biologiaja darwini utemben, 
kivalasztodassal fejlodik. Ez lassu. A human kultura viszont 
lamarcki utemben, a szerzett tulajdonsagok orokitesevel, iszonyu 
gyorsan. Az olyan emberi tulajdonsagok, mint az agresszio, es a 
fajt onnon agressziojatol megvedo gatlasok oroklodnek (darwini 
tempo). A technika es egymas kiirtasanak kepessege egyutt fejlodik, 
lamarckiasan. Ugyhogy az alkalmazkodas is foleg a technika teren 
eszlelheto, es ilyen tempo mellett elegge instabilan folyik. 

(Es ez nemcsak a haboruk miatt problema, hanem minden teruleten:
stressz, elhizas, kornyezetszennyezes...; a technika raadasul nem 
is kepes olyan alapos, mindent, es nemcsak a mai ismereteink szuk 
latokorebe eso dolgokat figyelembe vevo alkalmazkodtatasra, mint a 
termeszetes kivalasztodas.)

Semmi baj nem lenne, ha az emberek segedeszkoz nelkul, meztelenul 
bunyoznanak, ahogy Isten megteremtette oket (o igy is gondolta). 
Azokban az orszagokban, ahol a tortenelem ugy alakult, hogy a 
technika koraban a lakossag gatlasosabb resze kormanyoz, egesz jol
sikerul az alkalmazkodas (igaz, az o gatlasaik is jobbara csak a 
sajat portajukon folyo borzalmak ellen vedenek, hiszen az 
informacios forradalommal is csak kulturalisan lettunk vilagfalu). 
A gep tehat igy is mukodik, csak ez egy kicsit kockazatos szakasza 
a torzsfejlodesnek. At kellene valahogy jutni abba a korba, 
amelyben mar magatol ertetodo lesz, hogy az a biztos, ha minel 
kevesbe vesszuk kezunkbe a termeszetes uton kialakult folyamatokat, 
meg hogy ugyanolyan borzalmas dolog a masik beleit kiforditani, 
mint a sajatomet. Isten pedig annyira drukkol, hogy meg azt sem 
banna, ha kozben teljesen megfeledkeznenk szereny (mert az!) 
szemelyerol. 
 
Engem pedig ne tevesszetek ossze a teveelnokkel.

Adam

Kedves Joska !

Orulok, hogy legalabb Te valaszoltal.

"...az emberek 99 szazaleka a zenei a-hangot egy oktavnyi hibaval
produkalni tudja, 30-40 szazalekuk pedig +- ket hangkoznyire megkozeliti,
ha figyel [...]." - irod.

Ebben, lehet, hogy igazad van, nyilvan megalapozottak a forrasaid.

"Innen mar csak mennyisegi
(receptorok szama?) kulonbseg az abszolut hallas, meg persze gyakorlas
kerdese..." - folytatod.

Nos, sz. v. sz. az erzekelosejtek (receptorok) szama nem lehet a ludas
az abszolut hallas kialakulasaban. Hisz' az erzekelosejtek nem elegendo
szama a "relativ" zenei hallas hianyat is okozna. Egy kismasodnyi
hangkoz-kulonbseget mindenki meghall. Lehet, hogy igazad van es az
abszolut hallas CSAK mennyisegi kerdes, de nem hiszem, hogy a ful
frekvenciafelbontasarol van szo. Valami masrol van itt szo, es ez
szerintem az agyban van, nem a fulben.

"Javasolj egy kiserletet, amivel eldonthetnenk, kinek van igaza."

Szivesen javasolnek, de nem tudok. Lehet emberek hallasat minositeni,
statisztikakat kesziteni, ki mennyire talalja el a normal 'a' 440 Hz-et,
de ez a ket allas[pont kulonbozosegerol nem sokat mond.
En leginkabb egy abszolut hallasu ember erzeseire lennek kivancsi.

Nincsenek meggyozo erveim a sajat allaspontom mellett. Lehet, hogy
igazad van es tenyleg csak mennyisegi a kerdes.

Muzsikusok jelentkezeset tovabbra is varom.



Feri

Nem tudom, hogy ez hogyan mukodik, most pofazok bele eloszor a HIX-
be, remelem sikerult megtalalnom a megfelelo modot.

Abszolut hallasrol: Erre szuletni kell. Lehet gyakorolni, eleg jol 
meg is lehet kozeliteni, am akkora biztonsaggal sohasem fog menni a 
dolog, mint egy abszolut hallassal rendelkezo egyennek. Es akkor 
arrol meg nem is beszeltunk, hogy az abszolut hallas lenyege abban 
(is) rejlik, hogy barmilyen hangmagassagot el tud helyezni, fel tud 
ismerni. Teszem azt, egy ket hang utan mar tudja, hogy pl. A-durban 
szol a zene, stb. Ezt mar marha nehez lenne begyakorolni es igazabol 
nem is lehet. Ha jobban belegondolok, nem is lehet igazan jol 
begyakorolni a normal A hangot, mert mint ahogy akar egy dal eneklese 
kozben is igen konnyen "elmaszkal" a hangunk (Ki lehet probalni, az 
elejen es vegen leutve ugyanazt a hangot, mondjuk egy zongoran...), 
ugyanugy ez a megtanult dolog is elmaszkalhat.
Es meg valami. Az abszolut hallast el lehet vesziteni. Egy rosszul 
sikerult agyhartyagyulladas peldaul eredmenyezheti azt. Egy biztos, 
"szerezni" nem lehet, ha egyszer nem ugy szulettunk, akkor nincs.

benzol