Kedves Eva es Szalon,

Az inflacio 1991-ben es most hasonlo merteku. Ha a kormany 1991-ben ugy gondol-
ta, hogy az ero poziciojabol egyoldalu szerzodesmodositast harcol ki, akkor mar
1991-ben is megtehette volna, hogy 25%-ra emeli a regen fix kamatra kotott kol-
csonszerzodesek kamatlabait. Akkor az alkotmanybirosag azzal az indoklassal fo-
gadta el a 15 (es nem 12) %-os kamatokat, hogy a szerzodest egyoldaluan is le-
het modositani, ha a korulmenyek idokozben bekovetkezett rendkivuli valtozasa
az egyik szerzodo fel szamara igen nagy hatranyokkal jar. Ez vitathato, de az
AB-nek "joga van" ilyen ex cathedra kijelentesekre.

1991 ota viszont az AB szerint nem tortent a korlulmenyekben rendkivuli valto-
zas. Az AB indoklasaban egyetlen korulmenykent az inflacio es a piaci kamatla-
bak merteke szerepelt. Nem tudom, vannak-e olyan egyeb korulmenyek, amelyek 91
ota, akkor elore nem lathatoan, rendkivuli mertekben megvaltoztak es ezek 1991
ota akkor elore nem lathatoan, rendkivuli mertekben rontottak az egyik szerzo-
do fel, vagyis a kedvezmenyt folyosito kormany helyzetet.

Az AB korabbi dontesevel (es osszes korabbi donteseivel) konzisztens maradt.
Ugyanis ha szamitasba vesszuk azokat a korulmenyeket, amelyek tenylegesen rom-
lottak 1991 ota, akkor ezek nem biztos, hogy a kormany javara billentenek a
merleget, es az meg megiscsak faramuci helyzet lenne, hogy az AB hatarozata
alapjan az allampolgarok helyzetenek romlasara tekintettel inkabb CSOKKENTENEK
a kamatlabakat. Tehat az AB nem fogadta el a Penzugyminiszteriumnak azt az
indoklasat, hogy az allamhaztartas rosszabb helyzetben van most, mint 91-ben.

Az AB sajat bevallasa szerint a meglehetosen rossz szerkezeti magyar alkotmany
alapjan, de azt egy, az europai normaknak megfelelo "lathatatlan alkotmanyt"
kepzelnek moge. Persze csak addig, amig meg nem szuletik egy valoban jol szer-
vezett alkotmany, mert utana mar hiaba sirunk.

/lms

P.S: a nalunk kialakitott kepviseleti demokracianak eleg sok hibaja van.
Az amerikai rendszer nekem egyre jobban tetszik. Eltekintve a ketkamaras-
szeru parlamenttol, arra nekunk semmi szuksegunk (csak a lehutok szamat
szaporitana).

P.S: a Maslow-fele igenyhierarchia vazlatos leirasaval nagyon sokszor
talalkoztam, egesz addig, amig Emi meg nem kert arra, hogy par szot po-
tyogjek be ezzel kapcsolatban. Azota sehol sem talalom... De ami kesik,
nem siet.

Minden jel arra mutat, hogy marciusig nepszavazas lesz a NATO-hoz
     valo csatlakozas ugyeben. (Hacsak az Alkotmanybirosag vagy netan a
     parlament nem fogja koltsegvetesi kerdesnek minositeni az ugyet,
     mert ado, koltsetvetes es alkotmanymodositas (!!!) ugyeben nem le-
     het nepszavazni. Nekem az elso kettovel semmi bajom, az utolso vi-
     szont csipi a szemem es nem ertem, hogy a szekek megingasatol valo
     felelmen kivul mi lehet meg az oka.) Visszaterve: ha lesz nepszava-
     zas, igazabol nem tudom, hogy pro vagy kontra. Tul keveset tudok
     rola is, ellene is. Objektumok erdekelnenek, nem szubjektumok, tehat
     ha valaki mondjuk megerositene azt a rossz almomat, hogy a koltseg-
     vetes minimum harom szazalekat kellene a katonasagra forditani, es
     hasonlok.

     /lms

Kabe arrol van szo, hogy -- mikozben kronikus kereskedelmi merleghiannyal
kuzdunk, es egyre magasabb kamattal tudunk csak hiteleket felvenni -- va-
laki meggyozte a Gyulat, hogy a devizatartalekokbol markoljon ki 660 mil-
lio USD-t es fizesse vissza valakinek a tartozasat meg a lejarat elott.

Igy egy nagy csomo kamatfizetesi kotelezettsegtol szabadulunk meg, a szo-
vivo szerint evi hatvanmillio dollartol, amit en nem hiszek el, mert 9%
kamatra meg nem nagyon vettunk fel kolcsont. Vagy ha igen, akkor elo kell
venni a herelobicskat. Gyanitom, hogy a 660 millio dollaros kolcsont foly-
sito ceg mar sejt valamit, es kapcsolatait kihasznalva meg az atutemezesi
kerelem bejelentese elott szerette volna visszakapni a penzet, inkabb vesz-
szen az a par millios kamat, semmint ratenyereljunk az egeszre. A hitele-
zot megertem, de azt, aki a soronkivuli visszafizetest kibulizta, szinten
kasztraltatnam.

/lms

P.S: Azt egy hiradasban sem arultak el, hogy pontosan ki is volt ez a
     hitelezo, gyanitom allamtitok...

Bende Zoltan idezi Balogh Evat:
>>Mikor kell valakinek Ph.D.-t szerezni? Szerintem legtobbnyire akkor, ha
>>egyetemi fokon akar tanitani. Ha en nem akartam volna tanitani egyetemen,
>>nem
>>fecsereltem volna el nem tudom hany evet egy Ph.D.-ert. Gondolom, ha egy
>>mernok akar egyetemi fokon tanitani, neki is kell egy Ph.D. De miert kell
>>Ph.D. egy mernoknek, aki mindossze egy vallalatnal van alkalmazva gyakor-
>>lati mernokkent. Ez az amit en nem ertek.

Bende Zoltan valasza:
>Azt hiszem, a multkor mintha en is leirtam volna errol a
>velemenyemet, szoval meg mindig ugy gondolom, hogy az a harom ev
>igenis kell a temaban valo meg jobb elmelyules celjabol. Ja, es azt
>se felejtsuk el, hogy iszonyatos mertekben fejlodnek a
>termeszettudomanyok, igy a muszaki temakban is egyre nagyobb az az
>anyag, amit ismernie kell annak, aki igazan szakertonek akarja tudni
>magat. Ebben azert egyetert, ugye?

Szerintem egyikotoknek sincs igaza. Velemenyem szerint a Ph.D. fokozat
annak az igazolasa, hogy a birtokloja onallo tudomanyos tevekenysegre
is kepes, azaz elerte a legmagasabb kepesitest, amit egyetemen meg le-
het szerezni. Lehet, hogy torteneszek nem oktathatnak Ph.D. nelkul, de
a muszaki tudomanyokra ez nem igaz:itt undergrad szinten Ph.D. studen-
tek oktatnak (meg nincs doktorijuk), a nagyeloadasok megtartasahoz vi-
szont ma'r keves a szimpla doktori, azt professzorok vagy egyeb hason-
lo jellegu titulust birtoklo allatfajtak vegzik. :) :)

B.Z.-nek ott nincs igaza, hogy harom ev, meg egy doktori kell ahhoz,
hogy az ember el tudjon melyulni egy temaban. Minden muszaki szakma
alapkovetelmenye, hogy diplomaval el tudj melyulni egy temaban. To-
vabb megyek: ezt el is varjak toled, azert kapod a penzt,hogy a rad-
bizott feladatokat a leheto jobban elvegezzed, ez pedig nem egy mas-
keppen, fuggetlenul attol, hogy szimply mernoki diplomaval egy ter-
vezoasztal elott ulsz vagy egy termelesi folyamatot viszel egy uzem-
ben.

Tamas

Kedves Pali es Szalon!

Koszonom a hosszabb valaszt kerdesemre az elbocsatasokkal kapcsolatban. Pali
leirasa a Szollosine Horn Gabor vitaval kapcsolatban nem lep meg. Honapokkal
ezelott olvastam egy interjut Szollosinevel a HVG-ben es igen rossz benyomast
tett ram a multja eppenugy, mint altalanos hozzaallasa. Nem hiszem, hogy
Szollosine kepes lenne kompromisszumra. Elhataroztam, hogy elokaparom azt a
regi interjut es olyan szerencses voltam, hogy a legelso regi szam, ami a
kezembe kerult tartalmazta azt a bizonyos interjut (1995. aprilis 8.) Meg
mielott nekiallok az osszefoglalonak, hadd mondjam el azt is, hogy szerintem
irtozatosan szerencsetlen valami, hogy Magyarorszagon manapsag a Tisztelt Haz
kepviseloinek tobb munkakore is van: szakszervezeti vezetok, polgarmesterek,
allami es nem allami vallalatok vezetoi es igy tovabb. Szollosine eseteben is
o MSZP kepviselo es ugyanakkor a Pedagogusok Szakszervezetenek fotitkara. Ez
szerintem legalabb is egy teljesen aldatlan helyzet: egy MSZP kepviselo
targyal az MSZP kormannyal egy fuggetlen szakszervezet kovetelmenyeirol
ugyanazon kormannyal szemben.

Mint altalaban a HVG "Portre" rovata eloszor van egy kis csaladi hatter.
Ebbol kitunik, hogy Szollosine "egy baloldali munkascsalad" gyermeke, akinek
mar a nagyapja is voroskatona volt 1919-ben. Mindket fivere katonatiszt lett.
Obelole pedig tanito; Kaposvar-kornyeki iskolakban tanitott, mignem 38-eves
koraban (1983-ban) a fuggetlenitett varosi szakszervezet titkara lett. De
hadd folytassam: "De kepezi magat: kilenc evig bujja a marxizmust, `ha a
dialektikat egyutt tanuljuk a formalis logikaval, es ez beepul a
gondolkodasmodunkba, mar ket-harom lepest elore tud sakkozni az ember.'" Hat
evi sakkozas utan emelik ki 1989-ben, a pedagogusok orszagos
szakszervezetenek elere, es par honappal kesobb ujravalasztjak. Kulonben
masodik ferje, Szollosi Istvan, is katonatiszt. Es itt van az interju egy
resze. Probaltam az erdekesebb reszleteket kozolni:

Kerdes (K):--Tenyleg ugy erzi, hogy Horn Gyula a burzsoazia uszalyaba kerult?
Felelet (F):--Lehet, hogy csak az ido fogja igazolni a telelt: szocialista
ertekekkel nem lehet kapitalizmust epiteni, es mi most a legembertlenebb
kapitalizmust epitjuk.
K:--Ertsuk ezt ugy, hogy on szerint is az SZDSZ a koalicio "rossz szelleme"?
F:--Ez a tuz es viz hazassaga. A liberalisok miatt tolodunk a "mindent
piacositani' iranyaba.
K:--Ezt Csurka Istvan is mondhatta volna . . .
F:--Eddig egyetlen vele kozos gondolatot sem fedeztem fel. Mikozben
elismerem, hogy az o mondokajaban is vannak igazsagelemek, peldaul amit a
nemzetkozi penzintezetekkel kapcsolatban allit. Legfeljebb az nem igaz, hogy
holmi ideologiai gyokere volna mindennek: ahogyan ezek az intezetek
viselkednek, az a toke termeszetebol logikusan kovetkezik.
 . . . . [Egy kis osszefoglalo, hogy milyen nehezsegei voltak az MSZMP-n belul
es milyen bajok szarmaztak mindebbol.]
K:--Ha ilyen harcos volt, miert nem kereste az alternativ hangokat? Vagy
hallgatta legalabb a Szabad Europat?
F:--Kerem ez Somogy volt! De ha mar a Szabad Europat mondjak: az Isten engem
mindig eppen azzal vert, hogy elsonek a disszonanciat hallottam meg. Es azt
sem szeretem, ha mosogatjak az agyamat.

Eddig az interju erdekesebb resze es en mindebbol azt veszem ki, hogy
Szollosine valoszinuleg joval baloldalibb mint a tanitok es tanarok, akiket a
szakszervezetben kepvisel. Azota olvastam egy-ket cikket vagy
hirosszefoglalot, amibol alapjabanveve az tunik ki, hogy Szollosine nem enged
a 48-bol: sem magasabb oraszamokrol nem lehet szo (jelenleg mindossze 18 ora
hetente), sem nagyobb osztalyletszamrol (jelenleg 21), sem pedig osszevont
iskolakrol a kisebb falukban. Fodor szerinte nem tudja, hogy mirol beszel,
mivel jogasz es nem tanarember. Vele nem is hajlando szobaallni. Szoval,
nehez no onagysaga.

Ami pedig a 21-fos letszamot illeti--hat ez valoban nagyon szep, kulonosen az
en fuleimnek, ugyanis az 50-es evekben 40-en voltunk egy osztalyban! Bizony,
bizony. Persze jobb lett volna, ha mindossze huszan lettunk volna, de a
szinvonal meg igy is meglehetosen magas volt. Legalabb is nem hoztam szegyent
magyar erettsegimre Kanadaban es az Egyesult Allamokban.

Azt irod:

>Megiscsak politikusoknak, koziroknak es a politika es gazdasag irant erdek-
>lodoknek kellene felhivni a figyelmet bizonyos dolgokra. Megmutatva mas or-
>szagok peldajat, akiknek jobban megy.

Bizony ez jo lenne.

Aztan:

>Nehez dolog ez az egesz, a magam szereny eszkozeivel probalom rugdosni a
>magukat konzervativnak nevezoket, hogy legyenek konzervativok. Ebben is
>lehet kovetni az amerikai es nemet peldat, nemcsak masban.

Pontosan ez az ami engem is elijeszt egy kicsit az otthoni politikai eletben.
Nincsen konzervativizmus. Az ellenzek valoban nem konzervativ tanokat es
elveket hirdet, hiszen kijelenteseiket alig lehet megkulonboztetni Szollosi
Istvannetol (embertelen kapitalizmus, financtoke, a toke lenyegebol fakado
hozzallas es igy tovabb).

Egyelore ennyit. Koszonom a figyelmet.

Balogh Eva

Tisztelt Szalon, Kedves Gabor,

> Simanyi Nandor irja 1013-as Szalonban:
> > Persze, a 660 millio
> > $-nak utolso pillanatban valo kisibolasa az orszagbol mindenkeppen az FT
> > mogott allo korok erdekeiben tortenik, es igy meg is erdemlik a dicseretet.
>     Elnezest, nem vagyok tajekozott az aktualis sibolasi temakban (ki
> mindenki sibolt itt es mennyit ! ;-) ) Mi ez a 660 millio ?

Szerepelt a napi hirekben nehany hete, hogy kormanyunk joval idonek elotte
visszafizet mintegy 660 millio $-t az IMF-nek, ami csak 1997-ben lenne 
esedekes. Mindezt teszi akkor, amikor terden allva konyorog az IMF-nel 
honapok ota a fenti osszeg kevesebb mint felet kitevo keszenleti hitelert, 
teljesitve ekozben az IMF minden utasitasat az orszag human infrastrukturajanak
(oktatas, egeszsegugy) szetveresere, es ezzel az orszag jovobeni gyarmati
statuszanak bebiztositasara.

> Nagy Pongrac is olvasta bizonyara azokat a nyilatkozatokat,
> miszerint a privatizacios beveteleket nem szamitjak bele a
> koltsegvetesbe, hanem kizarolag az allamadossag visszafizetesere
> hasznaljak fel. Ennek fenyeben nem ertem, mikent befolyasolna' a
> privatizacio elorehaladasa vagy leallasa az orszag fizetokepesseget.

Pedig egyszeru. A kerdes az, hogyan szandekozzak kesobb visszafizetni az
allamadossagot, mikor mar mindent elkotyavetyeltek?

> Suranyi szerint csak kb. 0.5%-kal magasabb kamatert tudunk
> hitelt szerezni a penzpiacokon, mint egy evvel ezelott. Nekem ez nem
> tunik katasztrofalisnak ... Egyebkent az MNB nyilatkozatai szerint
> eppen a fentiekkel ellenkezo folyamat zajlott le, a rovid lejaratu
> hiteleket csereltek hosszu lejaratuakra, kedvezobb kamatozassal.
> Ezzeket a manovereket tenne lehetetlenne egy adossagfizetes
> megtagadas.

Gabor, Te mindent keszpenznek veszel, amit a Suranyi es az MNB mond?

    Udvozlettel: Simanyi Nandor

A Hirmondo november 24-i szama ismerteti a Munkaspart es Thurner
Gyula velemenyet Magyarorszag NATO tagsaganak megellenzeset
illetoen.Thurner ramutatott egy pontra amit magam szerettem volna
a ho elejen kozolt cikkem folytatasakent beigert adujakent kijatszani.
Ez pedig a korszerusitesre lenyszerulo, NATO kepes hadsereg hatal-
mas koltsegei MELLETT, az a teny, hogy egy pecsi tamaszpont, megha
helyyel - kozzel ideiglenes is hazankat egyertelmuen kompromittalja
a NATO oldalan meg formalis csatlakozas nelkul is, ez pedig - ha ne adj
Isten, a jelenlegi szerbiai bekeszerzodes csak erogyujtesi idoszaknak
fog bevalni s az ellensegeskedesek ujra labra kapnak - hazankra nezve
belathatatlan kovetkezmenyekkel jarhat.
  Az ugyanis teljesen kizart, hogy Clinton ujravalasztasanak esetleges
eloestejen ra tudja birni az amerikai kozvelemenyt es a kongresszust
egy hosszabb lejaratu katonai jelenletre a tersegben.Ekkor a szerbek,
akiknek eddig is kituno erzekuk volt megfigyelni, hogyan s mikor lehet
az Egyesult Nemzeteknek fittyet hanyni, mindenfajta, szamunkra veszelyt
jelento katonai akciokba kezdhetnek, amik szamunkra meg akkor is
vegzetesek lehetnek ha kimenetelukben vegsofokon kilatastalanok is.
  Valamelyik meggondolatlan honatya a napokban ugyis a Vajdasag 
visszacsatolasarol abrandozott es eleg lenne ha a szerbek egy kis
fals municiot - mondjuk igy: vaktoltenyt - szolgaltatnanak roman 
szomszedaiknak a magyar "irredentizmussal" szemben es maris kesz
a feltetel egy 1920 ota nem latott nemzetkozi kalamajkahoz, melynek
soran - s meg elgondolni is szornyu...- esetleg az UNO-nak kellene 
megvednie bennunket, a la Bosznia, Szomalia, stb. s nekunk kene
modositani kicsinnyeg II. Szulejman emlekezetes mondasat a Mohacsi
csata utan: " Megegy ilyen megvede's es elvesztunk..."
   Az aggalyok tehat nem alaptalanok, ami a NATOhoz valo csatlakozast
illeti.

   -lajcsi-

Balogh Eva irja a 1015-os Szalonban:
> Kivancsi lennek, hogy az alkotmany melyik paragrafusara hivatkoztak az
> alkotmanybirak, amikor ezeknek a kamatoknak a felelemeleset alkotmanyellenes
> minositettek. Ezek az alkotmanyjogi ervelesek egyre inkabb furcsan hangzanak.
    Hogy melyik paragrafusra pontosan, nem tudom, nyilvan a 
vagyonbiztonsagot garantalora. Erdekes azonban a dontes elotortenete: 
1991-ben az Alkotmanybirosag mar hozzajarult egyszer, hogy a 
kamatokat 12%-ra emeljek. Az akkori erveles szerint "a gazdasagi 
viszonyokban bekovetkezett jelentos valtozas" jogossa teszi a 
szerzodes megvaltoztatasat. A jelenlegi kormanyzat is eppen arra 
hivatkozott, hogy a gazdasagi viszonyok ismet jelentosen 
megvaltoztak, amit azonban az Alkotmanybirosag most nem akceptalt. 
Igy az az erdekes helyzet alakult ki, hogy az alkotmanybirak igazabol 
gazdasagi kerdest dontottek el. (Jelentosen valtoztak-e a gazdasagi 
korulmenyek 1991 ota vagy sem ?) A hitelkamatokat visszafizetik, de a 
kormany megis elerte a celjat, mert az emberek ijedtukben sokszor az 
elotorlesztest valasztottak, igy a kedvezmenyes lakashitelek 
allomanya jelentosen csokkent (50 milliardrol 33 milliardra, ha jol 
csalodom :-^) ). Na igen, ez Magyarorszag valoban ...

Udv, Gabor

Lajcsi irja a 1015-os szamban:
> Liptak Bela sem, aki pedig
> manapsag tobbet tesz a szetszakadozoban levo magyarsag nyajanak
> osszetereleseert ...
    Nyajterelesert nem osztanak doktori fokozatot, mert tudomanyosan 
nem ertekelheto tevekenyseg. Ettol meg fontos lehet.

>     Egyebkent ezt a diplomat - es sok mast,  hasonlo "ertekut"
> a Globe, Equirer, Sun stb. magazinok hirdetesei alapjan meg is lehet
> vasarolni az USA-ban, komoly, felkomoly es komolytalan alapon, attol
> fuggoen hogy a (foleg kaliforniai) egyetemeknek mennyire van szukseguk
> "zseb-tuitionra"...
    Mint ahogy barmilyen papirt meg lehet vasarolni obskurus 
modszerekkel, de attol azok meg nem ernek semmit. Alapvetoen a 
mogotte levo munka teszi ertekesse, de mai cimkoros vilagunkban az 
emberek pusztan praktikus indokokbol megelegszenek a kiado intezet 
tekintelyevel. Egy Berkeley vagy Ivy League doktori fokozat 
valoszinuleg igenyes felkeszultseget takar. Az ilyenre joggal irigyek 
azok, akiknek ilyen nincs.

Bende Zoltan irja ugyanitt:
> Nem lesz minden masodik ember PhD. Nalunk legalabbis nem. Sot, nagyon
> kevesen szerzik meg a plusz 3 ev alatt.
    Ugy latom, hogy a magyar PhD kovetelmenyek kifejezetten magasra 
lettek teve. Kivancsi vagyok, hol kovetelnek meg me'g ket allami 
nyelvvizsgat ehhez. Egy biztos: Franciaorszagban peldaul a szakmai 
munka kovetelmenyei is lenyegesen alacsonyabbak (nem kovetelnek meg 
annyi es olyan szinvonalu publikaciot peldaul). A munkakorulmenyek 
ugyanakkor sokkal jobbak, igy az alacsonyabb kovetelmenyek konnyebben 
teljesithetok. Egyelore nem fenyeget a veszely tehat, hogy minden 
masodik embernek lesz PhD-je ... Vagy ha igen, nem magyar 
egyetemekrol.

Udv, Gabor