Sziasztok!

Szebeni Attila koltoi eleslatasu bolcselete utan nehez uj 
gondolatokat formalni, igy mar csak szetszort morzsaimat tudom 
hozzatenni a mozaikkephez.
Ellensulykent megkiserelnek egy materialista megkozelitest,
de ahogy ismerem magam, ehhez nem lesz eleg kitartasom. :) 

Szerintem - a lelek nem definialhato, 
ahogyan az anyag sem, de ha nagyon kell, akkor roviden, 
es tokeletlenul:

A lelek az onzetlen teremto-, megorzo- es alkoto-keszseg. 

Bevallom, hogy ezzel titkon egy mindent atfogo energiara
gondoltam.

Itt az energia fogalmat tagabb ertelemben kellene venni, 
mint a testek homersekletvaltozasaban is szerepet jatszo _ize't_ , 
de azert az is benne foglaltatik.

Annak ellenere, hogy az elet, a lelek es az anyag szigoru 
alapossaggal nem definialhato, el nem erheto, 
meg nem foghato - letezesuk megis bizonyithato.
A lelek letezese miert is ne lenne kimutathato psziches 
allapotvaltozasok es biokemiai folyamatok megfigyelesevel ?
Gondolok itt a nem kifejezetten gepi sajatossagok velejaroira -
mint a szeretet, felelem, fajdalom, kedv, akarat, humor.

Ugy gondolom, hogy a lelek es az anyag egymassal osszefugg, 
es ahogyan az anyag ekvivalens az energiaval,
ugy a lelek is ekvivalens az anyaggal.

Amennyiben az anyag fejlettsegerol beszelhetunk, akkor a 
lelek az anyag legmagasabb szintu megnyilvanulasa, s
az intelligencia folott is all.

A halalunk utani lelkunk nem merheto, mert cselekedeteink megszunnek,
szervezetunkben a rendezo elvet elnyomja a felulkerekedo 
entropianovekedes torvenye.

Kemiai koteseink bomlasi energiajanak egy resze fenysebesseggel 
kisugarzodik az Univerzumba, es fogalmunk sincs mi tortenik ott vele,
es fogalmunk sincs hogyan, es milyen informaciot visz magaval.
Ki allithatna felelosseggel, hogy - semmive valik ?
Nagyobb resze pedig itt marad alapanyagkent.

Szerintem bizonyithato - de kello hozzaertes hijan ezt nem 
teszem, hogy testunk molekulainak jelentos resze elobb utobb 
a Fold minden pontjara eljut es eselyes beepulni mas egyedekbe.

A fizika szerint az azonos tipusu anyagi reszecskek 
megkulonboztethetetlenek egymastol. 
Ezzel szerintem nem azt mondjak, hogy tok egyformak, s ha nem 
egyformak, akkor valami emleket vihetnek, mely beepul
valahol valakibe, valamibe.

Azt is tudni kell, hogy nem vagyunk okvetlenul tisztan osi, foldi 
anyagbol, hiszen az Univerzumbol ma is folyamatosan hullik a 
Foldre kozmikus por, ahogyan a Nap sugarzasi energiaja - mint
tavoli anyag szinte'n ezt teszi. 

Regi korok emberei  - igy a honfoglalo magyarok is -
Istenkent tiszteltek a Napot.
Felismertek benne a teremto erot.

A Nap aldasos tevekenysege nelkul, nem alakult volna 
ki a Foldon a spektrumanalis, ami ugyebar egy kifejezetten 
magasszintu intelligenciara utalo tevekenyseg.
A spektrumanalizis a Nap miatt szuletett, es elso komoly
celja a Nap furkeszese volt, de _csak_ annyit allapitott 
meg, hogy a Nap is anyag.

Lehet, hogy a Napnak nem csak sutnivaloja, de lelke is van... ?

Udv: zoli

Kedves NaH.Pacsi. !

Mint irtad:
>Hat en nem igy gondolom, de  ezzel az elmelettel nagyon vitatkozni sem
>lehet.
>Ugyan is mar kiskorunkba megtanultuk hogy a mozdonyon utazo rablot, a vonat
>vegerol a nyomozo lelovi, pedig a vonat sebessege ua. mint a lovedeke.
>Hat itt is az van hogy a kilepo fenysugar,a tukorig es vissza ugyanolyan
>sebessegel halad eszekra mint a szoba.  Ha kivul vagyunk es allunk, 
>akkor UT es IDO valamint tavolodas v. kozeledes (mozgas) szamitasaival 
>minden valtozas kimutathato, igazolhato.

Vilagosan ertem az aggalyodat.
 
A klasszikus mechanika szerint ugy tortenik, ahogy irod.
A sebessegek osszeadodnak. Ha pedig ket mozgas nem azonos iranyu,
akkor vektorialis osszeadassal adhatok ossze a sebessegek, gond
nelkul.

A feny sebesseget azonban nem lehet megnovelni azzal,
hogy mozgo jarmurol inditod a fenyt. A feny nem hagyja magat.:)
Legfeljebb az iranyat befolyasolhatod a fenyforras mozgasaval.

Amikor az eszakra halado kocsibol keletre vilagitanak,
- s tekintsuk ezt egy kilott pontnak -
kocsi+ pont - egymasra meroleges sebessegek vektorialis 
osszeadasaval - hibat kovetnenk el, mert eredokent megnovelt 
fenysebesseget kapnank, ami azonban nem letezhet.

A pontkent kilepo feny abban a pillanatban ahogy keletre kilepett 
nem viseli magan a kocsi sebesseget es a fenysebesseget egyutt,
mert azok vektorialisan osszeadodva mar tobbnek mutatkoznanak a 
lehetseges maximumnal a _c_-nel, mely fizikai allando.

Ezert - mint valamifele kompromisszumos megoldaskent - a feny kevesebbel
megy elore mint a kocsi sebessege, es kevesebbel megy keletre
mint a _c_  fenysebesseg. Ha ezeket a mar _kisebb_ sebessegeket
osszeadjuk, akkor kapunk egy ferden elore iranyulo fenysebesseget, 
s ettol a fizikaban helyreall a rend, mert igy mar igaz lesz, 
hogy a feny tenyleg fenysebesseggel terjed.  
A feny ferden haladva tehat - ahogy hozza melto - fenysebesseggel megy, 
de igy a nyugat-keleti iranyu osszetevojet (vetuletet) nezve lassabb lett.
Emiatt er kesve vissza a kiindulasi pontjara, mely idokozben elorement.
E keses miatt kell a mozgasban levo ora lassabb jarasat is feltetelni. 

Egy igazi, anyagi golyo esetet tekintve pedig:

Kis sebessegnel vegezve egy ilyen kiserletet ugy lenne,
ahogy irtad, de csak golyoval. 
A nagy sebessegek vilagaban azonban - kiderult, hogy a golyoval
is mas lenne a helyzet. Ott nem adhatok ossze egyszeruen a sebessegek.

Ha megszoritasok nelkul osszeadhato lenne ket sebesseg,
akkor az egyuttal azt is jelentene, hogy tul lehetne lepni a fenysebesseget.
Azt viszont nem engedi valami.

Igazi golyo a feny sebesseget egyaltalan nem erheti el.

Fenysebesseghez kozeli sebesseggel robogo vonaton a
rendor altal kilott golyot te - mint kivulallo megfigyelo
nevetsegesen lassunak latnad a vonatban elore araszolni.
A vonatban utazokat pedig olyannak latnad, mintha lassitott
felvetelt neznel.

Ezek az ugyek eppugy meghokkentik az embert elso hallasra,
mint a para-jelensegek, de miutan ezeket a jelensegeket
kiserletileg barmikor lehet produkalni, mar nem tartoznak
a rejtelyek koze. Hozzajuk lehetett szokni.

Udv: zoli

Sziasztok!

Kedves Mayam!

Koszonom a valaszodat. Irod:

>(Egyebkent a minositesektol, cimkezesektol - barmely oldalrol
szarmaznak en
>"elhatarolodom". Szerintem egyik oldal sem tobb, csak mas - elete
>mas allomasan all, mint a masik. Masok voltak eddig a tapasztalataik.
>De a jovo hozhat meg valtozast. Esetleg uj bizonyossagot az egyiknek,
>esetleg ujra ketkedest a masiknak. )

Egyetertek.

>Biztos vagy benne, hogy a gondolat, - most is, amikor
>ezeket a sorokat olvasod - egyszeruen biologiai-kemiai-
>fizikai jelensegek?

Jelenlegi ismereteim es vilagnezetem alapjan igennel felelhetek.

>A tudomany nem fix dolog. Alakul, valtozik..."el".
>Te minden tudomanyos dolgot tudsz vagy csak elhiszed?
>Amit tudomanyos tenykent kozolnek, azt te _tudod vagy
>csak _elhiszed_?

A tudomanyos tenyeket en elfogadom igazsagoknak. Nincs ra okom, hogy
szakmailag ketelkedjek olyan dolgokban, amiben en nem vagyok szakember.
Tudomanyos igazsagokban IMHO csak szakmai alapon lehet ketelkedni,
vallasbol, meggyozodesbol, vagy szubjektiv alapon nem erdemes. Az is
lehet persze igazsag, csak masfajta, belso igazsag. Termeszetesen en sem
allitom azt, hogy a tudomany fix dolog. Kulonben nem lenne fejlodes.
Azonban az olyan hipotezisektol, amelyek csak bonyolultabba,
megismerhetetlenebbe teszik a vilagot, a tudomany irtozik. S joggal,
hiszen a tudomany celja a megismeres, az osszefuggesek feltarasa
(IMHO).
Mint irtad, a jovo hozhat meg valtozast. Remelem is, foleg a
PARAjelensegek teruleten.

Udvozlettel,
Nagy Andras

a,
Nem tudom, hogy ki irhatta azt, hogy uszott, de nem artott volna, ha vegeig
nezi a szamot.
1. Semmikeppen nem uszhatott, mert a ruha es a haj nem ugy viselkedik a
vizben mint a levegoben.
2. Levegot is kell vennie.
3. Ket repules kozott normalisan setalt, ezt a viz alatt nem lehet.
4. Szemmel lathatoan nem volt a levegonel nagyobb kozegellenalas
5. A szinpadi emberek betoltak egy fedeles akvariumot.Az o mozgasuk is
normalis volt.
6, Folkapott egy lanyt es elvitte egy korre, ezt sem tehette volna meg viz
alatt.
7, Az uszo-kapaszkodo mozdulatok pusztan a show elemei voltak valoszinuleg
pont a lenyegrol tereltek el a figyelmet.


b, A tv-show ugy keszul, hogy felvesznek egy komlett eloadasat, es ugyanezt
nezok nelkul is. Ez nem azert van mert a trukkot nem csinalta meg a
kozonseg elott, hanem azert, hogy a kamera szabadon mozoghasson. (Veszel az
elso sorba jegyet 25000-ert es nem latsz a kameratol, te is kiverned a
balhet)

c, Copperfieldnel azert nincsenek kameratrukkok, mert az o te've' es
szinpadi musora ugyanaz. Szinpadon nem lehet kameratrukkot csinalni.

d, A repulest azert nem mutattak be budapesten, mert kicsi volt a szinpad.

Egyebkent a teljes budapesti musor leirasa megtalalhato az origoban.

T. Paraolvasok!


Bar nem a legfrisebb az a level, amire reagalni szeretnek az az, hogy
hany Charles Berlitz es Edgar Cayce van a vilagon, akik tamogatni
tudjak Szilagyi Andras hitetlenseget a subjectben irottakrol.

Nos, az a Charles Berlitz, akit en ismerek, irt egy konyvet Atlantiszrol,
amit az Edesviz Kiado 1993-ban dobott piacra es az alabbi cimet viseli:
	Regi korok uzenete
	ATLANTIS
	Az elsullyedt kontinens titka

E konyv hatoldalan a kovetkezok olvashatok:

" Charles Berlitz, a neves szerzo a tengeralatti kutatasok alapjan
bebizonyitottnak veli, hogy Atlantisz nemcsak legenda, hanem valoban
letezett. Platon igazat irt, s a tortenelem elotti korok romos koemlekei
a foldon es a viz alatt egy elveszett civilizacio nyomai lehetnek."

Eddig az idezet. 

Picit kireszletezve a konybol:

> ======================================================== 
> Felado : Szilagyi Andras
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: vizozon, Atlantisz ( 62 sor )
> Idopont: Sat Jan  9 03:56:25 EST 1999 PARA #369
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> Szabi:
> 
> > Vizozon: egyreszt a Gilgames-eposz miatt, masreszt meg csak ugy,
> > elkezdtek kutatni, hogy van-e valami alapja a bibliai vizozonnek. Az
> > jott ki vegul, hgoy igen regen ugyan, de volt egy nagy aradas, ami
> > elmosott nehany nepet, ebbol lett aztan a vizozon sztori. Hogy ez hogy
> > jelent meg mondjuk Del-Amerikaban, en nem tudom, de pl. az El-Nino
> > jelenseg magyarazatot adhat erre is.
> 
> Globalis vizozon sosem volt. Annak bosegesen lennenek geologiai
> bizonyitekai, de nincsenek. Mellesleg honnet jott volna annyi viz, es hova
> tunt volna? Csak helyi arvizek voltak, ez minden nep torteneteben
> elofordult valamikor, igy kerulhetett be minden mitologiaba.
---------------------------------
Megjegyzeseim:

A fenti gondolatmenet mar csak azert is hibas, mert geologiai es biologiai
bizonyitekai is vannak Berlitz konyveben, megpedig a XII. fejezetben a
203.-ik oldalon, ahol az Andok, a Sziklas Hegyseg es a Himalaya
hegylancain balnacsontokat es mas tengeri elolenyek csontjait talaltak.
Persze lehet az is, hogy vicceskedvu nepali serpak cipelgettet oda.

A masodik hiba pedig az, hogy a foldrajzkonyvek szerint a Fold 2/3-a
vizzel boritott es vastagabb, mint 1 cm.  
Ebbol valoban nehez elkepzelni, hogy honnan kerulhetett toltes a
Vizozonbe.
 
A harmadik hiba pedig az, ha egy telepulest arviz er, akkor ott helyileg 
biztosan nagy tragediakent elik meg a kartetelt, de hogy ezt megorokitenek
evezredekre, ennek nagyon kicsi a valoszinusege, meg az ertelme is.
Marpedig a Vizozont a Fold minden tajan megtalalhatjuk az emlekek kozott.
pl. Vedak, Gilgames-eposz, Dera Linda Boek - egy kozepkori friz kronika
stb.
> ----------------------------------------


> > Mostanra ezert elo kellett volna kerulnie nehany targyi emleknek, nem?
> > Vagy esetleg Atlantisznak maganak. Eleg regota keresik mar.
> 
> Elkepeszto, hogy rengeteg ember meg mindig hisz abban, hogy Atlantisz
> letezett valamikor.
> -----------------------------------------
Nos, a hitnel azert tobbrol van szo.
Errol Ch. Berlitz tobbet tudna mondani.

> Ime, itt a valodi tortenet. Atlantisz legendajat a hires gorog filozofus,
> Platon talalta ki. Kritiasz c. irasaban szamolt be egy Atlantisz nevu
> hatalmas birodalomrol, amely a Gibraltari-szoros tuloldalan (tehat az
> Atlanti-oceanban), a tenger kozepen van, es nagyobb, mint Kisazsia es
> Eszak-Afrika egyuttveve. Lakoi hosszu idon keresztul boldogan es
> elegedetten laktak ott, mignem valami oknal fogva egyszercsak
> elhataroztak, hogy az egesz Fold urai lesznek.  Buntetesbol Zeusz
> foldrengessel sujtotta a szigetet, s az egesz foldresz mindenestul
> elsullyedt a tengerben.

Ezt a "valodi tortenetet" legfeljebb egy ovodaban lehetne eladni elalvas
elott.
Bocs!
 
> Noha Platon azt irta, hogy ez egy igaz tortenet, amit a hires
> allamferfitol, Szolontol hallott, o pedig egyiptomi papoktol, nyilvanvalo,
> hogy a tortenet ugy, ahogyan Platon leirta, semmikeppen sem lehet igaz.
> Platon szerint ugyanis ez az o ideje elott 9000 evvel tortent, ugyanakkor
> azt is irta, hogy az atlantisziak azt is tervbe vettek, hogy elpusztitjak
> Athent es Gorogorszagot -- holott Platon elott 9000 evvel Athen meg
> lakatlan mezo volt. De ennel kesobbrol sincs a leghalvanyabb nyoma sem
> annak, hogy egy eltunt oriasbirodalom letezett volna.
 
> Termeszetesen akkor is, akarcsak manapsag, sok termeszeti katasztrofa
> volt: foldrengesek, aradasok, vulkankitoresek, s ezeknek nemelykor viragzo
> teruletek estek aldozatul, mint pl. Kreta vagy Szantorin szigete.
> Oriasbirodalmakrol azonban meg a legnagyobb joindulattal sem beszelhetunk.
Ugy 12-16000 evvel ezelott vajon mi stamithatott "oriasbirodalomnak" es
mihez kepest?

> Egyesek azt mondjak, hogy az idok soran elofordult mar, hogy foldreszek
> elsullyedtek a tengerben, es azt is tudjuk, hogy a mai Atlanti-ocean
> helyen valamikor szarazfold volt. Csakhogy ez 200 millio evvel ezelott
> volt, amikor Afrika, Europa es Amerika meg osszefuggo foldreszt alkotott,
> embernek pedig meg se hire, se hamva nem volt. Korulbelul 70 millio eve az
> osszes foldresz nagyjabol ott van, ahol ma is van; ember pedig mindossze 1
> millio eve letezik.
> 
> Egyszoval az Atlantisz-legenda szep, de nem igaz.
?
 
> Irodalom:
> Otto Mueck: The secret of Atlantis. New York, 1978
> Edwin Ramage: Atlantis, fact or fiction? Bloomington, 1978
> Charles Berlitz: Atlantis, the lost continent. New York, 1984
> Edgar Cayce: Das Atlantis-Geheimnis. Munchen, 1992

Szoval Edgar Cayce-t idezni Atlantisz elleneben meg nagyobb bakloves, mint
Ch. Berlitz.
A homaly oszlatasara ajanlhatom az alabbi irodalmat + az Interneten
boseges info van Cayce viszonzulasahoz e kerdesben:

	Noel Langley: Edgar Cayce a reinkarnaciorol

Talan slusszpoen is lehetne e cim Szilagyi Andras ismereteben, de
Cayce-nek homlokegyenest mas a velemenye mind Atlantiszrol, mind a
reinkarnaciorol. (avagy masik Caycerol van szo)

Udv: Somogyi Akos 
 
> -----------------------------------------------------------------

Kedves Agi!
En meg vagyok lepve, hogy egy ekkora buvesz ezt a kisiskolasok altal is 
ismert trukkot dobta be. (Vagyis, hogy valasztasz 1 kartyat, ide-oda lepegetsz,
es vegul a valasztott kartyahoz jutunk.) Ugyanezt mas formaban altalanos also-
tagozatos matektanarom tanitotta. Gondolj egy szamot, adj hozza 20-at,vonj ki
10-et, vonj ki 5-ot, meg 5-ot,es csodak csodaja, a gondolt szamot kapod!Meg
hatasosabb, ha ezutan meg kivonatja Veled a maradekbol a gondolt szamot is, es
akkor nulla marad, fuggetlenul attol, melyik szamra gondoltal. Hat nem bamula-
tos?

bocs: vera

Sziasztok!

Gibson@ irta:
>Temakor: Copperfield ( 12 sor )
>Idopont: Wed Jan 27 14:17:04 EST 1999 PARA #382

>Kicsit talan off-topic de gondolom belefer. Most hogy itt jart a nagy MAGUS
>(Copperfield bacsi) ujra kozeppontba kerultek a trukkjei is.
>Azt olvastam egy site-on hogy pl. a repules trukkot ugy csinalta, hogy
>"egyszeruen" uszott. Allitolag nem is vett levegot a mutatvany kozben.
>Sajna nekem nincs meg videon ugyhogy nem tudom ellenorizni.
Az erdekes lenne nem? Merthogy egyszer sem tett uszomozdulatokat, amikor
pedig hasonlot muvelt, az is inkabb csimpaszkodasnak latszott. Nem beszelve
a statisztairol, akik cseppet sem ugy mozogtak, mintha vizben lettek volna.
:))

Egy biztos, nagyon ugy nezett ki, mint akik log. Az egyik labat egyreszt
allandoan felhuzva tartotta, aztan amikor a ket femgyurut atforgattak
korulotte, akkor abba az iranyba forgattak (nem am az ellenkezo iranyba,
hogy hitelesebb legyen), amerre nem vag el semmilyen esetleges
felfuggesztest. Ezt viszont kilotte a plexiszekrenybe valo beleereszkedese,
hiszen az lezartak..

A TFREI@ nem adott semmilyen felvilagositast a NASA-fele repulesi
technikarol. :( Pedig nagyon ugy tunt a teveben, mint akik tudja mirol van
szo.

>Nektek mi a velemenyetek? Tenyleg lehet, hogy igy csinalta?
Hat, aki ezt kigondolta, biztosan valamilyen megszallott uszosportolo
lehetett. :)))

Ceyra

"Az ember soha nem lathat eleg messzire..."

Hi

Eredeti uzenet:
> =====================================================================
> Felado :  [Hungary]

Volt egy (jobban mondva ket kulon musorban ket) musorszam, amit 
direkt a tevenezoknek csinalt. A lenyege az volt, hogy a kepernyo
megerintesevel ki kellett valasztani egy kartyat negy kozul (mashol
egy szamot 1-12-ig), amit berakott ot masik koze, es kulonbozo
lepkedesek utan (ossze-vissza lehetett lepkedni a szomszedos kartyak
kozott minden iranyban, o diktalta, hogy hany lepest kell megtenni)
levett egyet-egyet, es vegul ami maradt, arrol kijelentette, hogy a
nezo azt valasztotta. Kivancsi lennek, hogy vegigcsinalta-e valaki
kozuletek, es milyen eredmennyel? (Termeszetesen majd en is leirom a
tapasztalatomat, csak elobb kivancsi vagyok masokera.)
> =====================================================================

En a szamosat megcsinaltam es a tapasztalataim szerint ez csak 
matematika. 

Udv 

		Laci