Kedves Ko"ro~si Ga'bor!

Nem e'rtem, mie'rt kell fordula'sbo'l, e'rvek ne'lku~l visszautasi'tani,
amit mondok:
>Nagyon nem e'rtek egyet Ka'lma'n Laci TV felparcella'za'sa'ra tett
>javaslata'val. E'n abban sem vagyok biztos, hogy ez a holland TV-nek olyan
>jo't tesz, de na'lunk biztos katasztro'fa'lis ko~vetkezme'nyei lenne'nek.
>Gondold el, ha'ny hirado' lenne a TV-ben! E'rdekelne' is o"ket, kiva'ncsiak-e
>ra' a ne'zo"k...

Gondolj csak bele, hogy mi van most. Egy emberre vagy egy pa'r emberre
van ra'bi'zva, hogy a pluralizmust biztosi'tsa, s ezeknek a legkisebb
gondjuk is nagyobb anna'l, semhogy pont ezzel to~ro"djenek, a klikkhar-
cokra kell o~sszpontosi'taniuk. Ra'ada'sul legitima'cio's proble'ma'ik
is vannak, senki se tudja, hogy lehet o"ket felelo"sse'gre vonni, ki
va'lthatja le o"ket stb. Szerintem egy ilyen zavaros helyzetben igenis
indokolt inte'zme'nyes, forma'lis, szeme'lytelen alapra helyezni a
pluralizmus u~gye't, aka'r ideiglenes megolda'ske'nt, aka'r bu~rokratikusan
is, pl. u'gy, ahogy a holland TV-ben teszik. Egye'bke'nt nem lenne olyan
sok hi'rado', mert hi'rado't csina'lni dra'ga dolog, csak a legnagyobb
szo~vetse'geknek lehetne ra' pe'nze. E's teljesen mellesleg te'nyleg nem
tesz jo't a holland TV-nek, de ennek semmi ko~ze a magyar proble'ma'hoz.

U~dvo~zlettel -- Ka'lma'n La'szlo'

Kedves Ko3ro2si Ga1bor!

Ezt i1rod:
>Hasznos lenne (me'g anyagilag is) a jelenlegi, ma ma'r keve'sbe' jelento"s
>tu~do"szu"re's mellett ma's szu"re'seket (magas ve'rnyoma's e's egye'b
>e'rrendszeri bajokra, ra'kra, stb.) is bevezetni, mert megelo"ze'ssel sok ember

Otthoni orvos ismero3seim szerint, akiknek a1ltala1ban habzani kezd a
sza1juk, ha ez a te1ma szo1ba keru2l,

1. Ve1szes sebesse1ggel no3 a TBC-s betegek sza1ma, az uto1bbi ido3kben
   to2bb e1pu2letet `visszaho1di1tottak';

2. Ez aze1rt van, mert a BCG olta1s nem ad egy e1letre ve1dettse1get, so3t,
   e1s mert

3. az utolso1 ve1dettse1gi teszten Magyarorsza1gon a1ltala1nos iskola1s
   kora1ban esik a1t az ember.

4. Ezzel szemben a1ll a ko2telezo3 tu2do3szu3re1s, ami ele1g nagy ara1nyban
   feleslegesen teszi ki ro2ntgen-suga1rza1snak az embereket, mert

5. Egyszeru3 e1s a1rtalmatlan teszttel ki lehetne va1lasztani azokat, akiket
   a1t kell vila1gi1tani: a tapasz vagy a szubkuta1n teszt poziti1v, ha
   valaki (a) ve1dett; (b) ferto3zo2tt.

6. Ezek uta1n poziti1v eredme1ny esete1n e1rdemes a1tvila1gi1tani az embert,
   negati1v eredme1ny esete1n pedig u1jraoltani.

7. Szerintem ma1r most sem olcso1bb az a1llamnak a no2vekvo3 sza1mu1 ko1r-
   ha1zi fe1ro3helyet fenntartani, mint az 5--6. pontban lei1rt elja1ra1st
   ko2vetni, e1s akkor me1g nem sza1moltam bele azt, hogy ha1ny ember
   e1lete1t vesze1lyeztetik e1s teszik to2nkre ezzel.

Szo1val a TBC szerintem rossz pe1lda volt.

U2dvo2zlettel -- Ka1lma1n La1szlo1

Nehany honapja, mielott megindult az utolso roham a FORUM szetveresere, azt
javasoltam, hogy a forumozok dolgozzanak ki kozossen egy un tolerans kodexet.
Ez a kodex tartalmazta volna azokat a szabalyokat, amelyet a FORUN-on
publikalok onkentessen betartottak volna annak erdekeben, hogy a vitak
a tobbseg szamara elfogadhato stilusban follyanak.

Erre a javaslatomra akkor az "egyik oldal" sem volt vevo, es ugy emlekszem,
hogy Rozsa Karcsi tamogato irasat kiveve egyetlen reagalas sem erkezett.
Nagyon erdekes szamomra az a jelenseg, hogy az onkorlatozas szabalyaiban nem
voltunk kepesek megegyezni, de azt nagyon sokan elfogadhatonak tartjak, hogy
"valaki" -nek legyen joga moderatori szerepet jatszani. Ha mar ilyenek
vagyunk, es jobban bizunk egy "kulso tekintelyben", mint magunkban, meg ebben
az esetben is csak egy "minimalis moderator" szerepet javasolnek a SZALON-ban.

A moderator lenne a vitavezetoje a Szalon Kodex vitanak, es a beerkezett
velemenyek alapjan o szovegezne meg a kodexet, amelyet a SZALON kozonsege
tobbsegi szavazassal fogadna el. Ha a SZALON mukodese soran olyan
nemkivanatos jelensegeket tapasztalnank, amely miatt a kodexet modositani
kene, ismet a moderator feladata lenne a modositassal kapcsolatos vita
vezetese es a kodex szovegenek modositasa.

Azt mindenkeppen elkerulendonek tartanam, hogy a moderator a bekuldott
irasok szovegenek kozleset megtagadhassa.

     Udvozlettel                Rubin Gyorgy    CERN,  Genf

Mindenki, akinek a levele megerkezik akarmelyik HIX-en at terjesztett ujsagra,
kap egy automatikus visszajelzest a servertol. Szemelyes tapasztalatbol
tudom, hogy ez a SZALON-ra is ervenyes. Tehat:
-ha valaki kap visszajezlest a HIX-tol, es megse latja az irasat a SZALON-ban,
akkor az kicenzurazodott,
- ha valaki nem kap visszaertesitest a HIX-tol, de megkapja a SZALON uj szamat,
akkor valamilyen ok miatt elveszett a levele.

 Nem latom, miert kellene a moderatort kulon levelezesre kerni ahhoz, hogy
tudjuk melyik eset all fenn egy sajat irassal kapcsolatban.

					Udvozlettel, Hetyei Gabor

Nagyon erdekes volt Radnai Tamas beszamoloja azzal kapcsolatban, hogyan neznek
ki a japan-amerikai feszultsegek a japan oldalrol nezve.

 Tekintettel arra, hogy Bush japani latogatasa idejen epp Floridaban nyaraltam,
a szokasosnal jobban raertem TV-t nezni, tobbek kozt a MacNeil-Lehrer 
hirmusort, igy egy szilankot talan hozza tudok tenni az osszkephez.

 A MacNeil-Lehrer musor kommentatorai rendkivul kritikusan kozelitettek meg
az amerikai delegacio viselkedeset. Bar egyetertettek abban, hogy Japan
unfair modon elzarja piacat jonehany amerikai termek elol, rendkivul
szerencsetlennek tartottak, hogy pont az autogyrto lobby kepviseloinek 
kellett Busht erre az utra elkiserniuk. Ok is emlitettek a tenyt, hogy
az amerikai autogyartas meg arra sem hajlando, hogy a masik oldalra 
helyezze at a kormanyt a japan vevok kedveert, mikozben a japan autogyartok
messzemenoen alkalmazkodnak az amerikai igenyekhez. Ezentul hozzatettek azt
is, hogy autok szempontjabol az igazi piac az USA, es a gond nem ott van,
hogy nem tudnak betorni az amerikai autogyartok a japan piacra, hanem ott, hogy
nem kepesek allni a sarat a hazai palyan. Ilyen szempontbol az autoexportra
koncentralni demagogia. Nemcsak a TV-musor kommentatorai, de altalaban
legjobboldalibb ismeroseim koreben is visszatetszest kelt, hogy mikozben
az amerikai autogyartas oriasi vesztesegeket szenved el, az olyan 
"sztarmenedzserek", mint Iacocca, japan menedzsertarsaik fizetesenek
tobbszoroset teszik zsebre. (Hasonlo erzeseket figyelhettem meg ezugyben, mint
odahaza a gyarakat csodbevivo, es maguknak kozben millios premiumokat
oszto igazgatokkal kapcsolatban.)
 
 A demagog hangvetel erosodesehez japan oldalrol is hozzajarult egy tekintelyes
politikus (nem emlekszem a nevere, Tamas tudni fogja), amikor irastudatlannak
es lustanak nevezte az amerikai munkasokat. Ezt itt a sajto szelteben-hossza-
ban targyalta. A legdurvabb reakcio egy olyan trefalkozas volt, hogy az ujonnan
gyartott atombombakra irjak ra ezentul, hogy "made in the USA by lazy and
illiterate workers and tested in Japan" (egy szenator hadiuzemi latogatasa 
alatt hangzott el), de voltak olyan komoly es trefas hangok is, melyek 
elismertek, hogy lehet abban valami, amit a japan szenator allitott.

 Azt hiszem az igazi gondja Amerikanak -ha eltekintunk a szlogenektol-
mashol van Japannal. Ott peldaul, hogy lenyegesen kevesebbet kolt azonnali 
hasznot nem hozo alapkutatasra (egy tavalyi Economistban lattam egy olyan 
statisztikat, mely szerint Japanban az ossz kutatasi kiadasok 90%-a ipari, es 
10%-a alapkutatas, mig az USA-ban fele-fele volt az arany. -Igaz, hogy
az amerikai vallalatok rovidlatobbak, de ne feledkezzunk meg az USA
altal fenntartott hatalmas egyetemi-kutatointezeti rendszerrol.)
Vagy, hogy mig Japan eleg olcson jutott amerikai licenszekhez a haboru utan, 
most nemigen hajlando megosztani elvonalbeli technologiait barki massal.
(Ilyesmirol az azsiai "kis tigrisek" is panaszkodnak Japannal kapcsolatban.)
Az az erzes, hogy "mi nagyvonaluak voltunk, amikor mi voltunk a legerosebbek,
akiket meg elinditottunk a gazdagga valas utjan, most nem hajlandok a joletben
masokkal osztozni" megfogalmazodik egyebkent va'dkent az EK-val szemben
is: nemreg olvastam egy Tom Lantossal keszitett magyar interjut, melyben nagyon
hibaztatja Nyugat-Europat, amiert nem hajlando ugyanolyan Marshall-tervben 
reszesiteni Kelet-Europa uj demokraciait, mint amilyet o kapott az USA-tol
annak idejen. New world order ide vagy oda, az amerikaiak egyre inkabb
ugy erzik, nem az o kotelesseguk a jovoben Atlaszkent viselni vallukon
a vilag gondjait (emiatt is tudta Buchanan olyan hatasosan tamadni Busht), 
ideje, hogy Japan es Europa (foleg Nemetorszag), nagyobb felelosseget 
vallaljon a vilagert. Vonatkozik ez az olyan katonai akciokra
is, amelyek -az USA szerint- kozos cel erdekeben tortennek (pl. iraki haboru), 
es amelyekhez Japan es Nemetorszag nagyon immel-ammal jarulnak hozza.
Itt persze el kell ismerni- es amerikai elemzok amikor komolyan beszelnek, el 
is szoktak ismerni- hogy mind a nemet, mind a japan alkotmanyt az USA irta,
csak magat szidhatja, ha ezek az orszagok nem aldoznak annyit hadi kiadasokra.

 Amikor tehat az USA latszolag az autoiparra koncentral, szerintem kicsit
arrol is van szo, hogy ha nem sikerul Japannal a valodi problemakat megoldani,
akkor az USA-ba iranyulo japan autoexport kirekesztesevel, ill. mas protek-
cionista intezkedesekkel lehet Japanon a legnagyobbat utni. Szinten az 
Economistban lattam, hogy becslesek szerint olyan vallalatok mint pl. a Sony, 
profitjuk kozel felet vesztenek el, ha adminisztrativ intezkedesek, vagy egy
"spontan" "buy American" kampany kereteben kiszorulnak a piacrol. Szerin-
 tem tehat nem arrol van szo, hogy az USA fo gondja Japannal a japan protek-
cionizmus lenne, hanem arrol, hogy ha gazdasagi konfliktusra kerul sor a
valodi problemak megoldatlansaga miatt, az USA japanellesnes protekcionista 
intezkedesekkel tud a leghatekonyabban artani, es ehhez jo lelektani 
elokeszites mar elore protekcionizmussal vadolni a masik felet a tomegsajtoban.
 
 A "buy American" kampanyokkal kapcsolatban egyebkent bejon az a zavaro
tenyezo, hogy ezt egyes cegek az altalanos politikai legkortol, es a
Japannal valo viszonnyal fuggetlenul is, pusztan sajat leterdekeik miatt
eroltetik. Vannak olyan textilgyarak, amelyek pamfletekben tajekoztatjak 
a kedves vevot, hany ember fog az utcara kerulni, ha megis mexikoi szottest
venne. Ez a felmeresek szerint foleg azok erzelmeire hat, akinek volt
valaha textilipari dolgozo csaladtagjuk (egy nagypapa eleg). Osszessegeben
megis ugy tunik, hogy a "buy American" kampanyok nem tul hatekonyak, es
igy nem jelenthetnek komoly utokartyat Japannal szemben sem. Sokkal komolyabb
lehet, ha megszavazzak az amerikai kocsi vasarlasaval jaro 2000$-os adokedvez-
menyt -ez ugyanis elmosna a japan autok arelonyet.

 Mindenesetre ugy latom, mintha Japan az utobbi honapban kikerult volna a 
rivaldafenybol, ami talan azt sejteti, hogy szep csendben kozben megis 
sikerult a ket nagyhatalomnak megegyezni a valodi vitas kerdesekben.

			Udvozlettel, Hetyei Gabor

PS. A fenti levelben olyan nezeteket igyekeztem visszhangozni, melyeket
sokat hallottam, ezek nem feltetlenul egyeznek meg a sajat velemenyemmel.

A jatekszabalyokkal kapcsolatban tobben is elmondtak a
velemenyuket. Negy dolog merult fel:

1. Honnan legyen a moderator ?

En javasoltam, hogy valasszuk, Hetyei Gabor, Csaki Csaba,
Ligeti Zoli, Greschick Gyula es Korosi Gabor azt mondjak,
hogy ez folosleges, mert a moderator szolgalatot tesz
nekunk, mert ez tuldemokratizalna/bonyolitana a dolgot, mert
ugy sem tudnank megallapitani, hogy ki lenne erre alkalmas a
levelekbol, es mert, hogy jogunkban all otthagyni a SZALONt
illetve visszahivni a moderatort.
     Mivel en ismerem az Ivant mint moderatort, es remelem,
hogy az idok vegezeteig fog nekunk moderalni nem tudom sajat
allaspontomat azzal a hevvel kepviselni, amivel egyebkent
tennem. Ha hev nincs is, azert a kovetkezoket ajanlanam
megfontolasra:
---  A szavazas egyik ertelme az, hogy az olvasok erezzek,
van valami beleszolasuk a SZALON szerkesztesebe. Ugyanakkor
a szavazas megkonnyiti szamukra, hogy elfogadjak a moderator
donteseit.
---  A szavazas masik ertelme az, hogy a moderator direkt
visszajelzest kap, hogy hogyan velekednek az olvasok a
munkajarol. Mivel az olvasok cserelodnek, ez kulonosen
megnoveli ennek a fontossagat. (A FORUMnal is nehezitette a
helyzetet, hogy sokaig nem tudtuk, hanyadan allunk, hogy
ereznek azok, akik keveset irnak vagy csak olvasnak.)

A szavazassal szemben a legsulyosabb ellenervnek en a
tulbonyolitast tartom. Minel kisebb idot es energiat
forditunk a szabalyokra annal tobb idonk  es energiank marad
a dumara, es belatom, hogy a harom honap egy kicsit rovid
ido, legyen hat egy ev.

A valasztast majdnem mindenki elutasitotta, am a
visszahivast sokan helyeseltek. Ez nyilvanvaloan ellentmond
a valasztoi inkompetencia ervenek illetve a szolgalo
'felelos szerkeszto' ervnek. (Felelos szerkesztot sem
valthatjak le az olvasok es/vagy az irok.) Tehat fenntartom
a visszahivasra vonatkozo javaslatomat: 10 ember
kezdemenyezhessen 'konstruktiv' (valodi ellenjeloltes)
visszahivast. A visszahivasrol szavazas dont, ahol az uj
jeloltnek legalabb 12 (15? lenyeg, hogy tobb mint 10)
szavazatot kelljen kapnia, hogy uj moderator legyen.
     Nyilvanvalo, hogy a unsubs nem elegseges protestalas,
mivel az unsubs-nak itt mas a jelentosege, mint egy
folyoiratnal, ahol az elofizetok penzebol megy a musor, es
ahol az erdektelenseg a vesztesegesen keresztul hathatos
nyomas gyakorol a szerkesztore. Itt ez nincs.

2. Milyen kotelessegei legyenek a moderatornak ?

Akos-druszam azt javasolta, hogy az elutasitottak neve
jelenjen meg valamilyen formaban, Kalman Laci ezzel
egyetertett, Csaki Csaba szerint viszont ez egy kicsit
pellengerre allitas lenne.
     Szerintem a moderatorral szemben a fo vedelmet egyfelol
a valasztas es a visszahivas lehetosege adja, masfelol a
cenzurazatlan FORUM. Tehat en amondo vagyok, hogy -- megint
az egyszerusites es a legkisebb munka elve alapjan -- ne
kotelezzuk a moderator a visszautasitas megindoklasara.

3. Milyen formai kotelmek legyenek ervenyesek az irasokra ?

Borocz Joska javasolta, hogy ne legyen masodkozles, Kalman
Laci szerint idezeteket ne lehessen kozzetenni, Korosi Gabor
mindket szabalyt ellenzi. Szerintem ezt nem szaballyal,
hanem ajanlassal kene szabalyozni, amelyet a moderator
esetrol esetre biralna el. Jo lenne, ha ALTALABAN a SZALONra
kuldott irasokat a szerzo a SZALONba szanna. Vegulis a
SZALON lenyege, hogy egymassal beszelgetunk, es nem pedig
egymas, a nagyvilaghoz intezett szozatait olvasgatjuk. Ivan
is fontosnak tartja, hogy a lehetosegek szerint ne keverjuk
a kulonbozo forumok vitait. De ehhez ne ragaszkodjunk
mereven. Ha mondjuk engem a Magyarorszagon tanulo kulfoldi
diakokat ert inzultusok arra kesztetnek, hogy errol szeles
koru vitat inditsak minden lehetseges faliujsagon, miert
kelljen mindenhova egy masik szoveget bekuldenem? Szoval
bizzuk ezt a moderatorra.
     Az idezetek bekuldeset is hasonlokeppen kezelnem. Nem
volna jo, ha valaki elkezdene bemasolni a New Yorki
telefonkonyvet, vagy Mao-Cetung osszes munkajat, de K.
Gabornak igaza van, hogy sokszor olvasunk olyan cikkeket
(nyomtatott sajtoban vagy akar mas elektronikus
faliujsagon), amelyeket szeretnenk a SZALONban megvitatni,
ezeket lehessen kozzetenni.
     Kalman Laci felvetette, hogy egy hozzaszolas csak egy
temaban tortenhessen, mert kulonben fenall az arukapcsolas
veszelye. A temakat nagyon nehez egymastol elkuloniteni.
Szerintem, ha valaki tobb szalonkepes dologgal egyutt ad be
szalonkeptelent, akkor a moderator vissza fogja dobni az
egeszet, tehat az illeto magaval szur ki. Tobbszori
osszeutkozes utan, a szerzo racionalis strategiaja az lesz,
hogy jol elkulonitett temakorokben kulon-kulon szoljon
hozza.

4. Milyen altalanos alapelveket mondjunk ki.

Ligeti Zoli listajaval egyetertek. Egy rovid 'mi ne legyen'
listan kivul szerintem nem kell tobb mint harom mondat,
amely a SZALON pozitiv celkituzeseit fogalmazza meg. Valami
ilyesmi:
     
     A SZALON kozeleti vitaforum. Celja a racionalis
velemeny- es informaciocsere, melynek alapja az egymas
gondolatainak kritikus, de megertesre torekvo osszemerese es
az egymas szemelyenek tiszteletben tartasa. A SZALON
kiserlet arra, hogy bizonyitsa, lehetseges a velemnyek
legszelesebb skalajat is civilizalt modon utkoztetni.



     Akos a Rona-Tas

Kedves Szabo' Ka'lma'n!

Tegnap ma'r i'rtam, hogy a TV a maga kb. 5md-os kereskedelmi a'rbeve'tele'vel
aligha nevezheto" ko~ltse'gvete'si inte'zme'nynek. Csak nagyon keve's
nagyva'llalatnak van Magyarorsza'gon enne'l nagyobb forgalma. Hankisst persze
kineveze'sekor nem ke'szi'tette'k fel arra, hogy teve'kenyse'ge'nek fontos
re'sze a gazda'lkoda's, e's erre szociolo'guske'nt nem is volt megfelelo"
ke'pzettse'ge. Emellett az a'llami elo"i'ra'sok is ele'g lehetetlen helyzetbe
hozza'k a TV gazdasa'gi vezeto"it, mert valo'ban gu'zsba ko~ti a kezu~ket egy
sor olyan szaba'ly, amit az o~na'llo'an nem gazda'lkodo' a'ltala'nos iskola'kra
e's korha'zakra tala'ltak ki.

Sajnos sok magyar va'llalat irigyelheti a TV-t, hogy csak az eladott
termele'se'nek 1/5-e't nem fizette'k me'g ki; a magyar gazdasa'g a'tlaga'ban
enne'l rosszabb a helyzet. Nagyon keve's olyan gazda'lkodo' van, akinek
nincsenek behajt(hat)atlan ko~vetele'sei. Ez persze a pe'nzu~gyi-gazda'lkoda'si
fegyelem hia'nya'ra is utal, de nem felte'tlen a TV-ne'l. Az igazi ke'rde's a
TV-ne'l az, hogy valo'ban jo' u~zleteket ko~to~ttek-e, ez viszont nem tartozott
a sza'mvivo"sze'k vizsga'lata'ra.

Azok a bizonyos alaptalanul magas fizete'sek egyszeru"en nevetse'gesek. 
Van nem ege'szen 2 tucat munkata'rsa a TV-nek, akinek e'ves fizete'se 1m Ft. 
felett van. Annak ideje'n 18-an ja'rtunk az egyetemen egy csoportba. Ebbo"l,
ha jo'l sza'molom, 12-en keresu~nk nagysa'grendileg annyit, mint a TV
"tu'lfizetett" munkata'rsai; egyedu~l e'n kapom ezt ku~lfo~ldo~n.
Pedig egyiku~nk sem orsza'gosan ismert szeme'lyise'g. Egy a'tlagos magyar 
kereskedelmi bankban egy jo' ke'pesse'gu" 30 e'ves pe'nzu~gyi/gazdasa'gi 
elemzo" 5 e'ves szakmai gyakorlattal oszta'lyvezeto"ke'nt ennyit kap.
Mie'rt ne kapna'nak ennyit a TV vezeto" munkata'rsai, vagyis szta'rjai 
ugyanannyit, mint aka'rmelyik bro'ker a vegeta'lo' magyar to"zsde'n?

Abban a pillanatban, hogy ve'gre-valaha'ra engede'lyezik a kereskedelmi tv-ket
Magyarorsza'gon, sokkal to~bbet fognak kapni, legfeljebb nem az MTV-ne'l. Egy
Vitray Tama's biztos e'r 10-szer annyit is egy kereskedelmi tv-nek, mint
amennyit most keres. Aka'r 1m$-t is e'vente, mert vinne maga'val a ne'zo"k
millio'it. Ha az MTV nem fog versenyke'pes be'reket fizetni, akkor a piacke'pes
szta'rok to~bbse'ge pillanatokon belu~l a'tmegy majd a kereskedelmi
csatorna'khoz. Tudoma'sul kell venni, hogy egy piacgazdasa'gban a szta'rokat
meg kell fizetni, felesleges a demago'g egalita'ria'nus sira'nkoza's. Me'ly
re'szve'tem azok ira'nt az irigy politikusok ira'nt, akiknek etto"l lila lesz 
a feje, mert o"k sose fognak annyi pe'nzt kapni.


Jo', ne a BBC legyen a minta (a'mba'r mie'rt ne?), legyen inka'bb az ARD/ZDF.
Mikor hallotta'l arro'l, hogy a ne'met politikusok azzal foglalkoznak, hogy a
Tagesschau vagy a Heute fo"szerkeszto"je alkalmas-e a feladata'ra, hogy a
TV-ben korma'nyellenes propaganda folyik, nemzetietlen, stb. Gondolod, aze'rt
van, mert a ne'met tv-sek nem bi'ra'lja'k saja't politikusaikat? 

Ko"ro~si Ga'bor