1. |
TGM (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
2. |
Tamas G. Miklos and Tokes Rudolf (mind) |
40 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Ne'pi, nemzeti... (mind) |
41 sor |
(cikkei) |
4. |
managed care a "varazsszo" (mind) |
147 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: Ne'pi, nemzeti... (mind) |
64 sor |
(cikkei) |
6. |
Gyogyszerarak (mind) |
47 sor |
(cikkei) |
|
+ - | TGM (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello Szevasztok!
Nem =E9rtem pontosan, hogy m=FCk=F6dik ez a dolog! M=E1rmint a vitaf=F3=
rum!
Elk=FCldtem egy =E9szrev=E9telt a Tam=E1s G=E1sp=E1r cikkel kapcsolatban,=
Ti=20
visszajelezt=E9tek, hogy megkapt=E1tok =E9s k=E9rt=E9tek, ha jav=EDt=E1s =
akarok=20
v=E1ltoztassam meg. =C9n visszakuuldtem v=E1ltozatlanul. Az a k=E9rd=E9se=
m mi=20
t=F6rt=E9nik tov=E1bb? Ugyanis nem tal=E1lom a Szalon-ban az =EDr=E1somat=
!=20
Amennyiben nem ker=FCl be a vitaf=F3rumba =FAgy k=E9rem =E9rtes=EDtsetek.
K=F6sz=F6nettel: William Kosaras, Toronto
@@@@@
A cikkedet sajat magad torolted az ertesito visszakuldesevel. - moderator
@@@@@
|
+ - | Tamas G. Miklos and Tokes Rudolf (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Balogh Eva irja:
> Azota
>persze tudom, hogy TGM a magyar politika es politikai filozofia "enfant
>terrible"-je. Es igen, neha allitasai vitathatoak, de allando jelleggel
>erdekesek es elgondoltatok.
"Enfant terrible". Na ja. "Be>te noire" vagy "be>te terrible" esetleg "enfant
noire". Melyik ezek kozul ? Ez meg eldontesre var.
>>Tamas Gaspar Miklost egyszemelyes magyar konzervativizmusnak nevezni....
>>Ez egy kicsit azert eros volt. (Me'gha kitetted volna utana a ;-) jelet...
>>Akkor me'g e'rtene'm. )
> Megint, en itt inkabb Elek Gaborral ertek egyet, ugyanis a magyar
>politikai ellenzek nem konzervativ ideologia alapon all, hanem nemzeti,
>nepies, kereszteny alapon. Ez pedig nem konzervativizmus. Sot! (Szabo Ivan
>beszelt errol egyik interjujaban korulbelul egy honappal ezelott.)
Az, hogy masok nem konzervativak, meg nem teszi Tamas Gaspar Miklost
konzervativva'.
>>Legutobb mintha garazdasagra, politikai ellenfelei lejaratasara bujtogatott
>>volna.
> Gondolom arrol a hires/hirhedt cikkerol szolsz itt, ami a Magyar
>Narancsban jelent meg. En nem voltam annyira felhaborodva, mint masok,
>megpedig valoszinuleg azert, mivel TGM "politikai fellenfelei" szerintem
>bizony nem a demokracia szoszoloi.
Tekintettel arra, hogy TGM igen csak sajatosan ertelmezi a demokraciat, ezert
ezt igy altalanossagban nem lehet kimondani.
Csak azt tudnam, hogy amikor igy a demokracia szoba kerul, ki - ki melyik
demokraciara gondol. :-)
Udvozlettel
Toth Mihaly
|
+ - | Re: Ne'pi, nemzeti... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Balogh Eva irja:
>> Nem hiszem, hogy a magyar es amerikai ideologiakat ossze lehetne
>>ilyen modon hasonlitani. A magyar "nemzeti, nepies, kereszteny" ideologianak
>>otthoni gyokerei vannak: az 1919-ig kell ehhez visszamenni. Es ennek a
>>"nemzeti, nepies, kereszteny" ideologianak semmi koze sincs a
>>konzervativizmushoz.
Nem vitatom E'va to:rte'nemi e'rtelmeze'se't, mivel nem vagyok
expert to:rte'nelemben. Egy biztos, hogy mikor e'n a ne'pi nemzeti
jelzo"t haszna'lom, e'n nem megyek vissza 1919-re. Elve'gre is 41-ben
szu:lettem. Ma'sok is vannak ilyenek. Nem mondom hogy a to:rte'nelem
nem befolya'sol embereket. 1848-49, 1956 befolya'solt engem.
De csak a multat ne'zni nem igazsa'gos. Mert ezek szerint, nem lehet
ne'pi nemzeti parti magyarorsza'gon annelku:l hogy ra' ne va'gna'k
a Hothysta jelzo:t. Ezek szerinte ma's orsza'goknak ez megadathatik,
de mineku:nk csak internationalista'nak szabad lenni. :-)
Ha ezt igy folytatjuk akkor lehet jelzoket haszna'lni.
A szocialista parti Kommunista.
Az SzDSZ o"szi ro'zsa's.
stb.
E'n nagyon a jelzo"k haszna'lata ellen vagyok, mert azokat mindenki
ugy e'rtelmezi ahogy akarja.
Igy ne'pi, nemzeti maga'ban ve've lehet nemes is, mint ahogy a libera'lism
is lehet rossz. Mind az alkalmaza'sto'l fu:gg.
T.i. a kanadai Libera'l parti az jo', az SzDSz az rossz. :-)
(Maga'n ve'leme'ny. Nem matematikai igazsa'g.)
U.I.
Tala'n jobb lett volna igy irni:
>>> Megint, en itt inkabb Elek Gaborral ertek egyet, ugyanis a magyar
>>>politikai ellenzek nem konzervativ ideologia alapon all, hanem !!Horthysta!!
>>>fajta nemzeti, nepies, kereszteny alapon.
A fenti megjegyze'sel nem e'rtek egyet, de ha vitta van, akkor nem a szavak
jelente'sen, hanem hogy a te'nyek ezt ala' e ta'masza'k vagy sem.
|
+ - | managed care a "varazsszo" (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt Szalonozok!
Ha jol emlekszem, Karsai Tamas vetette fel a "managed care" fogalmat,
de felo, hogy rajta kivul csak kevesen ertik, hogy mirol is van szo.
Pedig a dolog azert erdekes, mert minden valoszinuseg szerint a
nyugateuropai es az amerikai betegellatas szisztemaja is ezen az uton
fog haladni,(ill. mar halad) ha mas-mas kiindulopontrol indulva is.
A definicio nehez, s a kolni Managed Care kongresszuson (1995
novembereben) az amerikai David Noone (a Managed Care Organisation
Value Health igazgatoja) is csak elegge korulmenyesen tudta
megfogalmazni:
Eszerint:
A managed care lenyege az orvosi tevekenysegek/beavatkozasok
felulvizsgalata olyan szempontbol, hogy szuksegesek-e es alkalmasak-e
az adott szituacioban, illetve hogy eleg effektivek-e es hogy
minosegileg megfelelnek-e a kovetelmenyeknek.
A managed care tobb lepcsofokon keresztul alakult ki az USA-ban a 60as
evek vegetol kezdodoen a napjainkig a kovetkezo okokbol:
- a korhazi apolasi dij folymatos nagymervu megemelkedese
- rosszul informalt fogyasztok/betegek, akiknek nincs anyagi
beleszolasa az elrendelt kezelesek koltsegeibe
- szolgaltato/orvos- tultermeles, akik mind ugyanarra a penzre
palyaznak
- tul sok korhazi agy, mikozben az ambulans betegellatas
fejlodesevel a valodi korhazi agyigeny folyamatosan csokken
- az olyasfajta biztositok jelenlete, akik nem ellenorzik, hanem
csak elszamoljak a szamlakat
- a nagy munkaado cegek, akik az egeszsegugyi ellatas emelkedett
koltsegeiben a produktivitasnovekedes megsemmisiteset latjak
- az a belatas, hogy szukseg van az egeszsegugyben is az eredmenyek
meresere es a minosegi ellenorzesre
Ha ugyanezeket a pontokat magyar szemmel vizsgaljuk (de nemettel, vagy
svajcival is) akkor az idoszeruseguk tagadhatatlan.
A managed care szerint az orvosi ellatas akkor tolti be a szuksegesseg
kriteriumat, ha egyreszt az orvos altal nyujtott kezeles a diagnozisra
es a betegseg kezelesere alkalmas (azaz az orvosi oldal kepzese es -
nota bene - MAGATARTASA megfelel a "lege artis kriteriumainak)
masreszt:
- olyan restriktiv,de egyben olyan intenziv keretek kozott tortenik,
amit a beteg allapota FELTETLENUL INDOKOL
- a szimptomakkal, a diagnozissal osszhangban all
- megfelel a szinvonalas klinikai kezeles altalanosan elismert
standardjainak
- nem szivessegnyujtas a betegnek vagy csaladtagjainak, vagy netan
az orvosnak ill. valamilyen kivulallo harmadik szemelynek
- osszesseget tekintve megfelel celszeruseg,esszeruseg es
gazdasagossag kovetelmenyeinek
S ha mindezt a gyakorlatra vetitjuk, akkor ez azt (is) jelenti, hogy
hatart kell huzni a kozosseg altal szolidaris alapon finanszirozott
ellatas es a "luxus" ellatas kozott. (bazisellatas+valaszthato
ellatas)
A nemet egeszsegugyi szerzodesekben (amik a torvenyes
betegbiztositoknal biztositott-/gyakorlatilag a magyar TB-nek felel
meg, hiszen a lakossag mintegy 80%-at erinti/- betegek ellatasat
illetik) mar evtizedek ota megtalalhatok azok a kriteriumok, amik
tulajdonkeppen a managed care alapkovei:
- szukseges es/de elegseges ellatas
- gazdasagos ellatas
Mas kerdes hogy egyelore meg mindig nem tartjak be oket, s igy itt is
az lesz a helyzet, hogy minden oldal (biztositok, orvosok, betegek) a
nadragszij osszehuzasara fognak kenyszerulni ill. kenyszerulnek mar ma
is.
Visszaterve az eredeti fogalomhoz az amerikai Institut of Medicine ugy
hatarozta meg a managed care fogalmat 1989-ben hogy az
- osszesiti magaban azokat a TECHNIKAKAT, amit az egeszsegugyi
szolgaltatasok finanszirozoi (TB,egyeb biztositok, betegek)
alkalmaznak, hogy az egeszsegugy koltsegeit KONTROLLALJAK
Tehat a beteg kezelesevel kapcsolatos dontest felulvizsgaljak
minden egyes esetben, az eset sajatossagait is figyelembe veve
(Strukturairanyito folyamatok osszessege)
Mindenesetre nem letezik vilagszerte egyseges definicio.
Coopers&Lybrand 1995-ben megjelent tanulmanya szerint (amit 17 europai
orszag kulonfele egeszsegugyi reformjait feldolgozva keszitettek):
- a managed care egy olyan FOLYAMAT,ami az egeszsegugyi ellatas
maximalasara torekszik a rendelkezesre allo, azaz adott
korlatozott anyagi lehetosegek keretein belul. (Optimalizacio.)
Az egeszsegugyi szolgaltatast kielegito mertekben, megfelelo
szinten kell nyujtani. A szolgaltatast esetszinten kell
ellenorizni, amivel az allando minosegi javulas mellett mind az
allami (kozossegi) celkituzesek, mind pedig az egyeni szuksegletek
a leheto legjobban osszhangba hozhatok.
Az europai szemlelet kulonbozik az amerikaitol:
A/--Az orszagok OSZZLAKOSSAGANAK egeszsegugyi haszna kepezi a
az egeszsegugyi szolgaltatas management alapjat.
Ezen belul harom szintet kulonboztetnek meg:
(1) allami egeszsegpolitika
(2) regionalis management
(3) az individualis betegellatas managemantje
B/-- a betegsegek managementje (disease management) az egeszsegugy
szolgaltatasinak minden teruleten.
A management care rendszer tehat feltetelezi, hogy minden szinten
(legyen az egyeni, vagy orszagos) un. bevasarlasi modell
(Einkaufsmodell) letezik. Tehat csak bizonyos orvosok kezelhetnek
biztositott betegeket (nyilvanvaloan a tulkinalat elkerulesere...)
Viszont erre egyeore a korrupcio elkerulese vegett meg nemigen kerul
sor...Legalabbis Nemetorszagban.
Ezenkivul nemzetkozi szinten csak akkor mukodik a dolog, ha megbizhato
informaciok allnak rendelkezesre a betegsegek elofrodulasi
gyakorisagarol, az elterjedtsegerol es a sulyossagarol.
(morbiditasi riziko es morbiditasi eloszlas)
Ezenkivul szuksegesek informaciok a morbiditas es az altalanos
eletvitel osszefugeseirol. A managed care rendszerek igen
informacioehesek! Nem egyeni szinten, hanem a statisztika szintjen.
(mind a betegsegekrol, mind a kezelesukrol). Az informacioosszesites
eredmenyekeppen elkeszitheto a koltseg/eredmeny optimalasa, ami a
managed care fo feledata es celja. Az orvosokat is fel kell
vilagositani - rendelkezesre allo hatekonysagvizsgalat eredmenyei
alapjan - hogy mi az a helyes magatartas, ami az optimalas
kriteriumainak megfelel. S az orvosi gondolkodast ilyen iranyban is
befolyasolni kell. Az angol NHS Executive Needs Assessment Projekt a
szksegletek elemzeseben arra az eredmenyre jut, hogy az orvosi
suolgaltatasoknak negy absztrakt csoportjat lehet megkulonboztetni:
(1)Olyan kezelesek, amik a szuksegleteket a leghatasosabban elegitik
ki
(2)Prevenciora iranyulo tevekenysegek, amik elsosorban a jovobeni
koltseghatekonysagot novelik
(3)Olyan kezelesek, amiknel a koltsegigeny a kezelesek jobb
koordinaciojaval csokkentheto
(4)Egyeb kezelesek (pl. rehabilitacio) amik ugyancsak a koltsegek
hosszutavu csokkenteset szolgaljak
A cel az, hogy minden egyes orvos a maga tevekenyseget a fent emlitett
negy csoport egyikebe besorolja, tehat elmeletileg es gyakorlatilag is
konkret kezelesi megoldasokat keressen es talaljon, amik megfelelnek
az optimalas (managed care) celkituzeseinek.
Udvozlettel
Andrea
-
|
+ - | Re: Ne'pi, nemzeti... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
At 09:02 AM 7/24/96 -0700, Lengyel Sandor wrote:
>Balogh Eva irja:
>
>
>>> Nem hiszem, hogy a magyar es amerikai ideologiakat ossze lehetne
>>>ilyen modon hasonlitani. A magyar "nemzeti, nepies, kereszteny" ideologianak
>>>otthoni gyokerei vannak: az 1919-ig kell ehhez visszamenni. Es ennek a
>>>"nemzeti, nepies, kereszteny" ideologianak semmi koze sincs a
>>>konzervativizmushoz.
>
>Nem vitatom E'va to:rte'nemi e'rtelmeze'se't, mivel nem vagyok
>expert to:rte'nelemben. Egy biztos, hogy mikor e'n a ne'pi nemzeti
>jelzo"t haszna'lom, e'n nem megyek vissza 1919-re.
Nem tudatosan persze. Hanem mindezek az ideologiai elkepzelesek mar
evtizedek ota, hogy ugy mondjam, "a levegoben vannak." Azzal egyutt szivja
az ember ezeket a politikai elgondolasokat, anelkul, hogy tudna eredeiket.
Ezek az ideologiak ott voltak a 30-as evekben, ott voltak a haboru utani
evekben, es ott voltak meg 1956-ban is. Es ma is persze.
>Elve'gre is 41-ben
>szu:lettem. Ma'sok is vannak ilyenek. Nem mondom hogy a to:rte'nelem
>nem befolya'sol embereket.
Mint ahogy irtam, tisztara mindegy, hogy mikor szulettel; en sem
szulettem 1919-ben. Es nem a "tortenelem" befolyasol embereket, hanem a
tortenelmen keresztul szovodo nemzeti ideologia. Es ennek a nemzeti
ideologianak szerves resze mind a harom: nepiesseg, nacionalizmus, es,
bizonyos korokben, keresztenyseg. Es sajnos ez a kombinacio egy radikalis
ideologiahoz vezet. Szabo Ivan--mint ahogy roviden emlitettem--sajnalkozott
azon, hogy Magyarorszagon 1990 ota ez az ideologia all szemben a
baloldallal, es nem konzervativizmus. Igy is van, sajnos. Ez nem
konzervativizmus, ez egy radikalis ideologia, ami semmi jora nem vezethet.
>Mert ezek szerint, nem lehet
>ne'pi nemzeti parti magyarorsza'gon annelku:l hogy ra' ne va'gna'k
>a Hothysta jelzo:t.
Ez sem teljesen igaz. Ugyanis a Horthy rendszer--kiveve az elso es
utolso eveket--egy konzervativ politikai rendszer volt Bethlennek,
Telekinek, Karolyinak koszonhetoen.
>Ezek szerinte ma's orsza'goknak ez megadathatik,
>de mineku:nk csak internationalista'nak szabad lenni. :-)
Ki beszel itt internacionalizmusrol? Liberalizmusrol versus
konzervatizizmusrol beszelunk. Es ebben a kombinacioba nem illik a "nepies,
kereszteny, nemzeti" ideologia. A magyar ellenzek jobban tenne, ha a magyar
konzervativizmus ideologiajat probalna felujitani. Ugyanis egy jobboldali
radikalis ideologia a mai idokben nem hasznalhato.
> Igy ne'pi, nemzeti maga'ban ve've lehet nemes is, mint ahogy a libera'lism
>is lehet rossz.
Nepi (populista) Magyarorszagon a parasztsag tomjenezeset
jelentette. A magyar paraszt a nepiesek szerint felsobbrendu leny volt a
varosi (urbanus) munkas/polgar/ertelmisegnel. Ez szerintem ma mar teljesen
tulhaladott valami es hogy ez az ideologia meg ma is komoly helyet tolt be a
magyar politikai vilagban az egyszeruen ijeszto! Ezzel nem lehet egy modern
europai orszagot epiteni.
Balogh Eva
|
+ - | Gyogyszerarak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Kornai Andras, Tisztelt SZALON!
Nem szerencses egy ervelest csak a peldara alapozni, jollehet a
pelda nagyon hasznos lehet egy logikus erv szemleletetesere.
Momentan azonban igy csak a vakbelgyulladas eleni tabletta esetet
tudom elemezni, bar igyekszem altalanos tanulsagot levonni. Nem
igazan latni, hogy a gyogyszergyarak a vakbeltablettahoz hasonlo
keszitmenyek kifejleszteseben tornek magukat. Vakbel gyulladast nem
mindenki kap, de ha igen akkor is csak egyszer. A tipikus inkabb
olyan gyogyszer keresese, amely kronikus betegek elet kilatasait
javitja. Pelda (bar konkret, a szer nevet nem irom ide): kurrens
kutatott hatonyag, maj cirrhozisban szenvedo betegek szamara napi
rendszeres adagban adva a kezeltek csoportjaban tizeves megfigyelesi
szak utan 60%-uk eltben marad. A placeboval kezelt kontrolban csak
30%. A betgeseg egyeb kezelesi modjai: eletmod valtas, szinten csak
lassitja a folyamatot, a tabletta viszont kenyelmesebb vagy maj
transzplantacio. Az utobbi kozkazatos es csak szuk korben erheto el.
Az eredmeny: a gyogyszer elobb utobb piacra kerul, az orvosok
mindekepen alkalmazni akarjak majd, mert javitja a betegek
eletkilatasat. Tizev mulva megduplazodik az epen eletben levo
cirrhozisos betegek szama. Ezek mind rendszeresen szedik az eletmento
gyogyszeruket. Mindenki a sajat motivacioi szerint lepett. A beteg
gyogyulni eletben akar maradni, ezert igenyli a gyogyszert. Az orvos
gyogyitani szeretne, ezert felirja. A gyogyszergyar pedig elegedett,
mert sikeres kuatasi strategiat folyatatott, szert tett egy ujabb,
szeles, es biztos fogyasztoi csoportra. Kozben persze az egeszsegugyi
kiadasok tovabb nottek. Egyedul a kutato orvos szomoru egy kicsit,
akit inkabb az erdekelt volna, hogy tenyleg mi is volt a sejtelettani
alapja a cirrhozisos degeneracionak es idealista almaiban az is
felvillan, hogy mekkora poen lenne egy olyan tabletta, amelyik
egycsapasra es veglegesen meggyogyitotta volna a beteget.
A peldatol fuggetlenul azonban szeretnem leszogezni, hogy az
egeszsegugyi koltsegek folyamatosan nonek. Teny, hogy az egyes
orszagok egyfore eso jovedelmukbol egyre tobbet forditanak az
egeszsegugyi kiadasokra. A dolog mostanra gazdasagi keptelensegge
valt. A koltsegek novekedesenek megallitasa mogott van gazdasagi
logika. Az az allitas azonban mar hamis, hogy ettol jobb lesz az
ellatas. Kulonosen nem ha raadasul modellul olyan orszagokat
valasztunk, amelyek a tobbszoroset koltik egy fo gyogyitasra, mint
mi. Ennek a menetnek csak egy vegkifejlete van (mar amennyiben
elfogadjuk a megmaradasi tetleket) egy szukebb csoport szamara
novekedni fog az ellatas szinvonla, ezzel szemben tomegek fognak
kiszorulni az egeszsegugyi ellatasbol.
A problema megoldasa nem pusztan kozgazdasagi kerdes, hanem eleg
eroteljes az orvostudomany belso fejlodesenk kerdeseivel is
kapcsolatos.
Baathori Gyorgy
|
|