Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 737
Copyright (C) HIX
1999-04-21
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Evolucios problema (mind)  34 sor     (cikkei)
2 szamossagokrol megegyszer (mind)  21 sor     (cikkei)
3 Re: null ponti energia (mind)  15 sor     (cikkei)
4 minusz x minusz (mind)  10 sor     (cikkei)
5 Re: Evolucios problema (mind)  14 sor     (cikkei)
6 paradoxon (mind)  62 sor     (cikkei)
7 energiabefott (mind)  22 sor     (cikkei)
8 Re: bizonyitas es jozan esz (mind)  20 sor     (cikkei)
9 Re: feladatok (mind)  25 sor     (cikkei)
10 Lathato elektromos tererosseg (mind)  12 sor     (cikkei)
11 gravitacios hullam (mind)  90 sor     (cikkei)
12 re:Fermat, szamelmelet (mind)  21 sor     (cikkei)

+ - Re: Evolucios problema (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Evolucios problema ( 8 sor )

> Sziasztok!
> 
> Azt allitom, hogy az emberi tudas gyarapodasa rontja az emberiseg biologiai
> ratermettseget.
> 
> Mi errol a velemenyetek?

Kb .ugyan ez. Legfeljebb azzal az atfogalmazassal, hogy a homo 
sapiens biologiai ratermettsege _technikai_ szinvonalanak  
emelkedesevel parhuzamosan csokken. 

A tudas maga nem kellene, hogy rontsa a ratermettseget, es 
hosszu ideig nem is tette. Kb. addig nem amig egy kritikus 
merteken tul, a  tudasbol fakado _technikai_ kultura ( szerintem 
erdemes a kulonbseget hangsulyozni)  el nem tavolitotta a kb. 
termeszetesnek mondhato tevekenysegetol, illetve amig a 
*protezis* jellegu eszkozok bevezetese nem tette lehetove az 
amugy a reprodukciobol kiktatatodo szemelyek szaporodasat. 
Elorejelzes szerint amerikaban nemsokara megtobbszorozodik a 
diabeteszes emberek szama. Es ez csak EGY pelda. Ha a 
gensebeszet, -gyogyaszat stb. nem segit akkor visszavonhatatlan 
valtozasok allhatnak be bizonyos polulaciokban. Ha segit akkor 
viszont lassan egy uj faj kialakulasara lehet szamitani :)).

Udv,

b.i.  

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

A SciAm aprilisi szamaban van egy kisebb cikk ebben a temaban.
+ - szamossagokrol megegyszer (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Koszonom a megszamlalhato szamossagu valaszokat szamossagok ugyeben.
Egyertelmuvev valt, hogy nem fogalmaztam egyertelmuen.

> Az eredeti logikat kovetve mas megfeleteteseket is vegezhetunk, mondjuk ha
> az egesz szamokat veszed ketszer (haromszor, otszor, tizszer, n-szer)... a
> megfeleltetes ugy is elkovetheto:
>
> 0 0  1 1 -1 -1  2 2 -2....
> 0 2 -2 4 -4  6 -6 8 -8....
> akkor a paros szamok ketszer (haromszor, otszot, tizszer, n-szer)  annyian
> vannak mint az egesz szamok?

Itt azt akartam mondani, hogy keszitsunk egy uj halmazt. Az uj halmaz
elemei legyenek az egesz szamok, mindegyik ketszer (haromszor...stb) leirva
es indexelve [0a, 0b, 1a 1b stb]. Ezen uj halmaz es paros szamok halmaza
kozt is lehet kolcsonosen egyertelmu hozzarendelest vegezni. [hat persze,
hiszen mindketto megszamlalhato vegtelen]

udv

tamas
+ - Re: null ponti energia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:

> Tucsi allitasa, hogy "tiszta, kokemeny, magas szintu fizika" mindossze
> annyit jelent, hogy tele van felsobb matematikat hasznalo fizikai
> kepletekkel. Tucsi - bocsass meg -, Teneked sincs "eleg komoly tudasod
> ahhoz, hogy megertsed". Tehat elozo minositesed nem annak megertesen, es
> az azzal valo egyeterteseden, hanem pusztan a sok, szamodra erthetetlen
> keplet feletti csodalatodon alapul. [Nincs ok sertodesre, en sem ertem a
> nagy reszet :-) 

Tehat kisebb reszet erted. Abban mi a hiba?
Van-e olyan ember, aki az egeszet erti es ennek birtokaban tudja
minositeni?

Gyozo
+ - minusz x minusz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Zoli irta:

>>Tudunk-e szemleletes, hetkoznapi peldat
arra, hogy minusz-szor minusz az miert plusz ?
A szabaly bennunk van, a gyakorlat igazolta hogy
helyes, ellentmondasra nem jutunk vele, de en meg
soha nem talalkoztam a hetkoznapi magyarazataval.>>

A tagadas tagadasa miert nem jo pelda?
udv, Sanyi
+ - Re: Evolucios problema (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]

> Azt allitom, hogy az emberi tudas gyarapodasa rontja az emberiseg biologiai
> ratermettseget.
> 
> Mi errol a velemenyetek?

Rem nehez a "biologiai ratermettseget" merni. Igy aztan azt is nehez
megitelni, hogy ez romlik-e az ember eseteben a tudas gyarapodasaval.

Az mindenesetre teny, hogy az emberiseg eleg gyorsan szaporodik. A
szaporodas uteme gyorsulni latszik a tudas gyarapodasaval.

Necc Elek (az ezermester)
+ - paradoxon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

Ujra eloszedtem egy regi gondolatkiserletemet,
melyet peldakent szoktam hozni arra, hogy milyen konnyeden 
kialtunk paradoxont ha szemleletunket a newtoni abszolut 
terhez kotjuk.

A kiserlet eloszor levegoben:

Jobbra es balra elhuz elottam egy-egy repulogep.
Megmertem a hozzam viszonyitott sebesseguket. 
Mindkettoe egyforma volt, csak eppen ellentetes iranyu:
egyenkent 250m/sec.
En jol hallom a hangjukat amint tavolodtak tolem. 
Ok pedig hallhatjak egymas hangjat, meg a messzesegben is, 
pedig csaknem a hangsebesseg ketszeresevel tavolodnak 
egymastol.

Ugyanez fennyel:
Jobbra es balra elhuz elottam egy-egy rakata.
Megmertem a hozzam viszonyitott sebesseguket. 
Mindkettoe egyforma volt, csak eppen ellentetes iranyu:
egyenkent 250ezer km/sec.
En jol latom a hatso lampaikat, amint tavolodtak tolem. 
Ok pedig szinten lathatjak egymas lampajat, meg a messzesegben is, 
pedig csaknem a fenysebesseg ketszeresevel tavolodnak 
egymastol.

Radion beszedbe elegyedek a jobbikkal, es megkerdezem,
mennyivel huzott el mellettem ?
Azt mondja - 250ezer km/sec-cel.

Es mennyivel tavolodhat a masik  ?

Azt mondja : csaknem fenysebesseggel.

Nem ertem. Hogy lehet az, hogy az en sebessegemet jol meri,
mig a masiket az en adatomtol elteronek talalja ?

Ez a 250ezer km/sec valami buvos hatar lenne? 
Ezt meg jol merik a muszerek, de ami e felett van azt mar 
torzitva ?

Nem, nem, mondja a koma - hogyan is merhetne o 
2*250ezer km/sec-et, hiszen az mar boven meghaladna a 
fenysebesseget.
Ez pedig egyreszt Einstein ota eleve tilos, masreszt ha
igy lenne, hogyan is lathatnak egymas lampajat.

Meghallgatom a masik felet is - mi a velemenye ?
Azt mondja: 
- A tezsverem mar elmondott mindent.
  En is ugyanezeket mertem. Mit kene meg ezen ragozni ?

Jo-jo ! De nincs itt valami tevedes ?
- De.  Newton  tuti hogy tevedett, es ettol megyunk folyton a
  a falnak. De hol a fenebe van itt a legzsak...? 
  Na vegre !  ...Knockhhhh...

Lehet ezt jozan esszel felfogni ?

Udv: zoli
+ - energiabefott (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Zoli feszegeti a temat:
: A legkondival kapcsolatban is felvetodott bennem, hogy
: lassan egyre husbavagobb kerdes lesz, hogy a nyari
: tobbletenergiat el kellene telre tenni a tuzifanal
: kenyelmesebb modon, illetve a tel hideget is
: hasznos lenne speizolni nyarra.

2 hete voltam a Bajor Energiamuvek kiserleti telepen, ahol a kovetkezovel
probalkoztak: napenergia + napelem = a'ram. A'ram + viz = H2 + O2. A H2
vagy gaz vagy cseppfolyos alakban tarolando, es gazturbinaban vagy
motorban hasznosithato. Ehhez kifejlesztettek egy uzemanyag-tartalyt,
[amitol a kocsiban hatul nem lesz hely a csomagtartoban], a tankolas nem
egeszen 3 percig tart, vedoruha nem kell hozza. Muenchenben jar nehany
H2-uzemu busz. A kiserleti telepen meg az iden lebontjak a
hidrogen-reszleget, es remenykednek, hogy valamelyik muzeum atveszi
[nekunk (=a cottbusi egyetemnek) felajanlottak 1 DM-ert az egeszet, de
mikrobusszal nem tudtuk elvinni ;-) ]. Marad a napelem-kutatas...

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 
+ - Re: bizonyitas es jozan esz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> =======================================================
> Felado : Sebestyen Balazs
> 
> Adott nehany gomb, melyeknek van kozos pontjuk (amelyik mindegyiknek
> pontja). Elmozgatjuk a gomboket ugy, hogy barmely ketto kozelebb
> keruljon egymashoz. Bizonyitsuk be, hogy most is lesz kozos pontjuk.
> 
> A feladatban az a vicces, hogy meg egy ovodasnak is nyilvanvalo az
> allitas, a bizonyitasa viszont masok szerint is nagyon nehez (ez
> kognitiv pszichologiai szempontbol erdekes).
> ...

Masreszt azt is minden ovodas tudja, hogy a nehezebb targyak
gyorsabban esnek, mint a konnyebbek...

Vajon lehet arrol valamit tudni, hogy milyen tipusu problemakra
ad helyes valaszt a hetkoznapi tapasztalatokon alapulo emberi
gondolkodas, es mikor teved ?

TL
+ - Re: feladatok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szia!

A feladatban az a vicces, hogy en mar a feladatot sem ertem.:-(
Ha a gomb az go:mb (pl. labda), akkor kettonel tobb labdanak (gombnek)
hogy a fenebe lehetne kozos pontja??? Pl. vegyunk 3 gombot, (labdat), csak
parosaval vannak kozos pontjaik.

Picit legyszi pontositsal, mert lelki valsagba sodorsz, hogy egy ovodas
feladatot sem ertek. :-)

Udv,

Istvan

Sebestyen Balazs wrote:

> Adott nehany gomb, melyeknek van kozos pontjuk (amelyik mindegyiknek
> pontja). Elmozgatjuk a gomboket ugy, hogy barmely ketto kozelebb
> keruljon egymashoz. Bizonyitsuk be, hogy most is lesz kozos pontjuk.
>
> A feladatban az a vicces, hogy meg egy ovodasnak is nyilvanvalo az
> allitas, a bizonyitasa viszont masok szerint is nagyon nehez (ez
> kognitiv pszichologiai szempontbol erdekes). Nekem mar az idegeimre
> maszott, most rajtatok a sor. Es ime egy masik, hasonloan vicces
> feladat:
+ - Lathato elektromos tererosseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Talan a BME-n vagy a KFKI-ban kitalaltak egy eljarast az elektromagneses
ter lathatova tetelere. Egyszeru papirlapot, olyan anyaggal itatanak at,
ami szaradas utan mas szinuve teszi a lapot. A lapot beteszik a
vizsgalando elektromagneses terbe, ahol a nagyobb tererossegu helyeken
megszarad a papir a kisebb tererossegu helyeken pedig nedves marad. Igy
szeletenkent felterkepezheto a ter. Persze ez csak kelloen nagy
teljesitmeny es frekvencia melett mukodik. Pl jol fel lehet vele
terkepezni a kulonbozo mikrohullamu antennak sugarzasi
karakterisztikait.

udv
Csaba
+ - gravitacios hullam (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello!

Kaptam nehany noszogatast gravitacios hullamok ugyeben, hat osszeszedtem
ezt-azt. 

1. Mi is lenne az a gravitacios hullam?
A gravitacios hullamok lete az altalanos relativitaselmeletbol
kovetkezik. Egzakt levezetese megtalalhato magyar nyelven pl. a
klasszikusnak mondhato Landau-Lifsic sorozat II. koteteben (foldi
halandoknak nem ajanlott, a tenzoranalizis ismerete minimalis feltetel).
"Kisse" leegyszerusitve arrol van szo, hogy a tomegvonzas a
negydimenzios terido geometriai szerkezetenek "gyurodesekent" foghato
fel, a grav. hullamok ennek a szerkezetnek gyorsan valtozo  hepehupai
(copyright Perjes Zoltan, KFKI). Lenyeges, hogy az elektromagneses
hullamokhoz hasonloan transzverzalisak, es fenysebesseggel terjednek. 

2. Hogyan lehet(ne) kimutatni oket?
Ha a ter torzulasai eleg nagyok, akkor ezeket ki lehet mutatni
elmozdulasok, hosszvaltozasok detektalasaval. A hatvanas evekben
nagymeretu aluminiumhengerekre helyezett piezokristaly erzekelokkel
probaltak kimutatni ezeket. A hengerek 4 Kelvin homersekletre hutesevel
a deformacios erzekenysegre 10^-18 erteket ertek el (azaz 10 a minusz
18-adikon relativ hosszvaltozast ki tudtak volna mutatni.). A
detektalashoz szukseges eros gravitacios hullamokat laboratoriumban
sajnos nem tudunk gerjeszteni. Meg Einstein szamitotta ki, hogy pl. egy
500 tonnas, 20 meter hosszu rudat 28 rad/s szogsebesseggel forgatva
(ennel gyorsabb forgatasnal az acelrud mar darabokra szakadna), a
kisugarzott grav. hullamok teljesitmenye 10^-29 watt nagysagrendu lenne,
ami kb. 10^-40 aranyu torzulast hozna letre a meroberendezesben,
magyaran kimutathatatlan. 
Marad az a modszer, hogy nem mi keltunk hullamokat, hanem varunk rajuk,
hatha jonnek a vilagurbol. Honnan varhatunk ilyeneket? Pl. nagy tomegu,
egymas korul gyorsan keringo objektumokbol, vagy gravitacios
kollapszusokbol (pl. szupernovak). Az ilyenek kimutatasara vilagmeretu
halozatot uzemeltetnek, ezek a fentebb emlitett hengerek, illetve
modernebb lezer-interferometerek. Ezek koincidenciaba vannak kapcsolva,
hogy kiszurjek a foldi eredetu (szarazfoldi alapzat mozgasabol, a
berendezes homozgasabol, stb. szarmazo) hatterzajokat. A jelek
szamitogepes kipucolasahoz ismerni kell a kivalasztando jelalakot, azaz,
hogy milyen tipusu jelensegtol milyen hullamok varhatok. (A KFKI-ban is
foglalkozik egy csoport - Perjes Zoltan, Gergely Laszlo, Vasuth Matyas -
ilyenek modellezesvel). E rendszer erzekenysege folytonos hullamok
eseten 10^-24

3. Kettoscsillagok
A csillagok kb. fele kettos, vagy tobbszoros rendszer tagja, amelyek
kozos tomegkozeppont korul keringenek. A keringes minden periodusaban a
csillagok kozti tavolsag ketszer veszi fel ugyanazt az erteket, igy a
kisugarzott grav. hullamok alapperiodusa a keringesido felevel egyenlo.
A hullamok kibocsatasa soran a rendszer energiat ad le, igy a relativ
palya periodusa es a fel nagytengelye folyamatosan csokken, igy a
hullamok amplitudoja es frekvenciaja folyamatosan no. A gond "csak"
annyi, hogy olyan kettoscsillagot kell keresni, amelynek komponensei
kozott a gravitacion kivul mas hatast (pl. kozos gazburok,
anyagataramlas) nem kell figyelembe venni. 

4. Pulzarok
A pulzarok neutroncsillagok, nehany tucat km atmeroju egitestek, kb. 1,5
Nap-tomeguek, tehat oriasi suruseguek (gyakorlatilag egy nagy atommag az
egesz!), igen gyorsan forognak tengelyuk korul. Igen eros magneses teruk
van, amelynek tengelyiranyaban sugaroznak. Ha a magneses tengely nem
esik egybe a forgastengellyel, akkor egyes esetekben a sugarzasi kup
vilagitotoronykent vegigsopor a Foldon (ha eppen abban az iranyban
vagyunk) Erdekesseg: 1998. november 13-an fedeztek fel az ezredik
pulzart (Ausztralia, Parkes 64 meteres radiotavcso)

5. Miert lehet Nobel-dijat kapni?
J. R. Taylor es doktorandusza, R. A. Hulse 1974-ben vette eszre a
Puerto Rico-i 300 meteres radiotavcsovel a PSR 1913+16 jelzesu pulzart.
kiderult, hogy rovid, 59 ezredmasodperces periodusideje kozel 8 oras
periodusidovel ingadozik. A gorbe alakjabol kiderult, hogy itt ket
csillag kering egymas korul, es ferden latunk ra a palyasikra. A lathato
tartomanyban semmi sem latszik, valoszinu, hogy mindket csillag
neutroncsillag. A palya kb. 1,4 millio km atmeroju (ez a Nap-Fold
tavolsag szazadresze). Ez tehat pont olyan rendszer, amelyet a grav.
hullamvadaszok szeretnenek. Az elmeletbol levezetheto, hogy a
kisugarzott hullamok teljesitmenye 10^25 watt nagysagrendu. Ennek
hatasara a palya atmeroje keringesenkent mintegy 3 mm-rel csokken.
Taylorek 12 even figyeltek a payaadatok valtozasat, kiderult, hogy a
szamitott energiaveszteseg 1% pontossaggal megegyezik a gravitacios
hullamok szamlajara irhato elmeleti ertekkel. Azaz mondhatjuk, hogy igen
eros bizonyitek van a gravitacios hullam-elmelet helyessegere. Ezt
dijaztak 1993-ban a fizikai Nobel-dijjal. 

Diohejban ennyit. Magyar nyelvu olvasnivalok:
Termeszet Vilaga 1997/12, Fizikai Szemle 1992/7

Jano
--------------------------
Piriti Janos - Nagykanizsa
+ - re:Fermat, szamelmelet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

sziokak

Ami a Fermat sejtesrol szolo konyvet illeti, foleg a laikusoknak irodott
ezert nincs benne a bizonyitas. Az amugy is tobb mint 100 oldal es az
egeszet a szamelmeleszek 10 %-a erti.

Engem csak az bant hogy ezek utan mar nem foglalkoznak vele holott lehet
hogy van egyszerubb bizonyitas is.

A paros es egesz szam... elvileg egyforman vegtelen mindketto de azert
megis van valami abban hogy a paros szam reszhalmaza az egesz szamoknak
tehat nem lehet ugyanannyi eleme. Vagy megis?

mas: van valami ujsag a tobbi nagy matek problemarol? (paratlan tokeletes
szam letezik e? Vegtelen sok ikerprim van e? stb).

1900 Augusztus 8-an volt Parizsban a nemzetkozi matematikai kongresszus.
Itt fogalmazta meg Hilbert a nagy problemait. Lesz jubileumi 100.
evfordulos kongresszus 2000-ben?

Jozsi

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS