Marcius 5-13, 1000 fos minta. A szamok sorrendben: biztos resztvevok es 
partvalasztok, valamilyen partot valasztok, ill. osszes megkerdezett kozul.

MSZP:   33, 29, 17
Fidesz: 14, 17, 10
SZDSZ:  14, 14,  8
MDF:    13, 12,  7
FKGP:    7,  8,  5
KDNP:    6,  7,  4

A tobbiek mind messze 5% alatt (egyeb hiresztelesekkel szemben a MIEP-nek 
nem 0, hanem 1%-a van). A fo tendencia a liberalis partok szavazatvesztese,
ezek a szavazatok a bizonytalanokhoz kerultek (41% !!). Ugy nez ki, ez a
liberalis-bizonytalan ingazas a legfontosabb nyitott kerdes.

EG irja az alabbiakat a Hajdu-ugy kapcsan (SZALON #615):

> En is nacionalistanak tartom Csoorit (a nacionalizmus Europa fekelye -
> II J.P) Durayt pedig Meciar tukorkepenek. (Ez nem lesz nepszeru
> megjegyzes, de csokolom en igy gondolom). Mindazonaltal a harmincas
> evek vegen tisztesseges kritikusok zsido szarmazasu szinmuirok
> irdatlanul pocsek darabjait nem rantottak le.  Nem irtak rola. If you
> get the drift...

Ez a szukseghelyzetek logikaja, amikor a szolidaritas etikai parancsa
minden mas meggondolast maga ala kell, hogy gyu"rjon.  Ketsegtelenul a
XX. sz. magyar tortenelemben akadtak periodusok, amikor ez volt az
egyetlen tisztesseges magatartas.  Magyarorszagon azonban nincs
szukseghelyzet.  Magyarorszagon lenyegeben a 63-as amnesztia ota nem
volt szukseghelyzet.  (Pattanasig feszult, ongerjeszto polarizacio van,
de szukseghelyzet nincs.)  Ugyanakkor a szukseghelyzetek etikai
meggondolasai, a szolidaritas mint mindenekfeletti ertek, tovabbra is
minden mas meggondolast kiszoritanak.  X-et nem lehet megtamadni,
akarmilyen zagyvasagot mondott, mert kulonben ugy nezne ki, mintha
Y-nal ertene'k egyet.  (Magantarsasagban lehet persze, de nyilvanosan
nem.)  Egy ilyen szituacioban a legnagyobb haditett, es a kritikusan
gondolkodo ertelmisegihez illo egyetlen es legfobb feladat: 
osszezavarni a frontvonalakat.

Tehat peldaul lehetne Mo-n normalis kulturalis elet, ahol eppen a
Pazmany-vita tartja lazban az ertelmiseget (the chattering classes).
Az e heti meglepetes: egy Esterhazy-cikk, ami Csoorinak ad igazat,
mondjuk Konraddal szemben...  Dream on.

-----
Fencsik Gabor

Kedves Feri,

azt hiszem, kezdunk eljutni a pontra (vagy mar reg eljutottunk),
amikor a moderator joggal megjegyezhetne, hogy a diskurzus mellek-
vaganyra kerult, es talan a kaveszuneteben folytassuk magunk kozott.
Tudom, en kezdtem az akadekoskodast, es lehet benne valami, hogy nem
annyira nem ertelek, mint inkabb nem akarlak erteni. Mert amit er-
tenek, az nem igazan szivem szerint valo. 

Feri, nem ertem, ugy gondolod-e, hogy altalaban az, aki a Borossehoz
hasonloan 'bizalmi' pozicioba kerult, azzal szemben jogos fenntartasok-
kal kell elnunk ? Ha igen, akkor kicsit maskent latjuk. Azok kozul a 
'hasonloan bizalmi' emberek kozul, akiket ismerni volt szerencsem 
(volt internalt is akadt koztuk) sokat ma is tisztelek becsulok, es 
eszembe nem jutna, hogy akar haracs, akar politikai prostitucio vezette 
oket. Lehet, hogy ez naiv illuzio reszemrol, de amig nem muszaj, nem 
szivesen mondok le rola.  

Ha viszont ugy gondolod, hogy a 'bizalmi' pozicio onmagaban meg nem
nagy ok a megvetesre, akkor barhogy csurjuk csavarjuk, ugyanazt teszed,
amit olyannyira nem szeretsz masoknal: a jelenlegi szereted-nem-szereted
szerint kulonbozokeppen (elo)iteled meg egyesek multjat. 

Legutobb kicsit elszontyolodtam attol, hogy -ugy tunik- keszseges vevo 
vagy a haracs-motivumra. Akar elolrol kezdhetnem ugyanazt az akadekos-
kodast haracs-ugyben is, de most nem teszem, hiszen ott a bizonyitek 
Miklostol: hiszen Magyarorszagon elt !  Akkor 2 - 1 aranyban megszavaz-
tatott, hogy igen a haracs is jellemzo Borossra. 
Lehet, hogy csak en vagyok vak, ha nem latom.

udv
kota jozsef

Dears,

 >  Boross Peter remeli, hogy valasztasok utan is kormanyfo marad, meghozza
  kancellari jogositvanyokkal.

 -irja a KEP.A volt vendeglatoipari Vezer meg Kancellar is lesz.
 Nem tudom,nekem a Hobagoly kedvesebb becenev,mint a Dolfi.EG

Kultura es kapitalizmus egymasra ortogonalis fogalmak, allitottam en.
Leirer Laszlo vitatja ezt az sege'dte'telt, de az ervelese (szerintem)
ortogonalis az en allitasomra.  Hogy az amerikai televizio rossz, ez
nem bizonyit es nem cafol semmit.  Egyreszt megkerdezne'm, mihez kepest
rossz -- de inkabb nem kerdezem, nehogy megint fejest ugorjunk a 
"bunko amerikaiak" c. orokzold temaba.  Masreszt az amerikai televizio
minosege elsosorban a technologia fuggvenye, nem a tarsadalmi vagy
gazdasagi berendezkede'se'.  Ha a technologiai korlatok pl. megszabna'k,
hogy osszesen 50 konyv es 50 CD jelenhet meg evente az egesz orszagban,
akkor a konyvnyomtatas es a lemezgyartas szinvonala ugyanugy a legkisebb
kozos nevezore sullyedne, mint a tv-halozatok musora.  Mivel ilyen
technologiai korlatok nem leteznek, a tomeg-konyvek es az EG altal oly
ho"n szeretett Achy Breaky Heart-szeru muvek nem szoritjak ki a
hasznalhato zenet es irodalmat.  Ugyanakkor az a technologia, amely
megszabta, hogy nehany televizios tarsasag fogja uralni a terepet a
tomegizlest kiszolgalo musoraval, maga is lealdozoban van.  Az
eroviszonyok elmozdultak a programkeszitok javara, a spektrum egyre
tobb iranyban szabdalodik, es egyre inkabb erdemes egy, mondjuk fel-
millios reteg izlesere szabott musort sugarozni a sok kabel-csatorna
valamelyiken.  Errefele 57 kabel-csatorna lathato, ebbol 3 PBS, ahol az
egyiken garantaltan operat enekelnek, a masikon balettoznak, a harmadikon
a Dr. Who 57,000-ik folytatasa megy; ezenkivul egy BRAVO nevu csatorna 
szinte'n high-brow muveket sugaroz, vegul pedig egy o"smozi-csatornan 
furtonfurt Cary Grant filmeket jatszanak, 24 oran keresztul.  A maradek
csatornakon a jo isten a megmondhatoja, mi tortenik (tobbnyire genuine
cubic circonium nyaklancot arulnak), es vegul vannak a nagy kereskedelmi
halozatok, ahol a musort EG leirta azok szamara, akik mindettol meg 
vannak fosztva.

Ugyanakkor a kultura allami tamogatasa es a kapitalizmus nem zarjak ki
egymast, ha a szukseges politikai konszenzus megvan ehhez.  A Centre
Pompidou vagy a Salzburg-i fesztival kezenfekvo peldak.  Amerikaban
ez viharos politikai kerdesse valt, elsosorban azert, mert a kultura
allami szubvenciojat igyekeztek foldrajzilag egyenletesen elosztani
(a szovetsegi politikai keretek miatt: ugyanez okbol leteznek hadi-
tengereszeti tamaszpontok Kansas allamban.)  Kovetkezeskeppen az a
helyzet allt elo, hogy ma a preri kozepen leteznek kisvarosok helyi 
balett-tarsulattal, szinhazzal es irodalmi kavezokkal, ahol talpig 
feketebe oltozott muveszlelkek boronganak a cigarettafustben.  Azelott 
egy kicsit is bohem- vagy muveszhajlamu gyereknek, aki a sors szeszelye
folytan Kansasban szuletett, nem volt mas valasztasa, mint az elso
Greyhound-busszal New York-ba menekulni.  Manapsag ezek az ifju emberek
tovabbra is ott kovalyognak Kansasban, a helyi fundamentalistak oriasi
megrokonyodesere.  Ezekben a kisvarosokban kialakult egy szubverziv-
anarchista-bohem-homoszexualis-muvesz-szubkultura (ezek szinonimak a 
Jessie Helms szotaraban), es a muveszet allami szubvenciojat erinto 
politikai tamadasok elsosorban erre a tarsadalmi jelensegre reagalnak.  

A magyar politikai hagyomanyok ismereteben nem ketseges, hogy Mo-n a
kultura allami szubvencioja folytatodni fog.  A kerdes inkabb az,
mekkora politikai arat kell fizetni ezert a tamogatasert, es mennyire
lesznek a muveszek kiszolgaltatva a mindenkori kormanyzatnak.  Azok
a muveszek, akik meg tudnak elni a piacrol, csokkentik az osszes
tobbi muvesz kiszolgaltatottsagat: ennyiben tehat minel inkabb duhong
a kapitalizmus, annal jobb a kulturanak.

-----
Fencsik Gabor

1.  M*A*S*H (final episode)
	Feb. 28, 1983

2. Dallas (Who Shot J.R.?)
	Nov. 21,1980

3. Roots: Part 8
	Jan. 30, 1977

4. Super Bowl XVI
	Jan. 24, 1982

5. Super Bowl XVII
	Jan. 30, 1983

6. Winter Olympics
	Feb. 23, 1994

7. Super Bowl XX
	Jan. 26, 1986

8. Gone With the Wind: Part 1
	Nov. 7, 1976

9. Gone With the Wind: Part 2
	Nov. 8, 1976

7. Super Bowl XII
	Jan. 15, 1978

(source: Nielsen Media Research)
-- 
A 6. helyen, az EG altal is emlitett noi mukorcsolya dontoje
all. A 80-as evek kozepe ota ez volt az elso musor, amely 
az orokos ranglistan az elso tiz koze tudott kerulni.
                               __o
              __o             -\<,
             -\<,  __________O / O
 ___gabor___O / O

Kedves A'kos!

Biztos vagyok benne, hogy Pa'lfy G e's bu"nta'rsai nem olvassa'k e'lvezettel
a Ho'cipo"t, e's mindazt, amit sokan sok helyen a feju~kre zu'di'tanak.
Ennek azonban legala'bb ke't o~sszetevo"je van: az egyik, hogy tu'lnyomo'
to~bbse'gu~kben tehetse'gtelenek, e's ennek megfelelo"en nem tudja'k elviselni
a szakmai bi'ra'latot. (Sajnos nem la'ttam A hetet most vasa'rnap -
anya'mna'l lakom, e's nem ke'nyszeri'thetem, hogy kedvenc ne'met mu"sorai
helyett a magyar tv o~ko~rse'ge'n du~ho~ngjo~n -, de a'lli'to'lag kellett volna
 .
Most divat Hajdu' Ja'nost ru'gdosni - nem ok ne'lku~l, hanem mert bu~szke'n
va'llalja 1984-ben az E'sben ko~zo~lt Csoo'ri elleni feljelento" levele't -,
e's Stefka behi'vta, hogy jo'l kicsina'lhassa. A dolog azonban fordi'tva
su~lt el, mert Hajdu' ugyan be'rtolnok volt, de me'g profi.) A ma'sik re'sze,
hogy a szolga'lat persze internaliza'lo'dik. Valo'szi'nu"leg to~bbse'gu~k
kello"en cinikus szo~vegekkel pro'ba'lja maga't menteni o~nmaga elo"tt, de
alapveto"en aze'rt nem skizofre'n emberek: hiszik, hogy erre szu~kse'g van
e's hiszik, hogy alapveto"en helyes, amit tesznek. Helyes volt, amikor
pa'rttitka'rok voltak, mert vannak ugyan hiba'k, de aze'rt a szocializmus
me'giscsak sze'p eszme, helyes volt, amikor Pozsgayt szolga'lta'k, mert o"
jo't akart, helyes, amikor az MDF-korma'nyt szolga'lja'k, mert hiszen ez az
elso" demokratikusan megva'lasztott korma'ny, amit szolga'lhatnak, e's helyes
lesz, ha majd a ko~vetkezo" korma'nyt szolga'lja'k, mert hiszen az istenadta
ne'p azokat ku~ldte a nyakukra. O"k, ha hagyja'k, azt is meggyo"zo"de'ssel
fogja'k szolga'lni. Nem mindenki, hiszen nyilva'n van, aki meggyo"zo"de'sbo"l
ta'mogatja a mostani korma'nyt, de ha ese'lyt adnak nekik, ha ige'nyt tartanak
szolga'lataikra e's ve'delmet kapnak bi'ra'lo'ikkal szemben (meg a ko~vetkezo"
ni'vo'di'jbo'l sem maradnak ki), akkor igen. Chrudina'k (o" me'g e'rt is ahhoz,
amit csina'l, vagy legala'bb ahhoz a re'sze'hez, amit mindig is csina'lt,
mert most ma'r humoru~gyben is o" az illete'kes, de ahhoz nagyon nem e'rt)
nyilva'n jelento"s re'szben o"szinte'n hitt az u~gyben 20 e've is, 4,5 e've is,
most is, meg majd, ha erre ige'nyt tartanak, jo~vo"re is. Csak mindig ma's
u~gyben.

A me'dia-u~gy azonban csak egy e'pp u'jra aktua'lis pe'lda'ja a korma'ny
mu"ko~de'se'nek, ami jellege'ne'l fogva minden ma'sna'l nagyobb
nyilva'nossa'got kapott. Ugyanez to~rte'nt az a'llamigazgata's jelento"s
re'sze'to"l az a'llami tulajdonu' va'llalatokon a't a ku~lo~nbo~zo",
to~bbe'-keve'sbe' (gyakran csak informa'lis) a'llami felu~gyelet alatt
mu"ko~do" ko~zinte'zme'nyekig (a Nemzeti Szi'nha'zto'l a Magyarok
Vila'gszo~vetse'ge'ig) mindenhol. A korma'ny mindenkito"l gyakorlatilag
abszolu't lojalita'st ko~vetel, e's akito"l ezt nem kapja meg, vagy valamilyen
ok miatt eleve u'gy gondolja, hogy nincs ese'ly megkapa'sa'ra, azt, ha
mo'dja'ban a'll, rapid u'ton lecsere'li lojalita'st i'ge'ro"re. Az i'rott sajto
't
illeto"en meg le'nyege'ben igaza van Csurka'nak: annak java't a kommunista'k
me'g ido"ben kimentette'k a korma'ny kezei ko~zu~l (emle'kezz csak, hogy
visi'tottak emiatt a libera'lis pa'rtok is akkor). Ne'zdd meg, mi lett
azzal, ami ott maradt: Magyar Nemzet, (Heti) Magyarorsza'g, U'j Tu~ko~r,
RTV u'jsa'g, stb. Nem a korma'nyon mu'lt, hogy van me'g szabad (i'rott) sajto'
Magyarorsza'gon.

E'n teha't azt gondolom, hogy az MDF-korma'ny csak annyiban volt demokratikus,
hogy az e'rve'nyes alkotma'nynak megfelelo"en titkos va'laszta'sokon nekik
adtak megbi'za'st a korma'nyza'sra a va'laszto'k, mu"ko~de'se'ben azonban nem.
Igazad van abban, hogy a jelenlegi, e's a ko~vetkezo" korma'nynak csak ez az
antidemokratikus gyakorlat ad nagy cselekve'si szabadsa'got. Ez a cselekve'si
szabadsa'g azonban adott: a ko~vetkezo" korma'nynak mo'dja'ban a'll egy
gyo~keresen elte'ro" politika folytata'sa, mintahogy sajnos mo'dja'ban a'll a
jelenlegi gyakorlat fenntarta'sa is. De meg lehet teremteni egy demokratikus
korma'nyza'si gyakorlatot, e's kialaki'tani az azt garanta'lo' inte'zme'ny-
rendszert. Nem azt mondom, hogy ez ko~nnyu" lesz, azt sem, hogy kezdetto"l
zo~kkeno"mentesen mu"ko~dhet: a ta'rsadalmi gyakorlat, szoka'sok to~bbnyire
akkor is csak ero"feszi'te'sek a'ra'n, fokozatosan alakulnak a't, ha az a
szereplo"k nagy re'sze'nek e'rdeke, e's nyilva'nvalo'an ero"s ki'se'rte's lesz
a re'gi fenntarta'sa'ra. De leheto"se'g van gyors e's gyo~keres va'ltoztata'sra
,
e's ennek nagy hata'sa lenne a korma'ny megi'te'le'se're. Szerencse's esetben
ezzel a korma'ny komoly hitelt nyerhet a va'laszto'kto'l. Abban egyete'rtu~nk,
hogy egy ilyen demokratikus fordulat uta'n, ha az valo'di, a korma'nynak
le'nyegesen cso~kken a szabadsa'ga. De hol van me'g ez a fordulat?

Ami a gazdasa'got illeti. Persze, nagyon el lehet szu'rni tova'bbra is.
Nagyon el lett szu'rva az elmu'lt ne'gy e'vben. Nem csak aze'rt, mert
elvileg hiba's politika't folytatott a korma'ny - a'mba'r azt is: ka'rpo'tla's,
tsz-ellenes kampa'ny. Hanem fo"leg aze'rt, mert amit csina'lt, azt is
rosszul, tehetse'gtelenu~l. Meg mert a megi'te'le'sne'l fontosabb volt,
mennyit fizet be egy ce'g a Lakitelek alapi'tva'nyba, stb., mint a
gazdasa'gi teljesi'tme'ny. E's ez nagy pe'nzeket hozhatott az
ado'ssa'gkonszolida'cio' nevu" to~bb-sza'zmillia'rdos, szocialista ido"ket
megsze'gyeni'to" pe'nzosztogata'si akcio'na'l, vagy a privatiza'cio'na'l.

E's erre aze'rt van bizonyi'te'k is: Csehorsza'g. Ami na'lunk le'nyegesen
rosszabb o~ro~kse'ggel kezdett a'talakulni, egy olyan gazdasa'gfilozo'fiai
program alapja'n, amit sokan hiba'snak tartunk (erro"l anno sokat i'rtam).
De tehetse'ges korma'nya van, e's ez bizony megla'tszik a teljesi'tme'ny
megi'te'le'se'n. A cseh polga'rok optimista'k, to~bbse'gu~k le'nyege'ben
ele'gedett, e's a cseh gazdasa'g nemzetko~zi megi'te'le'se le'nyegesen jobb a
magyare'na'l. Annak ellene're, hogy ezt objekti'v gazdasa'gi mutato'k alig
ta'masztja'k ala', annak ellene're, hogy me'g most is sok tekintetben ha'tre'bb
tartanak a gazdasa'gi inte'zme'nyrendszer a'talaki'ta'sa'ban, mint mi, akik jo'
hu'sz e'v elo"nnyel startoltunk. (Pl. ott me'g mindig ko~zponti be'rszaba'lyo-
za's van.) Egyete'rtek a ko~zmegi'te'le'ssel: a cseh gazdasa'g perspekti'va'i
sokkal jobbak. Nem la'thato' be, a ko~vetkezo" korma'ny mimindenre ra' fog
ke'nyszeru~lni, hogy valamennyire mu"ko~do"ke'pesen tartsa az orsza'got.
Ro~vid ta'von egyete'rtek Veled, a korma'ny do~nte'si szabadsa'ga nagyon is
korla'tozott. Ko~zben azonban meg kell(ene) hozni azokat az inte'zme'nyi
reformokat, amiket meg kellett volna ma'r re'g hozni - pl. az
a'llamha'ztarta's rendbete'tele, pl. a bankszfe'ra, stb.

Az ellenze'ki pa'rtok gazdasa'gi programjai nem ele'g re'szletesek, i'gy
igaza'bo'l nehe'z szakmailag megi'te'lni o"ket. Ennek azonban objekti'v oka
van: informa'cio'-hia'ny. Gyakorlatilag csak annyi informa'cio' a'll
rendelkeze'su~kre a gazdasa'g valo's a'llapota'ro'l, amennyit az IMF-to"l meg
hasonlo' nemzetko~zi inte'zme'nyekto"l meg lehet szerezni, hiszen a KSH
megleheto"s ke'se'ssel, e's megleheto"sen zavarosan publika'lja, az illete'kes
politikusok meg csak azt ko~zlik a nyilva'nossa'ggal, ami e'pp jo'l esik nekik.
Ez az informa'cio'hia'ny nem csak a programokon la'tszik meg, hanem pl. az
SZDSZ (Hacke'k) megleheto"sen fe'lresikeru~lt korrupcio's akcio'za'sa'n is,
amit Csepi kapa'sbo'l visszalo"tt, nyilva'nossa'gra hozva ne'ha'ny addig
megszerezhetetlen adatot.

A va'laszta'si ese'lyekro"l semmivel sem vagyok jobban e'rtesu~lt, mint ma's.
A libera'lis ko~zhangulat az, hogy a va'laszta's megnyerheto". Ezt e'n is i'gy
gondolom. Ku~lo~no~sen, ha a korma'ny tova'bbra is u'gy folytatja kampa'nya't,
mint eddig.

U~dvo~zo~l: Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Pali (idosb)!

Csak most jutottam hozza, hogy gopheren keresztul elolvassam a
609-es Szalont, s abban a nekem cimzett pontositasodat.
(Hagyomanyos modon ketszer is csak megcsonkitott peldanyt kaptam,
melyekbol a te irasod is hianyzott.) Sajna csak egyszer olvastam
(valamilyen oknal fogva nem tudtam postazni magamnak), de elso
blikkre ugy tunt, hogy OK; nincs lenyegbe vago nezetelteres
koztunk.
Orosz Feri