Nagy erdeklodessel kovetem az ertekpumpa vitat, es
mielott a biro Cser Ferit technikai KO okan kivezetne a
ringbol szeretnek en is beszallni.

     Cser Feri azzal a konkret kerdessel kezdte, hogy
mukodik-e ertekpumpa a magyar-nyugati gazdasagi
kapcsolatokban.

     Erre ketfajta nemleges valasz erkezett. Ez egyik
[Kornai Andris es Fencsik Gabor] azt bizonygatta, hogy
ertekpumpa NEM LETEZHET, a csere mindig egyenertekek kozott
jon letre. A masik [Korosi Gabor, Antony Gyuri] azt allitja,
hogy az ertekpumpa elvben letezhet, de nagyon ritka, es
peldakkal ervelnek.


     Az elso ervelessel az a baj, hogy az Altalanos
Egyensuly Elmelet, amelyen alapszik, sem nem igazsagossag-
elmelet, sem nem gazdasagi cselekveselmelet.
     Az AEE rossz igazsagossagelmelet, mert egy Candide-i
vilagot tetelez, ahol minden ugy van jol, ahogy van. Ha a
piacon rezlancot adnak el neked aranykent, az elado
informacioja pontosan annyit er, amennyi az arany es a rez
ara kozotti kulonbseg. Megerdemelte hat az extraprofitot.
Felteve, hogy el tudott menekulni, mielott en rajovok a
csalasra, es hivom a rendort. Mert, ha a rendor elkapja,
akkor az informacioja erteke nem er semmit, mert
kartalanitania kell engem. Sot ha megbuntetik, akkor
informacioja negativ erteku. Tehat az informaciojanak
erteke, csak utolag derul ki. (Ahogy Janos Jozsef kerdezi:
"Hogy fugghet egy mostani becsapas egy jovobeli
esemenytol?") Ez mindig a vilagok leheto legjobbika, akar
becsapnak akar nem, mindig megerdemlem, amit kapok vagy
vesztek.
     Am ez csak azert van, mert az AEE, mint igazsagossag
elmelet, ELEVE FELTESZI azt, amit egy igazsagossag
elmeletnek az empirikus tenyek alapjan kellene eldontenie.
Mivel az AEE mindent mindig igazsagosnak fog tartani, nem
lehet igazsagossagelmeletkent hasznalni.

     Az AEE gyenge kozgazdasagi elmelet. Azert gyenge, mert
a kozgazdasagtannak abbol kene kiindulnia, hogy gazdasagi
egyensuly gazdasagi dontesek esetleges eredmenye, es nem
pedig post hoc magyarazni a vegeredmenyt egyensulyi
helyzetkent. (Kulonben sem vilagos, hogy ha a gazdasag
jellemzo allapota az egyensulyi allapot, miert valtozik
egyaltalan, illetve miert valtozik kiszamithatatlanul a
gazdasag.) A gazdasagi szereplok alapelmenye az, hogy a
vegeredmeny az o donteseiknek KOVETKEZMENYE, tehat lehet jol
es rosszul donteni. Az AEE ex ante csak akkor igazit el
egyedi dontesekben, ha a te dontesed millionyi, homogen
dontes kozul az egyik, es teged a teljes kep erdekel (azaz,
amikor tenyleg nincs valasztasod).

     Tehat ertekpumpa IGENIS LEHETSEGES. Az, hogy utolag
magyarazat fabrikalhato arra, hogy miert tekintheto
akarmilyen csere igazsagosnak vagy egyenertekunek, azon a
tevedesen alapszik, amely osszekever egy tudomanyos eszkozt
egy igazsagtartalommal biro elmelettel. Az AEE post hoc
modelljei a kozgazdasagtan heurisztikus eszkozei. Arra
szolgalnak, hogy a modellt ELORE felepitve, a modell es a
valosag kozotti diszkrepanciakbol tanulhassunk a kovetkezo
modellunk epitesekor. (Ezt nevezte Max Weber idealtipusnak.)
Am a modelleket nem szabad osszekeverni a vilag valodi
allapotaval.

     Namost, a masik erv, amely megengedi az ertekpumpa
letezeset, foleg azt bizonyitja meggyozoen, hogy a Feri
altal kimondott altalanositasok nem tarthatok. En viszont
szeretnek visszaterni az eredeti problemahoz, a magyar-
nyugati kereskedelemhez. Most irtuk ala az EK-val a
tarsulasi szerzodest. Jo-e ez a szerzodes Mo-nak, vagy sem ?
Kaphattunk-e volna elonyosebb szerzodest ?
(Hogy igazsagos-e vagy sem, az is erdekes kerdes, de sokkal
komplikaltabb.)

     Andrisek logikajaval persze ez nem kerdes: a szerzodes
jo es elonyos, ha egyszer alairtuk (no, es persze igazsagos is).
(Gondolom ezen az alapon az Andris 1994-ben az MDF-kormanyra
fog szavazni :-) .)

     En nem vagyok abban biztos, hogy ez szamunkra 
a leheto legelonyosebb szerzodes. Viszont nem
ertek hozza, es nem ismerem a szerzodest kellokeppen. De a
kovetkezo dolgokat hallottam:
     Ugy tudom, hogy a szerzodesben szerepelnek olyan
megkotesek, miszerint bizonyos termekeknel a Kozosseg a
kelet-europaiaknak eloirja, hogy az aru tartalmazzon egy
bizonyos szazaleknyi EK-bol szarmazo reszt. Tehat hiaba
olcsobb Del-Koreaban megvenni az aluminium gyurut, franciat
kell venni ahhoz, hogy az arut az EK-ban eladhassuk. Ez meg
akkor is hatranyos nekunk, ha a franciak nem vehetnek meg
Del-Koreaban azt aluminiumot, amit aztan nekunk eladnak,
hogy a belole keszult arut tolunk megvasarolhassak.
     Ugy tudom, hogy a szerzodes nagyon szigoru felteteleket
ir elo a beruhazasokkal kapcsolatban, szigorubbakat, mint az
EK orszagokban.
     Ugy tudom, hogy a kvotak mellett vannak olyan
'dompingellenes' megszoritasok, amelyek szabad kezet
engednek a nyugati kormanyoknak, ha eppen mondjuk
parasztjaik felvonulnak a traktorjaikkal, hogy 'biztonsagi
rendszabalyokat foganatositsanak.'

     De nem tudok eleget, es ha barki pontosabbat tud errol,
nagyon kivancsi lennek ra. Azt is belatom, hogy a szerzodes
sohasem egyes pontok, hanem a teljes csomag alapjan szabad
csak megitelni. Az is erdekelne, hogy tudja-e valaki, hogy a
sikeres fejlodo orszagok kotottek-e ilyen jellegu
egyezsegeket ?


                    RTA

Kedves mindenki ( elsosorban is Janos Jozsef, es Rona-Tas Akos )! 

Eloszor Janos Jozsef eszrevetelei:

Gondolom az 50% egyetertes + 70% egyet nem ertes szandekos volt, ezert 
nem is kotok bele :-), ellenben:

> - a feministak degradaljak magukat.

Errol nem volt szo, arrol volt, hogy a feminista vilagkep ( gonosz [amerikai] 
ferfiak lenezik+arucikknek tekintik a noket ) talan nem ennyire fekete-feher, 
talan nem 100%-ban a[z amerikai] ferfiak hibaja ez az itteni allapot, akikkel 
egyebkent egyaltalan nem szimpatizalok ( mint ez ki is derult ). 

> - az [ameriaki?] nok kurvak, nem kepesek erzelmeken alapulo
> kapcsolatokra.

A kerdojel elhagyhato, a szobanforgo musor alapjan a megallapitas az _atlag_ 
_amerikai_ ( ugy is mint talkshow-kozonseg ill. nezo ) nokre vonatkozott, 
tehat megcsak nem is minden amerikaira nore ( annyira talan nem sotet a 
helyzet, bar ki tudja? ). Az explicit konkluziot egyebkent en nem vontam 
le ilyen drasztikusan, ahogy Te teszed, en az olvasora biztam :-).

> - az amerikai ferfiak bunkok.

Szemelyes velemenyem, tapasztalatom, a mostani tematol fuggetlen, kivetel 
itt is elofordulhat. 

> - az amerikai nok nem erdemelnek tiszteletet. 

Erosen pontatlan, azt irtam, hogy nem erdemelnek tobb tiszteletet, mint 
amennyit maguk adnak sajat maguknak. Ergo: aki nem az emlitettekhez 
hasonloan viselkedik, az megerdemli a tiszteletet. 

> - minden talk-show marhasag.

Ez megintcsak az en szubjektiv velemenyem, es erosen meg vagyok gyozodve 
rola ( eddig meg nem lattam ellenpeldat, pedig ujabban rendszeres reggeli 
szorakozasom ezeken mulatni, multkor pl. "eljenek-e a tizenevesek nemi 
eletet" cimu teman neha majd lefordultam a szekrol a rohogestol ). 
OK, elismerem, olcso szorakozas, de junius elott kilenc honapig osszesen 
talan 3-4 -szer mentem be a TV-szobaba, szoval meg uj a dolog, talan 
hamarosan megunom, egyebkent hetente egyszer-ketszer fordul elo. 

> - a feketek erzelmi elete arnyaltabb, mint a fehereke.

Ez megint szubjektiv benyomas, amit pl. ez a legutobbi eset is igazolni 
latszik, azert irtam le, hogy talan mas is megosztja velem a tapasztalatait, 
es kiderul, igaz-e, mert nem vagyok biztos benne. 

> - ennek ellenere fekete lakta kulvarosokban sok a bunozes.

Na, ez mar nem szubjektiv, hanem rendorsegi statisztika. 

> A kovetkezo temakrol NEM ir:
> - vilagbeke
> - verseny-bridge
> - Holocaust
> - csecsemohalandosag.

Ezekrol az ertekpumpaval kapcsolatban szandekozom irni, csak egy kis 
turelmet kerek :-). 

Az idobeosztasomat meg nem erdemes irigyelni, mostanaban pl. delutan alszom, 
es estetol masnap delig dolgozom ( nyugalom, alacsony ejszakai terheles a 
gepen, stb. ), szoval amit reggelinek neveztem, az tulajdonkeppen vacsora.


Most pedig Akos erveire nehany valasz: 


> Nem tudom, hogy miota vagy itt ebben az orszagban, de kepzeld el, hogy
> Joe Shmo eljon Magyarorszagra, es a Napi Sacc, a Nulladik tipusu
> talalkozasok, esetleg a Magyar Televizio legnepszerubb programja, a
> Friderikusz-show alapjan megalkotja velemenyet. 

A Friderikusz-show az egyik legmagasabb nezettsegi indexu musor ( nem tudom, 
az orszag lakossaganak hany szazaleka nezi, de azt hiszem, tobb mint a fele, 
ami elkepesztoen nagy nepszeruseg ), igy ha az illeto ez alapjan von le 
kovetkezteteseket a magyar atlagrol, valoszinuleg nem jar nagyon messze az 
igazsagtol. En sem orulok ennek, de igy van. Jobban szeretnem, ha az 
ejfel-kornyeki gazdasagi, politikai vitamusorok alapjan itelne, de sajnos 
be kell latnunk, hogy azok entellektuel retegmusorok, es az atlagpolgart 
egyaltalan nem erdeklik. 

Hasonlokeppen az altalam hivatkozott musor valoszinuleg a haziasszonyokat 
celozza meg ( ami az Atlag Amerikai No megfeleloje ), es valoszinuleg eleg 
jol megfelel az atlagos izlesnek, kulonben nem ezeket jatszanak egy 
kereskedelmi TV -ben. 


>      Es itt nem a feminizmusrol van szo, hanem arrol, hogy mikent
> viszonyulunk, es fogadunk be (vagy utasitunk el), egy masik kulturat. Ebben
> az orszagban sokminden van amit en mint masik civilizalt europai smiley
> face nem szeretek. Peldaul nem szeretem a hulye delelotti talk-showkat,
> ezert nem is nezem. 

Janos Jozsefnek irt valaszomban leirtam, miert nezem mostanaban ezeket 
a hulyeseguk ellenere, egyebkent valoszinuleg hamar meg is fogom unni. 
Oszerinte nem minden talkshow hulyeseg, szoval errol vele vitatkozhatsz, 
en meg majd kibicelek, he-he ( egyebkent a Te velemenyeddel ertek egyet ). 

> Andras, te se nezd. Tudod mit, nezz inkabb Public Televisiont. 

Azert nem csak marhasagokat szoktam nezni, de neha az atlag-marhasagok is 
igen tanulsagosak, foleg ha egy "masik kultura" megismereserol van szo. 

> Meg jobb: olvass ! 

Szoktam. Mint irtam, TV-t keves kiveteltol eltekintve csak eves kozben 
szoktam nezni, a konyvet viszont nincs kedvem osszezsirozni. Evkozben 
mashol laktam, ahol kulon volt az ebedlo es a TV-szoba, ezert egyaltalan 
nem neztem TV -t, sajnaltam erre pazarolni az idot. 

> Sot meg jobbat tudok: probalj ismerkedni.
> Te, ebben az orszagban annyi amerikai no van, hogy csak na. Ezek direkt ide
> vannak koncentralva! Mesz az utcan, jobbra nezel, ott is egy, balra nezel,
> ott is egy.

Kosz a tanacsot, megfogadom, de az amerikai lanyokat ebbol kihagyom, veluk 
kapcsolatban mar kialakult bennem valami undorfele, foleg az apolatlan 
kulsejuknek, nem tul gusztusos viselkedesuknek ( tobbeket lattam mar orrukat 
nemes egyszeruseggel a tenyerukbe fujni ), rikacsolo beszedstilusuknak, es 
ugy altalaban az esztetikum ( legyen az akar egy Brahms szimfonia szepsege ) 
iranti erzeketlenseguknek koszonhetoen. Igaz, hogy en itt szinte csak 
egyetemista lanyokat ismerek kozelebbrol, ezert ez egy eleg specialis minta, 
csak ez alapjan nem mernem megitelni az atlagot. Szerencsere itt tobb a 
kulfoldi, mint az amerikai, igy van mihez viszonyitani, tartani a szinvonalat. 
Egyebkent meg ha az utcai ismerkedesre celzol, akkor nem tudom, hogy 
tapasztalatbol beszelsz-e, mert az elso dolog, ami feltunt, hogy itt az utcan 
az emberek meg veletlenul sem neznek egymas szemebe, ergo szemezni nem lehet. 
Enelkul pedig csak ugy leszolitani valakit otthon sem szoktam, itt pedig 
a gyer angoltudasommal meg csak eszembe sem jut. Ezt persze lehet az en 
hibamnak vagy szegyenlossegemnek felroni. 

>     Most nem emlekszem, hogy kiderult-e rolad csaladi allapotod, igy a nem
> kivant resz torlendo, de ilyeneket tudok javasolni: menj el egy amerikai
> novel moziba, hangversenyre, hivd meg vacsorara, hivasd meg magad
> vacsorara, menjetek kirandulni, setalni, vitorlazni, evezni, fagylaltozni,
> bevasarolni es igy tovabb. Research! Andrasom, research!

Most en sem emlekszem, kiderult-e rolad a csaladi allapotod, de ha nos vagy, 
csak annyit tudok mondani a javaslataidrol: konnyu Neked, kibicnek semmi 
sem draga. Ha meg notlen, akkor remelem, megfogadod sajat tanacsaidat, en 
pedig kivancsian varom a tapasztalataidat, ilyen opportunista vagyok :-). 
Egyebkent hangversenyre nem megyek, mert multkor mar majdnem megutott a 
guta, es ezen csak az segitett volna, ha frusztraciomat levezetendo 
felpofozok nehany amerikait, akik vegig ugy krakogtak es rofogtek mint 
egy diszno ( errol meg tudnek meselni, de most turtoztetem magam ). 

>     Hogy te nem vagy eloiteletes fajta, az latszik abbol, amit a
> negerekrol irsz, akikrol azt mondod, hogy valamivel normalisabbak emberi
> kapcsolatok szempontjabol. Latod, ezekbol kevesebb van, mint nokbol.

Milyen kar, pedig nehany neger lany egesz csinos :-). 
Az utcan neha meg ra is neznek az emberre, de szemezeni meg veluk sem lehet, 
a grad schoolban pedig meg egyet sem lattam, igy kimaradnak az altalad 
javasolt research -bol. 

Udv mindenkinek, 

				Andras

Korosi Gabor irasaval (SZALON #455) minden tekintetben egyetertek; mindossze
az alabbi mondathoz szeretnek hozzafuzni egy picinyke adalekot:

> Az informa'cio's extraprofitnak biztos volt szerepe a sza'mi'ta'stechnika,
> adatfeldolgoza's, programoza's e's hasonlo' ipara'gak gyors fejlo"de'se'ben.
> Amikor e levelet olvasod, e'pp egyik gyu~mo~lcse't e'lvezed.

Az Internet mai rohamos novekedese (havonta 30%, ha igaz) valoban piaci
folyamatok eredmenye, a technologiat azonban az amerikai adofizetok
penzen allitottak elo a Berkeley-i hippie-hackerek, akik a
piacgazdasagot meg Cser Ferencnel is jobban ruhelltek akkoriban.  Azota
tobbnyire yuppie-va vedlettek at, megmosdottak, hajukat levagtak, es
langyos oszi esteken elerzekenyulten gondolnak vissza a regi szep
idokre.

-----
Fencsik Gabor

Kedves Andras, Gyuri, Attila, es valahany nev a naptarban ...

Mint "magyar anyanyelvu es kulturaju" egyen tisztaban vagyok azzal, hogy
a neger szot nem pejorativ ertelemben hasznaljuk, viszont elfogadom, hogy
azokban az emberekben, akikre vonatkozik rossz erzeseket kelt - kelthet.
S nem ez a lenyeg?

Egyszerubb szinesborut mondanom, mint korbemagyaraznom, hogy mast ertek a neger
szon, mint a niggeren. S ez nem egyeni kezdemenyezes, s foleg nem vagyok az 
"USA kulturalis imperializmusanak" ugynoke (:-))!

Nem tudom miota eltek kulfoldon, de otthon mar nagyon ritkan hallani a neger
szot, nem vet tul jo fenyt hasznalojara.

Volt egy tevehirado (kb ket evvel ezelott), ahol a riporter a buntett elkove-
toire a neger kifejezest hasznalta. Masnap jott az elnezeskeres, ugyanis a 
Magyarorszagon tanulo szinesboruek tiltakoztak; enyhen szolva nem tetszett
nekik a lenegerezes. Hogy miert? - Talan oket kellene megkerdezni, hiszen
"ez egy teljesen elfogadott magyar szo" "nincs benne banto szandek", mint
ahogy a riporterben es Kaiser Andrasban sem volt. 

						S.Sz.J.

Kedves Gyuri!

Nincs vita ko~ztu~nk abban, hogy a szocializmus nem tett jo't a kubai
gazdasa'gnak. A fekete levest me'g csak most kapja'k a maga teljesse'ge'ben: a
szovjet katonai e'rdekek ko~vetkezte'ben nyu'jtott sege'lyek kora'bban
elfedte'k, mennyire mu"ko~de'ske'ptelen a gazdasa'g. Ez u~gyben ke't
e'rdekesse'get e'rdemes megemli'teni: 
1. A to~bbiekne'l nem volt szocializmus, e's ez o~nmaga'ban me'g nem hozott
nekik sok jo't, a piacgazdasa'g o~nmaga'ban me'g nem biztosi'te'k arra, hogy a
gazdasa'g jo'l is mu"ko~dik. 
2. E'rdemes megne'zni Kuba nem gazdasa'gi statisztikai mutato'it: va'rhato' 
e'lettartam, csecsemo"halando'sa'g, analfabe'tizmus, stb. Esetenke'nt ele'rik 
a fejlett orsza'gok szintje't, to~bbnyire annak ko~zele'ben vannak. Ez akkor 
is komoly eredme'ny, ha ennek nincs gazdasa'gi alapja, e's ha az elmu'lt 
ne'ha'ny e'v gazdasa'gi o~sszeomla'sa sajnos le'nyegesen meg is fogja majd 
va'ltoztatni ezen mutato'k ne'melyike't. Latin-Amerika'ban ez o~nmaga'ban 
szinte pa'ratlan teljesi'tme'ny volt. To~bbnyire me'g Uruguayt is 
megelelo"zte'k.

                          Ko"ro~si Ga'bor