Legjobb tudomasom szerint a HIFI tavoli kodbe veszo celja a leheto
legtokeletesebb hangreprodukcio ill. audofil szinten pediglen a
koncerttermi hangzas tokeletes visszaadasa.
  Ezen a teren a CD mint technika egyelore csak visszalepest jelentett.
A kezdetleges CD-lejatszok ill. lemezek inkabb csak mesterseges
steril hangzast szolgaltatnak, serelmunkre.
Persze lehet hallani gyonyoruen szolo CD-ket is, kulonosen az un.
audofil kiadasok brilliroznak. Nemelyik CD viszont gyatran szol,
csak, hogy emlitsek egyet: a HUNGAROTON Muzsikas egyuttes kiadasai
pocsekul szolnak, az eredeti bakelit sokkal jobb.

 De ugy tunik, hogy a technikai fejlodes a kocsma-filozofia szerint halad
elore, azaz egy hosszulepes elore es ket kisfroccs hatra.
Ezert en szemely szerint mindket technikat hasznalom, sot meg
mindig gyujtok bakelit lemezeket is.

  Ebben az un. HIFI vitaban rendkivul sok a szubjektiv elem, igy nehez
konszenzusra jutni. En egy kollegammal mar honapok ota vitazom ilyen
kerdeseken, de nem igazan tudunk dulore jutni. O maga egy szigoru technokrata,
elektronikai allaspontot kepvisel, ami azt jelenti, hogy elektronikai
ismeretei alapjan probal mindent megmagyarazni. Ami nem feltetlenul
baj, csak az illeto meg szerintem soha nem hallott egy jol szolo cuccot,
ill. a jo hangzassal szembeni igenyei is megkerdojelezhetok.
 Az orokos keredes merul fel: a fulunknek avagy a tudomanynak higgyunk?
Ugy tunik sajnos, hogy gyakran a ketto nem egyeztetheto ossze.

  Udv. Durbincs Sogor

> T. Zoltan !
 > 1. Azert, mert a szkopodon szemmel nem latod a zajokat, azert meg vannak
 > zajok.

Tudom es egyebkent a kvantalasi zajt ezen a szkopon lathatom, mert a
zoom eleg nagy hozza, hogy akar az egesz kepernyot betoltse.

 > [ .. ]
 > is rontja. A jel rontasanak merteke igy LATSZOLAG valoban nem fugg a
 > frekvenciatol.
 > DE !
 > A hangspektrum valoszinusegi eloszlasa altalaban a szallitott energia
 > mertekeben kiegyensulyozott, es mivel a frekvencia novekedesevel no a
 > hang energiatartalma, ezert a nagyobb frekvenciaju hangoknak kisebb az
 > amplitudoja. Valodi felharmonikusoknal persze a nagyobb frekvenciaju
 > osszetevokben az energia is kevesebb, igy az amplitudocsokkenes meg
 > drasztikusabb.Ez pedig azzal jar, hogy az alapfrekvenciaval egyutt
 > szalitott felharmonikusok elenyeszoen kicsi amplitudoval rendelkeznek,
 > es ezert vagy bele sem kerulnek digitalis jelbe, vagy ha "jo" szuronk
 > van, akkor aldozatul esnek a szuronek.  Enyit mondanek mara a
 > frekvencia, es az abrazolasi pontossag kapcsolatarol.

Igen, ez igy szep es jo. Hulye voltam a szkopos megjegyzessel.

Mindazonaltal, kerdeznek, mert hangtechnikaban nem vagyok jaratos.
Amennyire a Fletcher gorbere visszaemlekszem, az emberi hallas
erzekenysege 1kHz felett csokkenni kezd. Namarmost, ha en a terhelesre
(idealis rezisztiv hangszoro) 1V 1kHz szinuszt teszek, akkor ez egy
adott teljesitmeny. Amennyiben 1V 10kHz szinuszt teszek, akkor ez egy
hajszal pontosan ugyanakkora teljesitmeny, ami Fletcher nyoman
halkabbnak hallatszik. Igy aztan feltetelezem, hogy amikor Surmo
Soma a 0.2 oktav 1kHz kornyeken centeralt hankepzesevel a Kinizsi
Lemaradas egyuttesben X hangeronek tunik akkor ha mondjuk X.Y.
muveszno nyomat egy szopran szolot amit en ugyanolyan X hangosnak
hallok, akkor az opera eseten a hangszorora meno energia nagyobb kell
legyen es mint ilyen, a Fletcher gorberol mit sem tudo A/D szamara
szivmelengetoen nagyobb amplitudot mutat.

Ezen felul a spektrum energiasurusege, amennyire visszaemlekszem iskolai
mestereim tanaira, azert no a nagyobb frekvenciakon mert az a
frekvenciatartomany, ami spektralis energiaeloszlas integralasi
ablakakent szolgal a frekvenciaval aranyos es ezert abszolut ertekben
szelesebb tartomanyt olel at. Egy spektralisan egyenletesen eloszlo
(bizonyos sztochasztikus osztalyokba tartozo) jelek eseten ez konstans
jellegu spektrumnal novekvo energiaval jar.
Ezzel szemben egy adott nem-szinuszos de periodikus hang
felharmonikusai Dirac delta sorozat jellegu spektrumot mutatnak es
minden egyedi komponens amplitudoja a Fourier egyutthatonak
megfeleloen alakul. Ez termeszetesen csokken a frekvencia
novekedesevel, de mentes kellene legyen az energiaspektrum
definiciojabol adodo 1/x -es torzulastol.

Hol tevedek ?

Zoltan

Kedves Hjozsi,

pontos adatok nem allnak rendelkezesemre, de, az egesz biztos, hogy a
komoly felho reteg nagymertekben kiszuri az UV sugarzast. Elvegre
vizgozbol all a felho, a vizben pedig szinten nem hatol melyre az UV
sugarzas.
Az viszont igaz, hogy enyhen fatyol felhos, deli Nap mellett, avagy,
me'g reszben felhos (pl. nehany nagyobb gomolyfelho jelenleteben), de
maskulonben napos eg mellett, magasabb is lehet a talajmenti UV
sugarzas, mint felhozet nelkul. Ugyanis ezek a ritka felhok
visszaverik , es szetszorjak me'g az UV sugarzast.
Az UV sugarzas elleni vedekezesnel ne felejtsuk el a rendes
napszemuveget sem.

Udv.    Istvan

Remelem, hogy az itteni listatagok intelligenciaja miatt egy megszallott
"highendes" eszrevetelei nem fognak flame haborut okozni. Egyebkent is
sok okossagot irtatok, csak nehany megjegyzest irok.

>Mindenesetre az atlag cuccok hangminosege nagyot javult,

Itthon. Mert egy harmincot eves, akkor olcso angol Radford erositot
korabeli elektrosztatikus Quad hangszoroval mai eszkozokkel is nehez
megverni.

>En szinten teljesen szubjektiven velekedve sok high end divatot kerdesesnek
>tartok, pl. kabelek egykristalyos, tomor ezust vagy eppen szenszalas
>szerkezete, hangfalkabelek hullamimpedanciara meretezese,
>meztelen (D/A konverter nelkuli) CD driveok hangminosege stb.

Szubjektiv akkor lennel, ha meghallgatnad oket. Attol tartok, hogy csak
vakon itelkezel.

>Masokat egyszeruen babonanak, kollektiv hulyesegnek gondolok:
>balzafa asztalka vagy reztuske az erosito es a CD ala,

Teljes meggyozodessel tapasztalatbol allitom, hogy igenis, ezek celszeru
dolgok, erosen befolyasoljak a hangminoseget. Nektek tudosoknak
felesleges bizonygatnom, hogy kiserletek eredmenyeit nem lehet
spekulaciok miatt elvetni. Meg akkor sem, ha nem talalunk jelenleg egyes
effektusokra tudomanyos magyarazatot. Borzaszto dolog az urkutatas,
atomfizika,
computertechnika koraban megallapitani, hogy egyszeru, mindennapi, hifi
dolgokban a tudomany nem sokat segit, de igy van. Talan elsosorban
amiatt, mert ez a terulet nem kecsegteto a kutatoknak. Nobel dijat ezert
nem osztanak, jelentosege sem falrengeto. A jo koponyak ugye nem ezzel
foglalkoznak. A "termeszetgyogyaszat" [szandekos az idezojel] es egyeb
ezoterikus dolgokkal valo hasonlat csak addig indokolt, mig a
hatasmechanizmus ismeretlensegerol van szo. Mert ezeknek az
effektusoknak a lete tudomanyosan kielegito vak tesztekkel bizonyithato.
Akkor pedig leteznek. Peldaul az, hogy egyes szimmetrikus szerkezetu
hangszorokabelek forditott iranyban bekotve egeszen maskepp "szolnak".
Ha ezt vak tesztekkel sok ember meghallja, akkor az ugy is van. Persze
magyarazatkiserletek
leteznek. [drothuzaskor a kristalyszerkezet torzul, es ez a torzulas
kijelol egy iranyt] De hat a kabelen valtoaram folyik. Bar az is igaz,
hogy a teljesitmeny viszont mindig az erositotol a hangszorok fele
"megy". Lenyeg, hogy szinte minden kabel "hangja" eltero. Es egyes
gyartok azert tudnak valamit, mert kivalo kabeleket gyartanak. Persze
meregdragan adjak. Talan ez
napjaink egyik legjobb uzlete. Mert par meter kabelert ezreket elkerni
DOLLARBAN nem megvetendo nyereseget hozhat. De teny, hogy ezek sokkal
jobban "mukodnek", ezert is van rajuk kereslet. Ugyanigy a "johangu"
tuskeslabu hifi asztalokra. Teny, hogy ezekre helyezve a hifi eszkozoket
- igen az erositot, CDjatszot IS - azok sokkal jobban szolnak. Senki sem
hulye szazezreket, egyes esetekben milliokat fizetni hifi allvanyokert,
ha azoknak nem erzekeli a hasznat. Ilyen termekeket [kabel, allvany]
szinte mindenki kiprobalas utan vesz csak meg. A kereskedok pedig ezeket
szivesen kolcson is adjak hazi, zavartalan kiprobalasra. Az elektromos
alkatreszek, de meg a kabelek is mikrofoniasak. Plane a csovek, es a
highendben ezek szinte egyeduralkodoak. Sokan lekicsinylik ezek hatasat,
pedig itt lehet a magyarazat.

 [Belgium] irta:

>Megrogzott hifisek szinten allitjak, hogy a hagyomanyos analog
>lemezjatszokkal eredetibb un., audofil hangzast lehet elerni
>(persze csak jo keszulekkel) mint egy CD-lejatszoval. Azt allitjak,
>hogy jobb alt. a zenei hangzas, tererzet, tisztabb a hang, elethubb
>megszolalas jellemzo, jobban elkuloniti a hangszereket es altalaban
>termeszetesebben szol.
>Ha ez igy is van, nehezen ertheto, hogy miert.

Elozo leveleitekben talan tul nagy jelentoseget tulajdonitottatok a
frekvenciaatvitelnek. Pedig eleg egyetlen ember beszedhangjara figyelni.
Meg ha a vizallasjelentest olvassak is fel prozaban, akkor is oriasi
kulonbseg hallhato egy atlaghifi, es egy high-end berendezes kozott.
Tanusitom, hogy jo berendezesen az emberi hang is teljesen hihetoen
hangzik, Es az barmilyen draga csillogo japan hifitornyon nem szokott
elofordulni, hogy ne erzze a hallgato, hogy most gepet hallgat. A
keszulekek muszaki adataiban semmi sem utal erre a kulonbsegre. Ami
parametereket jelenleg hasznalunk [ismerunk], azok nem sokat mondanak a
keszulek valos minosegerol. Ha akarmilyen felkeszult laborba elkuldenek
ot kulonfele erositot azzal, hogy barmilyen muszerrel meregethetik
azokat, csak eppen fullel meg nem hallgathatjak, akkor nincs szamottevo
esely arra, hogy kozuluk meresekkel kivalasszak az
egyetlen "johangut". Az esely nem 20%, mert nagy valoszinuseggel epp egy
gyenge hangurol mondanak azt, hogy "ez a legjobb". Emiatt van az a
gyakorlat a jobb hifi sajtoban, hogy muszeres meresek utan [amik
kimutathatjak a durva hibakat] mindig a szubjektiv meghallgatas a
lenyeg. A jobb muszaki adatok leggyakrabban gyenge hangminoseget
takarnak. Nem tudjuk, miket kellene merni,
ami megbizhatoan jellemezne a hangminoseget.

Jo pelda erre, hogy utanepitettem a vilag egyik legjobbnak tartott
eloerositojet. En mar TUDOM, hogy csak azonos alkatreszek eseten varhato
azonos hangminoseg. Minden alkatresz eredetet ki tudtam deriteni, a
kondenzatorokon kivul. Az erositomben a konderokon kivul minden eredeti.
A csatlakozok, a kapcsolok, ellenallasok, meg a belso kabelek is.
Belevagtam mert igy egydimenzios a problama. Benne kiprobaltam mar sok
tucat minosegi kondenzatorkeszletet. Oriasi hangzasbeli kulonbsegeket
hallottam. Pedig a kiprobaltak mind kivalo minosegu alkatreszek voltak.
Ezeken is mulik a hangminoseg. Nem is kicsit.

Az atlaghifista szamara az LP folenye vitathato. Mert nincs olyan - nem
feltetlenul meregdraga - nagy tapasztalati szakertelemmel
osszevalogatott berendezese, amin az egyebkent nagymerteku hangzasi
kulonbseg meghallhato lenne. De aki nem nagyon suket, az meggyozodhet
errol a nagymerteku kulonbsegrol, ha ellatogat egy highend kereskedo
bemutatotermebe. Az LP diadalmasan szebben szol, mint a CD.

Ujra elolvasva hozzaszolasomat, rajottem mennyire offtopic ez itt, de
meghagyom. Fizikai, tudomanyos magyarazatat en sem ismerem ezeknek a
dolgoknak, ellenkezo esetben szivesen irnek roluk. Orommel vennem, ha a
nalam okosabbak jo tippekkel magyarazatot tudnanak adni eme ismeretlen
hatasmechanizmusu jelensegekre. Peldaul arra, hogy egy vekonyfalu
zartszelvenybol keszult kis vas "telefonasztalkan", ami megutve sokaig
cseng-
bong, es az aljan hegyes tuskekkel tamaszkodik a parkettre, tetejen meg
szinten tuskeken vekony MDF [medium density faserboard] lap van,  miert
ad lenyegesen jobb hangot egy erosito? Ami onmagaban legalabb otszor
olyan sulyos, mint az egesz asztalka. De hogy igy van, arrol nem vagyok
hajlando vitatkozni. Mint ahogy ellenorizheto tenyekrol nem is illik.

Udv, Peter.

Hali!


Két kicsi kérdésem van Hozzátok:

1.) Igen sok beszélgetésben merült fel baráti körben, hogy a műholdas
megfigyeléseknek milyen lehet a felbontása. Tudna valaki erre vonatkozó
eszmefuttatást vagy link-eket produkálni?

2.) Egy teljesen _földi_ kérdésem/kérésem: arról a mumifikálódott szegény
vadászról keresek-kérek infót, akinek a mumifikálódott testét pár éve
találták meg az Alpokban egy fotón az osztrák-olasz határon.

Rám fordított időtöket előre is köszönöm!

    BeR

ui.: Ha régebbi hasonló témáról, vagy más fórumon tud valaki e két témáról
az is kiváló infó lenne, van ugyanis HIX CD-m már, csak szűk az időm
bogarászni, s eddig nem találtam...

On Wed, 13 May 1998  wrote:

> lenne egy fura kerdesem: milyen szine lehet az antianyagnak? egyaltalan
> latszodna?

Igen, lataszodna, sot szemmel megkulonboztethetetlen az "anyagtol".
Ha az anyagot antianyagra csereljuk (ezt hivjuk C-tukrozeshez, vagy
toltestukrozesnek, C=charge), akkor elektron helyett pozitront, proton
helyett antiprotont, neutron helyett antineutront, barion helyett
antibariont, mezon helyett onmagat (ellenkezo elektromos toltessel),
foton helyett is onmagat kapjuk.

Mi a fotont latjuk, az meg ugyanaz.

HP

Nos a rovid valasz: nem. A viz/vizpara (sot a legtobb atlatszo anyag is)
szinte kivetel nelkul elnyeli az UV-t. (Csak a speci kvarcuveg engedi at
megfelelo mertekben).
        Ennek ellenere amit a borgyogyaszno allitott - nem hulyeseg. Egy
enyhen felhos napon is siman le lehet egni. A felhok(feherek) ugyanis
tukorkent mukodnek - vissza verik a fenyt (reszben az UV-t is) es igy
ugyanugy mukodnek mint telen a homezok. Raadasul az ilyen feny
ossze-vissza szorodik, igy extrem esetben az is lehetsege, hogy az ember
arnyekban eg le.
        Kicsit pongyola volt a megfogalmazasom, de talan azert a lenyeg
kiderul belole.


                                Udv             Xux

 írta a következő üzenetben: ...
>Lasd amit a TUDOMANY #416-ban irtam "high-end (?)" cim alatt. Ezt hivjak
>sznobhatasnak, megha megkoveznek is erte a hifistak. Olvasva a
>valaszokat, csak megerositve latom allaspontomat:
>1/ CD-bol NEM lehet tobbet kihozni mint amit a kommersz lejatszok
>kihoznak, mert NINCS RASUTVE a lemezre ez a tobbletinformacio. A 22 kHz
>feletti freki tartomanyba -erdemlegesen- csak nemlinearis torzitas miatt
>kerulhetnek hangok, amit inkabb kiszurni kellene nem draga penzen
>arulni.:)
>2/ egy audio rendszer leggyengebb pontja a hangfal -ahogy irtam- tehat
>akarmilyen csillogo erositot raksz ele (amit leginkabb a deneverek
>tudnanak dijazni:))) ) nehez olyan hangfalat csinalni aminek a
>karakterisztikaja 20 Hz-20 kHz kozott akar kozelebe' lenne az
>idealisnak. Ez utobbit nagyon komoly fizikai korlatok okozzak.
>VAti
Azt hiszem azért még egy tényezőt figyelembe kell venni mielőtt teljesen
elvetjük a 20 kHz feletti átvtel jelentőségét.
A hangok ugyanis jellemzően nem szinuszos, csak periodikus jellegűek, nem is
beszélve a tranziens jelenségekről, amik pedig a hang karakterében
meghatározó jelentőségűek.
Ha ezeket is fiyelembe vesszük akkor kiderül, hogy már egy teljesen
közönséges zenei a hang 20. felharmonikusánál komoly jelentősége lehet a
nagyfrekvenciás átvitelnek.
Különösen igaz ez ha például négyszög vagy háromszög jeleket próbálunk
átvinni, ami a zenei hangokban nem példa nélküli. (különösen gazdagok ilyen
magas felharmonikusokban a rézfvósok, azért is nem lehet igaán élethű
rézfúvós felvételeket hallani- ellentétben a fafúvósokkal, amelyek közel
szinuszosak.
Magyarul az átvitelnél nem csak az alaphang frekvenciája számít, hanem a
felharmonikusoké is, hogy a csúcsokat, illetve szögleteket is minél
pontosabban le lehessen képőezni
Üdv: Szittner