T. Szalon !

Szabo Kalman irasaival tobbnyire egyetertek, a tegnapi kivetel.
Szerintem Kalman olyasmit ker szamon az alkotmanybirosgatol,
ami annak nem feladata, sot nem csak, hogy nem feladata, de
jogositvanya sincs ra. A biro elsorendu feladata, hogy a jog er-
venyesuljon, es nem annak eldontese, hogy a jog mennyire igazsagos.
Az AB feladata, hogy az alkotmany ervenyesuljon. Ettol persze
az meg baj ha az alkotmanybol igazsagtalan dolgok kovetkeznek,
ambar az adott esetben az igazsagtalansagban sem lennek biztos.
Ugyanugy mint a focimeccsen. Ha a kapus a 16oson kivul felloki 
az egyedul kapuba setalo csatart, a biro akkor sem itelhet 11-est,
ha a minimalis igazsagerzet is ezt diktalna. A biro kozbeavatkoz-
hat, ha elore nem lathato esemeny tortenik, a labda kipukkad, de
pl. megintcsak nem adhat tizenegyest annak kompenzalasara, hogy
az egyik csapatot konstans ellenszel sujtja.

Szerintem az AB inkabb kovetkezetes akkor, ha rendkivuli, elore
nem lathato korulmenyt egyszer ismer el, es nem folyamatosan.
A lakaskolcsonok kotesekor azt valoban nem kellett elore lathatni,
hogy az egesz szocialista rendszer az osszes tamogatasi felepit-
menyevel egyutt osszedol. 91-ben azt viszont lehetett sejteni,
hogy a piaci kamatok evekig magasak maradnak. Ne felejtsuk el,
hogy az a 12 szazalek valami "kiegyezes" volt. Aki kifizette az
egeszet, az (jol tudom ?) x < 100 szazalekot fizetett, aki nem
fizetett, az kapta cserebe ezt a kamatot. 

Mas, es kicsit altalanosabb kerdes, hogy az igazsagerzet azt
diktalja, hogy az igazsagossag fontosabb mint a jogszeruseg. Baj,
ha a ketto ellentmondasban van, es szerintem akkor szabad/kell
felulemelkedni a jogon az igazsag neveben, ha az igazsag kerdese-
ben szeleskoru egyetertes van. Az adott esetben ez nincs. Nem
tudnam megmondani, hogy a 12 szazalekos adosok tobbsege azert
maradt ados mert nem volt sok penze, vagy azert mert tul sok
volt es inkabb spekulalt, arra tippelnek, hogy a spekulansok
voltak kevesebben. 

Tanulsag, es azt hiszem, ebben egyetertunk Kalmannal, hogy megis-
csak kellene egy jobb alkotmany.

udv
kota jozsef

Amellett, hogy teljesen egyetertek Paller Gaborral egy Kormany
versus Alkotmanybirosag fabol vaskarfikajat illetoen beleertve a
hozzafuzodo anarchisztikus veszelyeket is, megutkozve olvastam
hogy Alkotmanybirosag a Yelcin fele Oroszorszagban is letezik.
Kivancsi lennek, hogy ott milyen problemakat vet fel ez a furcsa
es - ugy latszik - a szovjet szisztema elvetelese utani torz szulott?
   Aki tud kozelebbieket rola, irhatna errol a Szalonba!

  Lajcsi.

Egy-ket megjegyzes Lajcsi tegnapi irasaval kapcsolatban:

Irja Lajcsi:

>Kituno pelda volt erre az 1945-os Foldreform. A hazai nincstelen kis
>parasztok szazezrei foldet akartak, a sajatjuket. A hatalomert
>strategiazo kommunista mozgalom szemei elott a szovjet mintaju,
>nagy kollektiv gazdasagok vizioja lebegett!


Ez nem teljesen igy volt. Sot! A Magyar Kommunista Part az elso pillanattol
kezdve--meg Rakosi megerkezese elott--radikalis foldreformot akart mivel
ilyen modon akarta megszerezni a kisparasztsag szimpatiajat. Itt egy idezet
Gero Ernotol (1944 decembere--Gero Rakosinak): "A frakciogyules megmutatta,
hogy a partban politikai es ideologiai kerdesekben meg meglehetosen nagy
zavarossagok vannak. Peldaul szamos felszolalo, ha nem is nyiltan, de
lenyegileg a kolhozok mellett foglalt allast. Volt, aki ellenezte, hogy a
paraszt a foldet magantulajdonba kapja. Akadt, aki azt javasolta, hogy
senkinek ne lehessen 15 holdnal nagyobb birtoka." A Magyar Kommunista Part
tanult a Tanacskoztarsasag hibaibol es egyaltalan nem lebegett a szemuk elott
"a szovjet mintaju nagy kollektiv gazdasagok vizioja." Sot, amikor
foldreformot akartak, alapjabanveve Lenin kovetoi voltak, hiszen Lenin,
szemben Kun Belaval, foldet juttatott a parasztsagnak. Mindossze az 1930-as
evekben indult meg a Szovjetunioban a kollektivizalas. A moszkovitak is
kesobbre terveztek a kollektivizalast.

Es folytatva:

>Eloszor kiosztottuk a nagybirtokokat apro, eletkeptelen, megmuvelo
>felszereles nelkuli kisbirtokokra (1945-46) majd a kovetkezo harom ev
>utan melynek soran a foldhoz jutott belatta, hogy kinlodasai soran
>egy tapodtat sem kepes lepni elore, nemi propaganda segitsegevel
>egyszeruen besetaltattuk oket a termeloszovetkezetekbe, ez alatt a
>nomenklatura alatt valositva meg a mintazott szovjet rendszert.

Ami az uj kisgazdasagokat illeti, a fenti meglehetosen eltulozott. 1949-re a
mezogazdasagi termeles majdnem elerte az 1938-i szintet (90%). Ami pedig a
"nemi propaganda segitsegevel egyszeruen besetaltattuk oket a
termeloszovetkezetbe" kijelentest illeti, megint, legalabb is szerintem, nem
allja meg a valosagot. Hadd adjak egy-ket peldat. 1948-ban a parasztsagnak
mar minden egyes retege tobb "kozterhet" viselt, mint 1938-ban, s ez 1953-ig
magharomszorozodott. Rakosi Matyas 1950 novembereben kiadta az utasitast:
"kenyszeriteni kell a parasztot, hogy tobbet aldozzon a szocializmus
epiteseert." A nagy "padlassopres"--a kotelezo beszolgaltatas nem teljesitese
miatt--idejen, 1952-53 fordulojan az elelemtermelo parasztsag 2/3-anak (1,2
millio csalad kozul 800 ezernek) nem maradt kenyere, vetomagja! 1948 utan
tomegesse valt a foldtol valo menekules (foldfelajanlasok). 1950 vegeig 120
ezer taggal bovult a termeloszovetkezetek tagletszama, ugyanakkor 180 ezer
mezogazdasagi kereso adta fel eredeti foglalkozasat. Aztan jott a kulaksag
elleni harc (25 holdnal nagyobb gazdasagokrol volt szo), jott a falusi
osztalyellenseg elleni kuzdelem, megfelelmites, kitelepites. 1948 es 1953
kozott mintegy 400 ezer embert iteltek el, joreszt "kozellatasi buntett"
cimen. Es lehetne folytatni. Mindez valahogy nem hangzik nekem ugy mint "nemi
propaganda," aran valo "besetalas" a szovetkezetekbe.

Es meg valami. Lajcsi irja:

>A hazai bankszisztema mely a vilagbanki kolcsonoket 6%-os kamatra
>kapta kozel 30%-os kamattal kozvetiti ezt "ugyfeleinek" a financialis
>erkolcstan hazai interpretacioja alapjan. 

Igen, a hazai bankok nyugati kamatokra (5-6%) veszik fel kolcsoneiket,
ellenben forintban adjak a penzt az otthoni vallalkozoknak. A mai 30%-os
inflacio idejen ha a bankok mindossze 30%-os kamatot kernek, alapjabanveve
egy fillert sem keresnek. Ingyen kolcsonzik penzuket. Sot, lehet, hogy
hosszutavon meg veszitenek is. Ez nem erkolcs, illetve erkolcstelenseg
kerdese, hanem gazdasagi realitas. Inflacio idejen a kamatlab is megy
felfele. Eppenezert szerette volna a magyar kormany felemelni a kamatot
15-rol 25%-ra a jelzalog kolcsonokon (hiszen meg 25% sem eleg az inflacios
vesztesegek kiegyenlitesere). Sajnos nem sikerult.

Balogh Eva

Szabo Kalman:

>A (tekintetes es mindenhato) alkotmanybirosag ismet valami rettenetesen
>igazsagos dontest hozott. Mert ugyebar ott van az allampolgar, aki volt
>olyan szemfules es 1987 elott vasarolta ingatlanat 3 %-os allamilag
>garantalt hitelre. A szemfules allampolgarnak azonban nem eleg, hogy
>ingatlananak erteke az elmult +8 ev alatt az ingatlanspekulacio
>kovetkezteben kb. 8-szorosara novekedett, termeszetesen megilleti az is az
>AB dontes ertelmeben, hogy altala fizetett 12 %-os es a kevesbe szemfules
>1989 utan lakashoz jutott allampolgarok altal fizetett 31 %-os kamat
>kulonbozetet allampolgartarsaival fizesse ki.

Sajnos, pontosan ez a helyzet es persze ezzel a dontessel nem a tarsadalom
szegenyeit vedi az alkotmanybirosag, hanem pontosan azokat, akik aranylag jo
anyagi korulmenyek kozott elnek.

Az Egyesult Allamokbol nezve a magyar alkotmanyt es az alkotmanybirosagot,
bizony az ember igen meglepodik. Az alkotmany tele van olyan kitetelekkel,
aminek semmi koze azokhoz a dokumentumokhoz, amit en alkotmany neven ismerek
(amerikai, kanadai). Az alkotmanybirosag pedig olyanfajta dontesekre erzi
hivatva magat, ami szerintem legalabb is, nem tartozik az alkotmanybirosag
jogkorebe. Mint peldaul kamatlabak. Mivel mindossze rovid hirosszefoglalokat
olvastam csak ezzel a legutobbi dontessel kapcsolatban mindossze csak sejtem,
hogy milyen alapon hoztak a birak ezt a dontest: szerzodes megszegeserol van
valoszinuleg szo. Egy-ket szo a jelzalogkolcsonrol. Jelzalogkolcsonnek ket
variansa van, legalabb is errefele: (1) szabott (fixed) kamatlab es (2)
valtozo (variable) kamatlab. Inflacios idokben a bankok mindossze valtozo (az
inflacio utemetol fuggo) kamat mellett adnak csak jelzalogkolcsont. Ha kesobb
az inflacio csokken, nagyon is lehetseges, hogy a kolcsonzo kamatja kisebb
lesz. Ha ellenben az inflacio novekszik, termeszetesen a kamatlab is
novekedni fog. Amikor az inflacio alacsony, illetve majdnem nemletezo,
szabott kamatlab a szokasos.

Nekem valahogy az az erzesem, hogy a penzugyminiszterium jogaszai, illetve
penzugyi szakertoi, ugyetlenul fogalmaztak meg a torvenyt 1991-ben.
Megszabott kamatlab helyett egy valtozo kamatlabat kellett volna bevezetni,
mivel az inflacio meglehetosen magas mar evek ota. Ha ezt elmulasztottak,
akkor nem csodalkozom, hogy ma nehez megvaltoztatni a kamatlabakat. Szerintem
az Egyesult Allamokban sem lehetne. Igy peldaul az amerikai kormany a 60-as
evekben 2%-os kamatlabbal adott kolcsont egyetemistaknak. Mire azok
kikerultek az egyetemrol es dolgozni kezdtek (Carter evek) az inflacio 12-14%
volt. Mondanom sem kell, hogy egyikunk sem torte ossze magat, hogy gyorsan
kifizessuk a kolcsonoket. Minel lassabban fizettuk vissza a kolcsonoket,
annal jobban jartunk anyagilag.

Mindez csak feltetelezes persze--de valahogy az az erzesem, hogy a
torvenyhozok nem elegge korultekintoen irjak a torvenyeket es ilyenforman az
Alkotmanybirosagnak meglehetosen konnyu dolga van.

Balogh Eva

Tisztelt Szalonozok,
vegigolvastam Torgyan Jozsef USA-ban tartott beszedenek a HIX-ben
kozreadott szoveget, s egy-ket dolog feltunt, (vannak akik azt
fogjak mondani, "csak" egy-kettö ?) de ezuttal a nem vart oldalrol.
Lehet hogy nagyon meg fogom serteni Torgyan urat, de  kimondottan  
LIBERALIS (igazi liberalis, nem magyar=HIX liberalisnak csufolt)
otletei voltak; mas kerdes, hogy mennyit tudna (es akarna) ezekböl  
megvalositani, ha valoban lehetosege lenne ra. A valasztas elotti
es utani politikusi magatartas kulonbozosegerol
a vilag egyetlen parlamentaris orszagaban sem lehet senkinek
semmifele illuzioja.

Az elso ilyen tema az egyetemek kerdese volt. Hogy ki
mikor hogyan hatarozza meg egy orszagban azt, hogy mi lehet egyetem
es mi nem. Hogy miert ne "versenyeztethetnenk" az egyetemeket.
Ennel liberalisabb elkepzelest aligha ismerek. S meg kell mondjam
melysegesen egyetertek vele. Miert ne lehetnenek maganegyetemek, miert
kell mindent az allam bacsi nyakaba varrni, s tole varni a megvaltast
es a jovedelmet...(amikor amugyis 1,2 millio kozalkalmazott van a
4,5 millios munkakepes lakossagbol..). Ha a munkanelkuliek bujtatott
egymillios szamat vesszük, akkor az azt jelenti, hogy ket dolgozo
tart el a tobbi eltartotton kivul meg egy kozalkalmazottat is. Nem
tudom, hogy ez nem vilagcsucs-e?...Tovabbmenve, a mai helyzet csak
erositi Budapest vizfej jelleget (budapesti vagyok, de rossz sorsom
elvetett egy videki nagyvarosba, s ha azt a varost nem is tudtam
megszeretni, de arra rajottem, hogy az orszag szellemi elete olyan mint  
egy test nelkuli fej,) hiaba kapaszkodnak a videki varosok, a dontesek
a vizfejben szuletnek, minden Bp. utan igazodik, a "gleichschaltolas"
tipikus peldaja. Holott azert a lakossag haromnegyede nem Budapesten
el. De ez a budapestieknek fel sem tunik, ugy el vannak foglalva  
sajatmaguk fontossagaval. Amiota a szovetsegi rendszerben mukodo  
Nemetorszagot jobban ismerem, latom, hogy mekkora elonyokkel jar az, ha  
nincs ilyen vizfej. Milyen elesek es egyuttal termekenyek a szakmai vitak  
a kulonfele egyetemi centrumok kozott. Hogy nincs egyseges egyetemi  
tankonyv, amibol mindenki ugyanazt tanulja, s ugyanabban a  
kovetelmenyrendszerben kellene vizsgaznia is . Romaba tobb ut vezet, a  
tudomanyban (legfokeppen az alkalmazott tudomanyokban) is!
A masodik ugyancsak osi liberalis koveteles az adoterhek csokkentesevel
foglalkozott. A "kenyszervallalkozokat" emlitette, s ebben ugyancsak
nagyon igaza volt. Magam is igy lettem "kenyszervallalkozo", mert nem
akartam a sajat tulajdonu es egyszer itt Nemetorszagban  nem eppen bagoert  
vett es kifizetett gepeket a magyar vamon megegyszer kifizetni, hat nem  
volt mas valasztasom, kellett csinalnom egy Kft-t, mert akkor a Kft  
vagyonat legalabb vammentesen lehetett bevinni. Hogy ez igy utolag nem  
kerult-e ugyanannyiba (vagy többe...), azt meg nem szamoltam ki, de lehet,  
hogy nem is fogom soha, mert megutne a lapos guta. Nem szorakoztato  
elektronikarol, nercbundarol, vagy lancos toronyorarol volt szo, hanem
fogorvosi gepekrol, tehat olyan technikarol, ami annakidejen, amikor  
bevittem, meg hianycikk volt, s a tokehiany miatt meg ma is annak szamit,
legalabbis az allami szektorban. Hogy ezzel a dologgal mennyi ugyintezes
es egyeb borzalom volt, azt mindenkinek a magyarorszagon edzett  
fantaziajara bizom, viszont a berendezett rendelo ma is ott arvalkodik,  
mert valoszinuleg meg ma is egyszerubb az SZTK-ban es az otthoni  
kocerajban maszekolni, mint egy rendelot berelni annyiert, amennyiert ma  
legfeljebb egy ures irodat kapna az ember, nem egy tobbmillios erteku  
berendezett fogorvosi rendelot.( A havi bere pontosan negy darab  
keramiaval leplezett korona budapesti arabol kijonne...) Amugysem ertettem  
soha a magyar vamrendelkezeseket, mert kulonbseget kellett volna es  
kellene tenni a termeloeszkozok es a fogyasztoi cikkek vamterhei kozott,  
fuggetlenul attol, hogy ki es mikor viszi be az orszagba. Ha valaki olyan  
kulfoldi cuccot visz be, amit kizarolag a sajat hasznalatara, a sajat  
szorakozasara vett, esetleg meg olyan targy is, amit mar Magyarorszagon is  
gyartanak hasonlo minosegben, akkor indokolt a vam, mert vedeni kell  
(lehet...) a magyar ipart. De tokeletesen indokolatlan a vam is meg az  
egyeb meghurcoltatasok is, amikor valaki azert visz be valamit, hogy azzal  
 munkahelye(ke)t teremtsen, es termeljen, vagy szolgaltasson, nem beszelve  
arrol, hogy speciel fogorvosi berendezeseket a mai napig nem gyartanak  
otthon. Mit "ved" a vam ezesetben?
A telekkonyvi katasztrofarol mondottakat csak alairni tudom, az ugyintezes
itt Nemetorszagban kb 6-8 het es ezert mar karomkodunk, mert itt sem
eppen gyorsak az allami alkalmazottak. De ami otthon van, azt mar a  
katasztrofa szoval is csak dicserni lehetne. Igy pedig az eletben nem lesz
mukodokepes gazdasag. (1992-ben irtak at ram valamit a szuleim, a  
telekkonyvi bejegyzesrol a mai napig semmi... viszont az illeteket masfel
evvel ezelott befizettem nemet markaban!)
S hogy az ado es egyeb terhek novekedesevel sem a korrupciot, sem az  
adocsalast nem lehet megszuntetni, az olyan vilagszerte koztudott teny,  
hogy mar nem is lenne erdemes megemliteni, ha nem pontosan az ellenkezoje  
folyna otthon es egyebkent pillanatnyilag Nemetorszagban is.
Az adok es egyeb burkolt adok csokkentese liberalis koveteles, akkor is
ha Torgyan ur mondja. Beszede csak megerositette bennem azt a velemenyt,
hogy a magyarorszagi partoknak altalaban semmi kozuk a nevukhoz, mert
mindegyikben van bal es jobb, liberalis es konzervativ, kulonfele  
erdekcsoportok, kulonfele ideologiak es milyen szomoru
(vagy oromteli dolog- kinek kinek tetszese szerint) hogy eppen a  
jobboldalinak tartott Torgyan Jozsef terjeszt a többi kozött igazi  
liberalis gondolatokat.
Udvozlettel
Andrea

Kedves Bathori Gyuri,

Sajnos bele kell szolnia a tanarletszamba a kormanynak, ugyanis a kozal-
kalmazotti torveny garantalja a fizetesuket a bertablaval. A helyi ado-
kon tul az onkormanyzatok penzforrasait is torvenyek biztositjak. A prob-
lema ma is az, hogy a pedagogusok beremelest kovetelnek a kormanytol,
azaz beleszolast az ugyeikbe, es sztrajkkal fenyeget a szakszervezet.
A Parlament elott tuntetnek, nem a Varoshazan. Amelyik onkormanyzat tud,
az gondolom ad magatol is tobbet, ezt nem tiltja semmilyen torveny. A
XII. keruletben pl. allitolag a koztisztviseloi alapilletmeny 18 helyett
22 ezer forint. Ilyen gazdag onkormanyzat azonban keves van.

Hidas Pal