>Fenysebesseggel csak a fotonok utaznak. Fenysebesseghez nagyon
                                         XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
>kozeli sebesseggel (reszecskegyorsitoban) mar utaztak apro elemi
 XXXXXXXXXXXXXXXXXX
>reszecskek es pontosan ugy viselkedtek, mint ahogy azt a relativitas-
>elmelet leirja. Egyebkent nem is kell a fenysebesseget nagyon
>megkozeliteni, pontos muszerekkel (pl atomora) a fold korul keringo
>urhajok eseten is ki lehet mutatni az elterest.

'stemmencs, hogy a fentiekbe valo belekotes gyanuja felmeruljon bar-
kiben, csak a (hozzam hasonlo) lustabb egyedeknek szeretne'k kicsit
SEGITENI a lenyeg felfogasaban (nem_megerteseben, ahhoz tobb kell!),
hatha 'megszeretik' azokat a csunya relelmeleteket!

Tesseneksziveslenni felfogni azt, hogy: A fenysebesseghez nagyon ko-
zeli sebessegu (reszecske) ME'G_MINDIG_UGYANOLYAN_TAVOL_VAN_A_FENY-
SEBESSE'GTOL, mint mi. Csak a mi 'inerciarendszerunkbol' latszik 
kozel_fenysebessegunek. ('Vulgarisan': a fenysebesseg az a vegtelen-
nagy_sebesseg, csak mi - notoriusan - max. 300000 km/sec-nek me'rjuk,
ami a relelm-bol kovetkezik.) Ne'zzuk meredten a Lorentz-tr. 'keple-
teit', ne feledkezzunk meg a tomegre es idore vonatkozokrol sem!   
(Helyesbitsetek, ha nagyon pongyola voltam!)     Udv:HFeri

>A publikus tudomany nem "ragadt le" a relativitaselmeletnel, legfeljebb
>nem jo konyveket olvasol. Mindazonaltal, a relativitaselmelet elegge
>igaznak tunik igy nem biztos, hogy nagy baj, ha a nepsegek olvasnak
>rola :-)


Sziasztok!

Bocs, ha barkit is megbantottam volna, de mar az eredeti levelben is elore
elnezest kertem.
Sajnos a temaval kapcsolatos muveltsegem elegge le van korlatozva arra, amit
itt a listan olvasgatok lassan egy eve. Ha lenne idom es energiam hozza (meg
persze penzem!!) en is beiratkoznek egy muszaki egyetemre. :))
Az angol tudasom is eleg gyenge, ezert valamit felre erthettem az eredeti
szovegben. De mostmar minden tiszta.
Koszonom Ko'csi Zolta'nnak a forditast!

Igerem a kesobbiekben tartozkodok az ilyen buta levelektol.
Inkabb ezt a listat olvasom csendben, mint a sci-fi listat.
Megegyszer bocs.

Vass Zoltan

Udv!

 wrote:

> van a fgv tablazatban egy keplet, amivel meg lehet hatarozni a gazok
> nyomasat, ha azok v sebesseggel aramlanak. vigyont ezzel a keplettel az a
> bajom, hogy mar nehany 10 m/s sebessegnel mar olyanok jonnek ki, mintaha a
> gaznak mar nem is lenne nyomasa. most akkor hogy kell kiszamolni?  tudna
> valaki egy peldaval illusztralni? vagy hol van ez ugy leirva, hogy egy
> feher ember is megertse?

Jol latod a dolgot. Igy mukodik pl.:
- a karburator
- a kolnispriccelo flaska
- a Pitot cso
- a vizsugar-szivattyu
- az ejektor becenevu gazszivattyu
meg meg sok egyeb mas eszkoz is.

Istvan

Hello,

> Felado : To:ro:k Pe'ter
>Most olvasom Rakoczi Ferenc: Eletterunk a legkor c. konyvet. Ebben a
>kontinensek vandorlasat emlitve a kovetkezot irja:
>
>"E folyamatra vonatkozoan szamos hipotezis letezik. Ezek kozul a
>Wegener-fele elmelet a legismertebb, de az ujabb hipotezisek kozul a
Fold
>tagulasi elmelete is magyarazat lehet."

Van ilyen elmelet, de az meglehetosen regi es idejet multa. Regebbi
egyetemi jegyzetekben is elofordult, bar mar nem emlekszem az elmelet
reszleteire, a lenyeg az, hogy azert szakadoztak szet a kontinensek,
mert a Fold folyamatosan tagul. Ma a Wegener-fele elmelet az altalanosan
elfogadott. (Vagy lemaradtam valami uj fejlemenyrol???)
Mikor adtak ki azt a konyvet, ill milyen forrasokra hivatkozik?

Udv,
N. Andras

Sziasztok !

A warp drive engem emlekeztet pl. a propelleres 
hajtomure, mely elol ritkit, hatra pedig kompresszal.
Vilagos, hogy a kisebb nyomasu iranyba loki a gepezetet
a fellepo nyomoero.

Ugyanezt vakuumban nem tudom elkepzelni.
Ha hatul nagyobb az urhajo surusege, 
mint elol, akkor tergeometriai asszimetriarol
meg lehet szo, de ettol gyorsulas nem lesz.

Nem ertem, a sci-fi irok miert nem Jack Londontol plagizalnak
otleteket. 
Folyton a _mihaszna_ relativitaselmeletbe vannak belebolondulva.
Elol ki kell egy kolbaszt logatni az urbe,
es az urhajo veget belul egy szanhuzo kutya cibalna elore. :)

Udv: zoli

Sziasztok !

Az ejjel folyton felriadtam egy szunyog miatt.
Felkeltem es porszivoval megprobaltam elkapni, de 
addigra elbujt.
Reggel utanam jott a furdoszobaba.
Megint nem tudtam elcsipni, pedig 
a tussoloval spricceltem ra egyfolytaban. 
Nem lehetett eltussolni. :)
Elkepesztoen ugyesen kiugralgatott a suru vizsugarbol.
Uszott miatta az egesz furdoszoba, de o meglogott.
Nem is ertem, hogy lehet egy rovar ennyire vizallo.
Leggyel is ki kellene probalni.
( masnal, masnak a furdoszobajaban. :)

Udv: zoli

Igaz-e, hogy a fugefa viragjat egy rovar (legy? darazs?) porozza be es
egyben ott rakja le peteit es larvai a gyumolcsben, a fugeben fejlodnek ki?
Ugy emlekszem, hogy valaha regen olvastam, hogy az erett fuge mindig
tartalmaz ilyen larvat.

								Emil

 wrote:
> 
> hi,
> 
> van a fgv tablazatban egy keplet, amivel meg lehet hatarozni a gazok
> nyomasat, ha azok v sebesseggel aramlanak.

Gondolom a Bernoulli-egyenletre gondolsz. 

> vigyont ezzel a keplettel az a
> bajom, hogy mar nehany 10 m/s sebessegnel mar olyanok jonnek ki, mintaha a
> gaznak mar nem is lenne nyomasa. 

Bizony bizony! Eloszor is: a Bernoulli-egyenlet stacionarius,
orvenymentes, izoterm es osszenyomhatatlan folyadekokra vonatkozik
(ez utobbi csak az egyszerubb, kozepiskolas formajara). Marpedig a
folyadek allando homersekleten egy adott kicsi nyomason mar felforr,
es tobbe nem folyadek. Ezert nagy sebessegu aramlasnal a vizben
buborekok keletkeznek. Az osszenyomhato folyadekokra (magyarul
gazokra) mar nem igaz az a Bernoulli-egyenlet, ami a fgv. tablazatban
van. 

Masodszor: A Bernoulli-egyenlet altalanosabb alakja: 

1/2 v^2 + P + U = a'll.

Ahol P az un. nyomaspotencial, U pedig a kulso konzervativ eroter
potencialja (bocs ha kinai, nem erdekes a vegeredmeny szempontjabol). 

Jelolest vezetek be: Jobb hijan az f ertek [a,b] intervallumon valo x
szerinti integraljat

S(a,b) f dx 

alakban jelolom. Tovabba a surusegett r-el jelolom. Ekkor definicio
szerint egy p nyomasu pontban a P erteke:  

P = S(p0,p) 1/r dp. 

Ahol p0 egy kituntetett 0 pont beli nyomas, ehhez vonatkoztatjuk a
potencialunkat. Most foglalkozzunk az izoterm, osszenyomhato gazokkal,
ekkor minden pontban p/r=all.. Ezert, ha az O pontban p0-hoz r0
tartozik, akkor 

P = p0/r0 S(p0,p) 1/p dp. 

Ebbol kovetkezik, hogy 

P = p0/r0 ln(p/p0). Tehat:

p = p0 * e^(P*r0/p0)

Na szoval, mindezzel csak azt akartam bebizonyitani, hogy tetszoleges
P eseten ez a p ertek pozitiv lesz, meg ha P negativ is. Tehat
izotermikus, osszenyomhato gaznal nem fognak negativ nyomasok adodni.
Osszenyomhatatlan folyadeknal a p/r=all. termeszetesen nem teljesul,
es eppen az r=all. (osszenyomhatatlansag) idealizacio a bajok okozoja,
mivel ez azt jelentene, hogy nem csak osszenyomni nem lehet, de
szethuzni sem. Vagyis ha egy dugattyus tartalyt telerakok vizzel, 
akkor nem novelhetem a tartaly terfogatat, mivel r=all.. Ez pedig 
nyilvan keptelenseg, hiszen a vizet nem erdekli, hogy van-e mellette 
goz vagy vakuum stb., nem akadalyozhatja meg, hogy noveljem a tartaly
terfogatat. Itt van a kutya elasva, hogy miert adodnak negativ
nyomasok. Legalabbis szerintem. 

SB

Hello
10 napig tavol voltam (sajat rendszeremben merve :) ,
szerencsere a HIX is csak 10 napot oregedett, mert az Opelem
nem kepes relativisztikus sebessegre, a gyorsulas meg
allitolag ugyis elhanyagolhato az ~-ban. :)
Takacs Ferenc irta:
>>De szo sincs arrol, hogy B ne vehetne eszre a
mozgasallapotanak megvaltozasat. >>
++Persze, hogy nincs szo a valosagban, de itt epp ezt
hagyjuk ki a modellbol.
>>A fenyjelek minden inerciarendszerben fenysebesseguek, es
a ter tobb iranybol jovo fenyjeleinek egyideju megvaltozasa
csak lokalis okokkal magyarazhato. Vagyis, ha akarja, akkor
B
eszreveheti, hogy megvaltozott a mozgasallapota, meg ha
nincsenek is gyorsulas erzekeloi. >>
++Ha mar a gyorsulast (ami a vilagegyetemhez kepest
tortenik) kihagyjuk a modellbol, akkor felejtsuk el a ter
tobb iranyabol jovo fenyjeleket is.
>>Hataresetben, amikor a gyorsulas szinte vegtelen, akkor az
ido szinte megall, de csak egy pillanatra. Ilyen pici
korkulonbseget nem lehet kimutatni, es jogosan figyelmen
kivul hagyhatjuk az inerciarendszerben eltoltott idohoz
kepest.>>
++En pont forditva szemleltetnem. Az egyenletesen mozgo
rendszereknek egymashoz kepest szimmetrikusan idodeficitjuk
keletkezik, es ezt _csak az tudja realizalni_ ,amelyik a
_vilaghoz_ kepest gyorsul. (Ezt hagyjuk ki eppen a
modellbol) Ha eredmenyunk igy is helyes, akkor a
pillanatszeru iranyvaltas olyan hatarertek, ami a teljes
deficitet realizalja. Ebben az egy pillanatban kell, hogy
eldoljon a kerdes, (az egyidejuseg problemajat most hirtelen
nem latom at) mert elotte es utana teljesen szimmetrikus a
dolog. (A gyorsulas, azaz a vilag "A" -n kivuli reszenek
figyelmen kivul hagyasaval pedig vegig szimmetrikus)
A doppleres magyarazat nagyon egyszeru, de itt is ha
elhagyjuk a kornyezo vilagot (nem vesszuk figyelembe a
gyorsulast) akkor B es A felcserelheto.
>>Ha az 1Mhz jelbol 9MHz jel lesz, abbol vagy az kovetkezik,
hogy mi
valtoztattunk sebesseget, de ebben a pillanatban, vagy az,
hogy a
sugarforras valtoztatott sebesseget, de sokkal korabban. >>
++Ha a vilag csak A-bol es B-bol all, akkor mindegy. Ha meg
nem csak beloluk, akkor van gyorsulas is. Szoval nekem nem
magatol ertetodik, hogy a gyorsulas nelkul is helyes az
eredmeny.
udv, Sanyi

> Felado : To:ro:k Pe'ter (Helsinki)
> E-mail :  [International]
> Temakor: RE: tagulasi elmelet ( 14 sor )
> Idopont: Mon Jul  5 10:46:34 EDT 1999 TUDOMANY #807
> 
> Haliho!
> Most olvasom Rakoczi Ferenc: Eletterunk a legkor c. konyvet. Ebben a
> kontinensek vandorlasat emlitve a kovetkezot irja:
> 
> "E folyamatra vonatkozoan szamos hipotezis letezik. Ezek kozul a
> Wegener-fele elmelet a legismertebb, de az ujabb hipotezisek kozul a
> Fold tagulasi elmelete is magyarazat lehet."

Rakoczi Ferenc nem tudom honnan vette amit ir (talan valami
szep szines szagos ismeretterjeszto konyvbol) de ez igy hulyeseg.

A lemeztektonika elmelete altalanosan elfogadott.

"Ujabb hipotezisek" mindig vannak, voltak es lesznek.
Meg 95-ben is bizonygatta nekunk egy vendegeloado hogy
kamu az egesz lemeztektonika, de mit mondjak nem volt nagy sikere.

> Eddig en abban a hitben voltam, hogy a Wegener-elmelet a kontinensek
> vandorlasanak elfogadott magyarazata, amit a geologiai kutatasi

Wegener eredeti elmelete pont a lenyeget, a kontinensek
vandorlasanak okat nem magyarazta meg. Ezert ki is nyirtak
annak idejen. O abban volt uttoro hogy szamos fura jelensegre
a kontinensvandorlast mint okot felvetette.

Az o idejeben meg eleg keveset tudtunk a Fold belsejerol,
ma mar 1/ direkt bizonyitek van a kontinensvandorlasra,
(kozvetlenul megmertek) 2/ az okairol is sokat tudunk, hala
a szamitogepeknek.

> eredmenyek
> is maradektalanul alatamasztanak. Lemaradtam valamirol? Tudja valaki,
> mi is ez a tagulasi elmelet, illetve az emlitett egyeb 'ujabb hipotezisek'?

Legeloszor talan Egyed Laszlo az otvenes evekben vetette fol, hogy
a Fold belsejeben a lassu hules miatt(?) folyamatos fazisatalakulas
lehet a surubbol a ritkabb szerkezetu kristalymodosulatokba, es ez
az egesz Foldre vetitve tagulaskent jelenik meg.

Az ido nem igazolta az elmletetet, bar neha egyesek megprobaljak
felmelegiteni. Fo ervuk rendszerint az hogy kisebb Foldon jobban
hezagmentesebben ossze lehet passzitani a kontineseket mintha
a lemeztektonika nyomta volna szet oket. Szamos ellenerv vetheto
fol ellene, a lenyeg hogy ez ma marginalis a foldtudomanyokban.

udv: VAti

> Felado : Ko'csi Zolta'n
> 
> Megjegyzem, szinten popularis tudomany (es eroteljesen a relativitas-
> elmeletre epul), hogy torusz alaku szingularitasok lyukan atrepulve
> mindenfele ido es ter-warpokat lehet csinalni raadasul meg csak
> nem is kell hozza ekkora energiafelesleg. Az igaz, hogy elobb
> talalni kellene egyet, es odamenni ... Persze, ha van a kozelben egy

A torusz alaku szingularitasokat nem kellene kezlegyintessel
elintezni. Komoly emberek foglalkoztak vele (meg Landau is)
es jelen ismereteink szerint a fekete lyukka kollabalo csillagok
nagy resze pont ilyen Kerr-lyukka esne ossze, hacsak valami
("egy Ist... akarom mondani kozmikus cenzor" - (C) Horvath
Pista) el nem viszi a kinosan sok impulzusmomentumot idejeben.

A problema valos, es dolgoztak/dolgoznak rajta elmeleti
fizikusok, egy magyar irt is nekem, mar nem talalom a levelet.
Azt mar sikerult bebizonyitani hogy jolnevelt szingularitasbol
semmilyen utolagos anyagelnyelessel nem lehet Kerr-fele.
A teljes megoldashoz -gondolom naivan- jobban kellene
ismerni mi tortenik a kollapszus vege fele, lehet hogy
egy mechanizmus nem engedi Kerr-lyukak letrejottet.
Ha igy van, akkor megis van "Kozmikus Cenzor", ha
nincs igy, akkor nagy bibi van a kauzalitas elvevel.

Az erdekelne, ha tudsz bovebbet a dologrol.

udv: VAti
p.s.: a tobbivel persze csakis egyeterteni lehet.

En is megirtam a magamet Vass Zoltannak privatba,
de itt nem akartam mennydorogni.
Ami kozemlitesre melto belole, egy jo kis ismeretterjeszto
konyv olvashato a MEK-ben a temarol (Kerr-lyuk is)
a KFKI-s Lukacs Bela irta:
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/termesz/fizika/terido/

Szia,

>A tudomany sokszor szaraz, es nagyon is elmeleti. Pont ezert lehet az
>emberek egy nagy reszet megetetni mindenfele baromsaggal, mint UFO,

Ennyire biztos vagy benne, hogy nem leteznek? Esetleg a tudomany mar be is
bizonyitotta?  -->  3[W x c / (l x 2d)] = NO UFO ?  vagy valami ilyesmi :)