Kiraly Bela levele Tom Lantoshoz
                    A  CSURKA  UGY  MARADJON  ITTHON
....
A kongresszus targyalasa a Nyugattol meg elvezett szimpatiat antipatiava val-
toztathatna, a nemzetet, nem pedig egy kis csoportot tekinthetnenek fasisztiod-
nak.... kerlek legy meggyozodve es tekintelyeddel alatamasztva hirdesd, hogy
a demokracia ellensegei torpe kisebbseget kepviselnek hazankban. Az oket vezer-
lo demagogokat a magyar nep szorja majd a tortenelem szemetdombjara, oda, aho-
va valok.
...
[Nepszabadsag, 1992. szeptember 4., pentek]


                Lantos: a tisztazo vita csak hasznalhat
....
A temat jozanul es objektiven fogjuk megvitatni. Tehat mindenkeppen napirendre
tuzzuk.... A mai vilagban titkok nincsenek. A Csurka dolgozatok nem az iroasz-
talnak keszultek, azokat kiadta. Az ember vagy a szonyeg ala sopri a jelense-
get, vagy megbeszeli. Velemenyem szerint egy szabad orszagban ezt meg kell be-
szelni. Amennyiben a magyar vezetok nagy tobbsege ellenzi ezeket a nezeteket
- - ami nyilvanvalo - Magyarorszagot csak erositeni fogja a tisztazo vita...

[Nepszabadsag, 1992. szeptember 5., szombat]

- ----------------------------------------------------------------------------

A FIDESZ-t teljes jogu tagkent felvettek a Liberalis Internacionaleba. A mainzi
kongresszuson tartozkodo Orban Viktor telefoninterjut adott a Nepszabadsagnak,
a Csurka dolgozatra vonatkozo reszbol idezek.

"Nem lehet - legalabbis en nagyon nehezen tudok - erveket talalni a magyar kor-
manyzopart mellett, amikor megkerdezik, hogy van az, hogy a magyar kormanyzo-
part alelnoke naci nezeteket hangoztat nyiltan, ujsagban, s a miniszterelnok
eloszor nem hatarolja el magat, utana pedig csak szoban hatarolja el magat, de
megmarad egy fedel alatt ezzel az alelnokkel. Az, hogy a miniszterelnok azt
mondja, neki nem tetszik, amit Csurka mond, ez ma Nyugat-Europaban a naci neze-
tekkel szemben keves."

- -----------------------------------------------------------------------------

Hirek szerint az MDF kecskemeti vezetese fegyelmi vizsgalatot inditott
Debreczeni Jozsef ellen.

- -----------------------------------------------------------------------------

Zacsek Gyula MDF-es orszagyulesi kepviselo 8 oldalas irasat kozli a Magyar
Forum legfrissebb szama. Cime:

TERMESZEK RAGJAK A NEMZETET, AVAGY GONDOLATOK A SOROS-KURZUSROL, ES A
SOROS-BIRODALOMROL

Azt hiszem, az irast szuksegtelen a Csurka muhoz hasonloan kivonatolnom, inkabb
a szinten a Magyar Forumban megjelent, es a radio es a tv elleni tuntetesrol
szolo cikkbol emelem ki a kovetkezoket.

"... Zacsek Gyula, Szilasi Gyorgy, Kiraly B. Izabella MDF-es es, Denes Janos
fuggetlen kepviselok ... a Radio epuletenel bevarva a tobbezres tomeget, bemen-
tek a studioba. ... Es az ugyeletes Szalay Zsolt, Gombar hu embere nem merte
megtagadni az atnyujtott peticio beolvastatasat. ... Es megtortent a csoda!
"Kedves hallgatoink! A Radio epulete elott tunteto tomeg kovetelesere az alab-
bi peticiot olvassuk be ... " .... "

Az eset miatt Gombar Csaba levelet intezett az orszaggyules elnokehez, aki
kiadta ket bizottsagnak is a temat, de egyik sem talalta kompetensnek magat az
ugyben. Azt, hogy mit is olvastak be a Radioban este 8 ora 4 perckor, nem
tudom, mert a cikk direktben nem kozli es en nem hallgattam a Radiot, de felte-
telezem, hogy arrol a kialtvanyrol van szo, amit a lap is lekozol:

                       "A  TUNTETOK  KIALTVANYA

.... Elegunk volt a koztarsasagi elnok demokraciaellenes jogtiprasaibol; eleg
volt a radio (televizio) musorai tobbsegenek nemzetellenessegebol es hiszteria-
keltesebol! Eleg volt a nemzeti erzeseinket es erdekeinket kepviselo ujsagirok
es szerkesztok uldoztetesebol! Eleg volt Gombar Csaba (es Hankiss Elemer)
idegen erdekeket szolgalo elnoksegebol! ... "

(Szeptember 19-en delutan 6 orakor a Kossuth teren, az Orszaghaz elott, majd a
TV, es a Radio epulete elott ujabb tuntetes lesz.)

- ----------------------------------------------------------------------------

"A kira'lyno"t mego~lni nem kell fe'lnetek ...."

                                  NYILATKOZAT

A kormany meggyozodese, hogy a magyar kozvelemeny donto tobbsege megutkozessel
es ellenerzessel fogadja a hazai kozelet hangjanak es tetteinek eldurvulasat
es a politikai hiszteriat.

A kormany felelotlensegnek es kalandorsagnak tartja az alkotmany politikai er-
dekeket szolgalo onkenyes ertelmezeset, a kozvelemeny hamis, szandekosan felre-
vezeto tajekoztatasat, a politikai elet egyes szereploinek es eroinek egymas
lejaratasara es felmorzsolasara iranyulo torekveseit, valamint a mindezek
hatasara megjeleno eloitelettel terhelt szelsoseges, kirekeszto politikai
nezeteket.

A kormany a leghatarozottabban elutasitja a totalitarianus allamokra jellemzo
barmilyen iranyu torekveseket, az altalanos erkolcsi ertekekkel, az emberi es
kisebbsegi jogokkal, az ENSZ szellemisegevel es alapokmanyaval, nemzetkozi el-
kotelezettsegeinkkel ellentetes szandekokat es az alkotmanyos rend vedelmere
mindenkor minden szukseges lepest megtesz.

Mindenkinek tudnia kell, hogy a magyar kozelet harmoniajat rombolo, a politikai
legkort mergezo jelensegek indulatokat gerjesztenek, veszelyeztetik az orszag
belso nyugalmat es bekejet, a demokraciat es a jogallamot, veszelyeztetik nem-
zetkozi tekintelyunket es artanak nemzeti erdekeinknek.

A kormany tudataban van annak, hogy a tarsadalomm igazsagerzetet serto jelense-
gek taplaljak a meglevo indulatokat, amelyeket tovabb novelnek az elozo rend-
szertol orokolt sulyos terhek. A szelsoseges fellepes ugyanakkor a tarsadalom-
ban jogosan felvetodo igenyek megoldasat is veszelyezteti.

A kormany meggyozodese szerint minden politikai eronek erofesziteseket kell
tennie annak erdekeben, hogy merseklodjek a szembenallas, csendesedjenek a koz-
elet viharai. Ma az orszag eroit az elottunk allo tortenelmi kihivasok megva-
laszolasara kell osszpontositani - ezt koveteli meg az orszag polgarainak es a
vilag magyarsaganak erdeke.

Budapest, 1992. szeptember 3.

- ---------------------------------------------------------------------------

Ugy gondolom, nem szukseges tovabb folytatnom a tema koruli hirek reszletes
ismerteteset, hiszen most mar csak annak ragozasa folyik. A fentiek alapjan
nem latom a helyzet belethato idon belul varhato javulasat, s meg kell varnom
annak a felelemmel vegyes hanyingernek a mulasat, ami az elmult ket het poli-
tikai torteneseinek hatasara bennem tamadt.

Udv'

Pataki Istvan

Kedves Szekely Zoltan !

Elso kerdesedre nem tudok valaszolni, mivel nem ismerem Molnar Gusztav azon
muveit, amelyeket Csurkaeval parhuzamba lehetne allitani. Ha ugy iteled, hogy
van ilyen, akkor kuldd el, szivesen elolvasom.
	A masodik kerdesed igy hangzott:

> Tudsz-e rola, hogy Erdelyben, a Folvideken,
> vagy eppen a Vajdasagban "heroikus, magyar-
> kisebbsegi kuzdelem" folyik?

Nem teljesen ertem ezt a kerdest. A magyarsag Romaniaban es Szlovakiaban
kisebbsegben van. Mindket orszagban vannak olyan politikai erok, amelyek
etnikai sikra szeretnek terelni a politikai kuzdelmeket, vagyis  a politikai
eroviszonyokat etnikai eroviszonyokra szeretnek valtoztatni, ami a kisebbseg
szamara nyilvan hatranyos. Csurka ugyanerre torekszik Magyarorszagon.

 	A harmadik kerdes:

> Vajon kik azok a vilagfiak, akik annak meg-
> mondhatoi, mikor teved egy hazafi a "tulol-
> dalra"?

Valoszinuleg nem letezik olyan testulet, amelyik valamifele erokolcsi
magaslatbol meg tudna huzni az antiszemitizmus hatarat (ezert talan kar is hogy
nincsen korulotte betonfal :-)  ). Ezert nyilvan mas kozelitest kell
hasznalunk. Tisztan pragmatikus szempontbol, nezzuk azt, hogy mi szolgalja
Magyarorszag erdekeit. Nyilvan vannak olyan tenyezok, amelyek  velemenyere, az
emberi jogok tiszteletben tartasat illetoen, tekintettel kell lenni.

1. Az erintettek. Ma hazankban nem minden zsido szarmazasu vallja magat
etnikailag zsidonak. Voltak azonban olyan idok a magyar tortenelemben, mikor
ezt az elhatarolodast nem tartottak tiszteletben. Tehat az onmagukat
kisebbseginek tartok velemenye mellett az ovekre is tekintettel kell lennunk.
Egy sokat szenvedett neprol van szo, amelynek zaklatasat egyetlen demokratikus
orszagban sem nezik jo szemmel. Nyilvan az o velemenyukre adnak a nagyvilagban,
mintahogy Funar ur vagy egyebb fajvedo roman politikusok dolgozataival
kapcsolatban sem az Ajarpress vagy Petre Roman velemenye erdekel bennunket,
hanem az erintetteke.

2. Az EK orszagok kozvelemenye es sajtoja. Magyarorszag gazdasagi erdekei ugy
kivanjak, hogy minnel elobb tagok lehessunk az EK-ban. Az EK orszagok korant
sem ilyen lelkesek es tobb feltetelhez is kotik M.o. belepeset. Igy peldaul
magasabb nemzeti jovedelem, stabil valuta, piacgazdasag, alacsonyabb
koltsegvetesi hiany stb. Ezek mind rendkivul kemeny feltetelek, kulonosen egy
olyan orszag szamara, mint a mienk, amely meglehetosen zilalt gazdasagi
strukturat orokolt. Ennek tukreben egyenesen luxus az, hogy az orszag az
antiszemitizmus belyegevel legyen kenytelen kuzkodni. Nemeteknek, franciaknak,
angoloknak nyilvan nincs szukseguk szinonima szotarra ahhoz, hogy ertelmezni
tudjak Csurka kodifikaciojat. Csurka leporolt nehany regi demont, mint a
szabadkomuvesseget, kozmopolitizmust, vilagmeretu ugynokhalozatot, amelyeket
Europaban kb ezer eve a zsidosagra hasznalnak, senki sem fog itt holmi sajatos
magyar problemara gondolni. Magunk kozott szolva a parizsi, New-York-i es
tel-avivi ugynokok historiajat nem is nagyon kellett porolgatni. A
Rakosi-Kadar-Grosz triasz eletmuvet szentelte a kulfoldi ugynokok elleni
kuzdelemnek.

3. Az USA kozvelemenye es sajtoja. Az gondolom elotted is vilagos, hogy az
immar magara maradt szuperhatalom joindulata mennyire fontos hazanknak. (Ha
tamogatast nem kapunk toluk, legalabb ne tegyenek keresztbe.)


	A fentiek alapjan azt hiszem vilagos, hogy ha betonfal nincs is, vilagos
es ertheto jelzesek vannak. Ha Magyarorszag a nyugati vilaghoz szeretne
csatlakozni, akkor nyilvan el kell fogadni az altaluk diktalt jatekszabalyokat,
ami bizonyos kompromisszumkesseget kovetel. Azonban vannak mas klubbok is, pl. a
pariake ( Szerbia, Irak, Kuba stb.). Velemenyem szerint azonban Magyarorszag
tulsagosan is sokat volt mar a vesztes oldalon ahhoz, hogy mostmar felhagyjon
vegre az egyenieskedessel.
	Talan ebbol is vilagos, hogy Csurkat en nem tartom hazafinak. Amit
csinal az karositja M.o. kulfoldi image-t, art az orszag erdekeinek. Felfogasom
szerint az, hogy valaki buszke arra, hogy magyar csak egyik tenyezoje a
hazafisagnak, lenyeges az, hogy a tobbseg is buszke legyen ra. En nem vagyok
kulonosebben buszke arra, hogy Csurka magyar.

Szabo Kalman (Lund, Svedorszag)

Nagyon megrazott az, ami ma Del-Afrikaban tortent, jobban mint barmi
az elmult egy, ket, de lehet, hogy harom evben. Arra gondolok, hogy
nem kene elfelejtenunk, pedig el fogjuk.

Az ANC aktivistai allitolag tobb tizezer ember, fegyvertelen de
lelkes hallgatosag elen indultak el King William's Town felol (azt
hiszem, elotte egy ANC-nagygyules volt ott) a Ciskei autonom terulet
(un. homeland) hatara fele, azzal a cellal, hogy elfoglaljak Bishot,
Ciskei fovarosat (ami a hatartol kb. 5 km-re van). (Az ANC ellenzi
Del-Afrika felosztasat autonom teruletekre.) Tudni kell, hogy
Bisho 11 eve lett `fuggetlen', majd katonai junta vette at a
hatalmat. Kemeny katonai diktatura van (az ANC szerint persze a junta
Pretoria babkormanya), ugyhogy nagyjabol tudhattak, mire
szamithatnak. A hataron allig felfegyverzett katonak fogadtak a
tomeget, majd felszolitas nelkul tuzet nyitottak. Meg nem tudom, hany
aldozat van, de ez nem is lenyeges; nagyon sok. Aki a kozelben volt,
nem nagyon tudta meguszni a ket sorozatot, csak autok moge lehetett
elbujni.

Ho~lgyek, urak!

Kisse' e'rtetlenu~l a'llok a Szalon, e's a magyar sajto' becsurkula'sa elo"tt.
Abban, amit Csurka aug. 20-i Ne'ha'ny gondolata'bo'l la'ttam, sza'momra
egyetlen u'j volt. Az, amit Cs. visszavont, pedig e'n azzal speciel nagyja'bo'l
egyete'rtek. Antall to~bbek ko~zt aze'rt rossz miniszterelno~k, mert rossz
korma'nyt a'lli'tott o~ssze, e's i'gy betegse'ge politikailag vesze'lyesse'
va'lhat. (Meg to~bbek ko~zt persze aze'rt is, mert hagyta, so"t ta'mogatta a
Csurka-Ko'nya vonalat. Meg me'g sokminden ma'se'rt is.) Viszont pont a
miniszterelno~k megbuktathatatlan, teha't ra' Cs. nem vesze'lyes. (Ennek
vajh mekkora szerepe volt abban, hogy visszata'ncolt?)

Csurka ma'r ma'sfe'l e've is fajve'do"n - vagy ha jobban tetszik: rasszista'n -
nacionalista, xenofo'b ne'zeteket propaga'lt; ma'r a va'laszta'si kampa'ny
sora'n kideru~lt, hogy politikai ellenfelei szeme'lyes kicsina'la'sa'ra uszi't
(Apa'k e's fiu'k); re'go'ta tudhatjuk, hogy a demokra'cia szaba'lyrendszere't
u~res, e's a szent ce'l e'rdeke'ben ba'rmikor szabadon a'tle'pheto" formasa'gnak
tartja. Piacellenes, hadikommunisztikus gazdasa'gi ne'zetei is ma'r e'vek o'ta
ismertek. Ezekne'l to~bb sza'momra most sem deru~lt ki. Nekem ugyan tova'bbra
is az az e'rze'sem, hogy Cs. most is szi'ndarabot i'r (nem is olyan rosszul),
csak most el is akarja ja'tszani benne a fo"szerepet (mellesleg szerintem
csapnivalo'an ripacskodik). De ve'gu~lis igaza van Lantosnak, politikailag
e'rdektelen, hogy ja'te'kbo'l, vagy meggyo"zo"de'sbo"l fasiszta. (Persze,
szivembo"l besze'l Gyo~rgy Pe'ter a 168 o'ra IX. 1-i sza'ma'ban. Csak kicsit
e'rdektelen.)

A baj nem Cs. ne'zeteiven van. Illetve persze azzal is, e'pp eleget i'rtam
erro"l e'n is, de ezek o~nmagukban le vannak csina'lva. Amu'gy is uncsi. A baj
az MDF-fel van. Elno~ke'vel, aki olyan ostoba'n ta'mogatta a demago'gia't, abban
bi'zva, hogy ez az ellenze'ke'nek a'rt (a pa'rton belu~linek is!). Nem vette
e'szre, hogy ezzel o~nmaga marginaliza'lo'da'sa't segi'ti elo". Azzal, hogy a
szu~rke e's barnulo' MDF taszi'to'va' va'lt hagyoma'nyos (kis)va'rosi ko~ze'p-
e'rtelmise'gi ba'zisa sza'ma'ra, amit i'gy nagyon gyorsan, e's szinte teljesen
elvesztett; e's ve'dtelen a beo~zo~nlo", vagy ki'vu~lro"l becsatlakozo' karri-
erista'kkal e's egye'b - to~bbnyire me'g rosszabb - so~prede'kkel szemben, akik
ma'ra ma'r le'nyege'ben a pa'rt to~rzse't alkotja'k. (Bala'zsi Tibor (MDF
ke'pviselo") szerint a tagsa'g 75%-a Csurka'ra szavazna [Antallal szemben].)

Ez elso"sorban is annak a ko~vetkezme'nye, hogy az MDF te'nyleges cselekve'si
programja't az elmu'lt majd 3 e'vben a teljesen koncepcio'tlan, csak taktikusnak
jo' elno~ke helyett le'nyege'ben mindve'gig a Csurka-Ko'nya-fe'le ta'rsasa'g
adta, e's mindig az volt a siker, hogy ennek (akkor me'g nagyon durva'n
sze'lso"se'gesnek la'tszo') vadhajta'sait valamennyire sikeru~lt levagdosni.
E's i'gy ka'rtunk e's porma'nyunk persze folyamatosan sodro'dott arra, amerre
Csurka'e'k vitte'k. E's azt gondolom, Cs. le'nyege'ben most is ele'ri, amit
akar - kicsit persze nagyobbat mondott, hogy legyen mibo"l engedni -, mert nincs
alternati'v program. A mado~f kro'nikus tehetse'g-hia'nyban szenved, senki ma's
nem tud programot adni neki. Hia'ba tudja Furmann Imre (szinte'n MDF alelno~k,
a'mba'r ma'r nem soka'ig), hogy "... Ahhoz pedig, hogy a tagsa'g rea'lisan
tudjon do~nteni, nem ele'g valamiro"l azt mondani: nem. Azt is meg kell mondani,
hogy mie'rt nem. De meg kell mutatni a tagsa'gnak azt is, hogy akkor mi igen,
mihez lehet fo~lsorakozni. ... (168 o'ra, IX. 1.)", senki ma's nem fog e'rdemi
programot adni (pl. Furmannnak me'g most sem jut esze'be, hogy ez elso"sorban
is az o" dolga lenne, ha ma'r pa'rtelno~ke ke'ptelen ilyesmire), i'gy a
vitaalap a Csurka-program lesz.

Cs-t ma'r legala'bb ma'sfe'l e've ki kellett volna so~pru"zni a politika'bo'l.
Ehelyett pa'rtja rendszeresen pajzsra emelte. E's a Lantos-la'togata's ne'lku~l
most is ez to~rte'nt volna. Kicsit meg vannak lepve, hogy most az orrukra
koppintanak. A meglepete'sto"l a tervezett, e's ma'r elo"ke'szi'tett pajzsra
emele's most elmaradt. De ez a le'nyegen alig va'ltoztat.

Nem nagyon szeretem Su~ko~sd Miha'lyt, de persze egyet e'rtek vele abban, hogy
"Tu"z van baba'm: Milos Forman korszakos filmje'nek ci'me, me'g az a'ntivila'g
Csehszlova'kia'ja'bo'l. 1967-bo"l. A buzgo' tu"zolto'parancsnok addig iparkodik,
ami'g sikeru~l la'ngokat ta'masztania a me'g e'rintetlen ha'zteto"ko~n. E's
kezdo"dhet az o~nke'ntes tu"zolta's." Csakha't ez nem most kezdo"do~tt.

Persze, e'pp az elmu'lt hetek (elso"sorban kelet-)ne'met fejleme'nyei
szemle'ltetik la'tva'nyosan, hogy Cs. az e'rzelmekkel manipula'lva a szo'
szoros e'rtelme'ben is a tu"zzel ja'tszik. Csakha't Cs. valo'ja'ban szerencse're
ele'g vacak szerepet i'r maga'nak, e's azt rosszul is ja'tsza. Ennek ellene're
van hata'sa, bizonyi'tja ezt pl. a Ra'dio' e's TV elo"tti sepru"s uszula's.
De csak megleheto"sen korla'tozott hata'sa. Csurka nem a ko~zo~nse'gnek
ja'tszik, hanem a haveri klikknek, az intrika'la's a valo'di ce'l. Kommersz
ko~ru'ti szi'nja'te'kot i'r, nem felkavaro' dra'ma't, leginka'bb fe'lmu"velt
fe'le'rtelmise'giek meg ka'bulni va'gyo' lumpenek u~lnek fel neki. A lumpen
persze vesze'lyes, de sokkal vesze'lyesebb az a'llamhatalom cinkossa'ga.

Mellesleg az elmu'lt ne'ha'ny he'ten egy ma'sik legala'bb ilyen fontos
to~rte'ne'ssorozat is zajlott Magyarorsza'gon. Kitudo'dott, hogy az IMF-hitel
megvono'dott. Erro"l a tu~zija'te'k miatt szinte szo' sem esik. Pedig ez egy
olyan folyamat re'sze, ami valo'szi'nu"leg sokkal fontosabb, mint a ho"guta's
Csurka Pici legu'jabb paranoid ho"bo~rge'se.

Ko"ro~si Ga'bor