>Nem, ha nincs visszacsatolas, akkor egy erositot kapunk, es az nem
>rezeg, illetve amikor igen, akkor anyazunk, mert megis csak van
>visszacsatolas pedig nem is akarjuk, hogy legyen :-)
>
>A visszacsatolo kor az, amely meglokve csillapodo rezgessel valaszol,

Abban az esetben igaz ha a rezgokor a visszacsatolokor is egyben, ez
inkabb muveleti erositok gerjedesekor fordul elo.(bar ide senki nem tervez 
rezgokort)

>felteve, hogy vannak komplex konjugalt gyokei: RC visszacsatolassal
>is lehet oszcillatort csinalni (pl. Wien hid),


A magarahagyott rezgokor csillapodo amplitudoju rezgest produkal, Te magad
is kijelentetted, hogy a kvarc rezgokor. Ha nincs visszacsatolas a bemenet
es a kimenet kozott akkor a bekapcsolasi feszultseg lokes gerjeszti a
kvarcot, es tovabbi energiabevitel hianyaban a kvarc a vesztesegeknek
megfeleloen csillapodo rezgest hoz letre. Ez megjelenik az erosito
kimeneten is.
 Ugyanez fennall a LC korosrezgokorre is. Az RC az mas teszta, az elozo ket

tipusnal van energia atalakulas elektromos <-> magneses es elektromos <->
mechanikai, itt
viszont nincs.
A Wien hidas oszcillatorok egy RC tagos alulatereszto szurot tartalmaznak
es a szuro fazistolasi kepesseget hasznaljak ki.


>a) A KVARCoszcillatorban *mindig* a kvarc a visszacsatolo elem.
>
>b) A tealtalad tervezett oszcillatorban is.

Az en oszcillatoromban visszacsatolast az a kondenzator biztositja mely
erteket nem adtam meg feledekenysegbol.(103pF)

>c) Nem voltam rest, megepitettem. Egy 16MHz-es kvarcot szepen be is
>   rezgetett a harmadik harmonikusan. Sem a kapacitasok, sem az
>   induktivitasok valtoztatasaval nem tudtam szkopon lathato (azaz
>   kb. >= 1%) frekvenciaelterest okozni, olyan stabil volt, mint egy
>   kvarcoszcillatornak lennie kell. Kello L/C elhangolassal a rezges
>   megallithato, de a frekvenciaja allando.
>  Tovabbra is varom a 100%-ban elhangolhato kvarcoszcillatort.

Ha beindult az mar jo jel. A hangolast illetoen felreertettel. Amint
megirtam a tapfeszultseg valtozasara valtja a frekvenciat. Ez a hibat csak
ugy tudtam kikuszobolni, ha a baziskorben levo varikapp diodaval
parhuzamosan kotottem egy zener diodat, ami a nemkivant hangolo
feszultseget stabilizalta, de a hangfrekvencias jel megis tudta modulalni.
Egyebket tobb utanaepites volt mar es ezt a hibat mindenhol produkalta
eddig.
Sott a mivel a kimenet nincs szurve ezert a kvarc szinte osszes felhangjan
sugaroz, ennek is latszania kell(ett) volna az oszciloszkop kepernyojen.

>Az altalad tervezett oszcillator szerintem a klasszikus Colpitts
>(kapacitiv harompont) oszcillator kvarcositott valtozata (de persze ez
>lehet, hogy nem igy van, csak nekem ugy nez ki :-)
>Az viszont biztos, hogy a kvarc *machanikai* rezgest vegez, es hogy
>kivulrol te akarmit is buveszkedsz a tekercseiddel, a fizikai kristaly
>*mechanikai* rezonanciafrekvenciajat nem tudod megvaltoztatni.
>Marpedig a kvarc csak a mechanikai rezonanciajan (vagy annak paratlan
>felharmonikusain, azaz a felsobb modusu mechanikai rezonancia-
>frekvenciain) fog kis impedanciat mutatni, mashol pedig nagyot.

Ez az oszcillator annyira Pierce, hogy meg torzskonyvet is kaphatna. A
klasszikus Colpitts oszcillator foldelt bazisu, legfeljebb a tranzisztor
munkapontbeallitasahoz van a bazis felhuzva. 
A kvarc mechanikai rezgest vegez, de a ragozolt elektrodakon valtozo
feszultseg hozza letre es tartja fenn a rezgest. A feszultseg valtozasat az
erosito tulajdonsagai befolyasolhatjak, ez tortenik felharmonikus
rezonanciara hangolas eseten.
Az elektrodakon valtozo feszultseg gerjeszti a kvarcot es a feszultseg
megszunese utan a kvarc mikozben visszaall eredeti helyzetebe feszultseget
hoz letre az elektodan, amitol uja kinyit a tranzisztor es gerjeszti a
kvarcot.
De mi van akkor ha a gerjeszto feszultseg valtozas bizonyos
'tehetetlenseggel' 
rendelkezik a kvarc onfrekvenciajahoz kepest?
Ekkor mivel a kvarc gerjeszteset az elektrodaira kapcsolt feszultseg
valtozas adja nem azon a frekvencian fog rezgesbe jonni, mint amit a normal
esetben elvarhatnank, mintha egy ingat laza gumiszalagokkal kikotnenk.   

>Ez igy van, de mint tudjuk, az *abszolut* hiba altalaban nem igazan
>fontos, hanem a *relativ* amiben erdekeltek vagyunk. Ugyanis ha neked
>van a 33MHz-es oszcillatorod 1ppm hibaval -> abs. hiba = 33Hz.
>Ha te elvarod, hogy a 1290MHz -es oszcillatornak is 33Hz legyen az
>abszolut hibaja, akkor a kovetelmenyed 2.5E-8 relativ hiba, ami talan
>termosztatos kvarccal teljesitheto (rovid tavon). Ha azonban a
>33MHz-es kvarcod tartod termosztatban, es az ennek megfelelo kb. 0.6Hz
>abszolut hibat varod el 1290MHz -en, akkor a megkivant relativ
>pontossag ~ 4.5E-10, amihez jobb, ha rubidium oszcillatort veszel.

igaz, de az eredeti kijelentesem az volt, hogy frekvencia tobbszorozes
eseten a frekvencia valtozas is tobbszorozodik, tehat ebben egyet ertunk

>Annyira kis mertekben, hogy spec. muszerek nelkul nem merheto. Te azt
>allitottad, hogy a kapacitasvaltozas okozza a rezgest a rezgokor
>elhangolasa utjan. Ez pedig nem igy van.

Elismerem tevedtem, kesobb rajottem hogy hulyeseget irtam, de mintha Te
tagdtad vona a kapacitasvaltozas megletet,
es a soros kondenzatorral valo hangolast, amit most elismersz...

>a) PLL segitsegevel tetszoleges racionalis tort frekvenciaattetel
> eloallithato, nekem volt szerencsem olyan kutyut tervezni egyszer,
>  ami egy 3GHz koruli frekvenciat hangolt egy referenciaoszcillator
>   
>  Minden szintezeres radioban van ilyen, egyebirant.

En is keszitettem szintezeres adot, amikor az volt a cel, hogy a
vivofrekvenciat masodpercenkent 10..20 alkalommal valtsa.
De amiota ilyen szemtelenul olcson lehet spektrum analizatorokat kapni,
azota ezzel a megoldasal sem nem tul terepszinuek ;-))). 


>   Az eltorzitom a jelet es majd kiszurom egy rezgokorrel az engem
>   erdeklo felharmonikust modszer elegge a multe ma mar.

Lehet, de ha csak egy fix frekvenciara van szukseg es fontosak a meretek
akkor a legegyszerubb es a legjobb megoldas.

>b) az 1290 nem oszthato 33-al, ezert a 33-at tetszolegesen
>   kivalasztott kis egesz szamok tetszoleges sorozataval szorozva SEM
>   lehet az 1290-et eloallitani. A LNKO a 3, ezert van aztan, hogy
>   11-es osztas kell, es abbol lehet 430 szorozassal megcsinalni a
>   1290-et.

Elobanyasztam: 32MHz ->96 ->288 ->576 ->1152 +egy 144MHz-s ado rakeverve
=1296 MHz 
                          3*     3*      2*             

Csaba

Sziasztok!

  Egy kerdest szeretnek feltenni, ugyanis szoba jott az evolucioval
kapcsolatban az ember es a gep versenye is. Szeretek sakkozni, akar a
szamitogep ellen, akar barataim, ismeroseim ellen. Es erdekelne, hogy
egyaltalan, hogyan lehet egy ilyen programot letrehozni, vagy milyen elven
mukodhet, ugyanis elvileg, bar ehhez sem ertek igazan, a sakk jatekra
igazan algoritmus nincs. Ezt ugy ertem, hogy sokmindent meg lehet tanitani
a gepnek, es gondolom tobszaz jatszma is ismert a szamara, de a
gepnek is "gondolkodnia" kell, hiszen lehetetlen, hogy otven, vagy hatvan
lepesre elore minden lepes kombinacio leteznek a sakktortenelemben, es
ehhez valamit a gepnek is szamolnia kell, de erre nincs keplet.
(Legalabbis en nem ismerem, de ha leirjatok, akkor majd megismerem.:-))
  Pl.: M. Botvinnik: 100 valogatott jatszma cimu konyvenek a magyar
olvasohoz irt eloszavaban azt irja, hogy szivesen emlekszik vissza Szabo
Laszlo elleni 1952-es budapesti nemzetkozi versenyere, ahol igen hatranyos
helyzetebol egy dontetlent sikerult kiharcolnia egy gyonyoru kombinacioval
es ezt a torekvest MEGTANITOTTA a meccs alapjan, annak a programnak is,
amin eppen dolgozott (Pionyer).
  Az elozo Tudomanyban viszont ilyen mondatokra lettem figyelmes (eppen a
Deep Blue-rol volt szo):
"...aki a programot megirta, az (a sajat programja alapjan) nyilvan kepes
ugyanolyan jol sakkozni, mint a gep, csak esetleg sokkal lassabban."
vagy
"Legfeljebb a sakkelmelet muvelese fog uj iranyokat venni, pl. gepekkel
kifejlesztenek olyan strategiakat, ami eddig nem volt ismert,..."
(A ket idezet ket kulonbozo ember velemenye volt.)
  Tehat most az ember tanitja a gepet? Es ha igen, akkor az erdekelne,
hogy hogyan. Vagy esetleg a geptol tanulhatunk majd valamikor?
Tehat csak azt a sakk tudast vagyunk kepesek atadni neki, amit mar mi
ismerunk, vagy vannak olyan rutinok, eljarasok, amivel a gep kepes
fejlodni, tanulni es egyszer csak ledobbenunk, hogy ilyen meg nem volt.
Udvozlettel: Zoli
                                      Varallyay Zoltan Krisztian
                                           physicist student
                                   JATE University, Szeged, Hungary

                                   E-mail:   
                                           
                                           

Kedves Lajos!

Egy fogalmat tisztazando:

szerves molekula = bonyolult molekula = elet

osszefugges nem igaz.

Kemiailag szerves molekula az, amelyben C-H kotes van, + az urea (CO(NH3)2).
mellesleg az urea volt az az anyag, amelyet eloszor sikerult nem szerves
anyagokbol eloallitani (1817 korul). Evvel dolt meg az az elmelet, hogy
szerves anyag csak szerves anyagbol keletkezhet.

Szerves anyagokat a csillagkozi terben is kimutattak, CH4-t, metanolt (!),
sot ha jol emlekszem gicint is, ami a legegyszerubb aminosav.

Klasszikus az a kiserlet (Nobel-dij jart erte) : az osi foldi kornyezetet
szimulalva egy zart rendszerbe vizet, CO2-t, NH3-t (+ so't, borsot izles
szerint), azaz szervetlen anyagokat toltve, aztan neheny napig forralva,
elektromos kisulesekkel csikalndozva (villamok) kezelgettek.
Az igy keszult oslevest kielemzve a szerves molekulak hatalmas tarhazat talatak
 .
(pl. aminosavakat is) Tehat az egyszerubb szerves anyagok spontan alkultak ki.

Udv 

Novak Istvan

Fiokak vagy sziokak, kerlek benneteket ne probaljatok
mindenaron tudomanyos tevtanokat terjeszteni, mert eret-
nekseg cimen a Relativ Pokolba kerultok!
     Mar megint ketten akartak az olvasok kozul bedumal-
ni nekem, aki egy teljes evtizeden at analizaltam kompu-
ter programmokat a gyakorlati sakk teruleten, hogy egy
komputer programmozo legalabb ugyanolyan jol sakkozik
mint a komputer maga " csak lassabban"!
     Ez egyszeruen tevedes.
     Ha nem lattam volna Deep Blue vegso gyozelmet 19
lepesben ( kezdoket szoktak igy megverni) Kasparov ellen
"egyenesben", egy olyan jatszmaban ahol a komputer a
szo szoros ertelmeben "szetszedte" az ellenfelet, akkor 
is pontosan tudtam volna, hogy a programmozok bizonyos
utalasokat es inditekokat foglalnak a terkepszeruen le-
fektetett programmozasi "blue print" rendszerbe, amiket a
komputer a rendelkezesere allo algoritmusok alapjan maga 
ertekel ki. A meccs soran Kasparov tobbszor kerte Ken
Thompsontol a komputer lepese'nek kinyomtatott igazolasat
mert nem hitt a szemenek! A Deep Blue kulonbenis tobbszaz
komputer integrealt rendszere ahol az egyes komputereken a
Deep Blue program egyes reszei futnak s a szamitasi ered-
menyeket egy "kozponti agyvelo" koordinalja es foglalja don-
tesekbe.
    Talan erdekes tudni azt is, hogy a Deep Blue program
kinai kidolgozoi mogott nincs hagyomanyos sakk tortenelem,
nem ugy mint pl. az orosz, magyar vagy nemet kornyezetben.
Ez arra is utal, hogy ha a legjobb szovjet vagy europai sakk
nagymester vett volna reszt a komputer programmozasaban
az egy fikarcnyival sem jatszott volna se jobban se rosszabbul
( MEGPROBALTAK EZT IS A MULTBAN!...)Ebbol kovetkezik,
hogy NEM a komputer programmozoi sakkoztak Kasparov
ellen, hanem a komputer maga, teljes integritassal dontve a
beleje taplalt elemek altal megirt algoritmusok felett!
    Egyebkent az otodik jatszma 41 es 50.lepese kozotti szaksz
ban az utolso, (hatodik) partiban elert frenetikus sikeru nye-
resevel szemben egy tudomanyos szempontbol meg sokkalta
ertekesebb es melyebb funkcio sorrendrol tett Deep Blue tanu-
sagot! Itt a gyenge sakkozo vagy outsider szamara jelentekte-
lennek tuno lepessorozattal dobbentette meg a komputer a
sakkhoz ertoket es Kasparovot magat, sot minden bizonnyal
programmozoit is! Meghazuttolva a jelenlevo Seirawan, Valvo,
Polgar Zsuzsa, stb.stb. sakk gurukat, gyilkos hidegverrel 
egyenlitette dontetlenne jatszmajat a vilagbajnok ellen olyan
lepes sorozattal amit semmifele analizis nem lathatott elore.
    Deep Blue tehat bizonyos ertelemben egy szellemi Fran-
kenstein, "aki" a tudomanyos fejlodes spiralisan felfele hala-
do mivoltat ez egymast elokeszito, megalapozo, buzdito es
alatamaszto ismeret rendszereket - csakugy, mint minden
mas tudomanyos teruleten - a kibernetikus gondolkodas 
mehanizmusaval oldja meg, "szuleit" messze tulszarnyalva..

Pagony Lajos

Hello!

Csak Barocsi Janos levelehez szeretnem hozzafuzni, hogy a biologusok ugy 
tartjak, hogy eloszor eletkepes sejtek alakultak ki, es csak kesobb  
szakadtak le az elo es mukodo sejtekrol a virusok, megpedig ugy, hogy a 
DNS-lanc egy darabja "lefuzodott", es magaval vitt nemi kisero feherjet 
(nem nehez, a DNS "vonzza" a feherjet. Ha a virus fertoz, akkor a 
lefuzodest csinalja vissza, es "befuzodik" a DNS-lancba, aztan x dologtol 
fuggoen aktivalodik, vagy lappang.
A szerves molekulak kialakulasarol csak annyit, hogy az otvenes evekben 
egy tudos (a nevere sajnos nem emlekszem) megprobalta laboratoriumi 
korulmenyek kozott reprodukalni az oslegkort es osoceant, es a kiserlet 
vegen egy kazal szerves molekulat talalt a lombikban, amikbol epitkezni 
lehet. Kesobb tan egy mesterseges ossejtet is osszehoztak valahol 
(membranja volt, feherjeszintezis, DNS-repliakcio, primitiv anyagcsere).
Nem tartom elkepzelhetetlennek, hogy veletlenszeruen kialakult egy-ket 
effajta sejt, hiszen rengeteg ideje volt rendezodni. 
Egyebirant az alapmukodes minden elo sejtre jellemzo egyforma vonasai 
alapjan a biologusok azt feltetelezik, hogy minden ma elo sejt egy, azaz 
1 ossejttol szarmazik!! Nesze neked Adam-Eva!


Szabi