Hat, nem tudom, csak, mint ketkedo tudok hozzaszolni, szakember nem vagyok :)
I.
Ertesuleseim szerint _elosztasi_ az elelmezesi problema es nem mennyisegi.
Peldaul az Auchanba ingyen erkezik neha a disznohus - egyszer biztosan - 
ugyanis eszaki kollegainknal _tultermeles_ van,  
es igy kenytelenek elsutni az arut (masok is hasonlo cipoben jarnak, marmint 
tultermelesi problemaval kuszkodik a 
mezogazdasag pl.  USA. Ha ezeket az arumennyisegeket, mondjuk nem a 
szomszedos piacok atformalasara illetve sajat 
piacaik stabilan tartasara hasznalnak, hanem...
Velemenyem szerint gazdasagi a jelenseg.
II.
Kulonleges fagyasztas? Es cserepben nem lehet szallitani a banancsemetet? En 
nem latom akadalyat...
Bocsanat, a lelketlen hozzaszolasert, de en mar csak ilyen ketelkedo 
vagyok...
Szakemberek?

Henrik

Udv!

 wrote:

> >Kedves Balazs
> Az utolso mondatodal idezem "Az osszenyomhato folyadekokra (magyarul
> gazokra) mar nem igaz az a Bernoulli-egyenlet, ami a fgv. tablazatban
> van. "  a news:hun.hobbi.repules rovatban kirohogtetned magadat. Szerinted 
a
> repulogep szarnyan keletkezo felhajto ero nem az osszenyomhato gazokra is
> IGAZ Bernauli torveny alapjan keletkezik.  Legkozelebb pontosabban
> fogalmazz.

Szerintem:
1. Nem kellene rogton kivont karddal kozlekedni
2. Te is elolvashatnad figyelmesebben amit egyebkent pontosan beideztel.

 ...nem igaz __az__ a Bernoulli-egyenlet...
Es ez pontosan igy igaz. Nem arrol van szo, hogy maga a Bernoulli-egyenlet 
nem
lenne igaz, hanem a fortyogo folyadek tulajdonsagait nem lehet egy olyan
egyenlettel leirni, amit egy homogen kozegre vezettek le.
Probald meg pl. az Ohm torvennyel leirni szeles tartomanyban egy dioda
viselkedeset. Lokalisan, nagyon kicsi szakaszokra megy a dolog, ugyanugy mint
 a
Bernoulli-egyenlet a repulogep szarnya korul aramlo gazokra.

Szoval kisebb lendulettel, ;-)

Istvan

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
En is elnezest kerek.  Kivont karddal kozlekedni valoban
nem  a legbiztonsagosabb. /Attila/

> Sziasztok !

> a tudosoknak sikerult a fenyt 60 km/h sebessegre
> lelassitani . Ebben a kozegben tudtok-e olyasvalamit mondani , ami ebben az
> esetben 60 km/h sebessegnel gyorsabban haladhatna , mert akkor mar is tul
> tudtuk lepni a feny sebesseget !!!
> Ebben az esetben pedig Einstein allitasa , hogy a feny a legnagyobb 
sebesseg
> nem ervenyes !

Einsteinnek nincs _ilyen_ allitasa. A spec-rel-bol a vakuumbeli
fenysebesseg hatar-jellege kovetkezik. Az meg kicsit nagyobb, mnt 60 km/h.

Jano

Kedves Igor!

Kerdeseid a relativitaselmelet feluletes ismeretere utalnak, es nagyon
konnyen eljutsz te is a megoldashoz, ha bizonyos allitasait figyelmesebben
ertelmezed. Ezt javasolom mindenkinek. Egy ilyen forum nagyon jo arra, hogy
bizonyos tudomanyos elmeletekben eligazitast adjon, aki otthon van bizonyos
temaban, illetve, hogy az erdeklodonek konyveket, utananezni valot
ajanljunk.

Szoval:


> Mivel tudjuk hogy a fotonnak van relativisztikus tomege es az  energia at
> bir alakulni tomegge , ezert a foton nagy kinetikus energiaja atalakul
> tomegge !

Az allitas ugy szol, hogy minden reszecskenek, anyagnak a tomege es az
osszenergiaja ekvivalens. Szam szerint: E=mc^2. Lenyeges az, hogy szo sincs
atalakulasrol, hanem arrol van szo, hogy a tomeg es az energia mindig
egymassal parhuzamosan valtozo, ekvivalens mennyisegek. Es ez az, amit
nagyon szigoruan kell venni!
Hogy egy peldaval eljek, ha valamit felmelegitunk, akkor a keplet szerint
paranyit nonie kell a tomegenek, ha valamit felgyorsitok, akkor megintcsak
nonie kell a tomegnek. Ha valami hot ad le, akkor csokken a tomege, ha
valami potenciagodorbe kerul, akkor csokken a tomege. A fontos ezekben az
esetekben a c^2 szorzo, ami miatt kis energiaknal ez a tomeg nem szamottevo.
Gondoljunk csak arra, hogy meg az atomenergia is csak kis
tomegkulonbsegekhez kapcsolodik. (Az atombombaban sem alakul at energia
tomegge, hanem tomegkulonbsegbol adodo energiakulonbseg lep fel, ami az
enrgiamegmaradas miatt szuksegkeppen felszabadul sugarzas formajaban. A
sugarzasnak az ossztomege azonban pontosan a reszecskek tomegkulonbsegevel
egyenlo. Nem veszik el, nem alakul at semmi, csak az energia
(tomeg )megjelenesi formaja valtozik.)
A keplet tulajdonkeppen azt mondja, hogy a tomeg es az energia ugyanaz, csak
masok a mertekegysegek.
Aminek tehat no a tomege, annak no az osszenergiaja, es aminek no az
osszenergiaja, annak no a tomege (nem egymas rovasara atalakulassal!). A
tesek energiaja mozgasi, potencialis stb. energiabol tevodik ossze. Azt az
energiat, amivel a mindenfele egyeb energiak mellett rendelkezik a test,
nyugalmi energianak hivjak, es az ehhe tartozo c^2-vel leosztott mennyiseget
nyugalmi tomegnek. A fotonnak nyincs ilyen energiaja, csak mozgasi
energiaja, es "mozgasi tomege".:)



> A masik dolog pedig az hogy a tudosoknak sikerult a fenyt 60 km/h
sebessegre
> lelassitani . Ebben a kozegben tudtok-e olyasvalamit mondani , ami ebben
az
> esetben 60 km/h sebessegnel gyorsabban haladhatna , mert akkor mar is tul
> tudtuk lepni a feny sebesseget !!!
> Ebben az esetben pedig Einstein allitasa , hogy a feny a legnagyobb
sebesseg
> nem ervenyes !
Teny, hogy kozegben a feny sebessege kisebb, mint a vakumbeli sebesseg.
Elkepzelheto, hogy nagyonkis sebesseg adodik.
Teny, hogy lehetseges olyan kozeg,a miben a feny nagyonlassan, es peldaul az
elektron a fenynel gyorsabban halad. Ebbol adodik az un. cherenkov sugarzas.
Viszont Einstein allitasaval semmi problema nincs, az ugyanis azt mondja,
hogy a feny vakuumbeli sebessege a maximalis sebesseg.


>300.000 km/s sebesseg) , akkor a 60 km/h sebesseget kozelito reszecskeknel
>is lejatszodik az idodilatacio, hosszkontrakcio , es tomegnovekdeses
>effektusok ??
1) az emlitett effektusok minden sebesseg mellett, minden kozegben
lejatszodnak.
2) az effektusokra vonatkozo kepletben a feny sebessege a vakuumbeli
sebesseget jelenti, igy a 60km/h melletti effektusok gyakorlatilag nem
jelentosek, pont ugyanakkorak, mintha vakuum volna.


> Nemtudom hogy a radio-hullamok abban a kozegben mekkora sebesseggel
> haladnanak , vagy azokat is foton kozvetiti ?
A radio hullamok ugyanugy elektromagneses hullamok, mint a feny, tehat
ugyanugy fototnt jelentenek. A foton egyreszt nemcsaka  fenyhullam
reszecskaja, hanem minden elektromagneses hullame. Masreszt a "kozvetites"
megfogalmazas itt megint felreertesre utal. A radiohullam, es a foton
ugyanannak a dolognak ketfajta szemleletbol valo megnevezese! A
radiohullam,e s a foton ugyanaz.


Vegezetul egy velemeny a relativitaselmeleti, kvantummechanikai vitakrol, pa
radoxonokrol.  Nyilvanvalo, hogy a relativitaselmelet, es a kvantummechanika
erdekes,e s furcsa elmeletek. Ezekrol az elmeletekrol jo, es erdemes
beszelni. Az is nyilvanvalo  viszont, hogy ezekrol az elmeletekrol teljest
tudast csakis a matematikai formaban leirt kepletek, es az azokban szereplo
fogalmak ismerete adja. Szamomra teljesen termeszetes, hogy sorban jonnek
elo az olyan kerdesek, esetek, ahol ezen elmeletek feluletes ismeretevel
latszolagos paradoxonokat, ellentmondasokat lehet elohozni. Az ilyen
kielezett kerdesekben csakis az elmeletek megfelelo kepleteinek pontos
ismerete es alkalmazasa igazithat el, teljesen felesleges feluletes
ismeretekkel ilyeneken vitatkozni.

Meg valamit: en sem vagyok olyan szinten ezekben az elmeletekben, mint az
ezzel foglalkozo tudosok, ezert bizonyos kerdesek eldontesere nem is
vallalkoznek. Csak arrol irtam, amiben biztos voltam.

math

T. Sanyi!

Nem ertettelek felre, csak a minimalisan szuksegesnel tobb dologrol is
irtam. Ne arra figyelj, amit az uneverzum tobb iranybol jovo fenyjeleirol
irtam, hanem arra, amit az A es B kozotti radioadasrol, mert abban benne
volt a lenyeg.

A fenysebesseg veges voltabol az is kovetkezik, hogy nincs a fenysebesseget
meghalado ok-okozati osszefugges. A tavoli testek nem hatnak egymasra
kozvetlenul, hanem csak fenysebessegu, vagy annal lassabb hatasokkal.
Maskeppen szolva a testek nem leteznek egymas szamara, kizarolag korlatozott
sebessegu hatasaik reven. Kozvetlen kapcsolat csak a ter szomszedos pontjai
kozott all fenn, amelybol a relativitaselmeletek kapcsan az elektromagneses,
es gravitacios hullamok kozvetiteset kell elsosorban kiemelni, mint a ket
legfontosabb tavolbahato ero lokalitasanak kifejezodeset. Ezzel szemben a
testek egyideju koordinatarendszerben valo abrazolasa csak tobb olyan
onkenyes valasztassal, es kikotessel lehetseges, amelyben nem sok latszik
ebbol a lokalitasbol. Mivel nincs azonnali tavolhatas, ezert akar  A, akar B
mozgasallapotanak megvaltozasa egyertelmuen, es osszekeverhetetlenul
vilagosan kovetheto veges sebessegu hatasaik terjedese alapjan, mig olyan
koordinata rendszer, amelyben ez szimetrikusnak latszana nem letezik.

Lathato, hogy a relativitas elve nem vonatkozik mindenre. Az
inerciarendszerek egyenertekuek, es relativak, de a mozgasallapot
megvaltozasa, a gyorsulas nem relativ. Ugyanakkor a gyorsulasba nem
szerencses belemagyarazni barmifele kepzetes idohiany realizalodast, mivel
ez a kepzetes halmaz vegtelen sok lehetoseget tartalmaz, mikozben csak egy
realizalodik.

Udv: Takacs Feri

Hello !

 > A masik dolog pedig az hogy a tudosoknak sikerult a fenyt 60 km/h
sebessegre
 > lelassitani . Ebben a kozegben tudtok-e olyasvalamit mondani , ami ebben
az
 > esetben 60 km/h sebessegnel gyorsabban haladhatna , mert akkor mar is tul
 > tudtuk lepni a feny sebesseget !!!

>Az adott kozegbeli fenysebesseget, igen. Abban a specialis kozegben
>nem tudom, mi menne 60km/h -nal gyorsabban, de a Cserenkov sugarzas
>minden vizes atomreaktorban ott vilagit, es az olyan elektronoktol
>ered, amiknek a sebessege nagyobb a feny vizbeli terjedesi sebessegenel.
>A feny lassulasa korantsem kulonleges jelenseg, csak a 60km/h
>szokatlanul alacsony ertek.


A masik dolog ezzel kapcsoltban , hogy hogy bir lelassulni a foton ?
Mert ha energiat veszit , akkor ahogy en tudtam a sebessege nem valtozik ,
csak a frekvenciaja !
E=h x v (h - Planck allando , v - frekvencia , E- energia )
Ebbol a kepletbol is kovetkezik , hogy az energia csokkenesevel a frekvencia
valtozik  , a sebesseg allando !

Udv IGor !

 wrote:

> hutogep
>
> azon tanakodtunk itt a kollegammal, hogy vajon hogy hut a hutogep.
> hogy vezeti el a freon a hot?
> vagy milyen uj modszerek vannak a hutogepeknel?
>
> udvozlettel ket kollega.

Valahol ezen a címen láttam mindenféle gép működési elvét :
http://www.howstuffworks.com

> -------------------------------------------------------------------
Palfi Antal Zsolt
http://infosrv.tech.klte.hu/~redskin
mailto: , mailto:

 wrote:
> 
> Sebestyen Balazs írta a következő üzenetben: ...
>  wrote:
> >>
> >Bizony bizony! Eloszor is: a Bernoulli-egyenlet stacionarius,
> >orvenymentes, izoterm es osszenyomhatatlan folyadekokra vonatkozik
> >(ez utobbi csak az egyszerubb, kozepiskolas formajara). Marpedig a
> >folyadek allando homersekleten egy adott kicsi nyomason mar felforr,
> >es tobbe nem folyadek. Ezert nagy sebessegu aramlasnal a vizben
> >buborekok keletkeznek. Az osszenyomhato folyadekokra (magyarul
> >gazokra) mar nem igaz az a Bernoulli-egyenlet, ami a fgv. tablazatban
> >van.
> >
> 
> Kedves Balazs
> 
> Az utolso mondatodal idezem "Az osszenyomhato folyadekokra (magyarul
> gazokra) mar nem igaz az a Bernoulli-egyenlet, ami a fgv. tablazatban
> van. "  a news:hun.hobbi.repules rovatban kirohogtetned magadat.

Kedves Kgl! 

Nem szeretem, ha kirohognek a hobbirepulosok, ezert megproballak
meggyozni. :)

Ami a fgv. tablazatban van, az ugyebar az 1/2 r v^2 + p + h g r = a'll
keplet. Ha a levezeteset megnezed (benne van a kozepiskolas
konyvekben), ott is kihasznaljuk, hogy a folyadek osszenyomhatatlan
(kontinuitasi egyenlet folyadekra). Vagy gondolj arra, hogy v=0
esetben egy gazoszlop (legkor) nyomaseloszlasat kapjuk, es a fenti
egyenletbol egy linearis eloszlas adodik, mikozben az valojaban
exponencialis. Ha mindez nem gyozott meg, nezz utana, vagy hidd el,
hogy a Bernoulli-egyenlet altalanos alakja az, amit multkor leirtam. 

> Szerinted a
> repulogep szarnyan keletkezo felhajto ero nem az osszenyomhato gazokra is
> IGAZ Bernauli torveny alapjan keletkezik.  Legkozelebb pontosabban
> fogalmazz.

Termeszetesen osszenyomhato gazoknal is fellep az az effektus, hogy
ahol gyorsabban aramlik, ott kisebb a nyomas. Raadasul kicsi
sebessegeknel a levego csak alig nyomodik ossze, mivel nagyon konnyu,
viszont eleg nehez osszenyomni, ezert a folyadekos Bernoulli jol
hasznalhato ra. De a pontos osszefugges nem egyezik meg a vele. 

Udv.: SB