Sikerul-e megorizni a higgadt hangnemet?

Kedves Hetyei Gabor!

Nem tartom szerencsesnek, hogy olyan format
valasztottal vitacikkednek, amilyet tegnap
olvashattunk.

A magam reszerol tovabbra is a Findler Miklos
szamara irando valasz megfogalmazasat tartom
elsodlegesnek - remelem, het vegeig sor kerul-
het ra - nemcsak azert, mert ovele kezdodott
a jelen vita, hanem azert is, mert _egyedul_
teljesen remenytelennek tartom az osszes fol-
merult kerdes erdembeli megvalaszolasat.

Ami miatt most megis azonnal kell irnom roviden,
az az, hogy nehany lehetseges felreertesnek erom-
hoz merten minel hamarabb elejet vegyem. (Hogy
ilyen tipusu felreertes lehetseges, arra eppen
a Te - kulonben igen alapos - cikked mutatott
ra.)

Szoval: a hazai zsidosag, szukebben veve a zsido
ertelmiseg, mint tarsadalmi csoport asszimmetrikus
helyzetenek tenye - ugy tunik - nem kepezi vita
targyat. Amit en errol irtam (miszerint ez az
asszimmetrikus helyzet nem minden szempontbol
szerencses), az korantsem foglalja magaban azt az
allitast, hogy a teljes szimmetriara valo torekves
foltetlenul kovetendo imperativusz lenne.

(Elfogadom, a cikk ele kiemelt kerdes: "Szimmetria
vagy asszimmetria?" esetleg sugallhatja a konyortelenul
eldontendo "vagy-vagy" kerdest is. Azonban en epp ellen-
kezoleg, a kerdes kerdomondat jellegere valo tekintettel
emeltem ki ezt a mondatot.)

Ha most a nulla-egy logikak redukcionizmusaval tekintjuk
a kerdest, akkor valoban nem lehet mas a konkluzionk, mint
hogy az asszimmetrikus helyzetet vagy minden kovetkez-
menyevel egyutt vallalni szukseges, vagy minden erovel
harcolni kell ellene. Mi sem allt tolem tavolabb, mint
a kerdes ilyen jellegu megkozelitese.

A szimmetria-asszimmetria viszonyok a tarsadalomban
egy dinamikus teret feszitenek ki. Ennek a ternek a
belso dinamikaja es torvenyszerusegei azok, amik meg-
szabhatjak egyaltalan mikent foglaljunk allast az
adott kerdesben.

A dinamikus egyensulyok egyik jellemzoje a folyamatos
asszimmetria-termelodes/termeles melletti szimmetria
fele valo iranyultsag. A ketto egyutt letezik es egyutt
ervenyesiti/ervenyteleniti egymast.

Ha a magyar tarsadalom belso viszonyai, tovabba a magyar
nep tortenelme nem teszi lehetove - amit illetoen nekem
bizonyos ketelyeim vannak - hogy totalis anomaliak
(adott esetben egy ujabb Holocaust) eselye nullakent
fogalmazodjon meg, az azt jelenti, hogy a tarsadalom
asszimmetria-viszonyai korosan torzultak. Ebben az esetben
az adott dinamikus terben az asszimmetriak csokkentese,
tehat a szimmetriatorekvesek kellene, hogy a fo trendet
alkossak.

Ha viszont az adott asszimmetria-viszonyok allapota
kielegito, akkor semmifele tarsadalmi meretu anomalia
eselye realisan nem itelheto a komolyan veendo dolgok
szintjenek magassagaba.

Tehat ebbol az aspektusbol azt mondhatjuk, hogy egy adott
tarsadalmi csoport (jelen esetben a magyarorszagi zsido ertel-
miseg) veszelyerzete es szimmetriara valo torekvesenek erossege
egymashoz kepest forditott aranyt logikus, hogy mutasson.

Semmit sem tartok kivanatosabbnak, mint a magyar tarsadalom
asszimmetria-viszonyainak oly merteku rendezett mivoltat,
melyben egyetlen tarsadalmi csoport sem erzi veszelyben
magat.

Udvozlettel:                     Szekely Zoltan

Tisztelt Holgyek es Urak,

par napig nem voltam e-mail kozelben, igy csak most tudtam elolvasni a
szimmetria vitat. Szekely Zoltan irasarol hasonlokat gondolok, mint
sok mas hozzaszolo, ezert az ominozus cikk kritikajatol eltekinek. Van
azonban egy gondolat, ami egy csomo helyen megjeleneik es szerintem nemi
figyelmet erdemel.

Forrai Gabor: "Az aszimetrikus helyzet onmagaban nem problema."
Elek Gabor: "Nem erdekel semmifele szimmetriara valo torekves..."
Rona-Tas Akos: " A baj nem az aszimmetria..."

A kerdesem egyszeru: mi van az "affirmative action"-nel? (Elnezest az
idegen szoert, de amikor letukorforditottam angolra a pozitiv
diszkriminaciot majdnem kaptam egy pofont egy kedves leanyzotol. Maradjunk
tehat egy olyan kifejezesnel, amely komponenskent sem tartalmazza a
negativ konnotacioju "diszkriminacio" szot.) Kalman ur allaspontja
vilagos: o eliteli a megkulonboztetest, ha az szarmazasi vagy vallasi
alapoon tetetik, legyen az akar pozitiv, akar negativ elojelu. Hetyei ur a
numerus clausus, mint intezmeny ellen agal valamennyiunk egyetertesere
apellalva. Persze o is tudja, hogy az MIT-n, a Harvardon es valoszinuleg a
legtobb amerikai egyetemen egy puha, de explicit numerus clausus van ervenyben,
amely a noket es az etnikai es faji kisebbsegeket preferalja. Az MIT-n
peldaul, amig egy tanszek oktatoi allomanyaban a nok reszaranya el nem
eri a 25%-ot, automatikusan letesithetok uj allasok nok szamara.
A hivatalos felveteli tajekoztatokban megirjak, hogy a nok es a faji
es etnikai kisebbsegekhez tartozok a felvetelnel elonyben reszesulnek.
Az erv, amivel emellett ervelni szoktak a szimmetria. Az, hogy ha a
lakossag kb. 50%-a no, akkor kb. ilyen aranyban kell kepviseltetniuk magukat
a torvenyhozasban, az egyetemeken, a vallalta-vezetoi szekekben es igy
tovabb. Kizarolag olyan helyeken fogadhato el a ferfiak magasabb reszaranya,
ahol ez biologiai okokkal indokolhato, pl. kulonosen  nagy fizikai erot
igenylo munkak, es nehany marginalis eset, mint a ruhatarosi allas egy uszoda
ferfi oltozojeben. Erre lehet kemeny liberalis valaszt adni: mindenuve a
legalkalmasabbakat! Batoritani kell a noket es mas hatranyos helyzetu
csoportokat, de nem szabad oket adminisztrativ eszkozokkel segiteni. A  baj
az, hogy az Egyesult Allamok minden felgyulemlett tortenelmi tapasztalata
az ellen szol, hogy a szabadpiac es annak torvenyes garanciai megoldanak
ezeket a kerdeseket. Itt a torveny betuje mindig keves volt a feketek
egyenlosegenek biztositasara: akkor voltak valodi jogaik, ha ezen jogok
tiszteletben tartasat nyers eroszak es adminisztrativ nyomas kenyszeritette
a tobbsegre. (Lasd pl.a polgarhaboru utani katonai kormanyzok tevekenyseget a
deli allamokban.)

A szimmetria-ervet az amerikai tarsadalom egy jelentos resze jonak tartja.
Ha a SZALON iroi kozul sokak elvetik, az ket dolgot jelenthet:  vagy nem
helyeslik magat az "affirmative action"-t, vagy tudnak jobb ervet az
"affirmative action" mellett. Kivancsi vagyok, melyikrol van szo? Azt
hiszem a kerdes elegge fontos, legalabbis, ha komolyan  akarjuk  venni, hogy
a "szocial-liberalis" jelzo egy kicsit tobb valodi tartalommal bir, mint
a "nemzeti" egy politikai diskurzusban.

A legjobbakat mindenkinek,
                                                    Szabo  Zoltan

Medita'lgattam, fo"leg Ka'lma'n La'szlo' (20.) e's Forrai Ga'bor (22.) i'ra'sai
kapcsa'n. Ami me'g nem meru~lt fel, ne'mileg csapongva:

Azt gondolom, a 80-as e'vekre megszu"nt a "Zsido'ke'rde's Magyarorsza'gon"
proble'ma relevancia'ja. (Ma'r elo"bb is.) Volt persze (fo"leg la'tens)
antiszemitizmus egyes emberekben, ta'rsadalmi csoportokban, aka'rcsak
ne'metellenesse'g, de hol volt ennek intenzita'sa a roma'n-, orosz-, arab-
vagy ciga'nyellenesse'ge'to"l? Nem volt igazi jelento"se'ge, e's nem volt
te'nyleges anyagi, e'rdeku~tko~ze'si alapja sem. Nem volt szu~kse'gszeru",
hogy ez felta'madjon. De ezt sokan nem fogta'k fel, mert (re'szben o~nhiba'jukon
ki'vu~l) nem voltak megfelelo"en ta'je'kozo'dva a 80-as e'vek ta'rsadalmi
viszonyairo'l.

Azta'n jo~tt a va'laszta'si kampa'ny, Magyar Fo'rummal, Vasa'rnapi U'jsa'ggal,
a Raj Tama's ko~rzete'ben minden va'laszto' postala'da'ja'ba bedobott
"ta'je'koztata'ssal", egyes (nem is mindig zsido') ke'pviselo"jelo~ltek, e's
kollekti'ven a Szadesz plaka'tjaira rajzolt Da'vid-csillagokkal, feliratokkal.
Le'nyege'ben nem jo~tt be, azo'ta re'szben vissza is pro'ba'lta'k szi'vni - pl.
Csurka. De a baj ma'r megto~rte'nt, a szellem kiszabadult a palackbo'l. Ma me'g
nem nagyon vesze'lyes - a'mba'r e'pp ele'g undori'to' -, de nem is az az
e'rdekes, lesz-e. Hanem az, kiket e'rint. A zsido'za'snak (egyelo"re?) fo"leg
nem zsido'k la'tta'k ka'ra't. Re'szben a ta'rsadalmi va'ltoza'sok miatt,
re'szben a to~rte'nelem ko~vetkezte'ben kialakult ta'rsadalmi - ta'volro'l
sem csak zsido', elso"sorban, de nem kiza'ro'lag persze e'rtelmise'gi -
e'rze'kenyse'g miatt, e's mert sok az e'rtelmise'gi az e'rintettek ko~zt, akik
a szellemi ta'mada's ellen meg tudja'k ve'deni magukat, mindke't e'rtelemben
tudja'k artikula'lni ve'leme'nyu~ket: meg is tudja'k fogalmazni, e's meg is
jelenik a sajto'ban, politikai ko~ze'letben. Mi is eze'rt reaga'ltunk egy ilyen
tulajdonke'pp me'g a'rtatlannak is ve'lheto"(?), e's mindenesetre megleheto"sen
szinvonaltalan zsido'za'sra ilyen to~megesen: az elmu'lt ke't e'v magyarorsza'gi
politikai fejleme'nyei megno~velte'k e'rze'kenyse'gu~nket. O~t e've lehet, hogy
csak legyintettu~nk volna ne'ha'nyan.

Persze ez az uszi'ta's nem csak a va'laszta'si harc re'sze volt, hanem
szervesen illeszkedik a nacionalista propaganda'hoz. Nem teljesen e'rtettem
egyet Ka'lma'n Lacival abban, hogy (kariki'rozva) a libera'lis pa'rtoknak is
a'llando'an piros-fehe'r-zo~ld szo'vira'gokat kellett volna eregetni.
Egye'bke'nt a Szadesz ezt re'szben megtette: azok a bizonyos szabadon
sza'rnyalo' madarak piros-fehe'r-zo~ld szi'nben ja'tszottak. Amine'l nekem a
Fidesz magyar narancs-szine ma'r akkor is szimpatikusabb volt, mivel (ha'la
Bacso'nak, akinek eze'rt sokmindent meg lehet bocsa'tani) maga'ban hordta
mu'ltunk to~ke'letes szimbo'luma't. A hazaszeretet csak azok sza'ma'ra
besze'dte'ma, akiknek ez nem nyilva'nvalo'an terme'szetes. Eze'rt e'rtelmetlen
bizonygatni, mert ko~nnyen hamis szi'nt kaphat. Ahogy a Mado~fne'l gyakran meg
is kapja, ido"nke'nt egyenesen komikus. (Persze a hazaszeretet bizonygata'sa is
lehet heroikus tett emigra'cio'ban, vagy egy elnyomott, megsza'llt orsza'gban.
E's Magyarorsza'g forma'lisan megsza'llt orsza'g volt a va'laszta'si kampa'ny
sora'n. Csak annak a megsza'lla'snak ma'r semmi jelento"se'ge nem volt.)

Az egy jo' ke'rde's, ki ellen is ira'nyul a nacionalizmus. Aze'rt hasznos a
demago'gok sza'ma'ra, mert szinte mindenki ellen fordi'thato'. A korma'ny
szerencse're nem meri e'rdemben a ku~lfo~ld ellen felhaszna'lni. Szerencse're
a korma'nyunk a'ltal minta'ul va'lasztott orsza'gokban az elfogadott,
hatalomke'pes jobboldal to~bbe'-keve'sbe' libera'lis, i'gy a nacionalizmust a
gazdasa'g ellen sem merik fordi'tani. (Vagy legala'bbis csak me'rse'kelten.)
A magyar jobboldal nem meri nyiltan felva'llalni etatizmusa't. Egyre'szt,
mert ez nem szalonke'pes a nyugat-euro'pai jobboldal szeme'ben, ma'sre'szt
a "to~rte'nelmi o~ro~kse'g" miatt. Marad a szo'vira'g, az ellenze'k e's az
orsza'gon belu~li idegenek elleni uszi'ta's.

A felta'masztott fajgyu"lo~let, xenofo'bia igazi vesztesei a "szinesek".
Ciga'nyok e's a nem euro'pai ku~lfo~ldiek, pl. egyetemista'k. Akik vagy nem
ele'gge' integra'lo'dtak a magyar ko~ze'letbe, vagy nem tudja'k magukat
megfelelo"en kifejezni. Akikkel szemben eleve ero"sebb volt az elo"i'te'let.
E's akiket sokkal ko~nnyebb megtala'lni. "Csak ra' kell ne'zni." Egyelo"re
inka'bb "csak" itt okozott igazi ka'rt az - esetek tu'lnyomo' to~bbse'ge'ben
nem is ra'juk ce'lzott - uszi'to' propaganda. Persze valahol mindannyian
vesztesek vagyunk, de o"k a szenvedo" alanyok, e's o"k politikailag,
ta'rsadalmilag ve'dtelenek.

E's ez elvezet ahhoz a ke'rde'shez, hogy mi is a poziti'v diszkrimina'cio'.
Nyilva'nvalo'an se'rti valakiknek az e'rdekeit. Ha e'rdemi, szinte biztosan
jogot is - legala'bb az ese'lyegyenlo"se'ge't. De e'n ezt egy kicsit ta'gabban
fogalmazna'm meg. Poziti'v diszkrimina'cio' nem csak faji-, nemzeti
megku~lo~nbo~ztete's ko~vetkezte'ben va'lhat szu~kse'gesse'. Ha annak a
ko~vetkezme'nye, akkor az alapja persze rasszizmus. Tulajdonke'pp te'nyleg maga
is rasszizmus. Csak e'pp a rasszizmus, a (kora'bbi?) negati'v diszkrimina'cio'
ko~vetkezme'nyeinek felsza'mola'sa. Addig fogadhato' el sza'momra, addig nem
tekintem ka'rte'konynak, ami'g nyilva'nvalo'an erro"l van szo'. Ahogy ez a
nyilva'nvalo'sa'g eltu"nik (pl. az "amerikai" egyetemista'k prefera'la'sa az
"a'zsiaikkal" szemben), azonnal ugyanolyan rasszizmus, mintha ne'gerekkel
szemben prefera'lna'k a fehe'reket. Teha't sza'momra a te'nyleges ha'tra'nyos
megku~lo~nbo~ztete's e's annak nyilva'nvalo' negati'v ko~vetkezme'nyei tehetnek
csak elfogadhato'va' (poziti'v) diszkrimina'cio't. Akik ilyen esetben le'pnek
fel ellene, azok ve'leme'nyem szerint leginka'bb diszkrimina'cio'val szerzett -
esetleg nem is tudatosult - elo"nyeiket ve'dik. Viszont a hata'rvonal nem
hu'zhato' meg pontosan, e's ez esetleg arra is leheto"se'get ad, hogy egy
kora'bban ha'tra'nyt szenvedett tu'lkompenza'la'st harcoljon ki maga'nak a
mu'lt te'nyleges ha'tra'nyainak o~ro~ko~s felemlegete'se'vel. Eleinte a poziti'v
diszkrimina'cio' elfogadtata'sa e's a megfelelo" forma, eszko~zo~k kialaki'ta'sa
a ne'he'z feladat. E'rdemes belegondolni ebbo"l a szempontbo'l a de'l-afrikai
helyzetbe. Azta'n viszont az egyensu'ly megtala'la'sa, e's a poziti'v diszkri-
mina'cio' fokozatos megszu~ntete'se lesz az igaza'n nehe'z politikai feladat.

Viszont a poziti'v diszkrimina'cio' nem csak faji-, nemzeti megku~lo~nbo~ztete's
ko~vetkezme'nyeit pro'ba'lhatja meg korriga'lni. Poziti'v diszkrimina'cio' volt
pl. a fizikai dolgozo'k gyerekei tova'bbtanula'sa'nak inte'zme'nyesi'tett
ta'mogata'sa is. Ez aze'rt tu"nik hasznos pe'lda'nak, mert ez sze'tva'laszt ke't
dolgot: a ha'tra'nyos helyzetet e's a diszkrimina'cio't. A munka'sok gyerekei
alapveto"en nem aze'rt voltak ha'tra'nyos helyzetben, mert diszkrimina'cio'
a'ldozatai voltak, me'gis, bizonyos me'rte'kig - ku~lo~no~sen eleinte - indokolt
volt a poziti'v diszkrimina'cio'. A szege'ny e's rosszul ke'pzett szu~lo"k
gyerekeinek valo'ban sokkal kisebb ese'lye volt a tanula'sra. A'tlagukban
ha'tra'nyban voltak motiva'cio', mu"veltse'g e's anyagi ha'tte'r tekintete'ben
az e'rtelmise'gi szu~lo"k gyerekeivel szemben, e's ez az ege'sz ta'rsadalomnak
rossz volt, mert i'gy tehetse'ges gyerekek elo"l maradt elza'rva az egyetem.
A ta'rsadalom elo"nye're va'lt, az o~sszta'rsadalmi hate'konysa'got no~velte a
segi'te'su~k. Teha't nem csak szocialista, hanem libera'lis haszonelvu" szemmel
is helyes volt a ta'mogata'suk. Azonban egya'ltala'n nem volt mindegy a poziti'v
diszkrimina'cio' forma'ja sem. A 70-es e'vekben ma'r biztos rossz - alacsony
hate'konysa'gu', visszatetszo" - volt a felve'teli pontsza'mokna'l alkalmazott
megku~lo~nbo~ztete's. (Lehet, hogy kora'bban sem ez volt a jo' mo'dszer.
Pe'lda'ul a szake'rettse'gi sokkal jobb volt me'g akkor is, ha sok dia'kja
azta'n valahol - egyetemen, e'letben - megbukott. Egy u'j e'let leheto"se'ge't
nyu'jtotta, amivel volt aki tudott e'lni, e's volt, aki nem.) De akkor is volt
olyan poziti'v diszkrimina'cio', amit most is helyesnek tartok, mint pl. a
Studium Generale, a nem e'rtelmise'gi sza'rmaza'su' ko~ze'piskola'sok sza'ma'ra
szervezett ^Tnk^Bntes, ingyenes egyetemi elo"ke'szi'to". Amit nem
adminisztrati'van kellett elo"i'rni, egyetemistake'nt o~nke'nt csina'ltuk,
me'gha kellett is ne'mi a'llami pe'nz a ta'borok szerveze'se're. Ami csak
leheto"se'get nyu'jtott arra, hogy a ha'tra'nyos helyzetu"ek ko~zu~l azok, akik
akarnak, e's van tehetse'gu~k hozza', ugyanazon me'rce mellett is valamivel
ko~nnyebben egyetemre keru~lhessenek. Ez is diszkriminati'v volt, mert
e'rtelmise'gi szu~lo"k gyerekeit nem tani'tottuk. A korla'tozott egyetemi
fe'ro"helyek mellett ez is ha'tra'nyosan e'rintett valakiket: azokat a keve'sbe'
tehetse'ges gyerekeket, akiknek e'rtelmise'gi szu~leik voltak, e's akiket aze'rt
nem vettek fel, mert valaki olyan elo"zte o"ket meg, aki az SG segi'tse'ge
ne'lku~l erre nem lett volna ke'pes. De valo'ja'ban ez egy te'nyleges
ese'lyegyenlo"tlense'get kompenza'lt, e's eze'rt - akkor is, most is ezt
gondolom - helyes volt. Reme'lem, nem mu'lt ki a szocializmussal egyu~tt, mert
a ta'rsadalmi mobilita's beszu"ku~le'se hosszu' ta'von mindannyiunknak ka'ros.
E's most to~bb te'nyezo" akada'lyozza a ta'rsadalmi mobilita'st, mint 15-20
e've. Pedig akkor sem volt nagy. (Szociolo'gusok: tudtok valamit arro'l, hogy a
rendszerva'lta's az ilyesmit hogyan befolya'solta? Most ma'r el kellett (volna?)
ke'szu~lnie az elso" statisztikai elemze'seknek.)

                         Ko"ro~si Ga'bor