Kedves SZALON olvasok!

Ke't leve'l is foglalkozott Euro'pa hite'vel. Az egyikben Ko~rner Ja'nos kie-
melte a Woitila-i gondolat ero"szakossa'ga't, a ma'sikban Rubin Gyuri ide'zte
Na'das Pa'l nyilatkozata't egy ideolo'giamentes Euro'pa'ro'l.

Most had' ide'zzek II. Ja'nos Pa'l pa'pa magyarorsza'gi la'togata'sa 1991.
augusztus 16-20. (A Szentatya besze'deinek magyar nyelvu" fordi'ta'sa)
c. kiadva'nybo'l.

Az iode'zett besze'd az O~kumenikus Tala'lkozo'n hangzott el, 1991 augusztus
18.-n, Debrecenben:  (38. oldal 3. bekezde's teljes ege'sze'ben)

>7. Euro'pa u'j arculata nehe'z vaju'da'sok a'ra'n szu~letik meg a szemu~nk
>elo"tt. A magyar nemzet azt kutatja, hogyan hata'rozza meg ce'ljait a Ko~-
>ze'p- e's Keletr-Euro'pa'ban beko~vetkezett o'ria'si va'ltoza'sok uta'n.
>Mint kereszte'nyek a legjobb szolga'latot most azzal tehetju~k, hogy u'j-
>bo'l ko~zo~sen teszu~nk tanu'sa'got azokro'l a kereszte'ny e'rte'kekro"l,
>amelyek Euro'pa e's Magyarorsza'g alapjait megvetette'k. Ezek az e'rte'kek
>nem ve'letlen o~tletekbo"l vagy o~nke'nyes egyezse'gekbo"l szu~lettek, hanem
az ember miszte'riuma'ra valo' reflekszio'bo'l, amelyre az emberi szeme'ly
>elidegeni'thetetlen me'lto'sa'ga vila'gi'tott ra'. Ez pedig abbo'l sza'rma-
>zik, hogy az Isten saja't hasonlatossa'ga'ra teremtett e's ujja'teremti az
>embert. Ez a me'lto'sa'g teljes igazsa'ga'ban e's gazdagsa'ga'ban a megtes-
>tesu~lt I'ge'ben, az egyszu~lo~tt Fiu'ban jelenik meg. Nem lehet tarto's
                                                        ^^^^^^^^^^^^^^^^^^
>be'ke're, igazsa'gossa'gra e's az egye'nek s a ne'pek ko~zti szolidari'ta's-
^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
>ra e'pu~lo" Euro'pa't le'trhozni Je'zus Krisztus e's Evangeliuma ne'lku~l,
 ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
>amely "Isten u~dvo~sse'get hozo' ereje" (Ro'm. 1,16). Euro'pa'nak to~bbnek
 ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
>kell lennie, mint ko~zo~s megegyeze'ssel elfogadott e'rdekko~zo~sse'gnek.
 ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
>Ne'pei igaza'ban arra kaptak ko~zo~s hivata'st, hogy Krisztusban Isten gyer-
 ++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
>mekeinek egyetlen nagy csala'dja't alkossa'k.
 ++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
>       A mai va'ltoza'sok ko~zepette ku~lo~no~sen e'rte'kes a kereszte'-
 ########################################################################
>nyek ke'szse'ge arra, hogy ko~zo~sen egyu~tt dolgozzanak Euro'pa kereszte'ny
 ############################################################################
>alapjainak helyrea'lli'ta'sa'ban.
 ################################


(Kiemele'sek to"lem). Ez to~bb, mint politikai program!

A le'nyeg ebbo"l az, hogy a pa'pa te'nyleg arra to~rekszik, hogy Euro'pa't
kereszte'ny kontinensse' alaki'tsa es', ahogy Reagennel konspira'lt, (l. Times
magazin februa'ri sza'ma't), nem u'gy ne'z ki, mint politika'to'l mentes valla'-
si ko~zo~sse'g feje lenne.

A magyarorsza'gi la'togata's besze'dei egye'bke'nt nem egye'rtelmu"ek. Pl.
a tudo'sok elo"tt tartott besze'de'ben keme'nyen si'krasza'll a valla'si
oktata's fontossa'ga mellett, ugyanakkor nem ragaszkodik a katolikus hit
oktata'sa'hoz, hanem a pluralizmus mellett to~r la'ndzsa't. Az egyha'z (ne'ha
egyu~ttesen egyha'znak nevezi valamennyi kereszte'ny egyha'zat, ne'ha ez a-
latt kiza'ro'lag a katolikust e'rti) misszio's szerepe't emelte ki, ku~lo~-
no~sen a munka'ssa'g ko~re'ben, ahol, amint mondta:

>Ne engedje'tek, hogy a papsa'g ero"i teljesen kimeru~ljenek a megle'vo"
>struktu'ra'k igazgata'sa'ban, hanem ba'tori'tsa'tok azoknak a lelkesede'-
>se't, akik az elveszett ba'ra'ny kerese'se're indulnak. Ku~lo~no~sen a
                                                         ^^^^^^^^^^^^^^
>muka'soszta'llyal valo' kapcsolatteremte's alkalmait mozdi'tsa'tok elo".
 ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
>Ez a re'teg az utolso' e'vtizedekben nagyon megero"so~do~tt, e's ma nagy
                                                                 ^^^^^^^
>to~bbse'ge'ben elhidegu~lt az Egyha'zto'l. (p. 73, A Szentatya besze'de a
 ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
pu~spo~ki karhoz Budapesten, 1991. aug. 20., kedd)

>...; ne fe'ljenek atto'l, hogy a valla'soktata's pluralizmusa ka'rt okoz
>a nevele's egyse'ge'nek. .... ....So"t, arra kell nevelni az ifjusa'got,
>hogy _tudja e'rte'kelni a ko~lo~nbo~zo"se'get_, amely az egyes kereszte'ny
>felekezetek ko~zo~tt fenna'll, me'gpedig a _pa'rbesze'd e's a ko~lcso~no~s
>tolerancia szelleme'ben_.    (p. 23).

Az a'llami oktata's valla'si vonatkoza'sairol'l:

>Eze'rt elengedhetetlen, hogy az _a'llami iskola'k is_ segi'tse'k elo" a fia-
>talok rendszeres tala'lkoza'sa't a ku~lo~nbo~zo" egyha'zak ke'pviselo"ivel
>biztosi'tva a hitoktata'st az iskolai oktata'si rendszeren belu~l is.
(A Szentatya besze'de a kultu'ra e's tudoma'ny ke'pviselo"ihez, 1991. VIII.
17., szombat, ibid. p. 23).

Ugyanakkor ma'sutt (p. 20) ezt mondja:

>A to~erte'nelem arra tani't bennu!~nket, hogy igen ka'ros, ha a szellem te-
>ve'kenyse'ge't megbe'ni'tja'k azzal, hogy az uralkodo' ideolo'gia szolga'-
>lata'ba a'lli'tja'k.
>
>A kultu'ra'nak szu~kse'ge van az igazi szabadsa'gra me'g a valla'sos hit-
>tel szemben is. ...

Ve'gezetu~l a pu~spo~ko~knek ezt is mondta: (p.74)

>U'jra fel kell fedezni ezt az o~ro~kse'get, amelyet az evange'liumi e'rte'-
>kek me'lyen a'tja'rtak (magyar kultu'ra'lis o~ro~kse'gro"l van szo' Cs. F)
>e's elo"mozdi'tani azt, hogy a mai ta'rsadalmi ko~rnyezetet megfelelo"en a't-
>ja'rja'k. E ce'l e'rdeke'ben hasznos lesz mindazokat az eszko~zo~ket alkal-
>mazni, amelyeket a modern technika nyu'jt, ku~lo~no~sen a to~megta'je'koz-
>tata's teru~lete'n.

Azt hiszem, ebben nincs pardon, ez folyik.

Udvozlettel:   Cser Ferenc

Akos megkert az alabbi anyag tovabbitasara (cime ):
From:	IN%""  "Rona Tas Andras" 17-JUN-1992 05:47:21.42

Kedves Zoli,

legy szives tedd ki ezt a levelet az AGORAra, a FORUMra es a
SZALONba.
 ***************************************************
A Magyar Hirlap junius 17-i szama kozli Csorna Istvan
helyreigazito levelet. Ezek utan gondolom Pellionisz Andras
is tollat ragad majd.

     Udvozlettel Budapestrol,

                      Rona-Tas Akos


A helyreigazitas szovege, amely a Magyar Hirlap Postaja
rovatban jelent meg.

******* A cikk szovege ***********************

MAGANSZEMELYEK BUZDITOTTAK TILTAKOZASRA

Az Egyesult Allamokban elo Csorna Istvan a Magyar Hirlapban
majus 26-an megjelent "Goncz elleni akciora surgetik az
amerikai >>szorvanyt<< -- Szerintunk az elnok sorozatosan
megserti az alkotmanyt" cimu irasunkban talalt
pontatlansagokat igazitja ki, kulonosen, hogy neve is
szerepel az informacioban, de rosszul. Ez utobbiert
elnezeset kerjuk. "A Magyar Hirlapban nyilvanvaloan nekem
tulajdonitanak bizonyos elektronikus szamitogepes Forumon
megjelent szovegeket, melyeket erdekesen kivonatozva
kozolnek. Ahhoz, hogy irasuk sulyosan felreertheto ne
legyen, helyreigazitasok szuksegesek, melyek kozul csak a
legalapvetobbekre szoritkoznek. Eloszor is, a szerzo neve
Csorna Istvan (nem Janos). Masodszor a Magyar Hirlap a
Forumot szo szerint ugy allitja be, hogy az >>a magyar
kormanykoalicio parlamenti frakcioja neveben arra szolitja
fel az amerikai magyarokat<<. Ez alapveto felreinformalas,
minthogy a kormanykoalicio parlamenti frakcioinak neveben
senki sem szolt a Forumon, meg kevesbe szolitott fel annak
neveben barmire, hiszen ahhoz azok felhatalmazasa kellene.
Ilyen pedig nincs. Ehelyett arrol a tenyrol van szo, hogy a
nyilvanos nyilatkozat anyagara tamaszkodva maganszemelyek
buzditottak tiltakozasra. A kivonatos szovegben kivizsgalast
igenylo rejtely maradt, hogy a kormanyparti kepviselok
nyilatkozatat vajon az MDF vagy akarmilyen hivatalos
szervezet juttatta-e el kulfoldon elo magyaroknak, vagy
pedig erdekes napihireket maganszemelyek faxolnak el
erdeklodoknek, ilyenkor azokat megjegyzesekkel ellatva.
     Barmilyen felreertes elkerulesere leszogezem a Magyar
Hirlap olvasoi szamara, hogy maganszemely faxat vettem
kezhez.
          Dr. Csorna Istvan "

Kedves Borocz Jozsi:

Nem vitas, hogy a Forum balkotmanyjogaszainak aprolekos, szorszal-
hasogato jogi vitai nagy fontossaggal birnak hazank boldogabb jovoje
szempontjabol. Ugyanakkor be kell vallanom, hogy egy fe'l bekezdesnyi
jogi csures-csavaras elolvasasa utan mindig olmos faradtsagot erzek,
es igy belattam: magam keptelen vagyok e tanacskozasok sikerehez
erdemben hozzajarulni. Ez adta az otletet, hogy inkabb tavoli, bal-
kotmanyjogi szempontbol teljesen indifferens korokrol tudositsam a
Forum kedves olvasoit. Legutobbi irasom ezert Evlija Cselebirol,
Mohammed hu szolgajarol szolt, aki a hodoltsag idejen mint torok
"utazo" Magyarorszagra is elvetodott. Kapzsisaga ellenere kedvelem
Evlijat: egy helyen azt irja peldaul, hogy par gyaur leolese aran jol
tejelo teheneket sikerult zsakmanyolnia. Ha utazonk a huszadik szazad
gyermeke lenne, ehelyett nyilvan arrol szonokolt volna, hogy hogyan
szabaditott fel temerdek szavasmarhat a kutyahituek kegyetlen feje'si
modszerei alol. Mit tagadjam, a regimodi megfogalmazast az ujmodinal
tobbre tartom; ezert a Forumon megjelent cikket ide is bekuldtem.

Eltokelt szandekom, hogy folytatom megkezdett beszamolomat a jo Cse-
lebirol, nyilt leveledet azonban nem hagyhattam valasz nelkul. Ezert
most - kivetelesen - egy igazi huszadik szazadi temarol fogok szot ejteni.

Nos, mint tudod, nemreg egy kedves Kollegank (nevezzuk XY-nak) a
Forum hasabjain azt allitotta, hogy az OOT altal 1987 elott kulfoldre
kiengedett magyar osztondijasok vagy hulyek, vagy a rendorseg emberei,
vagy pedig a rendorseg hulye emberei voltak. A negyedik lehetseges
kategoriarol, a hulye rendorseg hulye embereirol Kollegank teljesen
megfeledkezett, pedig ezek alkothattak a legnagyobb kontingenst hazank
hirnevenek kulfoldi oregbitoi kozott.

En altalaban az ilyen uzeneteken minden tovabbi nelkul at szoktam
siklani, most azonban rossz napom volt: fejfajas, tarcam elhagyasa
es a felev vegi hajra egyuttesen azt eredmenyeztek, hogy fennakadtam
a dolgon, kivaltkepp pedig a "bizonyitekokon", amelyek igy hangzottak:
"Azt hallottam, hogy...", parszor megismetelve. Raadasul - balszeren-
csemre - elkezdtem azon toprengeni, hogy ki mindenkit inkriminalt Kol-
legank konnyed stilusu irasaval, es egy kicsit megviselt, amikor
rajottem arra, hogy eppenseggel a magyar elektronikus media (ha igy
jobban tetszik: 'medium(ok)') legprominensebb szemelyisege, Pellionisz
Andras is a vadlottak padjara kerult! O ugyanis, a (sajat megfogalmaza-
sa szerint) kemenymagvu ellenzeki, minimum ketszer meg kellett hogy
kapja az OOT tamogatasat Amerikaba torteno kiutazasahoz, megpedig
nem is egyszeruen 1987 elott, hanem csupan par evvel a pragai ese-
menyek utan, feszult nemzetkozi helyzetben! Ez onmagaban is bizonyi-
totta szamomra, hogy Kollegank ertesulesei csak helytelenek lehettek.

Ezek utan pillanatnyi haragom rossz tanacsara sorrol sorra vegigmen-
tem Kollegank uzeneten, es az 'osztondijasok' helyere az O nevet helyet-
tesitettem be, valamint konkretizaltam az Altala felsorolt vadakat, es
meg mindig lila kodben, elolvasas nelkul bekuldtem az irast a Forumba.
Celom az volt, hogy Kollegank belassa: nagyon sulyos vadakkal illetett
sok kivalo embert, amit olyan alapon, hogy "Azt hallottam...", senki nem
engedhet meg maganak.

Rogton a bekuldes utan belattam, hogy nagy hibat kovettem el, hiszen
akadni fognak olyanok, akik nem fogjak megerteni, hogy uzenetem csak
Kollegankenak parafrazisa, es nem igazi vadaskodas. Arra viszont teny-
leg nem szamitottam, hogy O sem fog raismerni - hogy ugy mondjam -
sajat notajara! Ha ugyanis zeneszerzok lennenk, a plagium vadjanak
elkerulese erdekeben csakis egy cimet adhattam volna "darabomnak":
"Variacio XY Mester temajara". Osszesen ket dolgot valtoztattam
ugyanis az eredeti alkotason: 1) az eredetileg nagyzenekarra (par ezer
osztondijasra) irott muvet atirtam szolo hegedure, es 2) az eredeti mu
kicsit suta befejezeset (harom kerdojel) egy hosszu trillara: pontosan
negyvennyolc (16x3) kerdojelre valtoztattam! Raadasul egy utoiratban
vilagosan leirtam, hogy en magam ilyen muremeket soha nem lennek
kepes alkotni, es hogy igy az igazi szerzo maga XY Kollega. Az utolso
mondat igy hangzott: <E "darab" szerzosegerol igy ezennel unnepelyesen
le is mondok.>

En haragomban azt hittem, hogy mindez eleg lesz ahhoz, hogy senki
felre ne ertse mondanivalomat, de tevedtem: maga XY Kollega sem
jott ra arra, hogy csupan Ot ideztem. Ezert es csakis ezert - a felre-
erthetosegert - igy elnezest kellett kernem, es kertem is XY Kollegatol,
mind maganlevelben, mind pedig nyilvanosan a Forum "hasabjain".
(Egyebkent - joggal - Neki sem tetszett - hogy finoman fogalmazzak -
uzenetem; ez a teny - habar indirekt modon - pontos velemenyt mond
Sajat eredeti irasarol.)

Tragikomikus, hamisitatlanul huszadik szazadi esetem XY Kollegaval igy
esett. Mint mindennek az eletben, ennek a tortenetnek is vannak persze
megfontolando tanulsagai. Az elso az, hogy nem szabad elso haragunkban
semmit bekuldeni sehova, legkevesbe a sokkal fontosabb vitakra szolga-
lo Forumba. Ez az en tanulsagom. A masik az, hogy nagy csoportok 'en
bloc' megvadolasaval csinjan kell banni, kulonosen ha - horribile dictu!
-  maga Pellionisz Doktor is tagja a megvadolt csoportnak. Ez leginkabb
XY Kollega szamara tanulsag. A harmadik pedig az, hogy joindulattal es
belatassal mindent jova lehet tenni mindaddig, amig nincs egszakadas-
foldindulas. En legalabbis ebben remenykedem.

Legkozelebb ujra Cselebivel jelentkezem majd. A tervezett cikksoro-
zat osszefoglalo cime ez lesz: "A Torok Ugaron." Ez a tema - nagyon
remelem - egy balkotmanyjogi senkifoldje, es igy nem keveredem majd
szamomra teljesseggel erthetetlen vitak kellos kozepebe.

Gratzl Miklos