Nem vagyok joga'sz, de a hozza'm eljutott informa'cio'k alapja'n u'gy tu"nik,
az ala'bbi a jogi helzet:
A korma'ny to~rve'nyt e's minisztertana'csi rendeletet szeg, amikor megtiltja
Hankissnak, hogy fegyelmit adjon helyettese'nek.
A parlament kultu'ra'lis bizottsa'ga to~rve'nyt szeg, amikor beide'zi Hankisst
e's Gomba'rt meghallgata'sra. Erre csak akkor van joga, ha a korma'ny
kezdeme'nyezi leva'lta'sukat. Ez nem to~rte'nt meg a meghallgata's ELO"TT.
A miniszterelno~k to~rve'nyt szeg, amikor Gomba'r felmente'se't nem a
parlamentnek, hanem Go~ncznek ku~ldi.
Go~ncz to~rve'nyt szeg, amikor nem i'rja ala'.
Kinek van itt igaza a jog szerint? E'rdekel-e me'g valakit, hogy kinek van
igaza jog szerint? Lehet-e, szabad-e jogse'rte'ssel korriga'lni jogse'rte'st?
Ha nem, hogyan lehet, ha egyszer a korma'ny visszae'l hatalmi monopo'liuma'val?
A korma'nyto~bbse'g benyu'jt jo~vo" he't eleje'n egy hata'rozati javaslatot a
Go~ncz elleni elja'ra's megindi'ta'sa'ra, annak tudata'ban, hogy az ehhez
szu~kse'ges 2/3-os to~bbse'get nem kapja meg, abban a reme'nyben, hogy Go~ncz a
parlamenti to~bbse'g eli'te'lo" do~nte'se nyoma'n o~nke'nt lemond.
Jogi u~gyro"l van-e itt szo'? Vagy politikairo'l? De ha politikairo'l, akkor
az egyszer elko~vetett jogi hiba eltussola'sa'n tu'l mi a dolog e'rtelme?
Sejte'sem: A korma'ny aze'rt akarja eltakari'tani a Hankisst e's Gomba'rt, mert
akkor az alelno~ko~k le'pnek a helyu~kbe. Nahlikro'l ma'r la'ttuk, mife'le.
Csu'cs egy bu~rokrata, aki mindig a legjobb tuda'sa szerint ve'grehajtotta
fo"no~kei utasi'ta'sa't. Most me'g Gomba'r a fo"no~ke, de ha o" lesz az elno~k,
akkor leginka'bb a korma'ny lesz. E's pe'nzu~gyi hivatalnok volt, nem e'rt
u'jsa'gi'ra'shoz, vagy politika'hoz.
Ha helye'n lesz a ke't megbi'zhato' elno~k, el lehet napolni a me'zesmadzagot.
Megto~rte'nt ma'r ma's to~rve'nyekkel is, hogy su~lyeszto"be keru~lt, amikor
a korma'ny valamie'rt nem lelkesedett e'rte. Ha a korma'ny ha'zon belu~l lesz,
minek sietni?
Ha ezzel egy fu~st alatt Go~nczo~t is el lehet ta'voli'tani, anna'l jobb.
Ko"ro~si Ga'bor
|
Sza'mos ta'rgyi te'vede's csu'szott az elmu'lt ne'ha'ny napban megjelent
i'ra'sokba. Ne'ha'ny fontosabbat korriga'lok, nehogy azta'n olyasmikro"l
vitatkozzunk, aminek az ellenkezo"je sem igaz.
Hetyei Ga'bor:
Tegnap ve'gigne'ztem az utolso' ne'ha'ny Economistot, keresve az ide'zetet,
amire utalta'l, mert nem emle'keztem ilyenre, e's kicsit gyanakodtam.
Nem tala'ltam. A mu'lt he'ten a gazdasa'gi a'tmenetro"l i'rt cikkben az van,
hogy a Nyugathoz valo' felza'rko'za's tart majd e'vtizedekig. Ez fix, de ez
egy kicsit ma's. Lehet, van olyan orsza'g Kelet-Euro'pa'ban, ahol a 89-es
szintet is nehe'z lesz u'jra ele'rni, de ez biztos nem igaz Magyarorsza'gra.
E's e'pp az Economist re'sze'ro"l ez ma'r aze'rt sem igaz, mert $-ban a magyar
GDP nem is cso~kkent, me'g az infla'cio' hata'sa't kiszu"ro" va'ltozatlan
a'rakon sem. (L. ke'so"bb.) Lehet, hogy i'rt ilyet az Economist. (Hol?)
De a'ltala'ban nem ennyire somma'san pesszimista.
Szabo' Ka'lma'n:
A ta'mogata's-lee'pi'te's egy 87-88-ban kidolgozott program alapja'n folyt.
90. janua'r eleje'n (kevesebb, mint 3 ho'nappal a va'laszta'sok elo"tt) a
Ne'meth-korma'ny a ko~ltse'gvete'si egyensu'ly helyrea'lli'ta'sa e'rdeke'ben a
programban szereplo"ne'l le'nyegesen NAGYOBB ta'mogata's-lee'pi'te'st hajtott
ve'gre. Az Antall-korma'ny u'gy ahogy volt a'tvette a ta'mogata's-lee'pi'te'si
programot, e's ve'grehajtotta a ra'eso" re'szt.
1990. a'prilisa'ban, amikor a Ne'meth-korma'ny lemondott, me'g 1 md. $ felett
volt az MNB valuta-tartale'ka, ez csak nya'r ve'ge're cso~kkent 0,5 md. ala'.
Ide'n az amerikai ko~ltse'gvete's tervezett hia'nya kisebb, mint tavaly.
Cser Ferenc:
A korma'ny ugyan valo'ban gyakran o~ssze-vissza rendelkezgetett, de ennek a
te'nyleges gazdasa'gi folyamatokra elhanyagolhato' volt a hata'sa. Az az
adat, ami e'v eleje'n engem annyira meglepett, sajto'hiba volt, az import
nem cso~kkent drasztikusan. Magyarorsza'gon nincs ka'osz, valo'ja'ban nincs
to"kehia'ny sem. 89 o'ta a gazdasa'g teljesi'tme'nye semmike'pp sem fele'vel
cso~kkent; ku~lo~nbo~zo" sza'mi'ta'sok szerint 5-13%-kal. Ebbo"l a KSH a 13%,
e'n valahova 5-10% ko~ze' teszem, ko~zelebb 5%-hoz. (A KSH kro'nikusan
ala'becsli a kis va'llalatok teve'kenyse'ge't, ma'rpedig ott az elmu'lt ne'ha'ny
e'vben sza'mottevo" no~vekede's volt.)
De ez a cso~kkene's is csak akkor a'll fenn, ha forintban sza'molunk. Olyan
u~temben e'rte'kelo"dik fel a forint, hogy a nemzetko~zi statisztika'kban a
magyar GDP o~sszehasonli'to' a'rakon is no".
A magyar dolla'r export az elmu'lt ne'gy e'vben megdupla'zo'dott. Ennek egy
(kis) re'sze a megmaradt KGST kereskedelem dolla'rosoda'sa. Kb. 20%-a a
vila'gpiaci infla'cio'. De o~sszehasonli'to' a'rakon is kb. 75%-kal no"tt a
magyar export a fejlett orsza'gokba. Ez aze'rt nem semmi!
A magyar gazdasa'g persze elmaradott, a bankrendszere e's egye'b infrastruk-
tu'ra'ja sokkal fejletlenebb a fejlett orsza'goke'na'l. Ez akada'lyozza azt,
hogy egy magyar va'llalat u'gy mu"ko~djo~n, mint egy fejlett orsza'g beli.
De a magyar gazdasa'g mu"ko~do"ke'pes, csak persze alacsonyabb szinten,
mint mondjuk a nyugat-euro'pai a'tlag.
Ko"ro~si Ga'bor
|
Ingyenkazetta 20 ezer dollarert
Nincs orszag, amely ne kapna azon az alkalmon, hogy egy amerikai
kabelteve-halozat ingyen musoridot kinal szamara, cserebe pedig csupan
annyit ker: szallitsak neki az adasido kitoltesehez szukseges musort. Nos,
megis akadt olyan orszag, amely nem kapott ket kezzel az alkalmon: megpedig
hazank. A Magyar Televizio musorairol ugyanis az MDF kezdett targyalasokat
az amerikai tevehalozattal, evi 20 ezer dollart kerve a felvetelekert,
videokazettankent pedig tovabbi szazat. A furcsa tortenetrol Frei Tamas
keszitett interjut.
Frei Tamas: -"Mutassatok nekem Magyarorszagon kivul meg egy olyan orszagot,
amelynek a tevemusorat egy amerikai kabelcsatorna este, fomusoridoben
kozvetitene es ez az orszag ennek erdekeben egy atkozott videokazettat sem
kepes postan elkuldeni." Az idezet az Amerikaban elo magyarok belso
szamitogepes uzenetkozvetitojerol valo. Magyar tevemusor hijan ok nem
nagyon vannak kepben, pedig mostansag ez jol jonne, hiszen ha az MDF
esetleg eleri celjat, es 1994-ben a kulfoldon elo magyarok is valasztojogot
kapnak, akkor nem artana a tajekozottsag. Latszolag ezert is tunik kivalo
lehetosegnek az amerikai Scola televizios kabelhalozat ajanlata, hogy
naponta feloras magyar musort sugarozna az Egyesult Allamokban, ingyen es
bermentve. Az egyetlen keres, hogy Magyarorszagrol videokazettan megkapja a
programokat. Az ajanlattal a tevetarsasag vezetojenek Svajcban elo magyar
szarmazasu baratja, Verbovszki Nicola eloszor meg mult ev februarjaban setalt
be az MDF ajtajan. Megegyezes viszont azota sincs. Mi a velemenye errol
Gergely Katalinnak, a Demokrata Forum kulugyi osztalya vezetojenek?
Gergely Katalin: - Nezze, en a Nyugaton elo magyarsaggal foglalkozom. Ez az
ember nem besetalt, hanem bejelentkezett es utana fogadtuk.
F.T.: - Miert nem iranyitottak ot a Magyar Televiziohoz?
G.K.: - Beszeltunk a Magyar Televizioval, Palffy G. Istvannal hosszasan
megvitattuk, hogy mit szolna ehhez az egeszhez.
F.T.: - Es miert nem, mondjuk a televizio kulugyi osztalyaval?
G.K.: - Hat nem tudom. Ugy adodott, hogy ot hivtuk fel telefonon azzal
kapcsolatban, hogy egyaltalan lehet-e a televizio hiranyagat igy folvenni
es kulfoldre kijuttatni.
Ft.T.: - Vegul is milyen alapon valasztottak onok a teve musorai kozul?
G.K.: - Semmit sem valasztottunk. Sajat televizios stabunk van es ok
szerettek volna, vagyis szeretnek ezt csinalni.
F.T.: - Azt helyenvalonak tartja, hogy amikor egy amerikai kabeltelevizios
tarsasag folajanlja Magyarorszagnak azt a kivalo lehetoseget, hogy ingyen
es bermentve sugaroz magyar musorokat...
G.K.: - Nem ingyen es nem bermentve, mar bocsanat, azert itt voltak ennek
anyagi...
F.T.: - ...eppen ezt akarom kerdezni, hogy me'g onok kernek toluk penzt?
G.K.: - Dehogyis, hanem ezert kellett volna, szoval, ennek voltak komolyabb
anyagi befektetesei, tehat egyszeruen vallalkozo kellett erre, aki ezt
csinalja...
F.T.: - De hat onok nem vallalkozot talaltak, hanem onok penzt kertek a
Scolatol. Itt van elottem a fax...
G.K.: - Semmifele penzt nem kertunk, hanem vallalkozo kellett volna arra,
hogy ezeket a programokat felvegye.
F.T.: - Holgyem, ne haragudjon, itt van elottem a fax, amelyben onok 3500
dollart kertek a beruhazasra, es utana 100 dollart minden egyes kazettahoz.
G.K.: - Nem erti, nem mi kertuk, hanem Poros Laszlo kerte. Nem?!
F.T.: - Hat o vegul is az MDF informacios...
G.K.: - ...a tajekoztatasi bizottsagban a televizioval foglalkozik, igen.
F.T.: - Az onevel szomszedos szobaban ul. Ezert mondom, hogy "onok".
G.K.: - De hat azert mondom, hogy nem a kulugyi osztaly.
F.T.: - Vilagos, de azert az MDF-rol van szo...
G.K.: - Tehat szakember kerte...
F.T.: - Az, is. Merthogy barmit is allit Gergely Katalin, a Scolanak
kuldott MDF-es leveleken az o alairasa is szerepel, azaz ok ketten kertek
korulbelul evi 20 ezer dollart a Magyar - allami - Televizio adasaibol
videomagnon felvett musorokert a Magyar Demokrata Forum szamara. Az mar
csak labjegyzetben kivankozik ide, hogy tobb mint 10 honapig szamolgattak,
hogy mennyi penzt is kerjenek. Igy az ugy MDF-es vonulata csak alig egy
honapja zarult le, amikor is az amerikai tevetarsasag kozolte, nem akar
fizetni a musorokert, mert epp eleg koltseg neki azt sugarozni. A Scola
kozben egyebkent megkereste a Magyar Televiziot is, ahol a Hankiss
Elemerhez befutott leveleket Palffy G. Istvanhoz tovabbitottak. Ezt
bizonyitja az elnoki titkarsag levelnyilvantartasa. A szalak tehat itt is a
Hirado foszerkesztojehez vezettek, aki viszont mar nem sokra emlekszik.
Megkereste-e ont az MDF, hogy mikent jarjanak el a Scola kabeltelevizios
halozat kerese ugyeben?
Palffy G. Istvan: - Sajnos, azt kell mondjam, hogy nem emlekszem ra, de ez
nem zarja ki, hogy valoban megkerestek vagy esetleg az amerikaiak is. Nap
mint nap tortennek, ha nem is ehhez hasonlo dolgok, ugyhogy ez valahogy
elkeveredett az emlekezetemben, de nem zarom ki.
F.T.: - Es arrol tud-e - vagy arra emlekszik-e -, hogy amikor ugyanez a
televizios tarsasag megkereste Hankiss Elemert, a tv elnoke az on nevere
szignalta ki ezt a levelet, tehat vegul azon a csatornan is onhoz jutott el
a Scola. Ez megvan-e az emlekezeteben?
P.G.I.: - Nem emlekszem, de hat itt napjaban zsakszamra jon a level,
ugyhogy ez onmagaban nem jelent semmit. De az, hogy nekunk konkret
kapcsolatunk, musorkapcsolatunk nem volt, az szinte bizonyos. Nekem
egyetlenegy amerikai magyarral, egy Bunyi Bela nevuvel - aki Los Angelesben
kiserletezik egy egi adassal - volt egyetlen kazettavaltasom.
F.T.: - On hogy iteli meg, a Demokrata Forum helyesen jart el, hogy meg
penzt is kert volna azert, hogy az Egyesult Allamokban ingyen es bermentve
sugarozzak a magyar adasokat, vagy ezt azert nem kellett volna?
P.G.I.: - Szerintem a televizio-musorok a televizio tulajdonat kepezik,
tehat senki masnak nincs arra joga, hogy akar penzugyi, akar mas, a
jogdijakat erinto dolgokban targyaljon.
F.T.: - Itt vegul is azert valahol ellentmondas van, legalabbis utkoznek
egymassal az erdekek. Egyreszt mindenki azt mondja, hogy milyen jo lenne
informacioval ellatni az Amerikaban elo magyarokat, miutan elkepzelheto,
hogy az 1994-es valasztasokon ok is valasztani fognak. Ugye, van ilyen
szandek?
P.G.I.: - Igen.
F.T.: - Masreszt viszont ennek olyan akadalyai vannak, hogy nem adjak oda
nekik ezeket a musorokat, csak akkor, ha azok a cegek, amelyek sugarozzak a
felveteleket, azok fizetnek ezert.
P.G.I.: - Hat biztos, hogy van ellentmondas. Szerintem ezt ugy lehetne
fololdani, hogy a Magyar Televizio, mondjuk, a Magyarok Vilagszovetsegevel
kotne valamilyen szerzodest es a vilagszovetseg intezne a terjesztes, a
megrendeles dolgait. Van ugyanis egy furcsasaga az ugynek. Azok a musorok,
amelyeket mi magyarorszagi, magyar fogyasztasra gyartunk, ezek nem mindig
alljak meg a helyuket odakint, ahol mas erdeklodesu a kozonseg. Tudom, hogy
azok a kazettak, amelyeket itt hirszolgaltatas cimen gyartanak, azok azert
tele vannak Csardaskiralynovel es hasonlokkal. Ezt nem lebecsuloleg mondom,
csak hat nyilvanvaloan Magyarorszagon egy magyar hirmusorban nem jelenik
meg a Csardaskiralyno es semmi mas ilyen szorakoztato elem. Oda viszont
muszaj ilyet is beletenni, tehat atalakitas nelkul a magyarorszagi musorok
ott nem nagyon felelnek meg.
F.T.: - Mindezek utan vonalban az amerikai Scola kabeltelevizios tarsasag
elnoke, Francis Laiba. A kerdes: o milyennek latja kalandjait a
magyarokkal?
Francis Laiba: - Beszeltunk a Demokrata Forummal es folhivtuk Washingtonban
a magyar nagykovetseget, de kapcsolatban allunk a Magyar Televizioval is.
Sok igeretet kaptunk, a kulturalis attasetol a Demokrata Forumig mindenki
megigerte, hogy kuld majd musorokat, de aztan nem tortent semmi. Az MDF-fel
jutottunk a legtovabb. Ott mar szerzodesrol is szo volt, csakhogy ok penzt
akartak. Erre mi nem voltunk hajlandoak. Tudja, a Scola nem profitorientalt
tevetarsasag. Mi szolgaltatasokat nyujtunk es azt probaltam veluk
megertetni, hogy itt nem a magyarok adnak, hanem mi, hiszen ingyen
biztositunk lehetoseget onoknek arra, hogy szoljanak az itt elo
magyarokhoz.
F.T.: - Es mi volt erre a valasz?
F.L.: - A Demokrata Forum valasza vilagos es egyertelmu volt. Ha fizetunk,
kapunk musort, ha nem fizetunk, nem kapunk. Erre azt mondtam nekik, mi ezt
nem tudjuk megengedni magunknak, amire eltuntek. Azota sem hallottam roluk.
Tudja, mi Jugoszlaviatol Japanig tobb mint 40 orszaggal allunk
kapcsolatban, de eddig senki sem kert tolunk penzt.
F.T.: - On a beszelgetesunk elejen emlitette, hogy kapcsolatban allt
Magyarorszag washingtoni nagykovetsegenek kulturalis attasejaval. Vele is
megszakadtak a targyalasok?
F.L.: - Ha jol emlekszem, eloszor iden februarban kerestem meg ot. Kuldtem
neki egy faxot, aztan ezt megismeteltem marciusban, majd folhivtam
telefonon. Igen lelkesnek, optimistanak tunt. Ugy latszott, segiteni akar.
Azota viszont - szamolom - mar 23 nap telt el, es nem jelentkezett. Ennek
ellenere optimista vagyok onokkel kapcsolatban.
168 ora, aprilis 28.
Bemasolta
Leirer Laszlo
PS: magam reszerol csak annyit fuznek hozza, hogy usse ko, en szivesen
kihagynam a Csardaskiralynot, pedig Amerikaban elo magyar vagyok.:-)
(Ugyanis en Marica grofno pa'rti vagyok. Ha lehetne, a Honty Hanna
muvesznovel tessek szives lenni...)
|
