"Van egy filozofiai termeszetu problemam is ezzel
kapcsolatban: miert nem lehet az ember altal letrehozott
valtozasokat is termeszetesnek tartani? Vegul is az ember
is resze a termeszetnek, nem?"

Azt hiszem itt is a Babiloni Atok mukodik,  Tudjatok a Nyelvkeveredes.  A
mindennapiban azt hisszuk, hogy szavaink valami fixet jelentenek es ez
(more or less) nem is nagyon valtozik.  A szemantika, nyelvtortenet, stb.
viszont egyertelmuen elismeri, hogy a szavak jelentesei allandoan
valtoznak, es egyetlen addott idoben sem egyertelmuek,  Igy a "termeszetes"
szonak legalabb harom jelentese van melyeket az ellenkezoivel lehet
legjobban illusztralni:

1. termeszetes/ csodalatos

A termeszet tudomanyok szempontjabol nincsenek csodak.  Ha valami olyat
eszlelunk ami a termeszet ismert torvenyein belul nem magyarazhato, vagy
hibasan eszleljuk vagy nem ismerjuk elegge a termeszet torvenyeit es ujra
kell fogalmazzunk.  Tehat minden termeszetes es a termeszet semleges
erteku.

2. termeszetes/mesterseges

Itt egy kulonleges szerepet adunk az ember tudatossaganak.  A tudatos
emberi beavatkozas mestersegesse teszi a beavatkozas targyat.  Igy peldaul
a polychlorinated hydrocarbon (nem tudom magyarul hogyan mondjak/irjak) nem
termeszetes annak ellenere, hogy nem szegi a vegyeszek altal felfedezett
'termeszeti' torvenyeket.   Itt a 'termeszetes' kisse pozitivabb erteket
jelez mint a 'mesterseges', valoszinuleg mert az ido soran tapasztaltuk,
hogy nem tudunk mindent es sok mesterseges dolog hosszu tavon negativ
hatasokat hordoz.  Regebben peldaul mocsarak mesterseges termofoldre
valtoztatasa hasznos tevekenysegnek szamitott, miota ertjuk a mocsarak
fontos szerepet a biosphera egyensulya fentartasaban, maskep velekedunk. 
Ezer peldat lehet felsorolni amikor a mesterseges nagy kart okoz (pld DDT,
freon, plutonium, szen egetes, stb) Tehat a termeszetes ertekessebbnek
tunik a mestersegesnel mert amit tudhatunk mindenkeppen veges mig a
tudnivalo orokre mindenkepen vegtelen. A Francia Antropologus, Claude
Levi-Strauss szerint ez a termeszetes/mesterseges kontraszt megtalalhato
minden nep mitologiajaban.

3, termeszetes/szokatlan

Ezt az ertelmet hasznaljuk amikor elvart dolgokrol beszelunk.  Helyesebb
lenne (legalabb is precizebb) a 'szokasos' kifejezest hasznalni dehat ilyen
az emberi termeszet.:-)

LBT

(Bocsanat, angolul, mert ugyis anglolul lesz az eloadas is)

INVITATION

The Central European environmental community welcomes

DR. ASHOK GADGIL

*  Winner of Pew Fellowship in Conservation and the Environment, 1991
(often referred to as the alternative Nobel-prize for the Environment)
*  Winner of  the DISCOVERY award for environmental innovation, 1996.
*  Member of the Balaton Group

The public is cordially invited to his presentation on:

**************************************************************
Projects towards energy sustainability in cities and rural
communities in the developing countries.
**************************************************************

Place: Auditorium,  Central European University (Nador u. 9)
Time:  August 21, 5 - 7 PM.
Reception to follow.

Abstract:
The talk illustrates the technical potential to capture large
energy efficiency gains in the developing countries with 4 examples.
(1) Factories of Compact fluorescent lamps (CFLs) supplying CFLs to
utility sponsored dissemination of residential CFLs for saving energy
and peak demand. (2) Factories of superwindows supplying to utility
sponsored programs to install superwindows in air conditioned
commercial buildings in hot climates. (3) Cost-neutral energy planning
to maximize use of renewables and energy efficiency in a city in
Amazonian rainforest. (4) Disinfecting drinking water with UV light
using a low-cost rugged device that is 20,000 times more energy
efficient than boiling the water over a cookstove. Contribution from
social participation in each of these examples is discussed.

***************************************************************
Dr. Ashok Gadgil
Energy and Environment Division, Lawrence Berkeley National
Laboratory

Biography:
Dr. Gadgil's research has focused on programs in renewable energy,
electric end use efficiency and accelerating its implementation in the
developing countries, and indoor air pollutants. Born and raised in
India, he received a Ph.D. in Physics from University of California,
Berkeley. He has worked at Lawrence Berkeley National Laboratory -
University of California from 1975 to 1983, and then again from 1988
till now. From 1983-88, he was a Fellow at Tata Energy Research
Institute (TERI), New Delhi, and in 1981 he was a visiting research
scientist with the Centre Nationale de la Recherche Scientifique
(CNRS) in Paris. Dr. Gadgil serves as a consultant to a number of
non-profit organizations and multilateral agencies, has published more
than 50 archival journal papers and 60 conference papers, and holds
several patents. In 1991 he was awarded a Pew Fellowship in
Conservation and the Environment for his work in energy efficiency in
the developing countries. In 1996 he was awarded a Discovery Award for
the best invention of the year in the category of the Environment.

(labjegyzet:  a Meadows-rovatot is pl. Ashok reven kapja a Kornyesz.
D)

Tisztelt KORNYESZ!

	Megint csak egy regebbi temahoz szeretnek hozzanyulni, 
megpedig Pirosnak a KORNYESZ 397-es szamaban megjelent 
irasahoz, a fegyverkezes (haboru) kotnyezeti hatasaihoz.
	Eloljaroban annyit: semmikepp nem vagyok hive a haborunak 
ill. a fegyverkezesnek, de biztos vagyok hogy az ezzel 
kapcsolatos problemakat tiltassal nem lehet megoldani, 
hanem csak az emberek gondolkodasmodjanak 
megvaltoztatasaval.
	1, Szerintem kicsit furcsa dolog a haboru altal okozott 
kornyezeti karokrol beszelni, mert azok eltorpulnek az 
elpusztitott emberek miatti vesztesegek mellett.
	2, Amig az emberekben lesz kesztetes a haborura, addig a 
fegyverkezes is megy tovabb. En nem orulnek ha mondjuk 
Europa leallitani a fegyverfejlesztesi programjait, 
mikozben Szaddam Husszein-hez hasonlo csirkefogok 
szaladgalnak szabadlabon. 
Ennek megfeleloen, akkor tudnek a bekemozgalmak moge allni, 
ha azok nem itthon kavarnak a dolgokat, hanem epeszu 
javaslatokat tennenek Husszeinnek, Karadzsicsnak stb. a 
forgalombol valo kivonasara.
	3, A fegyverkezesi verseny ugyan rengeteg energiat ill. 
penzt kot le, de a kozhiedelemmel ellentetben ez nem 
kidobott penz. Nehany pelda (az atomenergiaval nem 
foglalkozom, mert biztos, hogy attol nehanyan biztos 
duhtohamot kapnanak): a GPS (General Positioning System): 
egy katonai muholdas navigacios rendszer, de jelenleg a 
civil kozlekedes is (repules, hajozas) hasznalja. A katonai 
szamitogepes kodolasi rendszerek is atkerultek mar a civil 
szferaba. Altalaban igaz az a szabaly, hogy a katonai 
kutatasok eredmenyei kb. 5-10 evvel a megszuletesuk utan 
atkerulnek a civil szferaba.
	
	Osszefoglalaskepp: valoban az lenne az idealis, ha ne 
lenne szukseg fegyverekre (haborura). De manapsag 
egyenlore mas a realitas: nem lehet lemondani a 
fegyverek fejleszteserol (de mint irtam, ez nem teljesen 
karbaveszett energia). 
	Meg egy dolog (talan nem mindenki akad ki rajta): 
szerintem a maguk modjan a fegyverek is szepek: igenis ra 
lehet csodalkozni egy XIII. szazadi japan szamurajkardra, 
de egy a jelenkori csucstachnikat megtestesito harci 
helikopterre is.		

	Meg egy megjegyzes az eredeti cikkhez: 
rendkivul karosnak es veszelyesnek tartom az ilyen 
spakulaciokat:

> Folynak a mikrobiologiai kiserletek a laboratoriumokban. Furcsa modon,
> foleg Afrikaban uj virusok jelentek meg, a halalos megbetegedeseket
> okozo  Ebola, Lassa es Marburg virusok. Nem lehet, hogy ezek
> valahonnan megszoktek?  Szamomra mindenesetre furcsa, hogy a Medline
> adatbazisban az 1992-94 kozti 3 evben  mindossze 53 olyan cikket
> talaltam, amelyben ezen harom korokozorol volt szo es kozottuk 30
> orosz szerzo muve, oroszorszagi  intezmenybol. Ezek kutatasi
> eredmenyekrol szamolnak be, pl. vaccina-keszites lehetosegerol, a
> virus genetikai szerkezeterol, de keves volt a klinikai adat.
> Korantsem allitom, hogy feltetlenul orosz fenyegetesrol van szo. Az is
> lehet, hogy masutt szigorubb a titoktartas. 

	Ez korbelul olyan, mint amikor par honapja valaki azzal 
kapcsolatban irt be a TUDOMANY-ba, hogy szerinte a 
foldrengeseket a foldalatti atomrobbantasok okozzak es ez 
voltakappen a nagyhatalmak uj fegyvere akar lenni. Raadasul 
az illeto meg is jelentetett ezzel kapcsolatban egy irast 
valamelyik pletykaujsagban. Az ilyen velemenyek csak arra 
jok, hogy erzelmileg befolyasoljak az embereket es segitsek 
kulonbozo teveszmek elterjedeset.


				Udv			Xux

Tisztelt KORNYESZ!

	Piskator MIklos valaszolt a 399-es szambeli felvetesemre
	
>> "Van egy filozofiai termeszetu problemam is ezzel
>> kapcsolatban: miert nem lehet az ember altal letrehozott
>> valtozasokat is termeszetesnek tartani? Vegul is az 
ember
>>> is resze a termeszetnek, nem?"
> 
> De.  De amikor 17 tonna saska felkerekedik, es csupaszra zabalja
> Kozep Afrika osszes erdejet, az is a termeszet resze, de megsem jo.
> Amikor az AIDS, es egyeb otletes betegsegek pusztitanak, az is a
> termeszet resze, de megse jo. A bolygonk pusztulasa, esetleg a
> gazmaszkos unokaink is a termeszet reszei lesznek, de megse jo ugy.
> Eddig probalta mar valamilyen allat tonkretenni az osszes tobbit? Miert
> irtjak Ausztraliaban a nyulakat? (persze, lehet, hogy ez mind baromsag,
> hisz nem jartam alaposan utana egyik peldamnak sem)
> Gondolom, a problema valahol a valtozas nagy mertekeben van, s ez pedig
> a miatt problemas problema, mivel jo par ember meg nem igy szeretnek
> elni.

	Szoval en nem igazan tudom, hogy mi a jo. Tulajdonkeppen 
en is ugy gondolom, hogy ha egy allatfaj kihal, akkor az 
nem jo. De a dinoszauruszok kihalasa vajon jo volt-e vagy 
sem? Hiszen az o eltunesuk teremtett lehetoseget az emlosok 
fejlodesere. Most akkor ennek orulnunk kell vagy sem? 
Sokszor emlegetjuk, hogy az a jo, ha a dolgok a 
termeszettel osszhangaban mukodnek, de mit jelent ez a 
gyakorlatban?
	Tegnap volt itt Zurichben egy oriasi (300.000 ember) 
technoparade. Semii termeszetesseg, csak oriasi hangfalak, 
stroboszkopok, extasy tablettak es zaj. Engem inkabb 
elszomoritott a latvany, de a tobbseg megis jol erezte 
magat (legalabb is a jelek arra mutattak), pedig nem volt 
sehol egy fa, vagy madarcsicserges stb. Most akkor kinek 
van igaza? Mi a termeszetes?

				Udv			Xux

Tulajdonkeppen mar regota szerettem volna megkerdezni:

Letezik Mo-n valami olyan kornyezetvedelmi szervezodes, 
amely nem utasit el eleve minden ipari beruhazast?
	Valami olyasmi szervezetre gondolok, amit leginkabb a 
racionalis jelzovel illethetnek, tehat amely ha olyan 
kerdesrol van szo, mint pl egy szemetegeto 
(hulladekfeldolgozo stb.) megepitese, akkor az epites 
mellett is hajlando ervelni, ha a vizsgalatai azt mutatjak, 
hogy arra szukseg van es kornyezetet csak minimalis 
mertekben karositja.
	Ha valaki tud valami ilyesmirol, akkor orulnek ha megirna 
a cimet, ha pedig nincs, akkor nem lenne kedvetek alapitani 
valami ilyesmit?

				Udv		Xux