Kedves Gyuri,
Szemelyesen is kiderult, hogy nem nagyon ertesz egyet azzal, amit
mondtam, pontosabban nem igazan erted, mert osszekotod masok mas
politikai szandekaval.
Probaljuk meg elemezgetni ajanlott parhuzamodat az erdelyi magyar
kisebbsegrol, a kisebbsegi sorsrol. Elore mondom, hogy most biztos
nem tudok eljutni egy vegso konkluzioig (majd talan 10 ev nyilt vita
utan). Az erdelyi magyarsagnak egyertelmubb, hogy ugy mondjam, egyse-
gesebb a helyzete, azonkivul szimmetrikus is, ha a romansagot bele-
vesszuk. Ket szomszedos anyaorszag, ket nemzeti kisebbseg. A szim-
metria persze bizonyos tortenelmi tavlatban ertendo, mert 1918-ig
Romaniaban, 1918 ota Magyarorszagon nagyon kicsi a masik orszag nem-
zeti kisebbsege. Maig el az a sztereotipia (amiknek szokott valos
gyokere lenni, csak az altalanositas altal elrugaszkodik a valosag-
tol), hogy az erdelyi roman a rendes roman, a hegyen tuli pedig go-
nosz, aki minden bajok okozoja, aki osszeeskuvest szitott. Ha prob-
van, akkor viszont lehet hova fordulni, a nemzetisegi egyesulethez,
illetve a masik anyaorszaghoz. A zsidok eseten itt zavar van, emle-
kezz csak a botranyra, amikor Antall irt az izraeli nagykovetnek,
akkor irta a Hocipo is : "Lopjak a kortejet miniszterelnok ur ? For-
duljon az indiai nagykovethez !". Amennyire vilagos minden erin-
tett (Magyarorszag, India, ciganyok) szamara, hogy India nem kep-
viseli oket (a ciganyok egyebkent kasmiri eredetuek), olyan merteku
zavar van ezugyben Izraellel, mert az kepviseli is, meg nem is a
vilag zsidosagat. A bosszanto az, amikor ket ember problemaja eseten
csak az egyik dontheti el, ez mikor van igy.
Igaz az is viszont, el kell ismerni, hogy a zsidokat mindig egybemos-
sak, es ez nagy hiba ,amolyan Talleyrand-i hiba, ami tobb, mint bun.
Biztos van, aki nem tudja, mire mondta ezt Talleyrand. Ugy 1800 korul
lehetett, Napoleon elso konzulsaga idejen, hogy volt egy fiatal nep-
szeru Bourbon-herceg, aki politikaval egyaltalan nem foglalkozott, de
videki palotaja akaratan kivul is ellenzeki erzelmu emberek talalko-
zohelyeve valt. Napoleon koholt vadak alapjan kivegeztette, ami orsza-
gos megdobbenest keltett, es sokat rontott a forradalom hosenek repu-
taciojan. Erre mondta Talleyrand, amit mondott.
Van sok olyan ember, akinek zsido felmenoi vannak, es ok nem foglal-
koznanak ezzel, sot nem is tudnak bizonyos esetekben, ha erre oket
nem emlekeztetnek. Egyutt hallottunk egy mondjuk ugy, tragikomikus
esetet, amikor a kis nebulo hazament az iskolabol es szulei kerdez-
tek, ki a legjobb az osztalyban. A valasz : "XY, de zsido". A viszont-
valasz : egy nagy pofon + "Te is az vagy!". Itt hiba volt, ugy tunik,
hogy a kis nebulonak az 50-es evekben nem mondtak meg, mi a szarma-
zasa, de joindulatu hiba. Masok viszont otthonrol elhoztak a sajat
"velemenyuket", ami miatt bizonyos dolgokkal igen kellemetlen modon
kellett szembesulnie. Sok ilyen ember nem is nezte a hazassagkor, ki
milyen szarmazasu, vegyes hazassag szuletett, de a gyerekeket megint
cukkoltak az iskolaban. Van kulonbseg azert a cukkolas es a kirekesz-
tes kozott. Nekem pont volt egy "elmenyem" az altalanos iskolaban,
amikor egy sractol elhuzodtak teljesen csak azert, mert zsido/fel-
zsido volt, en meg csak azert sem. Persze a kirekesztest mas szem-
pontbol en is at- meg ateltem. Igen terjedelmes alkat voltam, mig
be nem utaltak diszkoszvetonek, utana az alkatom helyrejott, de su-
lyom miatt sokat cukkoltak olyanok, akik nem nagyon ismertek. Az
osztalytarsaim egy resze meg azon haborgott, hogy en streber vagyok,
mindig 5-ost akarok kapni, ezert tanulok. Ez ellen aztan tudatalatt
tettem is, mert foleg 7-11 eves koromban a magatartasom sosem volt
5-os, de mas targyakbol is beszedtem gyengebb jegyeket. A gimnazi-
umban ez mar nem volt olyan problema, ugyhogy ott lehettem kituno
vegig, de az altalanos iskola sokaig fajo emlek volt bennem. A su-
lyommal most is hadakozom, nyaron leadok 10-15 kilot, amit aztan
telen felszedek. Iden majdnem osszeverekedtem egy francia polgar-
tarssal, akinek a 30-cal cammogo autojat kerekparral meg akartam
elozni.
Van tehat a zsidosagnak egy retege, akit a zsidosagukhoz csak az
osok altal van koze, de ugy vettem eszre, hogy ezek egy resze a ki-
rekesztesi torekvesekre kirekesztodesi hajlammal valaszol, es ez
hiba. Olyan dolgokra gondolok, hogy hajlamos atvenni bizonyos szo-
lamokat, mert nemcsak az antiszemita hirbe keveredo nem antiszemi-
takkal esik ez meg, hajlamosak megtenni bizonyos altalanositasokat.
Mikre gondolok. Ez a tarsadalom beteg (akkor melyik nem ?), az MDF
antiszemita. Vagy a magyarok hibait oly modon emlegeti, hogy erez-
hetoen nemcsak a hibaktol, hanem a magyaroktol is elhatarolja magat.
Volt egy esetem, amikor 1987-ben masodallasban taxiztam estenkent.
Beszallt egy ember, azutan mondta, hogy hova megyunk, nem emlekszem,
mit mondott pontosan, de mintha azt, hogy a gettoba. Nem ertettem
a dolgot, o meg keseru-gunyosan, hogy dehogynem. Teljesen belelo-
vallta magat, nekem egymas utan potyogtak a tantuszok. Aha, ez biz-
tos zsido, aha, tenyleg volt getto 44-ben, de nem tudtam hol. Azu-
tan emlegette a templomot, aha, tenyleg, mintha lenne egy erdekes
rajzolatu epulet a Dohany utcaban. Vegul a zsinagogaig elbarkoch-
baztunk, ott o indulatosan kiszamolta a rovid fuvarert jaro pontos
osszeget, ohne borravalo, tele huszfilleresekkel. Nagyon ideges
volt, erezhetoen mindent elkovetett, hogy meggyuloltesse magat ve-
lem. En meg is voltam lepodve, meg duhos is voltam kisse, mert nem
ertettem, miert maceral engem. Addig 26 eves koromig a zsidokerdes-
sel osszefuggo szemelyes elmenyem 5 evenkent volt, amiket azt hiszem,
mar mind el is meseltem. Azutan sem volt ez gyakoribb, de 1989-tol
ez politikai ugy is lett, de nem hiszem, hogy ebben kizarolag a
Csurka (vagy az MDF) a hibas. Az a '87-es ferfi egyebkent mar elmult
50, ugyhogy valoszinuleg megjarta valamelyik koncentracios tabort,
ezert atmeneti (fel ora) harag utan egyszeruen csak nagyon sajnal-
tam. Tudom, hogy nem vagyunk egyformak, bizonyos sebek soha nem gyo-
gyulnak be teljesen, es nem tudhatom, hogy hol jarhatott aznap este
1987-ben, amitol 1944-ben erezte magat. (folyt.kov.) Udv, Pali
|
