Hello tudosok!
20 eve volt egy tortenet, miszerint egy pofa eszrevette, hogy a sokat
hasznalt fuggvenytabla elso oldalai koszosabbak, mint a hatsok, es ez
azt jelenti, hogy a termeszetben tobb szam kezdodik 1-el, mint pl. 9-el.
Ez ugye eleg meredek. Pedig, ha jol emlekszem, volt bizonyitas, olyan,
hogy en is megertettem. Be tudja vki bizonyitani, vagy csak arrol van
szo, hogy a konyvet az elejerol szeretjuk lapozni hatrafele?
udv, Sanyi

> A legutolso az evezred legmelegebb evtizede, a legforrob ev pedig 1998
> volt, legalabbis eddig - alapitottak meg amerikai kutatok. Tanulmanyuk
> szerint a Fold klimaja toretlenul melegszik, kulonosen a XX. szazad masodik
> feleben. Az elozo 900 esztendoben viszont evszazadonkent atlagosan 0,02
> Celsius fokkal csokkent a homerseklet. A hirtelen valtozas aggodalomra ad
> okot a kutatok szerint.
> A Meteorologiai Vilagszervezet decemberben kozzetett adatai szerint 1998
> 0,58 Celsius fokkal volt melegebb az 1961-1990 kozotti evek
> atlaghomersekletenel, a jelenlegi evszazadban pedig csaknem 0,7 Celsius
> fokkal volt melegebb a Fold egeszen, mint a XIX. szazad vegen.
> Feljegyzesek hianyaban az Arizona es a Massachusetts Allami Egyetem kutatoi
> elsosorban fak evgyurui es jegretegek alapjan vontak le kovetkezteteseiket.
> A megvizsgalt fak Eszak-Amerikaban, Skandinaviaban, Oroszorszag eszaki
> reszen, Aergentinaban, Marokkoban es Franciaorszagban "tanuskodtak" a
> homerseklet alakulasarol, mig a jegmintakat Gronland es az Andok hegyseg
> szolgaltatta.
> Az amerikai tudosok arra jutottak, hogy a szazadunk utolso evtizedeit
> megelozo 900 evben inkabb a lassu lehules volt a jellemzo, s aztan dramaian
> az ellenkezojebe csapott at a folyamat. Ez mindenkeppen komoly aggodalomra
> adokot mert a - reszben az ember altal okozott - felmelegedes
> elolvaszthatja az Eszaki- es a Deli-sark jegenek egy reszet, amitol
> emelkedhet a tengerek szintje, megzavarodhetnek az idojarasi viszonyok es
> aszalyokat, viharokat, tornadokat, hurrikanokat es hoviharokat okozhatnak.

Bar az eszaki-sarki jeg olvadasa kozvetlenul nem okozna jelentos
vizszintemelkedest, izgalmasnak igerkezik a kovetkezo evszazad...

> A svajci RQM Ag. vegez ilyen kutatasokat. Ennek lenyege, hogy nagyon
> eros elektromagneses terben meggyorsitja a felezesi idot. Ehhez roppant
> eros magneses terre van szukseg, es ez emiatt koltseges eljaras.
>
> Udv: Laszlo

Hat nem teljesen errol van szo, hanem arrol, hogy a kiegett atomeromuvi 
uzemanyagban az igazi gondot a hosszu felezesi ideju transzuran elemek 
jelentik. Az Amerikaban folyo kutatasokkal azt szeretnek elerni, hogy a 
rovid (kb. 30 ev) felezesi ideju hasadvanytermekeket elektrolizissel 
elvalasszak a transzuranoktol, ami utan ezek mar kis es kozepes aktivitasu 
hulladekkent kezelhetok. Ezutan a transzuranokat a kovetkezo eljarasnak 
vetnek ala: protongyorsitoban nagy energiaju reszecskeket allitanak elo, 
melyekkel spallacios neutronokat generalnak. A gyorsitot egy specialis 
reaktorban helyezik el, amelybe berakjak az elozetesen levalasztott 
transzuran elemeket. A keletkezett neutronok behatolnak a transzuran 
magokba es azokat szethasitjak kisebb tomegszamu, rovidebb felezesi ideju 
izotopokka. E kozben energia szabadul fel, amellyel villanyt termelnek, ez 
kb. a haromszorosat biztositja a protongyorsito altal igenyelt energianak. 
A keletkezett rovid felezesi ideju izotopok mar "normal" radioaktiv 
hulladekkent kezelhetok. A kulcskerdes a protongyorsito fejlesztese, amit 
eredetileg a hidrogen bombahoz szukseges tricium folyamatos eloallitasahoz 
kezdtek kifejleszteni. (A tricium ugyanis 12 ev felezesi ideju, ezert 3-4 
evenkent ujra kell dusitani a bombaban). A Kongresszus csak 2002-ig 
biztositja a penzt a protongyorsito epitesere, de addig biztos, hogy nem 
keszul el. Lehet, hogy emiatt lassul le ennek a "transzmutacionak" nevezett 
eljarasnak a kutatasa, pedig ez veglegesen megoldhatja az atomeromuvi 
uzemanyag kezelesenek problemajat.

udv: Barnabas Istvan

Felesegemek az egyetemen patkanyokkal meg egerekkel csinalnak 
kiserleteket. Az allatok kulonfele oxigenkoncentraciokban laknak.

15% es 70% kozott boldogan elelnek hetekig (es a vegen sem a gaztol
halnak meg) es nem gyullad meg a fureszpor sem ami alattuk van, sem 
a papircsovek es papirzsepik amiket jatszani kapnak. 

Az oxigenkoncentraciot a kamrajukban egy szamitogep szabalyozza, 
tiszta oxigen vagy nitrogen adagolasaval. A nyomas a kamraban a 
legkorivel gyakorlatilag megegyezik (szivarog a kamrajuk), a 
homersekletet legkondi tartja nekik 21 fokon es a kamraban a levegot
ventilator cirkulaltatja (hogy ne gyuljon fel a szendioxid nekik alul).

Egyebkent en a vezerles tesztelesekor feltoltottem a kamrat 100% 
oxigennel, patkany nelkul, de nem gyulladt meg benne semmi 
(fureszpor, papir, ilyesmik).

Zoltan

Ismeritek-e:

http://www.rqm.ch/


Udv: Arpad

Ha barmilyen modon gyorsithato lenne a radioaktiv bomlas, nem
csak a hulladek megsemmisitese oldodna meg, de lehetne miniatur
atomreaktorokat csinalni, es a katonak is reg ratettek volna a
kezuket (atombomba inditas, miniatur atombombak stb).

Egyebkent az RQM valszleg azert allt at a nem mukodo orokmozgo
gyartasarol a nem mukodo radioaktiv bomlas gyorsito gyartasara,
mert mar erosen szorul a ceg nyakan a hurok, a reszvenyesek, akik
tobb mint negymillio frankot fektettek a cegbe, vegre szeretnenek
valamit viszontlatni...

Kedves Tudosok!

  Lam, eleg egy jo temat bedobni es megelenkul a lista forgalma. Remelem
most is ez lesz, es segitetek nekem megoldani egy problemat.
  A problema a kovetkezo:
  Van nehany nagyfeszultsegu berendezes (szakaszolok, megszakitok,
transzformatorok, gyujtosinek stb...). Ezek villamos csatlakozasai szinte
kizarolag csavarkotessel vannak kialakitva. Ezek a kotesek idonkent
meglazulnak (foleg aluminiumnal, ld. hidegfolyas), oxidalodnak, megno az
atmeneti ellenallas es melegedni kezdenek. Tehat a vilamos csatlakozas
josagara kovetkeztethetunk annak homersekletebol. Csakhogy ezek
nagyfeszultseg alatt allnak es nem lehet oket babralni. Tavolrol szinten
problemas a homersekletet megmerni (am de nem lehetetlen). Minden
csatlakozasi pontra pedig nem tehetunk homerot, mert egy
transzformatorhazban tobb 100 ilyen pont is lehet.
  A megoldas:
  Hojelzo kreta! Mely a ho hatasara elszinezodik es ugy is marad, igy a
multban tortent homerseklet emelkedesere "emlekszik".
  Ujabb problema:
  Lehet is ilyet kapni, de rohadt draga (nemet termek)! Szerintem mi
Magyarok is vagyunk olyan okosak, ha nem okosabbak, mint a Nemetek! Tehat
kerdezem toletek: Ki tud ilyen (vagy esetleg egy mas elvu) olcso 
megoldasrol?
  En mar gondoltam kulonbozo olvadaspontu zsirkretas jelolesre is.

-_-_-_-_-_-_-_-_-_- Udv: Zsolt -_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-
  mailto: 
, )

Ugy tortenik, hogy felepitenek egy normalis, aramtermelo atomreaktort,
es  az aktiv zonaba belevezetnek egy neutronnyalabot. 
Ehhez kell egy protongyorsito, a protonok valamilyen nehezfem
targetanyagbol neutronokat szakitanak ki, ez megy a reaktorba. 
Mibol all a zona ? mas reaktorokbol osszegyujtott, kiegett dusitott uran
futoelemekbol. Ezekben meg mindig van egy csomo hasadni kepes uran, de
mivel a kritikusnal kisebb a koncentraciojuk, mar nem kepesek annyi
onfenntarto lancreakciot csinalni, csak, ha valahonnan pumpalnak bele
neutronokat. Ezutan a reaktor, a tobbi reaktorhoz hasonloan, aramot
termel, ami nem keves, es boven fedezi a gyorsito ellatasat. 
Valoszinuleg ugy van, hogy egy ilyen feldolgozo reaktor kepes sok normal
reaktor hasznalt futoelemet megenni, ezert kevesebbet kell beloluk
epiteni.  


sajnos ennyit tudok csak a temarol, pedig nehany honappal ezelott Pakson
tartott errol egy eloadast egy nagy magyar neutronfizikus, Mezei Ferenc,
de messze van az a Paks. Lattam egyszer egy terkepet, ahol egy esetleges
reaktorbaleset soran kiszabadult szennyezes terjedese volt megsaccolva, 
es Paks , mint a centrum, egyforman messze esik a deli orszaghataroktol, 
mint Budapesttol, igy az elso, masodik, harmadik koncentrikus 'tojas' meg
nem er el ide. Eppigy mi sem megyunk el Paksra.

Laci

Kovacs-Ferenc Laszlo irta (radioaktiv hulladek megsemmitistese) temaban:

> A svajci RQM Ag. vegez ilyen kutatasokat. Ennek lenyege, hogy nagyon
> eros elektromagneses terben meggyorsítja a felezesi idot. Ehhez roppant
> eros magneses terre van szukseg, es ez emiatt koltseges eljaras.
>
> Udv: Laszlo

Mielott valaki komolyan veszi a fentieket: ez az a svajci ceg, amely evek ota 
gyartja es arulja a vakuumenergiat megcsapolo berendezeseket, olyannyira, hogy
a vevonek csak a kivant teljesitmenyu rendszert kell kivalasztania a csaladi
hazakat energiaval ellatotol a nagyiparban alkalmazhato masinaig terjedo  
spektrumbol. A ceg weblapja szerint a berendezes "az Univerzumbol erkezo 
10^23 Hz frekvenciaju gravitacios hullamokat alakitja at lukteto egyenaramma 
(esetleg a vevo kivansaga szerinti parameteru valtoaramma. 

A "felezesi ido meggyorsitasara" szolgalo eros magneses teret valoszinuleg a
fentebb leirt masinaval allitjak elo...

udv
dgy