Tisztelt Szalon !

Nem tudok ellenallni az elharapodzo szokasnak, hogy a vilagrol egyszeru,
mely es feltetlenul igaz modelleket krealjunk, itt van most az enyem.

Tehat : adva van egy globalis gazdasag feltorekvo "tigrisekkel", csokkeno
eroforrasokkal es aranytalanul gazdag kevesekkel. A gazdagabb orszagokban
az volt a konszenzus, hogy gazdagodhat a felso reteg, de az also is jol
kell eljen. Ez a joleti tarsadalom. Most a szonyeget rangatjak kifele ezen
orszagok alol, masok is akarnak a gazdagsagbol es ez fenyegeti a jelenlegi
vezetok helyzetet. Nem lesz penz arra, hogy ezen tarsadalmak minden tagja
"elfogadhato" szinten eljen (haz-kocsi-nyaralas) es a jobb pozicioban levo
tarsadalmi retegek nem hajlandok egyutt szegenyedni a lemaradokkal. Ez
"ideologiai" valtasban is megnyilvanul, az "egyenlosdi" alapjan allo politikai
erok meggyengulnek es az ultraliberalis (=ujraelosztas leepito) felfogas
kerul eloterbe. Ez kormanyvaltast is jelent az olyan orszagokban, amelyeknek
lakossaga azt hiszi magarol, hogy tobbsegeben a jobb pozicioban levo reteghez
tartozik.
	Velemenyem szerint ennek a "vilagtrendnek" (mar ha van igazsag a fenti,
provokativan leegyszerusitett (primitivizalt !) modellben ;-) ) egy aproka
mellekszintere Magyarorszag, ahol ugyanez dramaibban (gyengebb gazdasag, erol-
tetett tarsadalmi forma) zajlott le. '89-ben a lakossag azt hitte, a "mocskos
kommunistak" elloptak a megtermelt javait, jobboldali fordulat, ujraelosztas
leepites es a javak vegre oda kerulnek, ahol letrehoztak azokat. '94-re ki-
derult, hogy a tarsadalom 80%-a a lemarado osztalyban van es eppenseggel nem
erdeke, hogy a maradek 20% elhuzzon nyugati eletnivora, o meg maradjon a sze-
genysegben. "Le a piszkos tolvajokkal, akik meglopjak az allamot" az uj, diva-
tos jelszo es az emberek eppenseggel erosebb allamot, nagyobb ujraelosztast
akarnak.
	Vagy nem ?

Udv, Gabor

V.Miklos drusszam irja Chicagobol:

>    A joleti allam vegerol:  lehet a sved vagy a spanyol fejlemenyekkel
>peldalozni, de lehet a norveg es a kanadai peldat is hangsulyozni.  Az utobbi
>ket orszag a joleti allam sikere're pelda.

A kanadai helyzetet nem ismerem, de a jozanabb norveg kozgazdaszok, igen
csak eltunodnek, mi lesz ugy 25-30 ev mulva, mikkora az eszaki tengeri olaj-
forrasaik ki merulnek, miutan egyenlore a jolet igencsak azokra a jovedelmekre
 tamaszkodikk.

Ami a finneket illeti,

> Finnorszag nem relevans, mert a
>finn gazdasagi csoda veget az olcso szovjet nyersanyagforras kiapadasa okozta
>(lasd me'g: Kekkonen).

Van meg most is csoda ott, ujra emelkedoben vannak, hatarozott atszervezodes
es osszefogas utan (Szocdem kormany miniszter elnoke a "szelso"jobboldali 
partbol valo regi penzugyminisztert tartotta meg, 
gyozelmuk utan az uj kormanyban.)

Udv/Miklos

Kedves Mindenki!

  A hetvegen kerult megrendezesre az NDK-ban es Nemetorszagban Vegzettek
Barati Tarsasaganak legujabb osszejovetele. Ezen osszejovetel temaja
"Ende oder Wende" (veg vagy fordulat), vagyis nemetorszag helyzete a nemet
egyesites alatt es utan napjainkig volt. A konferencian sok prominens
szemely is megjelent. Eloadast halhattunk tobbekkozott Dr. Horvath Ist-
vantol (magyar nagykovet nemetorszagban, es a miniszterelnok szemelyes
tanacsadoja), Dr. Otto-Raban Heinichen-tol (nemet nagykovet magyarorszagon)
es Gerenyi Gabortol (az ipari es kereskedelmi miniszterium foosztalyveze-
toje). Errol a konferenciarol szeretnek most egy rovid osszefoglalot adni,
mert ugy erzem, hogy az ott elhangzottak erdekesek lehetnek minden magyar
szamara. A kovetkezokben leirtak (mivel sem papir, sem ceruza nem volt
nalam) nem a teljessegre es maximalis pontossagra, hanem az elhangzottak
osszefoglalasara torekszik.

- Dr. Horvath Istvan a magyarorszag szemszogebol foglalta ossze a keleteu-
  ropaban lezajlott vertelen forradalmat. Beszamolojat 1979-el kezdte,
  amikor is, a magyar politikaban megjelent egy olyan ero, amely a nyugat-
  tal valo politikai es gazdasagi parbeszedet szuksegesnek itelte. (Ha jol
  emlekszem Nemeth, Grossz, Horn neve hangzott el. /nem 100%/) Mivel annak
  idejen nemetorszagban (NSZK) egy szocialista kormany vot hatalmon, es
  magyarorszag egyebkent is tradicionalisan jo viszonyban volt nemetor-
  szaggal, megkezdodtek a titkos targyalasok. Ennek latvanyos eredmenye-
  keppen 1982 (korul), mikor magyarorszag gazdasagi valsagba jutott, nemet-
  orszag 1 Milliard USD hitelt adott magyarorszagnak, melynek titkossagara
  jellemzo volt, hogy meg a nemzeti bank elnoke sem tudta, honnan jon a
  penz. 1983 (kb.) budapesten megnyitotta kapuit a Goethe Institut. Ez
  ido talyra teheto az is, hogy a magyar kormany engedelyezte magyaror-
  szagon a kismeretu (kevesebb mint 500 fos) maganuzemek megalakulasat es
  munkajat. Ez is elofeltetele volt a nyugatra valo nyitasnak. A nyugattal
  valo kereskedelem es 'bermunka' is ekkor indult be. Mindez odaig veze-
  tett, hogy 1986-88 kozott magyarorszag meg nagyobbra nyitotta kapuit
  nyugat elott, es szabad lett a turizmus is. Ez a folyamat is nagyban
  kozrejatszott abban, hogy magyarorszag kesobb megnyitotta hatarait az
  NDK-s turistak elott.

- Gerenyi Gabor elmondta, hogy a nemet egyesites magyarorszag szamara
  gazdasagilag visszalepest hozott, mivel mar jol bejaratott piacokat
  veszitettunk el, melyeket mind a mai napig nem tudtunk visszaszerezni. Az
  uj tartomanyokkal (neue Bundeslaender) a kereskedelmunk mind a mai napig
  eppen csak a minimumra korlatozodik. Remenyeink, es a konferencian
  jelenlevo Peter Egenter (Hauptgeschaeftsfuehrer der IHK Potsdam) ez a
  jovoben talan megvaltozhat. A regi tartomanyokkal (alte Bundeslaender)
  valo kereskedelmunk viszont 1992 ota dinamikusan fejlodik. Minden evben
  tobb az export es az import is. Nemetorszag (a keleteuropaba iranyulo)
  befekteteseinek kb 40%-at magyarorszagon ruhazta be, ami remenyeink
  szerint talan tovabb nohet.

- Dr. Otto-Raban Heinichen arrol beszelt, hogy igazan nagyra ertekeli
  keleteuropa es magyarorszag erofesziteseit, de nemetorszag nincs meg
  abban a helyzetben, hogy segiteni tudjon. Nemetorszag most az europai
  unioban (es a vilagban) levo helyenek magtalalasaval, mint ujraegyesi-
  tett nagy nemetorszag van elfoglalva. Mindezek utan Glody Attila (Han-
  delssekretaer a.D. HUEL AG Budapest) felszolalasaban a nemet egyesites
  ararol is beszelt, mely 1990 ota kb. 150 Milliard DM (100 Milliard
  USD) evenkent, es felhivta a figyelmet arra, hogy magyarorszag 1990-ben
  kb. 25 Milliard USD adossaggal rendelkezett, mely osszeg a 25%-a a volt 
  NDK-ba evenkent pumpalt penznek. Erre a nemet nagykovet elmondta, hogy
  ez a 150 Milliard DM, nem tisztan az ujrafelepitest, hanem az NDK-bol
  hatramaradt nyugdijakat es egyebb szocialis kiadasokat is tartalmazza.
 
  Korulbelul ennyi az, amit ugy hirtelenjeben erdekesnek es leirandonak
tartok. Remelem azert vannak az olvasok kozul olyanok, akiknek ezek az 
informaciok (meg ha pontatlanok is) azert valamennyire ujat tudtak mondani.


                                   Mindenkinek Minden Jot: Nihil

Egyetertek Palffy Istvannal, amikor ezt irja a 880-as szamban :

>van egy bizonyos szint amely ala a tarsadalom nem engedheti hogy egy
>tagja is essen (egyreszt, mert ezt megengedni ethikai disznosag,
>masreszt, mert hosszabb tavon ez az egesz tarsadalomnak art [*]).

Reszemrol tovabbmehetunk a gyakorlati kerdesekre.

Udv, Gabor

Kedves Miklosok es tobbiek,

Orulok, hogy ismet visszaternek a Miklosok a Hixelok koze. Maris otthon erzem
magam tole.  Molnar Miklosnak szeretnek ezuttal reagalni, akinek nem tetszik,
ha valaki tulzottan sematikusan kulonbozteti meg a partonkivuli, hatranyos
helyzetu "mi" csoportjat a tejben-vajban furdo, kivetelezett, funkcionarius
"ok" csoportjatol.  Egyetertek.

    Korabbi irasomban, amire Dobrogin keresztul utaltal, magam is elobb-utobb
oda szerettem volna kilyukadni, hogy "a helyzet joval bonyolultabb".  Azonban
az egyszeruseg kedveert hasznosnak tartottam volna egy viszonylag zart
tarsadalmi terben, a kotott munkaidoben dolgozok koreben megvizsgalni, hogy
milyen technikakat dolgoztak ki az emberek az altaluk ertelmetlennek tartott
szabalyok kijatszasara.  Vagyis, arra lettem volna kivancsi, hogyan mukodott
a mindennapi ellenallas a munkahely keretei kozott.  Tisztaban vagyok azzal,
hogy a hetkoznap nyolctol negyig dolgozo egyszeru emberek nem is olyan
egyszeruek, hiszen egy csomo minden dolgot csinalnak munkaidon kivul (peldaul
dorbezolnak, es alkalmankent talalkoznak gazdag funkcionariusokkal, bocs).
Csak megprobaltam egy helyszint talalni a nyolcvanas evekrol szolo szemelyes
visszaemlekezeseknek.

    Miklosok es tobbiek.  Modositom tehat a kerdesem:  kinek milyen szemelyes
elmenyei vannak a nyolcvanas evekkel kapcsolatban?  Milyen vilag volt az,
elheto vagy borzalmas?  Mi volt benne a ketsegbeejto es mi volt benne a szep?
Kinek milyen sokat elarulo sztorijai vannak?  Eltalaltatok: adalekokat keresek
a nyolcvanas evek "oral history"-jahoz (ennek sajnos tenyleg nincs magyar
megfeleloje).  Ne hagyjuk, hogy fogjon rajtunk az a franya amnezia.

Elore is koszonom,
Miklos.

Ui. Miklos, miert a harmadik gazdasag?  Miben kulonbozik szerinted a masodik
    gazdasagtol?  Azert kerdezem, mert botcsinalta szociologusok is kiserletet
    tettek ennek definialasara.  Neked talan jobban sikerul.

Szegeden egyre inkabb gyakorlatta valik, hogy egy gyermek a lakasatol 50 
meterre levo bizonyos (ugynevezett elit) altalanos iskolakba nem tud 
bekerulni, ha bizonyos szempontbol hatranyos helyzetu: cigany, munkanelkuli 
szulok stb. Elofordul, hogy mindenhonnan elkuldik ("sajnos minden hely 
betelt" felkialtassal), s egy varosszeli iskola gettoszeruen gyujti ossze 
ezeket a sracokat, akiknek ilyen tomegben semmi eselyuk a kitoresre. Ezt en 
a szegregacio egy fajtajanak tartom, ami ellen tenni kellene valamit, hiszen 
egy-ket gyerek egy-egy iskolaban be tudna illeszkedni, de ilyen tomegben mar 
nem. 
Szeretnem, ha mas orszagok mintajara a varos bevezetne egy kvotat. Ami 
kotelezove tenne azt, hogy egy elit iskola, melynek kornyeken sok 
ciganygyerek van, legalabb egy adott szamu ilyen gyereket kotelezoen vegyen 
fel. Itt szamos problema merul fel. Hogyan lehet nem alkotmanyellenesen 
felmerni a ciganyok szamat, megtudakolni a felvettek korenek osszetetelet 
azzal a szandekkal hogy segitsunk rajtuk. Ki egyaltalan a cigany? Az aki ezt 
modja magarol vagy akire ranezel es szerinted az? 

Kerdesem. Nalatok (amennyiben kulfoldon tartozkodsz) ezt hogy oldjak meg. 
Hogy biztositjak a feketek, spanyolajkuak stb megfelelo arnyat 
(intezetedben, egyetemeden, munkahelyeden)?
Valaszaitokat e-mail cimemre kuldjetek.  (Szemo"k A`rpa`d)