------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Thu, 9 May 91 21:57:00 CDT Date: Thu May 9 22:48:50 EDT 1991 Subject: *** FORUM *** #217 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : aronatas@ucsd.edu Temakor: Meg mindig Macartney= de mar nem soka ( 40 sor ) Felado : aronatas@ucsd.edu Temakor: Endloesung ( 181 sor ) Felado : csorna@phyv01.phy.vanderbilt.edu Temakor: Diana Figyelj ( 24 sor ) Felado : gabor@irishmvs.cc.nd.edu Temakor: forrasok zsidokerdes-ugyben ( 18 sor ) =============================================== Felado : aronatas@ucsd.edu Temakor: Meg mindig Macartney= de mar nem soka ( 40 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Csorna Istvan ! Hidas Pali, Hetyei Gabor es masok elmondtak, hogy mi a baj Macartney-val. En ezekhez a kovetkezoket teszem hozza: Azzal inditottad revizionista uzeneteidet, hogy egy partatlan forrasbol -- hiszen angol ! -- vegre megtudhatjuk az igazsagot Trianonrol ? Szeretnelek megkerni tisztelettel, hogy most olvasd el R. Seton-Watson (Scotus Viator) vonatkozo munkait is. Seton-Watson, angol tortenesz, volt Trianon egyik epitomestere, es az utodorszagok egyik legfobb vedelmezoje a magyar elnyomo torekvesekkel szemben. Miert nem Seton-Watsont masolod szorgosan ? Ami Macartney-t magat illeti, o azert erdekes torteneti forras, mert a magyar uralkodoosztaly legfelsobb koreiben forgott. Igy M. sokmindent tud maguktol a szereploktol. Am ami az erenye, az a baja is. M. teljesen magaeva tette a Horthista vezetes latasmodjat. (Egyszeruen tul sok baratja volt kozottuk.) Az elso zsidotorveny leirasaval nem az a baj, hogy hazugsagot ir, hanem az, hogy nem a masodik es a ^Lharmadik zsidotorveny osszefuggeseben mutatja az esemenyeket. Egy kicsit olyan ez, mint amikor valaki azon medital, hogy milyen szep es udvarias gesztus valakit felsegiteni a vonatra, amikor az osszefugges a marhavagon, amely Auschwitz fele tart. Pontosan igy ohajtotta latni a magyar uralkodoosztaly is a zsidokkal kapcsolatos cselekedeteit: kesobbi, de mar nagyon koran lathato kovetkezmenyeitol elszakitva. Te sem a masodik es harmadik zsidotorvenyrol idezed Macartneyt, hanem csak az elsorol. Miert ? Rona-Tas Akos =============================================== Felado : aronatas@ucsd.edu Temakor: Endloesung ( 181 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Ha mar itt tartunk, el kell meseljem a hamburgi 101-es tartalekos rendorszazad tortenetet. Ez egy masfajata valasz Csorna Istvannak arrol, hogy ki miert felelos. A 101-esek tortenete Christopher Browning jovo februarban megjeleno konyvebol szarmazik (Ordinary Men; Reserve Police Batallion 101 and the Final Solution). A tortenetet fejbol meselem, kisebb pontatlansagok elofordulhatnak. A 30-as evek vegen naci Nemetorszagban megszerveztek a tartalekos rendorseget. A tartalekos rendorok sorkoteles koron tullevo ferfiak voltak, akiket a rend fenntartasara hivtak be, es akik eredetileg a frontra kimeno fiatalabb rendoroket voltak hivatva potolni. A tartalekos rendorok nagyobb varosokban iranyitottak a forgalmat, birsagoltak szemeteloket, es zsebtolvajokat es betoroket fogtak le. Egyszoval szemben a Gestapoval es az SS-szel, egyszeru mezei rendorkent a kozrendre vigyaztak. A hamburgi 101 tartalekos rendorszazadnak kicsit tobb mint 500 tagja volt. A kozrendorok tobbnyire kikotoi munkasok, soforok, egyszeru ketkezi dolgozok kozul kerultek ki. Mindossze egynegyeduk volt tagja a nemzeti szocialista partnak, tobbseguk harcolt az elso vilaghaboruban es atlageletkoruk 39 ev volt. A tiszteseket hivatasos rendorok adtak, akik alacsonyrangu kozrendorkent mar elsajatitottak a szakma csinjat-binjat, es akiknek feledatuk volt a kozlegenyek kikepzese es kozvetlen iranyitasa. Ezeknek mar 2/3-a volt naci parttag. A tiszteket iskolazott emberekbol valogattak, akiket gyorstalpalo tanfolyamon tanitottak ki a rendorzes alapjaira. Ezek kozott volt ket politikai tiszt is, ket SS, akik 29 evukkel a szazad legifjabb tagjai voltak. A ket SS fiu lelkes Hitlerjugend volt. 18 evesen az elso adando alkalommal beleptek a partba, de sokra nem vittek, az egyik buta volt a masik lusta, legalabbis a kaderlapjukon ez olvashato. Az ifjak mindenesetre idorol idore feljelentettek a szazad kapitanyat, Tropp ornagyot, aki 53 eves korara gyalogrendorbol kuzdotte fel magat a szazad elere. Tropp ornagy, az ifjak szerint, regimodi, ideologiailag nem kellokeppen elkotelezett eloljaro volt, ^Laki gyakran bratyizott a legenyseggel. Nem szabad elfelejteni, Voros Hamburgban a politikai eberseget nem lehetett tulzasba vinni. Ahogy Nemetorszag ujabb es ujabb terulteteket hoditott nagy szukseg lett rendorokre az ujonnan megszallt teruleteken, mivel a nemet hadvezetes nem bizott a helyi szervekben. 1942 juniusaban a 101-eseket lakhelyukrol, Hamburgbol, athelyeztek Lublin tartomany eszaki reszebe, ahol az elso hetekben hidakra vigyaztak es a helyi falusi rendorsegeket ellenoriztek. Julius elejen Tropp ornagy varatlan parancsot kapott. A szazadnak masnap el kell mennie a kozeli Jozefow varoskaba. Ott ossze kell szedni az osszes munkakepes zsidot, be kell oket vagonirozni, az gyerekeket, asszonyokat es oregeket pedig egytol egyig agyon kell loni. Tropp ornagy osszehivta tisztjeit es elmondta, hogy milyen parancsot kapott. Egy hadnagy a tisztek kozul, civilben hamburgi fakereskedo, kijelentette, hogy o keptelen gyerekeket es asszonyokat olni, a tobbiek hallgattak. Tropp rogton beleegyezett, hogy a tiszt mas feladatot kapjon. A kozlegenyeknek es tiszteseknek kulon loszert adtak ki es korabban kuldtek oket lefekudni. Hajnali kettokor ebresztettek oket, fel negyre mar Jozefowban voltak. Itt mar nem lehetett tovabb halogatni a dolgot, meg kellett mondani a szazadnak, hogy mirol van szo. Tropp felkorben maga kore hivta rendoreit es ismertette veluk a parancsot. Azt is elmondta, hogy o ilyen parancsot magatol soha nem adna. A visszemlekezok egybehangzo tanusaga szerint ekkor Tropp konnyezett. Majd azt mondta, hogy ha ez konnyit a lelkukon, rendorei gondoljanak arra, hogy a szovetsegesek nemet asszonyokat es gyerekeket bombaznak halalra. Vegul pedig egeszen varatlanul a kovetkezot mondta: mivel tudja, hogy csapata nem ilyen feladatra szamitott, aki nem akar az akcioban resztvenni, az ez alol felmentest kap. Egy darabig mindenki hallgatott, majd egy kozlegeny kilepett. A hadnagya rogton rakialtott, hogy hogyan kepzeli, de Tropp leintette a hadnagyot es kulon allitotta a rendort. Ezutan meg vagy egy tucat csatlakozott az elso kilepohoz. Ezek mind, Tropp igerete szerint, a foter es az allomas orzeset kaptak feladatul. 4-kor, hajnal hasadtaval indult meg a hadmuvelet. A rendorok hazrol hazra jartak, es minden zsidot osszeszedtek. Azaz megsem mindenkit. A kisgyerekek kozul sokat elengedtek, sot gyakran maguk kisertek at a kicsiket olyan nem-zsido csaladokhoz, akik hajlandok voltak oket befogadni. Par oraval kesobb a zsidok a foteren alltak borondjeikkel. A munkakepeseket elhajtottak a palyaudvarra, a tobbieket pedig teherauton kiszallitottak az erdo szelere. Itt derult ki, hogy a rendorok nem tudtak, hogy mikent kell egy embert kivegezni. A szazad orvosa gyorsan egy fekvo alakot rajzolt a porba, es bemutatta, hogy mikent kell a koponya alatt a tarkonal egyetlen lovessel az agy es a gerinc kozotti kapcsolatot megszakitani. Ezutan minden rendor kapott egy zsidot, es egyenkent, ki-ki a zsidojaval, elvonult az erdobe. Ott arccal a foldre fektettek oket es igyekeztek kovetni az orvos utasitasait. Sokan kicsit feljebb celoztak es a koponyat talaltak el. Ilyenkor belepte oket a ver..... ^L A rendorok kozul tobben felrevonultak, nem tudtak folytatni. Ezeket hagytak az ornagy utasaitasanak megfeleloen. A tobbiek huztak az idot, lassan idultak vissza az erdobol a tisztasra, abban a remenyben, hogy addig a tobbiek elvegzik majd a munka nagyjat es nekik kevesebb zsido jut. Mivel majdnem mindenki erre szamitott este 9 lett mire mind az 1500 zsidoval vegeztek. A meszarlas jol mutatta, a rendorok gyakorlatlansagat. A holttestek az erdoben maradtak szetszorva, temetetlenul. Senkit nem vetkoztettek le, raboltak ki, sot meg a borondoket is ott helyben elegettek. A tartalekos rendor szazad akkor visszaindult allomashelyere. Mindenki faradt, levert es ideges volt. Sokan nem tudtak enni masnap sem, tobben berugtak. Tropp meg aznap este korbejarta rendoreit es arra kerte oket, hogy ne beszeljenek egymassal a tortentekrol. Ami tortent megtortent, a haboru neha kiveteles aldozatokat kovetel. A jozefowi verengzes azonban csak a kezdet volt. 1943 oszere a 101-es hamburgi tartalekos rendorszazad zsidotlanitotta eszak-lublint. A hamburgi tartalekos rendorok 1942 oszen mar menekulo zsidokra vadasztak a kornyezo erdokben. A zsidovadaszatra mar csak onkenteseket kuldtek. 1943 elejen csokkent a verengzesekre kiadott parancsok szama, de 1943 nyarara ujbol megnott, es Berlin elhatarozta, hogy 'kiuriti' a koncentracios taborokat. November 3-an es 4-en a 101-esek resztvettek 42 000 zsido kiirtasaban, ha jol emlekszem, a treblinkai halaltaborban. 1943 vegere a 101-esek 39 000 zsidot oltek meg es 44 000-et kuldtek kulonbozo halaltaborokba. A szazad egy tizede nem vett reszt az oldoklesekben. (Termeszetesen a bevagonirozasban es egyeb feladatokban ok is megtettek a maguket.) Egyiket hadnagya kenyszeriteni akarta, hogy lojjon a laba elott fekvo aldozatra. A rendor egyszeruen elsetalt, es nem lott. Az ornagynak koszonhetoen semmi baja sem lett. (Egyebkent Browning allitja, hogy jelenleg nem tudunk egyetlen olyan dokumentalt esetrol sem, ahol nemet katonat agyonlottek volna azert, mert megtagadta egy civil kivegzeset. Pedig a nacikat vedo ugyvedek mindent felkutattak.) Senki sem szokott meg, ami ertheto, hiszen Lengyelorszagban nem jutottak volna messzire. Nehany nagycsalados rendort visszahelyeztek Hamburgba, mivel nagycsaladosoknak kulon nyomtatvanyt kellett alairniuk, hogy beleegyezenk abba, hogy a fronton tartsak oket. Nehanyan nem irtak ala. A hamburgi fakereskedo hadnagyot egy ido utan athelyeztek Hamburgba, ahol tiltakozott a rendorseg ilyen jellegu felhasznalasa ellen feletteseinel. Termesztesen hiaba. Ha valakit erdekel, hogy mi lett a 101-es hamburgi tartalekos rendor szazad sorsa, ime: a szazad rendoreibol harman toltottek rovidebb idot bortonben. A 60-as evek kozepen 200 101-est fel tudtak kutatni, es kihallgatasuk utan a vadat elejtettek. Sokkal rosszabbul jart Tropp es a hadnagy, akit annak idejen keresere az ornagy felmentett a gyermek- es ^Lasszonygyilkossag feladata alol. Ezek ketten honapokkal a jozefowi meszarlas utan azt a feladatot kaptak, hogy alljanak bosszut egy kozeli lengyel kisvaroson, amely partizanokat rejtegetett es segitett. 78 lengyelt kellett kivegezni bosszubol, mivel a partizanok tobb nemetet megoltek. Tropp es a fakereskedo hadnagy elmentek a polgarmesterhez, es kozoltek vele, hogy a polgarmesternek kell megjelolnie a 78 embert. Ezeket aztan ki is vegeztek a 101-esek. A haboru utan a lengyelek azonnal kertek Tropp es a fakereskedo kiadatasat. Troppot egy egynapos targyalas utan felakasztottak, a hadnagy pedig 8 evi bortont kapott. =============================================== Felado : csorna@phyv01.phy.vanderbilt.edu Temakor: Diana Figyelj ( 24 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Diana, Egy allati merges fasiszta hivott telefonon. A nevet nem adta meg, de monogramja P.V. (nem tudom mit jelent). Azt mondta, hogy a kepernyon, amit a Soros Foundation vett neki, latta, hogy kihagytad az o szervezetet az uj magyar-magyar hatarok kijelolesebol. Azert hivott engem, mert Gereben Istvan lealitota a keyboard szalitasat, mindadig, amig nem igazolja, hogy se nem jart selyemingben a ket haboru kozt, se nem zavarta Csoori oreganyjat. Tehat keyboard nelkul nem tud a Forumba irni, csak nezni azokat az aljas Horthystakat es Kommunistakat es egyebeket, mikent gyalazzak a kozos Othonunkat. Szoval P.V. azt allitja hogy ketten vannak, o, meg segedje. Azt is allitja, hogy mindenki gazember, aki a szomszedja mellet lakik. Nem akarnak a Horogmagyarok mellet elni, mert azok ven homokos nacik, egyaltalan nem fejlodtek. Ezzel szemben, P.V. csoportja modernizalt, es ok lovon jarnak. Ok Lo-fasisztaknak nevezik magukat. Tehat arrol van szo, hogy ket Lo-fasisztanak, es harom lonak kel szallast talalni az uj magyar-magyar hatarok keretein belul. Szinten mondta, hogy van egy csirke is (nem vagyok biztos, lehet hogy tyukot mondot). Legyszives tegyel valamit ezekert. Ahogy mondom, megallas nelkul bamuljak a Forum-ot, tehat valaszodat oda kuldheted P.V. szamara. =============================================== Felado : gabor@irishmvs.cc.nd.edu Temakor: forrasok zsidokerdes-ugyben ( 18 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Voros Peternek irott valaszaban Csorna Istvan azzal indokolta a MacCarthy-szovegek kozleset, hogy a magyar forrasok, legyenek azok bolsevistak, fasisztak vagy hothystak, egyforman elfogultak. A fa- siszta es horthysta forrasokrol nem tudok velemenyt mondani, bar ha joggal illethetok ezekkel a cimkekkel, akkor nehez elkepzelni, hogy kulonoskeppen objektivek lennenek. A bolsevista forrasokkal nem az a hogy elfogultak, hanem hogy nem leteznek. Ha a zsidokerdes nem lett volna tabu, akkor talan most nem kellene errol vitatkoznunk. Minden- esetre szeretnem felhivni a figyelmet ket a nyolcvanas evek kozepen megjelent kotetre, amelyekket en sokkal meggyozobbnek tartok, mint McCarthyt. Az elso: Szaraz Gyorgy: Egy eloitelet nyomaban. A masodik: Asszimilacio, zsidokerdes, antiszemitizmus (lehet, hogy nem ebben a sorrendben). Az utobbi Pozsgay eloszavaval es gyamkodasa alatt je- ^Llent meg, de a Pozsgayert nem rajongokat megnyugtathatom, hogy kozolt szovegek (koztuk Bibo nagyszeru tanulmanya) meg azelott irodtak, mie- lott Pozsgay erettsegizett. Ha ez nem eleg megnyugtato, akkor tessek elovasni a kotetet. Forrai Gabor =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=