Tisztelt SZALON olvasok!
Ezt a sajtokommentart szeretnem egyenesben kozreadni, mert nagyon sok
olyan gondolat van benne, amin szerintem erdemes elgondolkozni. Ezek egy
resze bennem is folmerult. A cikk vegen meg nehany megjegyzest megengedek
magamnak.
*******************************************
Magyar Hirlap (nem tudom a szamot, szeptember 1-5 kozott)
Gador Ivan: Hol Szakad?
Egeszen prima mondatot rogtonzott Konya Imre meg hetfon a parlamentben,
amikor erosen szemrehanyo hangsullyal megjegyezte: az elmult negyven ev
alatt igazan megtanulhatott mindenki a sorok kozott olvasni. Hogyan le-
het akkor, hogy senki nem fedezte fel az MDF valasztmanyi uleserol kia-
dott kozlemenyeben az uzenetet?
Szoval az MDF itt tart, a sorok kozott uzenget. Nem nehez kitalalni,
hogy miert. A part eddig sem tul zart sorait mely valsag zilalja szet,
es minden jel szerint mara eletveszelyes az allapot: a part elnoke es a
centrum kijelolesenek igenyevel szervezodott szukebb kore kisebbsegben
maradt. Teljesen ertheto, hogy ezzel nem igazan akarnak eldicsekedni.
Igy allhatott elo az a sajatos helyzet, hogy csak tobb nappal az esemeny
utan szivargott ki: az elmult het vegen az MDF orszagos valasztmanyanak
ulesen Antall Jozsef tobb mint haromoras beszedben probalta az ominozus
Csurka-tanulmanyt helyre tenni a testulet tagjainak fejeben. Nem sok si-
kerrel - es errol nemcsak a kiszivargott hirek, hanem a napvilagot la-
tott se hideg, se meleg kozlemeny is tanuskodott. Es persze Konya Imre
fenn idezett hetfoi szemrehanyasa a sorok koze rejtett uzenetrol.
Teljes mertekben ertheto Antall Jozsef dilemmaja. Es megertheto oriasi
csalodottsaga is. Partjanak legfontosabb vezeto testuletei immar nem ko-
vetik, es ebbol kovetkezoen nem tamaszkodhat nagy biztonsaggal parlamen-
ti frakciojara sem. Hat persze, hogy nem sietett nyilvanossagra hozni
het vegi kudarcat. Amelynek kovetkezmenyei meszire vezethetnek. Mert, ha
tovabb folytatja a harcot Csurkaval, partjaban esetleg vegleg kisebbseg-
be szorul. Ha viszont retiral, ugy politikai arcelet vesziti el, hiszen
kovetkezetes demokrata letere egy jobbszelre tolt, antidemokratikus part
elen talalja magat. Ez esetben pedig mar ket dolgot tehet: vagy ervenye-
siti ezt a politikai iranyvaltozast a kormany politikajaban is, vagy
belatva sulyos kudarcat, bukott politikuskent tavozik. Mindket esetben
viselnie kell annak tortenelmi odiumat, hogy ugyetlensegevel hatalomra
segitette a szelsojobbot, es ezzel katasztrofalis helyzetbe sodorta ha-
zajat.
Mindezt vegiggondolva donthet ugy a miniszterelnok ur, hogy hetfon del-
utan, tobb mint egy het kesessel, nyilvanosan is szembefordul a partja-
ban mind inkabb eluralkodo politikai irannyal.
Elemzok sora irta le az elmult napokban, hogy Antall sajat hibas koncep-
ciojanak lett aldozata. Annak az elkepzelesnek, hogy integralni tudja a
jobboldali radikalisokat is, ami ugymond, azert szerencses, mert igy
legalabb ellenorzese alatt tudja tartani ezt a demokraciara veszelyes
iranyzatot. Mara viszont a radikalisok tartjak ellenorzes alatt ot - igy
az elemzok sora.
Ezzel kapcsolatban ket adat kapott nyilvanmossagot: a fideszes Kover
Laszlo szerint Antall es Csurka konfrontacioja kovetkezteben a minisz-
terelnok-partelnok frakciojan belul 40 szavazatot veszithet el. Az MDF-
es liberalis Debreczeni Jozsef szerint ennel rosszabb Antall helyzete;
frakciojanak ketharmada ugyanis Csurka mogott all.
Barmelyik adat az igaz, legyen akar a ketto kozott a valodi szam, a kor-
many kenyelmes parlamenti tobbsege egy-kettore megszunhet, ami egy eny-
nyire gyenge teljesitmenyt nyujto, nepszerutlen kormany szamara vegzetes
is lehet. A keplet akar ugy is felallithato, hogy a miniszterelnok, ha
ragaszkodik a demokracia alapertekeihez, kormanya stabilitasat vesze-
lyezteti.
Ez lehet Csurkanak es hiveinek az igazi kapaszkodoja, ezt felismerve
probaljak most mar egy ideje sarokbaszoritani a miniszterelnokot. Olyan
apro reszletkerdes valoszinuleg egyaltalan nem nyugatlanitja ezt a cso-
portosulast, hogy a politikai iranyvaltas kikenyszeritesere a legcseke-
lyebb mertekben sem jogositja fel oket a mandatumuk. Az MDF-et ugyanis a
tarsadalom legszelesebb koreit reprezentalo, a monolitikus, hierarchi-
zalt tarsadalmi berendezkedes ellen szavazo valasztopolgarok szavazatai
juttattak a parlamentbe. Ok pedig egyertelmuen nem Csurka mogott allnak,
amit mi sem bizonyit ekesebben, mint az a hovatovabb feledesbe merult
vaskos teny, hogy Csurka Istvan 1990-ben szukebb patriajaban, vagyis
ott, ahol igazan ismerik, egyeni jeloltkent csufosan megbukott. Es nyil-
van nem csak o, hanem mindaz, amit es ahogyan kepvisel. Partja vezerkara
juttatta ot mandatumhoz, mint alapito atyat. Az a vezerkar, amelyet most
kalandor modon meg akar buktatni. Es amelyiknek - teljesen fuggetlenul
attol, hogy mit akar 10,5 millio magyar - a helyere kivankozik, hogy o
szabja meg a politikat.
Feltetelezve, de nem megengedve, hogy ez a vagya teljesul, minden idok
legbizonytalanabb kormanya jonne letre. Legitimitasa hianyozna, parla-
menti tobbsegrol nem is almodhatna. A fegyveres testuletekben talan a-
kadna, aki a szolgalataba all, de hogy az egesz? Ha a honvedseg, a rend-
orseg szetszakad kormanyhu es kormanyellenes erokre ... Meg a gondolat-
tal eljatszani is szornyuseg.
Jokora melyseg folott jar koteltancot a magyar kormany elnoke. E szedito
mutatvany kozben nagy a csabitas arra, hogy engedmenyekkel, akar lat-
szatengedmenyekkel is, kiegyezzen partbeli ellenfeleivel. Viszont bizton
allithato, hogyha ezt megteszi, mindent elveszit.
A kormany nepszerutlensegenek, az MDF eroziojanak ugyanis veletlenul sem
az az oka, hogy a kormany es a partvezetoseg nem teljesitette eddig a
jobboldali radikalis nepnemzeti szarny minden ohajat, hanem eppen az,
hogy a part is, a kormany is idorol idore engedett neki. Az alkotmanyel-
lenes igazsagteteli torvenyjavaslat elore lathato zajos kudarcaba ez a
csoport hajszolta bele a forumot. A mediumhaboru nelkuluk nem mergese-
dett volna el ennyire, a sajto es a Magyar Demokrata Forum kozott nem
lenne ekkora szakadek, es a parlamenti patko ket oldalanak a viszonyat
sem jellemezne az acsarkodas. Ha a dominans kormanyzo ket part nem pro-
balta volna lepten-nyomon politikajaba integralni a jobboldali szelsose-
geket, minden bizonnyal nem vesziti el hivei zomet.
Lesz-e ereje Antall Jozsefnek forditani?
******************************************
A tanulmany elgondolkoztato, tobb szempontbol is. Had' fuzzem hozza
sajat gondolataimat is:
Az egyik az, hogy Csurka a tanulmanyaban kovetkezetesen az MDF-et, mint
parlamenti TOBBSEGI partot emlegeti, aminek kudarcat arra vezeti vissza,
hogy hatarozatlan, nem eleg kemenykezu politikat folytat es nem szamol
le a sajtoval. Ime egy "ellenseges" (???) sajtovelemeny, egy kommentar.
Felveti Gador a kormany "gyenge telsitmenye"t. Konkreten ez mit jelent?
Vagy ez csak egy altalanos "ellenzeki" vadaskodas? Miert ertekeli igy a
kormanyt? Ez megfelelne annak, amit Csurka is "lejaratas"nak nevez? Ez
lenjaratas, vagy jogos kritika?
A masik kerdes, amit ez a velemeny is folvet: mi a kormanypolitika le-
gitimitasanak az alapja? Mennyire te'rhet el ettol a kormany(zo) part?
Ketsegtelen teny, hogy nem a parlamenti tobbseg az ove, hanem az csak
egy koalicioe, es ezen belul az MDF a legerosebb. Milyen alapon erosza-
kolja ra a velemenyet es a politikajat a koalicios partokra?
A harmadik kerdes az 1994-es valasztasok. Egyertemunek latszik, hogy az
MDF-nek most demokratikusan nincs eselye az ujabb valasztasokat megnyer-
ni. Csurka nem tudna elviselni egy vereseget, az szamara azt jelentene,
hogy: HALAL. De kinek? A nemezetnek? A nepnek? Az allampolgarnak? Vagy
csupan az csurkai ideologianak? A programbol az latszik, amin latszolag
Antall is vacillal, hogy a valasztasokat erovel, eroszakkal kell az MDF
(azaz annak radikalis szarnya) javara eldonteni. A csurkai program le-
nyeges eleme a mediak eroszakos megkaparintasa, mert - ezesem szerint a
regi rendre emlekezve - meg van rola gyozodve, hogy azzal ki tudja moz-
ditani az egyebkent a szavazastol tavolmarado apatikus tomeget, aki i-
lyenkor automatikusan a kimozditora szavaz (felelem). Ez hovatovabb rog-
eszmemme valik, de egyre tobb jelet latom ennek a koncepcionak. Feltehe-
toen ezzel tudja az MDF "gerincet" maga moge allitani. A hatalmon mara-
das nekik sokat jelent es szerintem ennek erdekeben hajlandok feleldozni
az eszme "demokracia" kitetelet (azaz modositani annak ertelmet).
"Minden allat egyenlo, de vannak egyenlobbek a tobbieknel" - miert ne ok
legyenek azok? A demokracia csakis az eszme hiveinek dukal, a tobbi el-
lenseg!
|
Tisztelt SZALON olvasok!
Ugy erzem, hogy nem art, ha az ellenzeki partok is megszolalnak neha a
korunkben. Most kaptam egy ujsagkivagast a Nepszabadsagbol, amiben az
SZDSZ es az MSZP egy-egy vezetoje velemenyezi tomoren Csurka tanulmanyat.
Udvozlettel: Cser Ferenc
**********************************************************************
Tolgyessy Peter: A tehetetlenseg agresszivitasa
Meggyozodesem, hogy a nyari szunetet kovetoen uj fejezet kezdodik a
politikaban. Az osz az Antall-kormany csodjenek tudatosodasat es a
kiutat kereso valsagstrategiak osszecsapasait hozza. Mindezt az MDF-en
belul kirobbant vita, a koalicios szovetseg megingasa, valamint a
kormany valasztasi programjanak bevaltatlan igeretei vetitik elore -
jelentette ki Tolgyessi Peter az SZDSZ penteki sajtotajekoztatojan.
A kormany keteves mukodesenek eles kritikaja uta a partelnok ugy erte-
kelte a Csurka tanulmanyt, hogy az nem mas, mint visszateres a Laki-
telken erzekelheto szelsojobboldali, antidemokratikus, a harmadik utas
megoldast favorizalo, "uri" konzervatizmushoz. A "tehetetlenseg ag-
resszivitasanak" hasonlo megnyilvanulasai - velhetoen - egyre tobbszor
kerulnek majd eloterbe - folytatta Tolgyessy, de hozzatette: bar a
kormany es az MDF sokszor meghatralt Csurka elott, ezuttal nem hiszi,
hogy a vihart kavart "program" a koalicio meghatarozo iranyvonalava
valhatna. Az SZDSZ elnoke szerint ket lehetoseg kozott valaszthat az
MDF: elfedi a vitakat a pertegyseg latszatanak fenntartasaert, vagy
nyilt velemenyutkoztetesekkel keresi a megoldast. A forum elnoksegenek
allasfoglalasa az elobbi megoldast valoszinusiti, ami az 1994-es valasz-
tasoknal uthet vissza - mondotta Tolgyessy. Hangsulyozta: partja nyitott
a Katona Tamas fele, nyilvanos kompromisszumkeresesre, amire a regota
elfekvo, vagy a parlament ele be nem terjesztett ketharmados torvenyek-
nel lenne szukseg. Hasonlo nehez problemanak itelte a jovo evi koltseg-
vetesi torveny elfogadasat. - Az allamhaztartasi reformnak meg a jeleit
sem latni, pedig gyokeres valtozasok nelkul a kormany nem szamithat az
SZDFSZ reszleges tamogatasara sem - jelentette ki Tolgyessy. A Nepsza-
badsag kerdesere valaszolva megerositette a partelnok, hogy Katona Tamas
kompromisszumkeszsegen tul, Konya Imretol a koztarsasagi elnokot elitelo
hatarozati javaslat visszavonasat is gesztus ertekunek tartja, hiszen:
"tudjuk, milyen fegyelmezett emberekrol van szo, nem, lehet szo velet-
lenrol". Zs. A.
Szocialista velemeny
Ez szelsojobb iranyvaltas jele
Csurka Istvan rendorsegi erokkel kivanja a tarsadalmat elhallgattatni, s
tanulmanya igy, hogy a kormany es az MDF nem hatarolta el attol magat,
sot mar politika vitaanyag rangjara emelte, komoly veszelyeket rejt ma-
gaban - jelentette ki az MSZP tegnapi sajtotajekoztatojam Szeker Imre, a
part ugyvezeto alelnoke.
Szeker Imre hangsulyozta, hogy a Szocialista Part szamara erdektelenek
az MDF belso konfliktusai, viszont rendkivul lenyegesnek tartjak annak
kovetkezmenyeit a tarsadalomra. Az alelnok szerint Csurka irasa az MDF
korabbi, "Lakitelki szellemisegetol" elfordulo, szelsojobboldali irany-
valtas jele lehet. Ugy latja, hogy az MDF alelnoke szembenezhetett part-
ja es kormanya megitelesevel, azzal, hogy valoszinuleg elveszitik az
1994-es valasztasokat, igy tanulmanyaval a figyelem eltereleset szolgal-
ta. Kovacs Laszlo, az MSZP ugyvivoje hozzatette, hogy a tanulmany, il-
letve annak kormanyszintu elfogadasa Magyarorszagrol kulonosen kedvezot-
len megitelest teremthet kulfoldon. S.J.
(Nepszabadsag, nem tudom melyik szamabol)
Begepelte: Cser Ferenc
Kerdesem:
Igy nez ki a "judeoplutokrata-liberalbolsevik" ellenzek MDF-et es kor-
manyt gyalazo viselkedese?
|