irta:

>Ha jol tudom (es jol tudom, mert a holdrol jobban latni a dolgokat :) )
>azoknak a
>magyar allampolgaroknak van szavazati joguk akik allando lakhellyel
>rendelkeznek magyarorszagon.
>az allando lakhely megvaltozasat pedig mindenki koteles bejelenteni, igy ha
>kulfoldre koltozik, es ott letelepedik, esetleg allampolgarsagot is szerez
>valaki annak talan lessz allando lakhelye is kulfoldon es ezaltal elveszti
>szavazati jogat is magyarorszagon!

Ez nincs teljesen igy.

Az "allando lakohely" fogalmanak valasztojogi szempontbol kizarolag
belfoldon van ertelme. Nincs semmifele szabaly arra, hogy mennyi ideig
szabad kulfoldon lenni, nincs arra sincs szabaly, hogy valaki bizonyos
merteku kulfoldi tartozkodas utan mar kulfoldon elonek minosulne ebbol a
szempontbol. 

Aki magyar allampolgar es bejelentett allando lakcime van, az szavazhat,
fuggetlenul attol, hogy hol el. Tegyuk fel, hogy egy egynapos csecsemot
szulei kivisznek az orszagbol, s utana csak tizennegy eves koraban jon
vissza egy napra, hogy kivaltsa szemelyi igazolvanyat es bejelentsen egy
allando lakcimet. Utana megint mindig csak egy napra jon, csak azert, hogy
mindig hosszabbitsa a szemelyi ervenyesseget. Ez az ember - fuggetlenul
attol, hogy addig csak osszesen ket napig elt Magyarorszagon - termeszetesen
minden tovabbi nelkul szavazhat 18. eletevenek elerese utan, s utana is
barmikor. Ugyanis amikor az ember elmegy szavazni nem kerdezik meg "maga itt
el?", hanem megnezik a szemelyi igazolvanyat - ha az ervenyes, s van benne
bejelentett allando lakcim, akkor szavazhat, ha nincs, akkor nem szavazhat.

Tehat a kulfoldon elo szavazni kivano magyar allampolgarsagu magyarok nagyon
egyszeruen meg tudjak oldani az egesz problemat. Hazajonnek egy napra,
kivaltjak a szemelyit, ha nincs nekik - vagy meghosszabbitjak, ha lejart -,
s utana mar csak annyit kell tenniuk, hogy minden egyes valasztas alkalmaval
megint el kell menniuk az allando lakohely szerinti szavazokorbe.

A kulfoldi allampolgarsagnak sincs semmi koze ehhez a dologhoz. A magyar
torveny nem tiltja, hogy magyar allampolgarnak lehessen mas allampolgarsaga
is. Azaz lehat akarhany allampolgarsagod, a lenyeg, hogy magyar is legyen -
ha az van, akkor nincs akadalya annak, hogy szemelyi igazolvanyt kaphass.

Olyan, hogy "kulfoldi allando lakohely" sincs, mivel csak Magyarorszagon
lehet az embernek allando lakohelye, kulfoldi cimet nem lehet bejegyezni a
szemelyi igazolvanyba. 

A kulfoldre tavozast sem kell bejelenteni. Azaz 18-55 ev kozotti ferfiaknak
be kell jelenteniuk a bizonyos ido feletti kulfoldon tartozkodast, de csakis
a katonasagnak, de ennek semmi koze a valasztojoghoz. (Egyebkent ez soha nem
ellenorzi a katonasag, s nem is tudna ellenorizni, csak akkor derul
altalaban ki ez a _szabalysertes_, ha valakit behivnak, s kiderul, hogy
nincs az orszagban.)

Van olyan is, hogy vamugyi szempontbol kulfoldon tartozkodo, de ezt megint
nem kell bejelenteni, hanem bizonyitani kell, hogy x ideig az ember
kulfoldon elt eletvitelszeruen. Ennnek azert van jelentosege, mert ha valaki
legalabb 3 even keresztul eletvitelszeruen kulfoldon elt, akkor lehetosege
van vammentesseget kapnia szemelyes holmijai behozatalakor.

Van egy olyan szabaly, hogy allando kulfoldre tavozaskor vissza kell adni a
szemelyi igazolvanyt, de ez megint csak egyeni dontes kerdese, hiszen az
"allando" fogalma nincs meghatarozva. Eddig meg nem hallottam olyanrol, aki
visszaadta volna a szemeyi igazolvanyat.

Persze a kivandorlas intezmenye letezik, s akkor nyilvan vissza kell adni a
szemelyi igazolvanyt, de manapsag (1988 ota) mar senki nem vandorol ki,
mivel kivandorlas nelkul is barmennyi ideig lehet kulfoldon tartozkodni. 

Ezert tulajdonkeppen csak azoknak a magyar allampolgaroknak bonyolultabb a
helyzetuk, akik 1988 elott hivatalos engedellyel kivandoroltak az orszagbol.
Ezeknek vissza kell hivatalosan vandorolniuk mielott megkaphatjak a
szemelyijuket. Akik viszont engedely nelkul vandoroltak ki, azoknak az egesz
csak egy rutin jellegu procedura - alalndo lakohelyet kell letesiteni es be
kell menni a lakohely szerinti polgarmesteri hivatalba.

E sorok iroja 1980-1997 kozott allando jelleggel kulfoldon eltem, ez ido
alatt mindig volt allando bejelentett magyarorszagi lakcimem es ervenyes
szemelyim. Igy pl. 1990-ban szavaztam is a valasztasokon - direkt miattuk
jottem haza nehany napra. Tavaly veglegesen visszajottem elni Magyarorszagra
- egyszeruen bejottem az orszagba, s kesz, hivatalos papirjaim nem valtoztak
semmiben. Csak el kellett mennem az APEH-hez es a TB-hez, mivel nem volt
eddig se APEH-szamom, se TB-kartyam.

Idokozben mas allampolgarsagom is lett, de ennek persze semmi koze a magyar
papirjaimhoz. Megjegyzem, hogy masik allampolgarsagom orszagaban is van
bejelentett allando lakcimem, ott is van ottani szemelyi igazolvanyom, ezt
nem szuntetettem meg, miutan Magyarorszagra koltoztem. Igy az ottani
valasztasokon is tudok szavazni, sot meg oda se kell utaznom, mivel az
ottani torveny megengedi a kovetsegen torteno szavazast is, igy csak a
budapesti nagykovetsegre kell bemennem. (Az ottani torveny szerint nem kell
egyebkent szemelyi sem, se allando lakohely, csak ervenyes utlevel, szoval
akkor is tudnek az ottani valasztasokon szavazni, ha nem lenne ott allando
lakohelyem. De ez mas tema.)

On 30 Mar 98, HIX VITA wrote:

> Kri.Nyil.21;3-ban a "ske- ne'  " (gorog)van irva (sator)ami (
> "miq-dash' -"=heberul)
A Mikdas szo heberul a Szentelyt jeloli (a K-D-S gyokbetukbol, 
amelyek a szentseggel kapcsolatos kifejezesek gyokbetui), amelyet 
Salamon kiraly epitett fel. A pusztaban hasznalt sator neve Ohel 
Moed, vagyis a talalkozasok satra, amely nev arra utal, hogy Mozes 
itt talalkozott az Orokkevaloval azutan, hogy elkeszult a sator.
A profetak egyebkent tobb helyen is vilagosan utalnak arra, hogy a 
szentely ujra fel fog epulni, es az aldozati rend ismet ervenyben 
lesz, tehat lesz mindenfele aldozat es nem csak veresaldozat es 
etelaldozat.

Gabor
***********************
Zalai Gabor

http://edu.jcc.hu/zalai
(36-1)-351-5587

Az elmult hetek irasai jo apropot kinalnak ahhoz, hogy a protestans
teologia alappillereinek tekintheto alapelvek (vagy azok tulzasokba 
eso interpretacioja?) tevedeseivel, ellentmondasaival szembenezzunk. 
Velemenyem szerint a "melleny ujragombolasat", azaz a felekezeti
nezetelteresek tisztazasat itt, az alapok vegiggondolasanal kell 
kezdeni.
 
Agi irta (VITA #931-ben):
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
>>Abban is tevedsz, hogy hitunk egyetlen alapja az Iras.
>Bocs, Zoli, ezt nem hagyhatom ki. Lehet, hogy a Te hitednek van mas
>alapja is, de az enyemnek csakis az Iras, es nem ismerem el a
>szenthagyomany hitelesseget, vagyis Istentol ihletettseget.

Nem csak hibas, hanem onellentmondasos ez a kijelentes, ugyanis hagyomany
nelkul nincs Szentiras sem, s a hagyomany es az Iras elvalaszthatatlanul
osszetartoznak. Koztudott, hogy Jezus nem irt egy sort sem a Bibliaba, s
apostolai is eloszoban hirdettek a Jezustol kapott tanitast (ahelyett hogy
konyvkiado vallalatot alapitottak volna). Pal is ezt modja: "A hit hallasbol
van, a hallas pedig Isten igeje altal." /Rom 10:17/ Ez a Jezustol kapott, s 
kezdetben eloszoban terjesztett tanitas az apostoli hagyomany (traditio
apostolico), amelyben es amelybol az Evangeliumok irasos formaja
megszuletett. A hagyomany tehat idorendben megelozte az Irast. De az Iras
is nagyon fontos szerepet jatszik a hagyomany pontos megorzeseben, s a
fugges kolcsonos, az Irasnak is szuksege volt (es van) a hagyomanyra, hogy
megvedje a torzulasoktol. Hagyomany es Iras tehat elvalaszthatatlanok
egymastol! 

Legjobban ez a masodik szazad tortenelmebol lathato, amikor pl. Marcion
onkenyesen valogat az irasokbol, kihagyva a neki nem tetszo reszeket,
megcsonkitva (Tertullian rosszmaju megjegyzese szerint "korulmetelve")
azokat. Hasonlo problemaval kellett szembenezni a gnosztikus eretnekseg
peszeudoepigrafikus (apostolok neveben irt, de apostolt sohasem latott)
irasainak dompingje idejen is. A szentirast ekkor (is) a hagyomanynak
kellett megvedenie, kimutatva a kanoni konyvek apostoli _eredetet_, s az
apostoli hagyomany megorzesenek _folytonossagat_, s azt, hogy az ezektol
eltero eretnek irasok ezekkel a "garanciakkal" nem rendelkeznek (azaz semmi
kozuk az apostoli hagyomanyhoz). Ebben az idoben (a masodik szazad vegen)
keszultek az elso kanonjegyzekek, s ezekhez kepest a IV. szazad vegen
veglegesitett lista csak jelentektelen mertekben ter el.

A kanoni jegyzekben nem szereplo, de az osegyhaz apostolutodaitol szarmazo
irasoknak is nagy jelentosege van: megtudjuk belole, hogy hogyan ertettek a
Szentiras egyes reszeit azok (pl. Romai Kelemen, Antiochiai Ignac, Szmirnai
Polykarp), akik kozvetlenul az apostoloktol kaptak a tanitast, s
ketsegbevonhatatlanul Krisztus Egyhazahoz tartoztak. Az o velemenyuk - ha
nem is "szentiras" a szo szoros ertelmeben - fontos tampontot nyujtanak a
Biblia pontos forditasahoz, es ertelmenek kibontasahoz. Nem utolsosorban
igazoljak a Biblia hitelesseget is, hogy ti. _nem utolag_ kerult be egyik
vagy masik hittetel, mint ahogy azt a szabdkomuvesek - lasd alt.freemasonry
newsgroup - szeretnek bemeselni, hiszen mar korabban hittek es hirdettek
azokat az oskeresztenyek.

Apostoli funkciojabol eredoen az egyhaz feladata hogy az apostoli tanitast
hitelesen megorizze, s hogy hitelesen elenk tarja. Igy orzi a hagyomany az
irast, s az iras a hagyomanyt. Aki az egyiket tagadja, a masikrol is
lemondott...

Luther Marton  Szt. Janos evangeliumahoz fuzott egyik kommentajaban irja:
"We are compelled to concede to the Papists that they have the Word of
God, that we received it from them, and that without them we should have 
no knowledge of it at all." Vagyis: "Kenytelenek vagyunk elismerni a
papistaknak, hogy ok birtokoljak Isten Igejet, amit mi toluk kaptuk, 
es nelkuluk tudomasunk sem lehetne rola." Tehat Luther is tisztaban volt
vele, hogy a katolikus egyhaz _hagyomanyorzo_ szerepe nelkul ma hiteles 
protestans biblia sem letezne. ~

Cserny Istvan