Igen halvany informacio, de meg boldogult egyetemista koromban (kb. 5 
eve) utaztam egyutt repulon egy magyar uriemberrel, aki pont ezen a 
teman dolgozik, ha jol emlekszem Kaliforniaban. Tu a szenakazalban? 
Esetleg meg lehetne talalni.

Udv,

Olah Sanyi

A 3D-s televizioadasokra mar van pelda, nehany eve? lattam elsokent a PRO7
nevu muholdas csatornan ilyet. Szabad szemmel a szokasos kep, de
piros/zold szemuveggel terhatasu. Kb. egy honapja nehany termeszetfilm-
reszletet sugaroztak ugyanilyen technikaval. Bemutattak a kesziteset is,
de a hasznalt kameran nem lehetett semmi kulonlegest felfedezni. 
A terhatas elegge meggyozo volt, videorol visszajatszva is mukodott.

Peter

Sziasztok!

Gyula irta:
: szemed mozog). Szamoljuk mar ki hogy mik az elnyelt teljesitmenyek
: mondjuk
: a direkt napba nezeshez kepest (rohanok, nincs idom ra). A hivatkozasok
: a betiltasra, be nem tiltasra nem igazan tudomanyosak...

A Nap tudtommal 1 kW/m2 -t sugaroz a foldfelszinre. A pupilla 1-2 mm2
nagysagrendu (Napba nezeskor), tehat a direkt a Napba nezes 1 mW/mm2
alapjan 1-2 mW az elnyelt teljesitmeny. Ha feltetelezzuk, hogy a lezer
fenypontja 100%-ban belevilagit a pupillaba, akkor ugyanilyen
nagysagrendu teljesitmenyt kapunk.

Egyebkent arra merget vehetsz, hogy ha a nemetek valami ketyeret
betiltanak, akkor azt igen alapos merikcskeles elozi meg, nem legbol
kapott otletek. (Bar azt nem tudom, hogy errefele be vannak-e tiltva, ami
riportmusort ezzel kapcsolatban egyszer lattam, az csak azon sirankozott,
hogy elvileg <=1 mW fenyteljesitmenyt szabadna csak leadniuk, de a
valosagban a vizsgalt pointerek tobbsege 2-5 mW-ot produkal.)

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

> Felado :  [Hungary] irta:

>Megis lehet nyerni, persze statisztikusan. Azt kell elerni, hogy te vidd
>el a nyeremenyt, es ne osztozz rajta mas 'megfejtokkel', es
>'resztalalatosokkal' . Vagyis, ha olyan kombinacioval nyersz, amit masok
>nem jatszanak meg, tobb jut neked. Tehat az ilyenekre kell rahajtani.
>Olyan idetlen szamokat valasztani, amit normalis lottozo az eletben nem
>tenne meg, mert 'annyira valoszinutlen' . Pl , 1,2,3,4,5 vagy a tabla
>szelen ot szam, vagy hasonlo okorseg. Es ha veletlenul bejon,akarcsak egy
>kettes, vagy egy harmastalalat, akkor te vagy a nyero!

Ahogy a Morickak elkepzelik. Ez nem muxik.
A cucilista lottoban egy kicsit nagyobb ertelme volt, mert akkor ha nem
volt otos, akkor annak az osszeget a negyesek kozott osztottak fel, es
ekkor a negyesek eleve dupla annyit fizettek. Elmeletileg ha egy negyes
van csak, es nincs otos, akkor az otos szokasos nyeremenyenek a duplajat
lehetett volna nyerni. De nem a penzosztas modositasa a fo gond.

Ilyen hulye szamokat nagyon sokan jatszanak.
Kb. negy eve sikerult egy negyes talalatot elernem a 53,54,55,56,57
szamokkal. Nagy izgalomban voltam, mert az atlagos negyesnel azert
nagyobb nyeremenyben remenykedtem. Volt nagy meglepetes. Kevesebb volt a
nyeremeny. Haromszazezer forint.
71 darab negyes volt, es elujsagoltak, hogy ha az 56ot is kihuztak
volna, akkor het otos lett volna. Tehat akkor heten jatszottak ezt az
idiota szamotost.

Nem lehet okosnak lenni.

Udv, Peter.

A kerdeses mondat azt jelentette, hogy ha csak veletlenszeruen
toltogetnenk a szelvenyeket, akkor atlagban a lottora koltott penz
felet nyernenk vissza. Vagy, ami majdnem ugyanaz, ha egy heten egyvalaki 
vasarolna fel es jatszana el az osszes lottoszelvenyt, akkor a penze felet
kapna csak vissza. (persze, ha nem lenne az a szabaly, hogy az elmaradt
telitalalatos nyeremenyet atteszik a kovetkezo hetre)

Masodszor, termeszetesen nem azt kell varni, hogy kettalalatos utan is
halal sok penzt kapok, hanem hosszu ido alatt, sok szelvennyel, a
nyeremeny / koltseg   aranyt foljebb lehet vinni mint 0.5, talan meg
1-nel is magasabbra. 

Ez a svajci feldolgozas erdekes, vajon ki lehet belole bogaraszni, hogy
mik a kedveltebb szamok, szamkombinaciok,  es mik a kevesbe kedveltek.
Ha ez megvan , es tenyleg vannak gyakori es kevesbe gyakori kombinaciok,
akkor ki lehet szamolni, hogy mennyi lehet ez a nyeremeny/koltseg arany,
illetve konnyebb szamitogeppel megszimulalni, (a lottozo emberek
eszjarasat, es a valoban veletlenszeru lottosorsolast), es igy lathato
lesz, hogy folkuszik-e ez az arany 1. fole, es hogy hany ev vagy
lottoszelveny utan lehet elvarni, hogy valamicsket nyerjunk. 
 Es mindezt nyilvan tudjak a Lotto szakemberei, es nem adjak kozkezre
az adatokat.

Laci

Na, a tegnapi szamban jol osszezavartunk Benneteket "Sailor"-ral.
En tovabbra is fenntartom az allitasomat, miszerint a macska a
voros fenyre alig erzekeny. Sailor azt allitja, hogy a macska
azert lat a sotetben, mert a voros-infravoros tartomanyban erzekeny
a szeme. En ezzel szemben azt allitom, hogy szo sincs errol! A macska
azert lat jobban a sotetben, mert a szeme hasonlo felepitesu, mint
a fotoelektronsokszorozo cso.
Aki nem hiszi, jarjon utana! :-)

Udv: Karoly (nagy macskabarat, aki a kutyat is nagyon szereti)

> Felado :  [Austria]

> > a a macskak mindig uldozobe vettek a fenyfoltot es a jatek eltartott
> > egy jo ideig, mig a macska ra nem jott, hogy semmi ertelme az egesznek.
> 
> Innen is latszik, hogy milyen intenzitasu a sugar. A macskak szeme
> ugyanis erre a hullamhosszu fenyre SZINTE EGYALTALAN NEM erzekeny.
> (A macskak mindent kekes-zoldben latnak.)
> A macsok egyebkent olyan eros vadaszosztonnel birnak, hogy csaknem
> minden, a ragcsalok meretevel osszemerheto mozgo targyra ugranak.
> A macs es a kutya intelligenciaja nem hasonlithato, egesz masra
> vannak "programozva". :)

Egy ismert macska-eledel gyarto prospektusa szerint: "A macskak sokkal
inteligensebbek a kutyaknal. A macskakat soha nem lehetne ravenni, hogy
szant huzzanak tundran at."

Necc Elek (az ezermester)

Kedves Barna Istvan,

Remelem jon egy geologus vagy egy planetologus, es elmondja nekunk a
valot. Ugyanis itt tudomanyos tenyekrol folyik az elmelkedes. Ez altalaban
nem hasznos dolog. Jobb elobb megtanulni a temat, aztan szamolgatni.
(kulonben a tema igen erdekes, csak gyanitom, hogy az okosok tudnak jobb
valaszt is adni ra mint mi)

Ket dolgot azert megemlitenek.

Emlekeim szerint a Fold belseje azert olvadt, mert a radioaktivitas altal
termelt energia megolvasztotta. Feltetelezem elotte nem volt olvadt.

Eppen a heten oldottunk meg a diakjaimmal egy feladatot.
Milyen hosszu egyenletes keresztmetszetu acelrud szakad el a salyat sulya
alatt? Ereznek-e kapcsolatot a kiszamitott adat es a maximalis foldi
hegymagassagok kozott?

Az eredmeny 6300 m (az atmerotol fuggetlenul).
A kapcsolat pedig az lehet, hogy ha a rudat megforditom, akkor se fogja
kibirni ezt a sulyt. Felfuggesztve leszakad, alatamasztva osszetoredezik.

Erzem, hogy valaszom messze nem meriti ki a temat. Kerlek benneteket
szoljatok hozza. Engem peldaul erdekelne a tudomany allaspontja arrol,
hogyan alakult ki a Hold.

Horvath Pista

A tema nem csigazott fel senkit. Igaz ket magan e-mail erkezett.

Szoval ugy tunik a neprajzosok, es a regeszek szerint is eleg a primitiv
embernek heti ket munkanap.

A BocsFordito forditotta meg a kovetkezoket.
A gyujtogeto vadaszo eletmodot nem a tortenelem konyvekben szereplo okok
miatt valtotta fel a letelepedett foldmuvelo kultura.

Beleneztem a fiam otodikes tori konyvebe. Azt irjak, hogy egyreszt a
fejlodes utja ez. Vagyis ha mar eleg fejlett akkor rajon, hogy milyen jo a
foldmuveles. Masreszt ez jo is, mert kevesebb munkaval tobb ennivalo
termelheto. 

Na ezt vonja ketsegbe az altalam idezett forras. Egyik erve, hogy igen sok
nagytestu emlos pusztult ki, feltehetoen az emberek hatasara. Ez
jelentosen rontotta a vadaszat hatasfokat. Csak egy nem tulzottan
kozismert peldat emlitenek. Az europai bolenyre, meg 6-700 evvel ezelott
vigan vadaszgattak a nepek (pl. lengyelek).

A magam reszerol elfogadhatonak tartom ezt az elmeletet. Annyit tennek,
hozza, hogy a foldmuveles es a letelepedes, egyik mozgatoja lehetett a
vezeto reteg. Egyreszt tobb munkaval a nep tobbet termelt meg nekik,
masreszt a letelepedett nepet konnyebb adoztatni.

Ki tud errol tobbet? Velemenyek?

Horvath Pista