>Bar nekem sem napi olvasmanyom a magyar ertelmezo szotar, kevesebbet van
>ra szuksegem, mit angol/amerikai kollegaimnak az angolra, azert a
>letjogosultsagat, hasznossagat nem tennem vita targyava tenni.

A legtobb ember nem tenne mindezt vita targyava. Magatol ertedodik, hogy
eloszor is nem ismerhetjuk anyanyelvunk teljes szokincset, es masodszor,
hogy egy szo pontos korulirasa, ertelmezes irtozatosan fontos, kulonosen
irasban. Engem Rambo Arpi hozzallasaban az bosszant, hogy egy bizonyos
magyar "mi mindent jobban tudunk, mi mindenkinel okosabbak vagyunk" attitud
aramlik belole.

        Balogh Eva

>Lennel szives konkret, tolem szarmazo idezetekkel alatamasztani fenti
>hipotezisedet, hogy en Magyarorszag tortenelmet probalom "meghamisitani,"
>es hogy miben hasonlitok en, szemelyszerint, Funarhoz es Meciarhoz.
>
>Bihari Barna

        Nagyon szivesen. Irasodbol vilagos, hogy egyetertesz NPA
fejtegeteseivel azzal kapcsolatban, hogy Magyarorszagnak eleve nem volt
lehetosege a kiugrasra mivel a brit Home Office-ban van egy olyan
dokumentum, amibol kitunik, hogy a Jewish Agency arra probalta rabirni az
angol kormanyt, hogy ne fogadja el a magyar kozeledest. Ez szerintem
tortenelem hamisitas. Illetve a magyar feleloseg elharitasa es rakenese
masokra. Ebben az esetben a nemzetkozi zsidosagra. Te szerinted NPA
tortenelmi okfejtesei altalaban kitunoek: tobb tudomany van a kisujjaban,
mint ami a Yale University egesz tortenelem tanszeke birtokol. NPA pedig
tortenelmet hamisit, eppenugy mint Funar is es Meciar is. Persze ok
maskeppen hamisitanak: roman Hunyadi Janosok es Matyasok; szlovak
nagybirodalom es igy tovabb. De tortenelem hamisitas az tortenelem
hamisitas, tisztara mindegy, hogy melyik nemzet tortenelmet hamisitjuk meg.
Es--by association--igy te is tortenelem hamisito vagy.

        Balogh Eva

Tisztelt Publikum!


Az oktatasi "sporolasst" illeto kulfoldi otletek kapcsan eleg hamar felotlott
bennem egy kerdes. Nevezetesen amiota a Sb.-ben emlitett ket szervezet kegyeit
keressuk (onkentesen fuggunk toluk) valahogy nem birom a fejlodest tettenerni
amit ezen jelesult szervezetek igernek es celul tuznek ki.

A megboldogult Kadar-eraban, valoszinuleg veletlen ;-) modon, a nadragszijmeg-
huzas es egyebb gyonyoru kifejezesek akkortajt kezdtek  divatba jonni amikor
az orszag "egyuttmukodese" megindult. Kb. azota lehet M.o.-on latvanyos es
permanens eletszinvonal esesrol beszelni amit meg az elejen az emberek plusz
munkakkal igyekeztek felfogni. Mar akkor kezdtek felhivatalosan a munkabiro
lakossag fizikai kifaradasarol beszelni. Az adossag meg csak nott es nott.

A rendszervaltas utan sem szakadtak meg a kapcsolatok a szervezetekkel hanem
egy most mar ujabb, az orszag reszerol demokratikusabb alapokkal rendelkezo
viszony jott letre. Itt-ott persze csepegtek az ujabb kolcsonok de bekoszontott
a massziv es tomeges munkanelkuliseg vegleg elvagva bizonyos retegek szamara a
viz felett maradas lehetoseget. Az adosagg meg csak nott es nott. Es most mar
az inflacio is. (Persze a gazdasagi zuhanasban mas okok is kozrejatszottak)

Sem az iparban sem a mezogazdasagban sem mashol nem tudott az IMF es a Vilagban
k
semmifele strukturalis valtozast beinditani cserebe viszont no az adossagteher
es a kormanyoknak be kell mindig kis penzugyi  hazi feladataikat a tanito bacsi
nak mutatni ezzel is novelve az orszag (informacios) kiszolgaltatottsagat.

A Vilagbank es IMF szemelyeben csupan ket fantomot etet az orszag, az "egyutt-
mukodes" haszna pedig nem igazan letezik. Az egesz ugylet kisertetiesen hasonli
t
az egykori videki szatocsra aki a legeslegelejen a parasztoknak hitelbe adott
par liter petroleum fejeben azutan hosszu ideig a novekvo "kamatok" miatt
 a kezukben tartotta oket mert a szerencsetlen nyomorultak onhibajukon kivul ig
y mar plane sohasem ertek utol onmagukat. 

Felteszem a hosszu korbejaras utan a kerdest: Erdemes-e azert a ketes erteku,
komoly lepesekre nem elegendo par fillerert es az elmarado eredmenyek ellenere
tovabbra is  ezen szervezeteknek az  orszagot kiszolgaltatni?

Az oktatasban, foleg a felsooktatasban lehet esetleg tulkepzesrol beszelni. Itt
talan tenyleg tud a kulturalis kormanyzat korultekintobb lenni. De az elkepzelt
 
sporprogramm egy egyszeru lenyirast akar, megszuntetven ezzel a tudomanyos mu-
helyeket es az orvoslas eseteben a magasszintu szolgaltatas lehetoseget is.
A klasszikus minoseg vs. mennyiseg dilemmat kene inkabb vegiggondolni.

Persze kibicnek semmi sem draga. Akarmennyire is divatos vilagszerte manapsag
a konyveloi szemlelet a vezetesben ez nem mindenhol alkalmazhato. Egy konyokved
os, zwikkeres uriember a szamoszlopai mogul kilesve hatvanyozottan
tobb kart tud okozni mint mondjuk a szakmai sovinizmus.  U.i. penzt lehet mindi
g
valahonnan szerezni, egy matematika professzort a tenszekevel egyutt viszont ne
m
lehet csak ugy a szegrol leakasztani.

Sarlos

Toth Tamasnak: En ugyan nem voltam katona, mert 1944-ben 
videkre szoktem Pestrol a falragaszos bevonulasi parancsok 
elol de alig hiszem, hogy egyetlen orszag eroszakszervezeteben
amit mi hadseregnek hivunk letezne olyan elvi hozzaallas, ahol
a katonai akciokat vegrehajto kozegek tagjaitol megkerdeznek,
hogy vajjon egyetertenek e a tortenendokkel.
       Nem tudom, hogy sakkozol e, s ha igen, milyen fokon.
Elolegezz nekem annyi bizalmat mint olyannak aki par evtizedes
eletet mesterfokon vegigsakkozta, hogy  elhidd: egy mester-
foku jatszmaban sokszor a gyongebb fel altal elonyosnek itelt,
valojaban azonban attekinthetetlenul bonyolult es fonalasan 
veszto szituaciok jonnek letre amit valamelyik fel csak akkor
lat amikor mar veszve van!
        Nagyapammal, aki valaha a penzugyminiszter Wekerle
allamtitkara volt, es a II. vilaghaboru alatt a Hitelbank uzletigazgatoja
1942-ben, tehat a "ragyogo" nemet elonyomulas idejen 
olykor a pesti Vadaszkurtben ebedeltem, ahol nagyapam 
torzsasztala az akkor meg-megujulo kormany "hiressegeinek"
- Remenyi Schneller Lajosnak,  Imredynek, stb - a torzsasztala
kozeleben volt. Az oregur harsogo ember volt, aki nem tette
velemenyet veka ala. En mint affele 18 eves suttyo ajuldozva
lobogtattam az orra ala a napi hireket o meg csak leggyintett
es szeles karmozdulattal mutogatott a kormany tagjai fele:
        - Nezd meg ezeket fiam! Ugy fognak pucolni innen, meglasd,
hogy a labuk se eri a foldet!
        O -  Dr. Gerloczy Gyula, a nagyapam - volt az aki 1944-ben 
felpofozassal fenyegette Endre Laszlot Pest megye nyilas alis-
panjat, aki egy elvete'lt hazassag reven rokonsagba keveredett
vele es csaladunk egyik tagjat aki 1902-ben (!!) kikeresztelkedett
zsido volt, internaltatni akarta! Nagyapam a nyolcvanadikat jarta
akkor, furgen es fiatalosan. Endre a latogatas utan tetovazott
es ez eleg idot adott az uldozott megmentesehez.
         Ilyen es hasonlo peldak mutatjak, hogy az enberek 
kulonbozo ertelmi es etikai szinten meroben maskepen
latjak a dolgokat, a tortenesek utolagos egyenlegenek el-
keszitese soran konnyu igy vagy amugy itelni, hogy ezt
vagy amazt kellett volna tenni.
          Kozponti utasitasokkal szembeni engedetlen, ugynevezett
"gondolkodo" fokbol allo fegyveres csoport lehet defetista,
nihilista, anarchista, terrorista - de katona soha.
          Irasod nagyon szep es finom volt, csak sajnos egyetlen
szentenciaja sem allja meg a helyet. Tudod mit enekelt Hollos
Ilona?
          "- Van ez igy!..."

Meggyozodesem, sot tudom, hogy Csurka Istvan sem "a zsidokat" tekinti
elnyomoinknak, amit csak alaatamaszt egy tegnap esti elmenyem, egy ossze-
jovetel Sandor Gyorgy tarsasagaban, ahol o vallott zsidosagarol, keresz-
tenysegerol, a maffia ujabb es ujabb behalozasi torekveseirol stb. Itt
mondta: "Szomoruan kellett tapasztalnom, hogy Csurka Istvanban sokkal na-
gyobb a keszseg a parbeszedre a masik oldallal, mint bennuk. Megrazoan
es oszinten beszelt, csak humora oldotta mindazt a csibeszseget, amit
fol kellett tarnia elottunk.
   A "seprest" buta es hozzank meltatlan otletnek talaltam, az egyik
dolog, hogy gyermeteg dolog volt szerintem, masreszt a HELYSZIN miatti
felreerthetoseg miatt politikailag sulyosan elhibazottnak, hiszen olya-
nokat is eltavolithatott tolunk, akik egyebkent eppen ugy nepben-nemzetben
gondolkoznak /pl.OK/. Mindazonaltal ismerem Csurka Istvant annyira, hogy
tudjam: Nem volt celja az ott elo zsidok megfelemlitese, dehat ez olyan
dolog, ahol mar a szemelyes ismerettseggel tudnek csak ervelni.
Udvozol: Miklos

nem tul meggyozoek B.E. ervei, kulonosen akkor nem, ha a legfontosabb 
erve az, hogy EN ERTEK HOZZA, EN TORTENESZ VAGYOK. Eleg sok tortenesz 
konyve't olvastam ahhoz, hogy tudjam: a tortrnesz is csak ember. Van keze, 
laba, fule, meg talan feje is. Mindenesetre szive az van. Szep, nagy, 
erzo".  Es nem gep. Eppen ez a baj. Mert minden tortenesz a tenyeket 
sulyozza. Sajat erzelmei -es erdekei - alapjan. Igy fordulhat elo, hogy 
ugyanarrol a tenyrol homlokjegyenest ellenkezot allitanak a "szakertok." 
Mert hogy ok is emberek. Meg ha torteneszek is. Es talan neha a tenyek is 
szamitanak valamit. Meg ha nem is szakemberek allitjak. (Bar ez lehet, hogy 
eleg nagy bun. lehet, hogy be kellene mindenkit tiltani, aki nem 
"szakemeber"?                   T.M.