Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX VITA 45
Copyright (C) HIX
1994-08-17
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Hunornak - pusztaba kialltott s (mind)  78 sor     (cikkei)
2 Valaszok az antropikus elvvel kapcsolatban (mind)  99 sor     (cikkei)

+ - Hunornak - pusztaba kialltott s (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hunor irja VITA 42-ben:

>Temakor: E'LETCE'L A GUNYOLODA'S ELLEN ( 18 sor )
>Idopont: Wed Aug 10 09:10:44 EDT 1994 VITA #42
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>Kedves Ferenc!
>
>Ne fa'radj! Ismerek ma's kormeghata'roza'si mo'dot is (pl:stroncium-rubidium).
>Az, hogy ezekkel mi a baj (nem hitelesi'theto"ek) ma'r megirtam re'gebben.

Kedves Hunor! Megirtad regebben....

Igen azt, hogy a kezdeti koncentracio bizonytalan. Valaszomban utaltam ra,
hogy a lanyelemek es az anyaelem koncetraciojanak viszonya fugg a kortol,
ezt hatarozzak meg. Igy a kor fuggetlen az elemek abszolut koncentraciojatol.

>Ne fa'radj tova'bba' aze'rt se, mert teljesen tiszta'ban vagyok vele, hogy mi-
>lyen nehe'z la'thato' ce'l ne'lku:l e'lni. Ha ugyanis nincs Isten, akkor o:ro:
k
>e'let sincs, de akkor mi e'rtelme az ember e'lete'nek,a hala'l ismerete'ben?
>Mielo"tt elmondana'm a biblia csoda'latos va'lasza't erre a ke'rde'sre elo"bb
>szeretne'm tudni a va'laszod (illetve minden ma's ateista'e't vagy ma's valla'
s
>hive'e't).

Eloszor: ateizmus. Aki nem hisz a keresztenyi teremto Istenben az ateista?
Akinek nem Akhenaten Ur-a az istene, annak nem lehet eletcelja?
Aki mas vallasnak aldoz (pl. mohamedan, vagy zsido, hogy csak a rokon valla-
sokat emlitsem), annak miert ne lehetne azonos az eletcelja mondjuk a Tieddel?

A kinai filozofia azt mondja: halalom utan tovabb elek az utodaimban. Igazan
akkor van halal, ha nincs utodom. Gondolod, hogy mindenki ugy eli meg a ha-
lalt, hogy az mindennek a vege? A budhista, a hindu vallas hivei egyaltalan
nem erzik katasztrofanak: lelkem tovabb all, masutt jelenik meg!

Lathato cel csak az egyetlen teremto Istennel valo egyesules lehet? Ha nem
ebben elek, akkor eletemnek nem lehet celja? Eletemnek nem lehet ertelme?

Nos, celja cselekvesnek, aktivitasnak lehet. Ertelmet cselekvesbe lehet be-
levinni, passziv letezesbe nem. Szamomra annak, hogy mi a letem celja (mar-
pedig abban az ertelemben, hogy milyen cel erdekeben letezem), valoban nincs
ertelme. Ez a kerdes ertelmetlen kerdes az en gondolatvilagomban, ezert csak
profan, esetleg istenkaromlasnak tetszo valaszokat tudnek ra adni. Arra tu-
dok "ertelmes" valaszt adni, hogy eletemben magam mit akarok elerni, megte-
remteni, mire akarok hatni, azaz a cselekedeteimnek mi a celja. Ha mar lete-
zem, ezt a letet hogyan toltsem meg ertelemmel, milyen celjaim legyenek. De
engedd meg, ez tulnyulik eme vitaforum keretein, ebbe nem kivanok belemenni.
Egyebkent is ironizalnek es Te a GUNYOLODAS ELLEN kivansz tolem alternativat.

Attol, hogy a vilag eletkorat tobbre teszem, mint a bronzkori fokorifeus papok
es elfogadom annak ontorvenyszeru valtozasat, hogy nem hiszek egy kozmologiai
meretekben teremto Istenben, meg hihetek istenben, meg hihetek valami olyan
magasabbrendu szellemi letben, ami az emberhez sokkal kozelebb all, ergo lo-
gikai lancod mar az elso lepesben megtorik. Ebbe sem kivanok reszletesen elme-
rulni, nem kozerdeku.

>Ha egyszer komolyan veszed a dolgot e's komolyan elgondolkodsz azon, hogy
>valo'ja'ban mi is az e'let ce'lja egy csoda'latos vila'g fog kibontakozni e-
>lo"tted.
>
>" Most aze'rt megmarad a hit,reme'ny,szeretet,
>         melyek ko:zu:l legnagyobb a szeretet." (1 KOR 13,13)

Na latod, a vegkovetkeztetes nem is all tolem messze: eletem lenyegehez tarto-
zik a szeretet, bar az a szeretet, amit en erzek es igyekszem gyakorolni nem
fedi le teljesen azt, amit a Biblia sugall. Egyszer ugyan mar komolyan vettem
(10-12 eves koromban), azutan ezt az utat ejteni voltam kenytelen. Hiaba no,
egy csudalatos MASIK vilag bontakozott ki elottem.

Udvozlettel:   Cser Ferenc

P.s: Technikai okok miatt nem jutottam gephez, igy valaszomat mar megirtam
amikor olvastam a VITA 43 es 44 irasait. A Hunornak adott valaszok tetszenek.
Nem ertem ugyanakkor az erzekenysegedet a "gunyolodas"-t illetoen. Nem a hi-
tedet gunyoltam, nem azon ironizaltam, hanem Sanyi tudomanyosnak alcazott
tenyeit fogtam fel kisse ironikusan. Bar, megismetlem, talan megis sirnom
kellett volna.
+ - Valaszok az antropikus elvvel kapcsolatban (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udvozolnem a sorlimit eltorleset, akkor egyreszt mindenkinek masreszt
idoben tudnek valaszolni.
  Aszodi Andrasnak, ahhoz amit irtal a VITA#42-ben:
>Nem allom meg, hogy ne szoljak. Eloszor is:- (ez mar soxor elhangzott a
>VITA-n): a kis valoszinusegu esemenyek is bekovetkeznek (neha), ezert
>erre nem erdemes kozmologiai erveket alapozni. Kivaltkepp ugy nem, hogy
>"X _veletlen_ esemeny valoszinusege oly csekely, hogy ha megis bekovetkezik,
>az _nem_lehet_veletlen_ ." Illo tisztelettel megkockaztatnam, hogy ennek
>az allitasnak [1 valoszinuseggel ;-) ] nincs semmi ertelme.
  Ezzel vitatkoznek. Miert? Gondoljuk el, az okos kisdiak megkerdezi a
fizikatanart, miert van az, hogy a Holdnak mindig csak ugyanazt az oldalat
latjuk? Hiszen a Hold is forog a sajat tengelye korul, miert mindig ugyanazzal
az arcaval nez a Fold fele. A hivatalbol mindent tudo tanar kesz a valasszal:
mert a Hold Fold koruli, meg a sajat tengelye koruli forgasa eppen olyan, hogy
a Hold mindig csak egy oldalat mutatja nekunk. Jon a tovabbi kerdes:
Miert ez az egybeeses? A hivatalbol mindent tudo tanar nem tudja, talan nincs
is benne az egyetemi tananyagban, de valaszolnia kell es mondja: veletlenul,
pont igy adodott, "a kis valoszinusegu esemenyek is bekovetkeznek (neha)". A
diak valasza, ha eleg bator: az ilyen  "_veletlen_ esemeny valoszinusege oly
csekely, hogy ha megis bekovetkezik, az _nem_lehet_veletlen_ ." A tanar most
kinyilatkoztathat, letorkolhatja a diakot, akkor sincsen igaza. Az adott
esetrol megkerdeztem egy csillagasz kollegat, aki szerint valoban, a Hold fenti
viselkedese nem veletlen, a behangolodast finom effektusok osszjateka adja.
  Valoban, mi van, ha egy modell a valosagban bekovetkezett esemenyre azt adja,
hogy a valoszinuseg 10^-5? Termeszetesen utanagondolunk, hogy jok-e a
definicioink. Ha olyan tiszta fogalmakkal dolgozunk, mint hogy 90 szambol miert
pont azt az otot huztak ki, akkor nem csodalkozunk, barmilyen kicsi annak a
valoszinusege, hogy kihuzzak mondjuk az elso ot szamot. Az is megeshet. De ha
bonyolultabb a modell, mondjuk az elet kialakulasat, vagy a fizika alaptorve-
nyeinek finomhangoltsagat akarjuk megerteni, nem art az ovatossag. Ezek
egyedi esemenyek, pont ezek valosultak meg. Nem ismetelheto a kiserlet, nem
ervelhetek azokkal a szovegekkel, amit a lottohuzas fura erdemenyenek
magyarazatara joggal bedobhatok. Ha 10^-10 valoszinuseget kapok arra, ami
ismetelhetetlen es megtortent, akkor nem okos a modell felteveseit kotablaba
vesni es a ketkedoket csalhatatlansagunk valoszinuseget 1-nek veve letorkolni.

Ha azt kapjuk, hogy finomhangoltsag valoszinusege a jelen tudasunk szerint
mondjuk 10^-10, akkor a fizikus termeszetes reakcioja, filozofus beutes nelkul
is, hogy ketelkedik abban, miszerint ez az egyetlen vilagegyetem csak ugy,
veletlenul 10^-10 valoszinuseggel olyan, amilyen. Vagy felteszi, hogy van me'g
10^10 masfele vilagegyetem, vagy a finomhangoltsag okat a me'g ismeretlen
vegso elmelethez koti es azt kutatja vagy valami mast talal ki.
Irod meg:
>Masodszor:- eljatszhatunk a gondolattal, hogy a Vilagegyetem azert olyan,
>amilyen, hogy benne a foldi elet kialakulhasson. Modfelett mulatsagos lenne,
>ha nehanyezer galaxissal arrebb lennenek masfajta intelligens elolenyek,
>akik teszem azt rontgensugar-interferenciak formajaban leteznek
>(szandekosan mondok valami vadat!), s idovel az ottani HIX-en arra
>a kovetkeztetesre jutnanak, hogy a vilagegyetem kizarolag azert lett
>olyan, amilyen, hogy a rontgensugarak pontosan ugy tudjanak rezegni es
>interferalni, hogy ok kialakuljanak. Na, most akkor kinek is van igaza?...

Ehhez annyit, hogy nem irtam egyszer sem azt, hogy csak a Foldon lehetne elet.
A vilagegyetem az eletre altalaban es nem a foldi eletre hangolodott. Az mas
kerdes, hogy sokak szerint, Barrow es Tipler is igy ervel, masutt nem valoszinu
,
az elet. Az ervek kozul erdemes a Fermi felet most felidezni. Mondjuk a szep
nagy reten kinyilik egy pipacs es eszleli, hogy o az egyetlen pipacs az egesz
videken, merre a szem ellat, messze foldon egen. Mi kovetkezik ebbol. Ket
lehetoseg van. Vagy valoban o letezik ott mint pipacs egyedul, vagy pedig
hamarabb kikelt, mint a tobbi 10000, o mar elhervad  akkorara, mire tarsai
kiviragzanak. A masodik lehetoseg igencsak valoszinutlen, 1/10001. Mivel nem
latjuk a korulottunk cikazo egyeb ertelmes lenyeket, jogos a felteves, hogy
egyedul vagyunk. Lehet, hogy ezen az bizonyitason jol szorakoznak a magukat
HIXezoknek alcazott UFOk.

Az elet modellben hasznalt feltetelei elegge lazak. Ha mar ezek is ennyire
meghatarozzak a finomhangoltsagot, mi a kerdes? Hogy ugyanehhez a hardverhez
me'g elkepzelheto masik, egesz mashogy mukodo szoftver is, a fe'nyle'nyeke',
ami a szoftver szempontjabol persze jelent a hardverre megszoritast? Akkor ez
me'g meghokkentobb, mondjuk eletelv a negyzetre emelve.

>Harmadszor:- es ha mondjuk, igaz lenne, hogy az Univerzum a mi letre-
>jottunk kedveert olyan, amilyen, akkor mi van? Mit jelent ez? Mit
>bizonyit ez (sajat csodalatossagunkon kivul)?
A csodalatossagunkon kivul mas is eszembe jutna. Valaszt kapnank letunk alap-
kerdeseinek jo reszere, igaz, sokak szamara ezek a kerdesek nem leteznek.

Kornai Andras irja:
>Nagyon el tudok ke1pzelni olyan szoftver-e1letet ami le1nyege1ben fu2ggetlen
>a fizikai parame1terek a1lla1sa1to1l, mert mindegy neki hogy milyen
>hardverben fut.
A fizikai parameterek finomhangoltsagat mar az megkoveteli, hogy letezzen
tobbfele atom, azaz legyen szerves kemia, meg elegendo ideig eleg energia.
Elkepzelhetsz olyan eletet is, mint a fent emlitett fenylenyeke. Ehhez csak
azt kene kitalalnod, hogyan lehetne olyan rendszerekben informaciot tarolni,
elohivni, atorokiteni.

>Mint a kozmolo1gia1t csak messziro3l figyelo3 de aze1rt nem teljesen nai1v
>laikus egyszeru3en megdo2bbento3nek tala1lom hogy milyen kis te1nyanyagra
>milyen messzemeno3 elme1leteket mernek fele1pi1teni a fiziko-filozo1fusok.

Csak egy modellt vazoltam es leirtam a vizsgalat vegeredmenyet, az allandok
finomhangoltsagat. A reszleteket, hogy milyen eros kenyszert jelentenek az
elemek kialakulasat leiro folyamatok milyensege stb, nem irhattam laikusoknak.
Ezek, mint emlitettem, pl a Barrow-Tipler fele konyvben megtalalhatok.
A finomhangoltsagot nem latod bizonyitva, vagy azt kifogasolod, hogy hogyan
mernek errol egyesek gondolkodni?
  Mindenkinek minden jot kivan Laszlo

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS