Nem tudom, hogy ujdonsagot mondok-e, de tegnap (februar 3-an) este (inkabb
ejfel elott) a Duna Televizioban leadtak egy 1997-ben keszult filmet,
amelynek az egyik foszereploje, es feltehetoen szerzoje is (sajnos az elejet
nem lattam, veletlenul tevedtem a musorra) a sokunk altan nagyra becsult
Hawking professzor volt.
A film lenyeget tekintve bizonyitott tenykent kezelte a fekete lyukak
letezeset, es be is mutatott ket jellemzo tipust.
Nem tudom persze, hogy a bemutatottak minden vonatkozasban kialltak-e mar a
tudomanyos verifikacio probajat, de szamomra elegge meggyozo volt az
erveles.
Gondolom ezen tenyek tukreben ismet erdemes a let-lehetoseguk tagadasara,
illetve hatasaik kimutathatatlansagara vonatkozo elgondolasokat ismet
attekinteni.
szittner karoly

T. Panther / mnemonic / berelali !

Az altalad emlilett szituaciot nevezik ikerparadoxonnak, Simonyi Karoly
konyve szerint Langevin-tol szarmazik az elso megfogalmazasa, es idorol
idore minden relativitassal ismerkedo emberben felmerul ez a kerdes. A
szimetrikus alapfelallas teves feltetelezese adott alapot a problema
felmerulesehez. Valojaban a szituacio nem szimetrikus, mivel a foldon
maradottak utvonala a 4 dimenzios Minkowszki-fele teridoben (a negyegyik
dimenzio a fenysebesseggel sulyozott kepzetes ido tengely) majdnem
egyenes (elhanyagolva a fold forgasat, es keringeset), mig az utazo
utvonala egy a fordulas miatt kozepen megtort vonal (elhanyagolva a
gyorsito szakaszokat). Adott kezdo es vegpont kozott annak a testnek
sajatideje a leghosszabb, amelyiknek az utvonala teljesen egyenes a
kezdo es vegpont kozott, magyaran helyben maradt a kezdo, es vegpontot
osszekoto koordinata rendszerben. Minnel nagyobb elteres van ettol az
egyenestol, minnel nagyobb sebessegu kerulo utszakaszokon jutunk a
kezdopontbol a vegpontba, annal rovidebb a sajatido. A leggyorsabb utazo
termeszetesen maga a feny lenne, vagyis a feny sajatideje egy ilyen
oda-vissza uton, sot barmilyen uton is mindig nulla. Ennek az az oka,
hogy a Minkowszki fele teridore felirt pithagoraszi tavolasagelemben az
ido ellentetes elojellel szerepel az idotengely kepzetes volta miatt. A
sajatidot pedig az utmenti tavolsagelemekbol osszegzett uthossz adja (az
idoszeru esemenyekre).

A hagyomanyos euklideszi terre igaz az az allitas, hogy ket pont kozott
a legrovidebb ut az egyenes. A Minkowszki terre a forditottja igaz,
vagyis ket pont kozott a leghosszabb ut az egyenes (mar ami az idoszeru
gorbeket illeti).

Udv: Takacs Feri

Panther / mnemonic:
>akkor nezzuk forditva.

Ket dolgot keversz. Az egyik az idodilatacio (mozgo ora
lassabb), a masik az "ikerparadoxon", ami a gyorsulas
hatasabol fakad. Az elsonel az eset szimmetrikus, a
masodiknal nem. Mert itt a gyorsulason van a hangsuly, amit
pedig csak az urhajo tesz (az inerciarendszerhez kepest, es
a Fold annak tekintheto). 

Udv.: SB

> egy urhajoval a foldhoz kepest a fenysebesseg 99%-aval szaguldok.
> az urhajon lassabban telik az ido, mint a foldon.
> tehat ha 1 honap mulva visszaterek a foldre, akkor ott mar tobb ev
> eltelt
> akkor nezzuk forditva. beulok az urhajoba. beinditom a hajtomuvet, es
> elhuzok. de ezt ugy is vehetem, hogy a fold megy a fenysebesseg
> 99%-aval,
> tehat ott sokkal lassabban telik az ido. egy honap mulva visszamegyek
> a
> foldre, en sokkal oregebb leszek, mint akik a foldon maradtak.

  A problema csak latszolagos, ugyanis NEM szimmetrikus a dolog. Ugyanis
Te *visszafordulsz*. Ez ugye egy 'pillanat' (a tobb evhez kepest), ezert
az ember hajlamos elhanyagolni, pedig itt van a kutya elasva. Ugyanis
a megfordulas utan nem csak az ido, hanem a ter transzformacio is mas
lesz, tovabba az ido *kulonbseg* is mas. Az urhajobol nezve a Fold nem
elmegy bizonyos tavolsagra es visszajon, hanem ennel sokkal bonyolultabbat
csinal. A megfordulas soran (amit a spec. rel. nem igazan tud szemleletesen
leirni) a Foldnek mind a helye, mind az abszolut ideje megvaltozik. Azaz
nem folyamatosan latod a Foldet (se idoben, se terben). A FOldrol nezve
az urhajot viszont folytonosan latod. Ez megtori a szimmetriat, es
elliminalja a paradoxont. Ha korrektul latni is akarod mi tortenik
(es -- joggal -- nem elegit ki a kodositesem), akkor szamoljad ki
hogy a *sajatido* micsoda az urhajora es a foldre. Ott nem lesz problema.

Gyula

Sziasztok,

Hatha van valaki, aki tud valami ertelmeset. Kovetkezo problema: Sikon
egy teglalapba le kene rakni ugy pontokat veletlenszeruen, hogy egyreszt
Gauss legyen a valoszinuseg (azaz egy tetszoleges cellakban a pontok szamanak
valoszinuseg eloszlasa Gauss legyen), masreszt a pontok korrelacios
fugvenye NE legyen nulla! Hogy mi a korrelacios fugveny az mindegy, csak
'szep' es ismert legyen (es nem konstans, nulla vagy ehhez hasonlo). 

Tudom, vannak modszerek tetszoleges ilyen korrelacios fuggveny eloallitasara,
de nekem valami egyszeru kell. 
  Otlet?

Koszonettel,
  Gyula

P.S.: Nem matek hazi feladat gimiben :-)

Udvozolve Mindenkit,

csak finoman jegyzem meg, hogy neutron le'zerrel es a Wigner effktussal
kapcsolatos kerdesem elkerulte nagybecsu figyelmeteket. Mondhatnam ugy
is, hogy atsiklottatok a tema folott kecses szo:rftechnikaval.

Szivbol jovo farkcsovalassal fogadnam, ha valaki erre a kerdesre tudna
valaszolni. Azaz: lehetseges-e gyartani olyan neutron-le'zert, aminek az
output teljesitmenye max 1500 Joule es raadasul legalabb 2*10^22 thermal
fluxot tud.A Wigner-effektussal kapcsolatban minden szakmai reszlet
erdekelne. Ne adjatok cimet a WEB-en, en is tudom, hogy az ECN
foglalkozik vele. De az holland azt hiszem. Ugy meg csehu:l tudok 8-)).
Boldogga tenne, ha valaki tudna bovebb magyarajku informaciot
begyujteni, mondjuk a Kozponti Fizikai Kutatointezet debreceni
Atomfizikai Kutatojatol. (ATOMKI) Ok sajna az e-mailt megvalszolatlanul
hagyjak !!
Kerem, ha valaki erdemben tud segiteni, ne kimelje a winchesterem, eme
infokra mint irtam legalabb l Gb szabad helyet tartok fenn !! 

Es meg egy kiegeszito keres ( ma ugy latszik grafomaniaban szenvedek ),
ha valaki meg tudna mondani, hogy a Pentium procik belso hoerzekelojenek
a jele ki van-e vezetve valamelyik labra, hat az sem jonne rosszul.

Koszi es sziasztok.

Hali!

> letezik olyan anyag, aminek az atombombahoz szukseges kritikus tomege
> olyan kicsi, hogy a komplett bombat ossze lehet dobni egy kb. 60 cm magas
> es 30 centi atmeroju henger mereture?

Pl. tiszta uran-235 izotopbol egy kover narancs nagysagu gomb mar
kritikus tomegu...

Jano

Hali!

A kerdesed a klasszikus "ikerparadoxon" fedonevu felreertes. Mar
tobbszor volt szo rola, igy csak diohejban: a spec. rel. az
inerciarendszerek ekvivalenciajara epul. Ha az egyik inerciarendszerbol
nezek egy masik, hozzam kepest _allando sebesseggel_ halado rendszerbeli
orat, akkor azt eszlelem, hogy az o oraja lassabban jar, mint az enyem.
Ha o nezi az enyemet, azt eszleli, hgy az enyem jar lassabban. Eppen ez
az ekvivalencia lenyege. Namarmost, ha a masik rendszer hozzam kepest
zart palyan mozog (elmegy, aztan visszajon), az mar nem inerciarendszer,
azaz nem ervenyes a ket rendszer ekvivalenciaja.

Jano

Mar a '80-as evek kozepen megcsinaltak az autokhoz egyfajta 
szelvedosotetitest.Ket uveglap kozott volt a folyadekkristaly es 
elektromos feszultseg megvaltoztatasaval lehetett szabalyozni az 
atlathatosagot.Ha jol emlekszem kb.1986-ban csinaltak is egy Ford 
mikrobusz prototipust,felszerelve minden extraval,koztuk ezzel is.
Az Auto-Motorban is benne volt.Majd megkeresem a cikket,es akkor 
reszletesebben is tudok rola irni,illetve kepem is van rola.
Valoszinuleg azert nem terjedt el,mert "kicsit" :) draga volt,es ma 
is az.Azota is csak egyszer hallottam errol,szinten egy prototipus 
kapcsan.

U.I. : Kicsit le vagyok maradva a HIX olvasasaval,ugyhogy lehet hogy 
mar megirta ezt valaki.


           Udv. Bob