> Vitorlas (Sailor) ezuttal nem a szelenergiarol:

1. Nem emlekszem, hogy irtam volna valaha a szelenergiarol.

2. A "sailor" tobb dolgot jelent(het), de vitorlast azt nem.
   Az siman "sail".

3. A lenyeg:

> Minek a goz? A vizzel gyorsabban higithato, nagyobb az energia
> felszabadulas.

Most, hogy jobban megeroltetem a memoriamat, mintha
forraspontcsokkeneshez es/vagy oldashohoz lett volna koze a dolognak.
De mondtam, hogy hulye vagyok a hotanhoz, ezert erdeklodtem, hatha
valaki halott a dologrol, es tolem tobbet tud rola.

>  A kalcium klorid annyira nedvszivo, hogy magatol is higul.

Kalcium-klorid _oldatrol_ volt szo, ami nyilvan egy zart
tartalyban van, kulonben nehez lenne energiat kivonni belole.

> Tegyuk fel, hogy megis megy. A hajtashoz 50 Kw teljesitmeny kell. Ehhez meg >
 50 m2 napra meroleges felulet.

Abba nem mennek bele, hogy minek a hajtasahoz mennyi kW teljesitmeny
kell.
De: itt nem arrol van szo, hogy menet kozben regeneraljak az
uzemanyagot,
hanem ha "kimerult", akkor kicserélik, a használtat pedig _valahol_
betomenyitik. Szoval ez - a vizautotol fuggetlenul is - a napenergia
egyfajta tarolasi modja lehetne, ha mukodik a dolog.

A kerdes az, hogy mukodik-e, es ha igen, mi a pontosabb fizikai hattere.

Udvozlettel:
Sailor (aki nem Vitorlas)

Hidas Pal:

>Egyebkent erdekes lehetett a dolog, ha majdnem szavazasig fajult, mert
>eleg egyszeru dologrol van szo.
Szerintem meg korantsem egyszeru a dolog (pontosabban egyszeru, de
egyaltalan nincs jol megoldva). Nem gondoltam volna, hogy eppen en fogok
vitatkozni e temaban:

>Nulladik ev nincs, persze nullpont az igen. Ha a szamegyenesen akarjuk
>abrazolni az eveket (csak kozelitoleg, mert az evek nem egyforma hosz-
>szuak), akkor most kb. 1997,16-nal tartunk, 2000. januar 1. 0 ora
>pedig 1999,0 lesz.
Eleg erdekesen hidaltad at a problemat, de nem igy szamoznak.
Az elso evet 1-nek jeloljuk, az elotte levot i.e. 1-nek. Nincs nulladik ev.
Az elso evben egesz evben ugy kell irni, hogy 1. xxx honap yyy nap, es nem
lehet azt irni, hogy 0.abc ev a pillanatnyi idopont. Vagyis lehet, de nem
teszi senki.

Az evek idotartamok, es ezek vannak megszamozva. A honapok is ilyenek.
Egesz januarban az 1-edik honap van, elotte meg a 12-edik az elozo evbol.
Sot a napok is igy vannak szamozva, de aztan jon az ugras: az ido. A nap
nulla ora nulla perc nulla masodperccel kezdodik, es konnyeden lehet
ezredmasodpercet is definialni. Szoval itt mar szamegyes-szeru idoszamitas
uralkodik. Mindig nullatol kezdunk pl sport-idoket merni.
A bokkeno: ket idopontot ki lehet vonni egymasbol, es megkapjuk a ketto
kozt eltelt idotartamot. Ez hibas eredmenyt ad, ha az idoszamitasunk
kezdete a ket idopont koze esik. Azert ad hibat, mert nem szamegyes-szeru
az idoszamitas (ev, ho, nap), hanem idotartam-szamozasos. A csillagaszok
alkalmaznak is egy mas modszert, de ezt ne en irjam mar le, mint tok
laikus.

Hidvegi Jozsef - hjozsi

Ps: ketten majdcsak hidat verunk az eltero idoszamitasok koze! :)

 wrote:
>problema az energia tarolasa, de van egy elegans kiut: a folosleget betaplalni
>a halozatba, es ejszaka hasznalni az eromuvek energiajat.

Ezzel pont nem nyertunk semmit...

>Ennek az egyetlen akadalya az, hogy az halozattulajdonos elektromos muvek
>errol hallani sem akarnak.

Ez nem azert van, mert igy csucseromu jellegu dolgokat kell uzemeltetniuk,
ami 1. nem gazdasagos, 2. a kornyezeti artalom is nagyobb?

>nagyobb kozintezmeny / haztomb beallithatna egy gazmotort (ilyet mar a Ganz is
>gyart), termelhetne aramot ill. a hulladekhot hasznalhatnak futesre/melegviz-
>hez. Igy az osszhatasfok elerne a 80-90 %-ot is.

Marmint foldgazra gondolsz? -> ez gyakorlatilag ua., mint a szen (elfogy,
mar egyszer kivont szenet juttat vissza a legkorbe)

Th(A)n

 wrote:
>A futes es a melegviz kulon ugy, ahhoz egy matt fekete
>csokigyo kell a haztetore, lehetoseg szerint uveggyapottal szigetelve. Es ez
>csak a rasegites.

A futesre vszinuleg legjobb megoldas vmilyen novenyi eredetu dolog...
(mondjuk egyszeruen fatuzeles? -;-)  Kar is lenne a nehezen megszerzett
villamos energiat erre pocsekolni.

>> Mekkora
>> a szukseges akkumulatorok tomege, terfogata ?
>Egy pincenyi :-) , vagy inkabb  :-(

Miert nem emlitette eddig senki a hidrogent? Ha jol tudom tuzeloanyag-
cellakkal elerheto 70% hatasfok a tarolas-visszaalakitas ciklusra.
Egyebkent a pincenyi akkumulator az kb. mennyi idore eleg? Ha alapjaban
veve napenergiara tamaszkodunk, akkor en ugy kepzelem, hogy tobb
honapnyi fogyasztasnak megfelelo mennyiseget kell tudni tarolni,
raadasul minimalis tarolas kozbeni veszteseggel (pl. ez helybol adott,
ha visszavezetjuk a problemat anyagtarolasra (ld. hidrogen)), hogy
a nyari bosegben eltarolt energia besegithessen a hosszu teli
ejszakakon, es meg a borus tavaszi napokra is maradjon...

>> Egyebkent egy napelem pontosan milyen anyagokbol epul fel?
>Egy pici felvezeto (szilicium), meg egy csomo szerkezeti anyag (aluminium,
>uveg).

En mindig azt szerettem volna tudni, hogy egy napelem mennyire
"high-tech" termek? Elkepzelheto, hogy vki a garazsban fabrikaljon
maganak?

>> Par napja itt is szobakerult a hidrogenauto,

Na es a repceolaj?

Th(A)n

"Gurulokepes kocsira szerelt propeller attetelen keresztul hajtja
a kocsit. Hatszelben, vagy szembeszelben halad e gyorsabban a
jarmu?"

Csussz:
>Szembeszelben el se fog indulni (elore legalabbis). Hatszelben 
>is lassabban, mint egy jol beallitott vitorlaval. 
 ...
>Ha erdeklodes mutatkozik, szivesen kifejtem reszletesen is, 
>de igy elsore nem akartam idevagni tobbtucat sort."

Akarhany tucat sort idevaghatsz, csak nehogy beletorjon a bicskad! 
(Fuggetlenul attol, hogy so:rt, vagy sort ertettel-e. ;) 

Nagyon jo rejtveny! Tovabbi kellemes fejtegetest mindenkinek! 

Varga Joska

> Reply-to:      "HIX TUDOMANY" >
> From:          "HIX TUDOMANY" >
> Date:          Thu, 26 Feb 1998 03:31:07 EST
> Subject:       *** HIX TUDOMANY *** #349
> To:            

> Tovabbi kerdesem: Van valami adat, hogy a kulonbozo hoeromuvek a
> tuzeloanyag fajtajatol es forrasatol fuggoen mennyi radioaktiv anyagot, es
> milyet bocsatanak ki a kemenyeiken? Es a salakanyagok kozott? (Ha tudtok
> adatforrast, elore is koszi.)
> 
> hjozsi
> 
A magyarorszagi szentuzelesu hoeromuvek pernyejeben es salakjaban 
levo termeszetes radioaktiv anyagok mennyiseget a Veszpremi Egyetem 
Radiokemiai Tanszeke vizsgalta mar evkkel ezelott. Emlekeim szerint 
az Ajkai Hoeromu altal hasznalt szen viszonylag nagy uran tartalmu, 
ugyhogy az ottani pernyeben es salakban van a legtobb radioaktiv 
anyag. A kis hoeromu (azt hiszem 100 MW korul van) radioaktiv 
kibocsatasa osszemerheto a paksi kibocsatassal.

udv 


     Barnabas Istvan