Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 728
Copyright (C) HIX
1994-09-13
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Ertelmisegiek. (mind)  135 sor     (cikkei)
2 bentthagyott torlo... (mind)  48 sor     (cikkei)

+ - Ertelmisegiek. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Motto: Mert az elet, ha magara hagyjak, elkurvasodik,
       es ami ellen egyetlen vedelem a szellem.
                Hamvas Bela

Az ertelmisegirol eddig megfogalmazott definiciokkal nincs vitam, inkabb az
zavar, hogy tulteng bennuk az egzisztencialis vonas. Nem mintha ez nem lenne
fontos, csak - tisztelet a kivetelnek - kisse egyoldalunak talalom a kialakult
kepet. Ezt ellenpontozando es kiegeszitendo, az ertelmiseginek egy idealistabb
aspektusara szeretnem felhivni a figyelmet.

Lenyegeben arrol a tulajdonsagrol van szo, aminek eltunesevel Julien Benda
(es Babits Mihaly) vadolta az ertelmiseget Az irastudok arulasa c. irasaban
meg a huszas evekben. Benda (es Babits) szerint az ertelmisegiek/irastudok a
mult szazad vege fele leszalltak a szellem es az abszolut igazsag magaslataibol
a foldre, a politika, a nacionalizmus, a politikai partok es mas partikularis
erdekek (manapsag ugy fogalmaznank, hogy a relativizmus) kiszolgaloiva,
ideologusaiva valtak, es ezzel foladtak partatlansagukat, a szellem erdek
nelkuli tevekenysegenek legfobb ertekebe vetett hituket. Az a reteg, amely
eddig az emberiseg lelkiismereti hangja volt, immaron materialista,
partikularis, alantas vagyainak es osztoneinek a megracionalizalojava,
ideologusava, a realpolitika kiszolgalojava valtozott.

Ebbol a gondolatbol en most eloszor nem az erkolcsi kerdest ragadnam meg,
hanem az episztemologiai vonatkozasut, aztan irasom vege fele megprobalom
megmutatni, hogy ez hogyan fugg ossze az erkolcsivel.
Ugy tunik, hogy az ertelmisegi "szakmaknak" van egy kozos belso tulajdonsaguk -
hogy celjuk az univerzalis, altalanos ervenyu keresese, es az ehhez alkalmazott
modszereknek is legtobbszor megvan ez a tulajdonsaguk.

Erre legtisztabb pelda talan a fizika. A fizikusok a termeszetet leiro
altalanos torvenyeket keresik, aminek vegcelja az az egyetlen, vagy nehany
egyenlet, amelyik megmagyarazza nekunk az univerzum mukodeset. Az alkalmazott
eszkoze nagy reszben a matematika, hogy ez miert tekintheto univerzalisnak,
talan nem kell magyarazni. A peldak folytathatok: az analitikus nyelveszek
az osszes nyelvtan folott allo univerzalis nyelvtan kutatasaval (is)
foglalkoznak; a filozofus az altalanos, minden emberre egyforman ervenyest
probalja megragadni (gondoljunk csak Kant kategorikus imperativuszara);
egy irodalmi muvet olyan mertekben tekintunk jonak, amilyen mertekben sikerult
a sajatsagos, az egyedi abrazolasan keresztul valamilyen altalanos emberit
bemutatnia; a targyilagos politkai tudos nem azert emeli fel szavat a
nacionalizmus jelensege ellen, mert helyette pl. a munkasosztaly
internacionalizmusat szeretne, hanem mert a nacionalizmus partikularis elv,
mindig valamilyen masik nemzet rovasara ervel, vagy rosszabb esetben tesz,
es ezzel az egyetemesseg elvet serti; es igy tovabb.

Platon, Arisztotelesz, Aquinoi Szent Tamas, Descartes, Pascal, Leibnitz,
Newton, Spinoza, Leonardo, Rembrandt, Bach, Gauss, Kant, Mozart, Beethoven,
Cantor, Frege, Einstein, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Thomas Mann, Godel.
Tavolrol sem teljes, csak egy reprezentativ ertelmisegi csoport, amellyel
mondandomat erzekeltetni szeretnem: barmennyire is szerteagazo a tevekenyseguk,
ha eltunodunk rajta, hogy mi az a vonas, ami kozos bennuk, azt kell mondanunk,
hogy mindegyikuk valami altalanos, egyetemes ervenyut alkotott vagy fogalmazott
meg. (Itt persze most konnyen belem lehet kotni, hogy egyreszt az ertelmisegiek
tulnyomo tobbsege soha nem jut el ilyen magaslatokra, masreszt pedig, hogy
mihez kezdjunk az alkalmazott matematikusokkal, epiteszmernokokkel, es egy
csomo mas szakmaval, amelyeknel nem olyan vilagos, hogy hogyan kotodnek az
univerzalishoz. Valaszom: egyreszt engedtessek meg nekem az a luxus, hogy az
ervem erdekeben idealtipusokat vessek be; a kiveteleken ragodhatunk majd
kesobb. En vagyok az elso, aki beismerem, hogy amit itt mondok, az nem
abszolut ervenyu. Masreszt, a fenti ertelmisegiekre vonatkozoan, legyunk egy
pillanatra idealistak, ha ez ma mar nem is sikk: ne azt nezzuk, hogy mi van,
hanem hogy mi lehetne.)

Az ertelmiseginek errol a tulajdonsagarol eleg sok mondanivaloja volt
Sartrenak. Ha irasairol leporoljuk a marxista zsargont, akkor nehany
gondolata szerintem valtozatlanul ervenyes. Sartre a kozonseges ertelemben
vett ertelmisegit a "praktikus tudas technikusa"-nak nevezte. Tette ezt
azert, mert szerinte manapsag az ertelmisegiek funkcioja a tarsadalmi
munkamegosztason belul az, hogy valamilyen praktikus cel megvalositasahoz
elmeleti (vagy kevesbe elmeleti) tevekenysegevel jaruljon hozza. Ez a
praktikus cel altalaban valamilyen finanszirozo intezmenytol ered, amely
lehet allami vagy magantulajdonu. Ebben a tarsadalmi beagyazottsagaban a
modern ertelmisegi a kovetkezo dilemmaval talaja magat szemben: munkaja
belso celjainak es modszereinek megfeleloen univerzalis, am kulsoleg
partikularis celokat szolgal vele. Sartre szerint a praktikus tudas
technikusa akkor valik ertelmisegive, amikor ennek az ellentmondasnak,
a ket cel kozott letezo feszultsegnek a tudatara ebred.

Es ez a gondolat szolgal atvezeto hidul az ismeretelmeleti kerdesbol az
erkolcsibe, amit egy peldaval illusztralnek. Amikor Reagan elnok a 80-as
evekben bejelentette az SDI (csillagok haboruja) strategiai programot, az
amerikai fizikus kozosseg rogton ket taborra szakadt. Az egyik tabor,
elmeleti kiagyalojaval, Teller Edevel az elen fenntartas nelkul a program
moge allt. Ez egyreszt erdekes fizikai problemakat vet fel - mondottak -,
masreszt es foleg: a dollar is gurulni fog tole jopar evig a programban
resztvevo kutatoknak. Az elfogadas, ha nem is mindig bevallottan, de nagyreszt
realpolitikai erveken alapult. A masik tabor a program ellen tiltakozott,
egymas kozott halkan vagy hangosan, vagy aktivan, peticiok benyujtasaval,
tuntetesek szervezesevel. Az ervelesuk vegyes volt. Nemelyikuk pusztan Reagan
iranti megveteset fejezte ki tiltakozasaval. Volt aki a technikai
kivitelezhetosegben ketelkedett, megint masok a program strategiai
haszontalansagara mutattak ra. De volt egy csoprt (es termeszetesen atfedesek
is voltak), amelyik szamara egyszeruen a fizika belso, univerzalis celja
es kulso, praktikus celja kozotti feszultseg ebben az esetben tullepte a
kritikus hatart: a termeszet altalanos torvenyeit erdek nelkul kutato tudomany
elve konfrontalodott a radikalisan praktikus, partikularis es militans
kulso cel elvarasaval. Sartre ezt valoszinuleg ugy fogalmazta volna, hogy a
programot ellenzo praktikus tudas technikusaiban a ket cel kozotti feszultseg
felebresztette a lelkiismeretuket es ezzel ertelmisegive valtak. A munkaja
soran az univerzalis problemajaba botlo es azzal bibelodo ertelmisegi
egyedulallo pozicioban van ahhoz, hogy az ugyancsak univerzalis alapokon allo
erkolcs problemajaval talalkozzon, azon eltunodjek, sajat esetere vonatkoztassa
,
es a kovetkezteteseket levonja. Aki ezt az univerzalison alapulo belso
kapcsolatot felismeri, azt, ha intellektualisan oszinte, ez a felismeres
kotelezi.

Talan nem kell magyaraznom, hogy a problema mennyire valos manapsag, amikor
a legtobb ertelmisegi anyagi kiszolgaltatottsaga totalissa valt, megelhetese
attol fugg, hogy milyen rajta kivul allo celra, melyik intezmeny fogja penzelni
a munkajat. Es mintha ez a kiszolgaltatottsag a lelkiismeretet is
kompromittalna: a Sartre-i ertelemben vett ertelmisegive valas, felismerni a
feszultseget, a rossz celokat, hangot adni lelkiismeretunknek, manapsag egyre
nehezebbe valik, mert ez sokszor az egzisztenciankba, szakmank foladasaba,
vagy elvesztesebe kerulne. A szellem es a partikularis erdekek folott allo
igazsag neveben az emberiseg lelkiismeretehez szolo ertelmisegiek egy resze  
inkabb leveti ezt a felelosseget, megmarad mezei szakembernek, a praktikus 
tudas technikusanak. Hogy ne igy tegyunk, arra szolit fel es ad utmutatot a
Juvenal ekesszolo maximaja: For the sake of living don't give up the reasons 
for living.

Ha pedig az ertelmisegiek azon reszhalmazat tekintjuk, amelyik a media
segitsegevel a kozvelemenyt kozvetlenul tudja befolyasolni - a reklam
szakemberektol a politikai think tankek ertelmisegijen, lobbystakon,
ujsagirokon at a valasztott politikusig, vagyis akikre leginkabb illik
Akos leirasa, hogy feladatuk a demokracia jatekszabalyainak az ertelmezeserol
es alkalmazasarol valo nyilvanos gondolkodas, akiknek Gramsci az organikus
ertelmisegi elnevezest adta, nos ha azt tekintjuk, hogy ezek
kozul hanyan szolgalnak partikularis erdekeket es nem tekintik az igazsagot
mindenek folott allonak, akkor ha megvaltozott korulmenyek kozott is, de
helytallonak tunik az irastudok arulasarol szolo Benda-Babits tezis.
Ennek alatamasztasa egy kulon miset kivanna, amibe azonban en nem fogok 
belemenni.

Leirer Laszlo
+ - bentthagyott torlo... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Ferdinandy Peter! (es valamennyi dr bacsi..)

     >Eloszor is bocsanatot kerek serto hangu levelemert To:ro:k Petertol!
     a flood mar mar megszokott...
     >Csak nagyon felhaborodtam To:ro:k Peter iromanyan, melyen ugy
     >altalaban az orvosokat szidta egy mutet utan benthagyott torlo es
     >egyebek miatt.

     nos az altalanositas tenyleg nem jo.. de asszem nem is ebbol az
     iranybol kene a problemahoz kozeliteni. a torlo csak az eredmenye egy
     altalanos magatartasformanak amit talan az orvosi palya
     elhivatastalanodasanak nevezhetnenk.. a jo orvos szerintem kicsit
     hasonlit a regi idok papjaihoz (nem a mostaniakhoz..), hivatasa van es
     nem szakmaja. sajnos manapsag ez nem igy van (tisztelet a kivetelnek)
     az orvos robotol.. ugy vegzi a munkajat mintha autot szerelne..
     persze ez nem biztos, hogy csak az o hibaja.., igy aztan a z embernek
     nagyon kell vigyazniaha orvost valaszt...

     >En magam orvosi vegzettsegu vagyok, de nem a szakmaban
     nem baj.. :-))

     >orvosok nem varazslok, es az orvostudomanyban nincsen fekete vagy
     >feher, a betegsegek sokszor ugyesebbek.
       de hogyha baj van akkor mer mindig a betegsegek ugyesebbek?
       en meg nem igen hallottam orvost hibat beismerni..
       eljen a szakmai szolidaritas!! a beteg meg dogoljon meg..

     >Azt fehaboritonak tartom, hogy laikusok, akik a mai magyar
     >egeszsegugy helyzetet nem latjak at,
       jujj de dogmatikus..

     >es nem tudjak, hogy mi fan terem az orvostudomany, holmi szobeszed,
     >harmadkezbol hallott dezinformaciok alapjan altalanosan eliteljek az
     >orvosokat. Talan ezek az intrikus emberek probaljak meg jobban
     >csinalni az orvoslast. (Sajnos sok csontkovacs, termeszetgyogyasz,
     >stb meg is probalja)

        nos ahhoz hogy az ember felismerje egy orvosrol, hogy bena, meg
     emberileg patkany es korrupt diszno, nem feltetlenul kell ismerni az
     orvostudomanyt, eleg egy kicsit nyitott melkassal.. ize szivvel
     jarni..


                na ennyi es bocs ha nehol kicsit kemeny voltam

                                bye

                                Pal Laszlo

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS