Ausztraliaban az idojaras szaraz es meleg, telen sincs
hidegebb, mint mondjuk Magyarorszagon oktoberben. Az
erdokben rengeteg lehullott level, ag, kereg gyulik
ossze, amit aztan nem borit majd be a ho es nem hordjak
haza a ciganyok tuzelni. Az avarkeppzodes nagyon lassu.
Az eso sem segit sokat a rothadasban, mert az eukaliptusz
olyan ugyesen forgatja a leveleit, hogy azok alig vetnek
arnyekot, az eros napfeny bevag a fak ala es azonnal
kiszarit mindent ujra.
A sok tuzrevalo aztan jol felgyulemlik az evek soran
es vagy begyullad magatol, vagy az emberek gyujtjak fel
szandekosan. A helyes erdomuveleshez itt a bozot
rendszeres, ellenorzott felegetese is hozzatartozik. Teli
kirandulasaink alkalmaval tobbszor is lattunk tuzoltokat,
akik hosszucsoru olajoskannaval jartak az erdei utakat es
gyujtogattak.
Az erdeszek szerint az a helyes, ha a bozotban kello
valtozatossag uralkodik: van olyan resz, amelyik iden
egett, van olyan amelyik tavaly, olyan amelyik
tavalyelott, es igy tovabb. Az ausztral elovilag szamara
ez a termeszetes es helyes. Vannak olyan novenyek,
amelyek csak a tuz utani elso evben kepesek kisarjadni, a
maghazukat is csak a tuz hoje nyitja fel. Ha nem lenne
tuz, akkor ezek a fajtak kipusztulnanak.
A bozottuz altalaban roppant kedves, meleg es gyakori
dolog. Jo nehanyat lattam mar, kozelrol is, a mult heten
pl. kettot is. Hosszu vonalban csendesen parazslik az
avar, ritkan csapnak fel magasabb langok. A front lassan
mozdul elore. Konnyeden at lehet ugrani, a kengurunak ez
semmi, de a lassubb allatok sincsenek veszelyben. Az elo
fak nem egnek meg, csak kormos lesz a torzsuk. Az oshonos
ausztral novenyek nedvei tuzolto hatasuak, a kerguk meg
jo hoszigetelo. Ahol a langok magasabbak, ott a leveleket
megbarnitjak, utanna olyan a taj , mintha europai osz
lett volna. Csak nagy tuz utan kopaszodnak le az agak, de
a legtobb fajta igy is siman tuleli. Hamarosan ledobjak
az egett kerget es epen, tisztan allnak. A megperzselt
levelek helyett egy honap alatt ujak nonek. Latszolag
szenne egett erdoben harom honappal a tuz utan ujra zold
minden es el lehet tevedni.
Azok a novenyek, amelyek nem alltak a tuzet az utolso
jegkorszak utan, amikor Ausztralia idojarasa szarazza
valt, mind elegtek. A behurcolt fajtakat, pl.
gyumolcsfakat orizni kell, mint Magyarorszagon a gabonat
arataskor. Jartunk egy olyan fenyoerdoben, amit
fakitermelesi celokra telepitettek. Tele volt
tuzosvenyekkel, hogy baj eseten gyorsan odaerjenek a
jarmuvek. A gyumolcsoskerteket irtassal valasztjak el a
bozottol vagy rendszeresen kiegetik a kornyeket.
Az epuletek nem feltetlenul gyulladnak fel attol, hogy
a bozottuz frontja athalad folottuk. Meg a fahazak is
kibirjak, ha megontozik a falait, a teglaepuletnek pedig
csak a tetoszerkezetere kell ugyelni, nehogy a padlasra
besodrodo langolo levelek felgyujtsak a gerendazatot.
Hazban, sot meg kocsiban is ki lehet birni a tuz
atvonulasat. Akit szabadban er el, az legjobban teszi, ha
a kengurukkal egyutt atugrik rajta. Ha nem tudna akkorat
ugrani, ami bizony megeshet, akkor csatlakozhat a
wombatokhoz: kaparjon egy godrot es huzodjek be abba. Ha
van ideje ra, akkor gyujthat ellentuzet, az a
leghatasosabb, felteve, hogy a szelirany nem valtozik
meg. Ha megis megvaltozik, akkor marad az ugralas es
godorasas, esetleg felvaltva a ketto.
A tuz utan eleg egy langyos eso es maris bujnak ki a
zold hajtasok a hamu alol. A kovetkezo evben arra jarva
mar csak nahany koromfolt emlekeztet arra, hogy itt
tavaly bozottuz volt. Semmi rendkivuli nincs az egeszben,
a tuz itt az idojaras resze. Az ausztralok a rajuk
jellemzo lezserseggel allnak hozza es talan meg annyira
sem izgatjak magukat miatta, mint mondjuk a magyarok a
nyari viharok miatt. Azt mondjak, hogy bozottuzek mindig
is voltak es ezutan is lesznek. (Angolul tudoknak: No
worries mate, she'll be right. Ez magyarul kb. annyit
tesz, hogy: Ne idegeld magad pajtas, jol lesz az ugy!)
Ebbol a hozzaallasbol egyenesen kovetkezik a
rendszeres, ellenorzott egetes vetkes elhanyagolasa. Az
elmult evben a Bozottuz-brigad mar tobbszor is
figyelmeztette a kormanyt arra, hogy veszelyes mertekben
felszaporodott a tuzrevalo. A Nemzeti Park Hatosagot is
kritizaltak az egetes elhanyagolasa miatt. Ezt
szelcsendes, hideg idoben - pl. telen - kell vegezni, nem
arra varni, hogy majd rakezd magatol, mert akkor azt csak
a zaporeso allitja meg, kulonosen, ha egy kis szaraz,
forro szel is jon ra.
Az idei esotlen, meleg nyarral, a szaraz eszaki szel
meg is jott, rogton egy akkora tuzet gyujtva, hogy a mi
generacionk eleteben nem is szamithatunk masik hasonlo
nagyra. Egyidejuleg 200 tuz langolt Uj Del-Velszben -
koztuk egy 300 km-es frontvonalu is - mintegy 600 000
hektar teruleten.
A hazunktol alig szaz meterre van az a bozot, ahol
januarban az elsok kigyultak. Egy hetig olyan gyakran
jottek a tuzoltoautok, mint a busz, csak jobban
szirenaztak. A bozotra nezo hazak lakoi izgatottan
figyeltek, ahogy a tuz a szel szeszelye szerint ide-oda
fordult, nehol megkozelitve a hatso keritest. Mindannyian
tisztogattuk es locsoltuk a kertet es a haztetot, az
esocsatornakat feltoltottuk vizzel, az iratainkat
bepakoltuk egy utazotaskaba es vartuk, hogy mikor kell
menekulni. Aztan menekules helyett masnap megint munkaba
mentunk, a tuzoltokra hagyva a gondot. Az nem latszott
valoszinunek - es nem is esett meg - hogy a bozottal nem
hataros hazak is meggyulladjanak. Egy hetig fustszagban
eltunk, az eget is fustfelho boritotta, a nap csak
halvany narancsszinu korongnak latszott. Sydney deli
reszen leegett egy egesz utca: europai alom,
kozeposztalybeli kertes hazak egy vilagvarosban,
kozvetlenul az erdoszelen. Ket tuzoltot agyonutottek a
zuhano fatorzsek, egy asszony, az edesanyja fenykepet
mentve, mar nem erte el az uszomedencet, 200 epulet porig
egett. Hasonlora utoljara 11 evvel ezelott volt pelda,
ide 1400 km-re Viktoria es Del-Ausztralia hataran.
Aztan megjott az eso, gyorsan vege lett az egesznek.
Videken alig egett meg valami, mert aki ott el, az
tudja, hogy hogyan kell a bajt megelozni: a hazak,
ultetvenyek kornyeket rendszeresen fel kell egetni. Az
epuleteket az uralkodo szeliranyt es a terepviszonyokat
figyelembe veve, megfelelo tisztasra kell epiteni. Egy
ismerosom eppen videken epitkezik, az asztalan mar ott
van a Wingecaribbe-i Megyei Tanacs (itt mostanaban nem
volt rendszervaltas, ezert a tanacsok maradtak) fuzetet:
Hogyan epitkezzunk bozottuzveszelyes kornyeken?
A varosiak nem erzekelik kellokeppen a termeszet
erejet, biznak a tuzoltokocsik, helikopterek
gyorsasagaban. Az aszfaltozott utak, a mukodo telefonok,
az eberen orkodo hatosagok az europai es azsiai
bevandorlok szamara a biztonsag eros varainak tunnek.
Csak a videken, ahogy itt mondjak - a bozotban - elok
tanuljak meg es gyakoroljak is a tuzzel banast.
Most azt tanulmanyozhatjuk hogyan all vissza a
termeszet az eredeti allapotaba. Rogton a tuz utan ugy
nezett ki a bozot, mint az europai erdok telen, fekete
torzsu fak, lombtalanul. Az aljnovenyzet eltunt. Ez
bizony nagyobb csapas volt, mint a szokasos evi
gyalogtuz. Ket hetre ra megis elobujtak az elso friss
hajtasok a hamu es a fekete kergek alol. Az
eukaliptuszfak valosaggal kiszorosodtek, a torzseken is
es a vastagabb agakon is apro, dus hajtasok bujtak ki,
rengeteg a friss level, amit ha szetmorzsolunk, finom
eukaliptuszolaj-illatot ad. Bamulatos az elovilag
alkalmazkodasa: ez a tuz annyira sem artott meg a
novenyek tobbsegenek, mint Europaban a tel. Minden kopar
lett ugyan, de csak rovid idore. Most osszel egy
rendkivuli tavasz erekezett, rugyfakadas, madardal, meg
minden. Az allatvilagot termeszetesen megviselte a tuz,
mert sok helyen tul gyors es kikerulhetetlenul nagy volt.
Az egetlen teruletekrol es a nedves-nyirkos eghetetlen
zarvanyokbol elobujtak a tulelok es gyorsan ujranepesitik
a bozotot.
A gazdasagi kar jelentektelen. A szenzaciohajhasz
sajto igyekezett ugyan felnagyitani a tragikus eseteket,
de nem sok sikerrel. Meg azok is megusztak nagyobb
veszteseg nelul, akiknek nem volt biztositasuk, mert az
allam es a jotekony intezmenyek rendkivuli segelyalapot
letesitettek az ujjaepitesre.
Hallom, hogy Magyarorszagon is a lenyegtelen, de
nagyon izgalmas, dolgokat hangsulyozta ki a bulvarsajto,
tudniillik, hogy gyujtogatas tortent. Kerem, egy 3 es fel
millios vilagvarosban csak a bozotban cigizo kolykok
naponta tobb tucat tuzet okoznak, de rendes esetben azok
mind elhamvadnak maguktol, vagy a szomszed lelocsolja a
kerti slaggal. Ennek a nagy tuznek is voltak gondatlan
vagy szandekos gyujtogatoi, de termeszetesen nem az o
szerepuk volt a meghatarozo. Az volt a baj, hogy nagyon
felgyulemlett a taploszaraz tuzifa. A kornyekunkon a
banksziak koze mar nem lehetett bemenni, mert derekig ert
a kusza szaraz gally.
Bertok Zoltan, Sydney
|
