Nehany erdekesebb cikk:
A heti hirek kozt az 5. oldalon:
Einstein mar 1912-ben kidolgozta az altalanos relaitvitas-elmeletet, de
harom evig csak a jegyzetfuzeteben irt rola, jo ideig ugy gondolta, hogy
valamit rosszul csinalt, mert a Newton-fele fizikanak ellentmondott.
Ezt mondjak az Einstein-kutatok, akik hosszu es kemeny munkaval megfejtettek
Einstein zurichi jegyzetfuzetet.
6. es 7. oldalon nehany friss Nobel dijasrol van szo, a 6. oldalon Olah
Gyorgyrol van egy hosszabb, es a harom kozgazdasagi dijazottrol, koztuk
Harsanyi Janos[? John]-rol egy rovidebb iras, a 7. oldalon a ket fizikai
dijazottrol es a neutronszorasrol van egy hosszabb, es a 106. elem elneve-
zeserol van egy rovidebb iras.
A Science-hirek kozt [kb. 16. oldal]: a Tejutrendszer kozepen valoszinuleg
fekete lyuk van, de alszik. Rontgen-tartomanyban joval kevesse sugaroz,
mint elvartak.
Mas: lefilmeztek egy melytengeri polip-part, amint epp parosodtak.
Kesobb egy szakerto megdobbenessel eszlelte, hogy ket kulonbozo faju
him polip aktusat latjak a filmen. Egyik fajt sem ismertek eddig, de
kevesse tartjak valoszinunek, hogy hermafrodita allatokrol lenne szo.
Azonos nemu es azonos faju polipok szexualis kapcsolatarol mar tudtak,
de csak fogvatartott polipok eseten.
A hosszabb cikkek kozt van egy beszamolo egy manhattani hacker-ossze-
jovetelrol, egy a del-afrikai apartheid pszichologiai oroksegerol,
egy a legkor tetejere kuldott csillagaszati ballonokrol, amelyek a
hattersugarzast merik [az Univerzumet].
Azert nem irtam most oldalszamokat pontosabban, mert nincs elottem
az ujsag, es a konyvtarban nem mukodik a terminal. De ha valakit
erdekel oldalszam szerint valamelyik cikk, megadom a pontos adatait.
Udv
Attila
|
Kedves Peter, kezdem az irasod vegevel, azt olvastam kesobb.
>Ugyanis alapvetoen az a problema a modszerrel, hogy objektivitasra torekszik.
>Azt mondja, hogy vagyok EN, mint megfigyelo, es van a vilag, es a ketto
>ELKULONITHETO, tehat vizsgalhatom a vilagot objektiven. Na, ez az, ami nem
>igaz.
Alairom, a ketto nem elkulonitheto. De nem latom be, miert ne vizsgalhatnank
a megfigyelo es a vilag csatolt rendszeret racionalisan. Megkerdojelezheted
az objektiv, minden megfigyelo szamara adott (mas-mas) kepet mutato vilag
letet is, nem tudlak megcafolni. Erre a hipotezisre azonban kevesen
alapozzak az eletuket, valahogy osztonosen nem hiszunk benne. Te igen?
(*Emlekszem, mennyire ketsegbeestem otodikben: olyan egyenlet, aminek mind
a ket oldala ismeretlen, disznosag, csalas, azt nem lehet megoldani, hiszen
nincs mibol kiindulni.)
>Amit latok, az az, hogy amiota az elso, helyenvalo megjegyzesedre a filozofi-
>arol valaszoltam, egyfolytaban egeszpalyas letamadast folytatsz az ellen,
>amit irok.
En egy szo ellen folytatok egeszpalyas letamadast: az ellen, hogy "soha".
Ezt a szot en soha nem hasznalnam. (Ne rohogj!)
>Aztan egyszercsak kiderul, hogy a nezeteid kicsit megkapargatva
>a legkevesbe sem allnak biztos talajon: feltetelezesek, ohajok meg hasonlok
>alkotjak az alapot. Talan eppen ezert vagy olyan vehemens?...
Jajjaj, megkapargattak, es ingovanyra bukkantak, teged kapargatva meg
csupa szilard, akkor itten most te gyoztel? Nekem nagyon beborul-
hatott, ha meg azt se latom, hogy kiderult...
Na, figyusz, mi itt vitazunk. Nem gyoztuk meg egymast, mivel jobbara
ellovoldozunk egymas mellett, de neha egymasba botlottunk, neadjisten
egyetertettunk. Mindketten frappansan probaltuk megfogalmazni az
allaspontunkat, es ez nehol a pontossag rovasara ment, talan ebben
a mufajban ez nem baj. (Nem szeretek hosszuakat irni, most eloszor
teszem, hogy egy kicsit tisztaba jojjunk.) Egyikunk se lehet biztos
szazszazalekig a sajat velemenyenek vegso igazsagaban, es a vita
soran elojottek bizonyos szempontok, amelyek a jovoben talan formalni
fogjak a gondolkozasmodunkat. Bocs, ha bantott a vehemens eloadasmodom,
az embernek menetkozben kell a vitapartnerhez igazitania a stilust,
akkor most puhitok. (Puhitanek, ha nem fejeznenk be, amugy is most
egy ideig nem fogok tudni irni. Kifaradtam az egeszpalyas letamadas-
ban, betomorulok a kapu ele, szemermetlen lestaktika.)
OK, szoval vissza Jung papahoz es a pszichologiahoz, amely azt mondja, amit
te. Nos, szerintem a pszichologia ott tart, ahol a fizika a kozepkorban
tartott. Mar vannak eredmenyei... es szep jovo elott all. Jungnak talan
megfeleltetheto Arisztotelesz, aki a tapasztalatok alapjan szep torveny-
szerusegeket ismert fel, pl. hogy a mozgo testek megallni igyekeznek, a
sebessegukkel aranyos ero lassitja oket. Na, nem akarom azt mondani, hogy
Jung hulyesegeket beszel (latod, most is frappanskodok), csak azt, hogy amit
beszel, az egyelore feltetelezes, joval alaposabban gorcso ala kell meg venni.
Ha jol ertem a metrokocsis-Dunas peldabeszedet, szerinted a racio
nem hatekony a tudat jelensegeinek feltarasaban, ill. vannak annal
hatekonyabb modszerek. (Azt, hogy nem arra valo, kapasbol visszautasitom.
A tudosnak teljesen szuveren dontese, hogy mit vizsgal. Eleg, ha valamit
erdekesnek talal.) De ennek az ugyetlen csetlo-botlo tudomanynak van
egy baromi nagy elonye: ha valamit talal, az nem esetleges. Masreszt,
ahogy Hesse mondta, a tudomanynak van egy magikus megfogalmazo ereje.
Csodalatos a dolgokat nyiltan kibeszelni tudni. Emiatt erdemes a
racio nehezebb utjat valasztani.
Aztan kerded, hogy
> Melyikunk is irta, kedves Andras, hogy a jovo szazadra a tudatot is
>meg fogjuk erteni? Megkerdezhetnem esetleg, hogy mire alapoztad a joslatot,
>ha egyszer alig van eredmeny e teren, masreszt a problema minosegileg bonyo-
>lultabb az eddigieknel?... Es akkor melyikunk is epit legvarakat?...
Szerintem egyikunk se irta. Most nem tudok gopherezni, tan olyasmit
mondhattam, hogy bekerul a racio altal vizsgalhato jelensegek korebe?
Azt biztos irtam, hogy kimeritoen nem fogjuk megerteni. (Latod, allitasod
szerint Jung papa is csak ennyit mondott a tudattalanrol, mar megint
egymas mellett lovoldozunk?)
Legvarak, szoval errol irtad, hogy "megkapargatva [egyszercsak] kiderul"
(nekem meg beborul (ez nagyon tetszik, ne haragudj, tiszta Micimacko),
majd ha nekem is kiderul, bebizonyitom, hogy az eg kek, csak varjal) Hat
igen, hogy egy var le'g-e, az majd kiderul (akkor, amikor a fal beborul),
de csak kesobb, a vitat szivem szerint a XXI. sz. vegen folytatnam. Azert
(megkapirgalva) az egyes erzelmek agyi lokalizalasa, a hatasmechanizmusok
biokemiai vizsgalata... nem csodalatos pl., hogy egy olyan melyen immanens,
lenyunk lenyeget is erinto dolog, mint a depresszio, mar kemiai szempontbol
targyalhato, ill. befolyasolhato? (Vigyazat, nem allitom, hogy a dolog
pusztan biokemiai/kibernetikai/stb. problema volna! De elkezdeni itt is el
lehet.) Es hogy a problema minosegileg bonyolultabb: mar az, ha felmerjuk,
hogy m e n n y i r e bonyolult, a racio vilagaba utalja.
De itt mar csonakom beborul, nem tudok a temarol eleget egy ertelmes
vitahoz (na, most kiderult...)
Az "amit tudni lehet a szexrol" klippedtol (tudod, a kimerito megismeres)
stilszeruen fogalmazva magamhoz nyultam... Vanek urral azt
valaszolhatnam, hogy: nagyjabol ertem, csak az nem vilagos, hogy mi
koze a pornofilmeknek a nem teljes sokasagokhoz? Kulonben latom, nem
sokra becsulod a multimedia lehetosegeit ;-( emlekszel, mit mondott
Dors a Prelude to Foundation utolso mondataban: "Kiss me again,
Hari, please." Es elotte Hari azt mondta, hogy "I don't care."
(bocs, ha nem olvastad.)
Na, most mar befejezem, mielott vegleg beborulna az agyamban,
koszi a sorbetet, neked hasonlokepp egy Rakoczi turost, andras
|