Ma egy nagyon erdekes osztrak sraccal talalkoztam. Azert erkezett az USA-ba,
hogy nagy-nagybatyja kalandos elettortenetet felkutassa. Az illeto neves
antifasiszta, avantgard festo, resztvett a spanyol polgarhaboruban (republika-
nus oldalon), ult naci koncentracios taborban , dolgozott az amerikai titkos-
szolgalatnak a frontvonal mogott, es amikor a TIME magazin Hitlert valasztotta
az ev emberenek a 38-ban, o festette a Hitler-ellenes cimlap-kepet.
Sokszor kockaztatta az eletet, es koncentracios taborbeli kinzas kovetkezteben
bekovetkezett koponyatorestol polgarhaborubeli tizensok srapnelig szamos
nyomot hagyott testen is a nacizmus elleni elkeseredett kuzdelem.
(A neve Rudolph Karl Hugo von Ripper.)

 Ezt a "csaladi hatteret" ismerve meglepett, hogy amikor kesobb a Kohl-Waldheim
talalkozora kerult sor, a srac nagyon szenvedelyesen kelt Waldheim vedelmere.
Azt allitotta, hogy Waldheimet igazsagtalanul vadoltak meg haborus bunokkel,
es hogy vegul semmi olyat nem lehetett rabizonyitani, amit akarmelyik nemet
katona el nem kovetett volna.

 Ezen elmeny hatasa alatt szeretnem kerni a tisztelt olvasotabort, hogy
ha van aki pontos adatokat tud a Waldheim-uggyel kapcsolatban, tegye koz-
kinccse sajatmagam es mas hozzam hasonlo tajekozatlanok okulasara.
Erdekelne, mik is pontosan az ellene felhozott vadak, es mit sikerult
ezekbol a vadakbol pontosan bizonyitani.

						Tisztelettel, Hetyei Gabor

Kedves SZALONtarsak,

	Szuzbeszedem ez -- nem szamitottam, hogy beulok ide a FORUM kellemetlen
elmenyei utan. Azota megbizonyosodtam arrol, hogy
	(1) Weisz Ivan kituno es inobtrusive munkat vegez,
	(2) A hangnem kifogastalan,
	(3) Senkitol me'g nem hallottam panaszt a moderalas mennyisege es mino-
sege u~gyeben. (Talan neha-neha Ivan megirhatna, mi a moderalas kvantita-
tiv, vagy akar csak kvalitativ "hatasa".)
	Kovacs Ba(ndi) oszinte introspektiv irasara nem akarnek, most egy hosszu
le'ra eresztett valaszt irni. Ugy latszik megfizette a tanulopenzt a FO-
RUMnal. Ezt a naivitast azonban, ugy latszik, nem most kezdte el gyakorol-
ni. Ezzel ket dologra utalok. Eloszor is a regi rendszer belulrol valo meg-
valtoztatasa realisan nezve csak egy alom volt es egy hihetetlen tortenel-
mi veletlen, a nemzetkozi tenyezok szazainak infinitezimalisan kis valoszi-
nusegu koincidenciaja kovetkezteben valosult meg. Egyenek, csoportok o~n-
felaldozo es lelkes munkajat persze nem szabadfigyelmen kivul hagyni de --
nagyon picit jelentettek. A torteneszek hosszu evtizedekig fogjak az ese-
menyeket analizalni es megerteni probalni.
	A masik naivitas ennel sokkal konkretabb u~gy es van egy kis szemelyes
elmenyem evvel kapcsolatban. Azt irtad, hogy Aczel Gyorgy az idealod volt
es a haladas elharcosanak tunt Neked. Hadd kezdjem elolrol. Mint egyszer
mar megirtam, egy olasz ujsagiro baratom mondta, hogy neki Kadar emlitette,
hogy 57-ben felajanlott Nagy Imrenek egy miniszteri poziciot, ha hajlando
"onkritikat" gyakorolni. Ezt N.I. azonnal es hatarozottan egyszer s minden-
korra visszautasitotta -- erre ki lett vegezve...Ebben, tudtommal, Aczelnak
semmi szerepe nem volt; tobb-part rendszer meg olyan tavol volt tole, mint
akarmelyik "tradicionalis" kommunistatol a hatalomra jutas utan.
	Egyszer a francia TV-ben lattam egy 2-3 reszbol allo interview sorozatot
Aczellal, azt hiszem a 70-es evek elejen. Borzaszto felhaboritott az a mod,
ahogy Aczel (le)kezelte az eleg ertelmes es muvelt interviewer-t, ahogy o"
tette fel maganak a kerdeseket, ahogy ignoralta az ellenvelemenyt es a fel-
tett kerdeseket, ahogy a rendszert "tortenelmi alapzatra" tette, ahogy a
muveszek, irok, tudosok es altalaban intellektuelek integritasat es jogait
semmibe vette, stb. stb. Eveken at mondtam magamban, bar en lettem volna
az interviewer, velem nem jatszhatta volna ezt a jatekot meg. (Tudom, "de
mortius nil nisi bene", de ez nagyon a begyemben van...) Vagy legalabb, ha
egyszer megmondhatnam a velemenyem neki, kivantam oly sokszor. Vegul eljott
az alkalom!
	Foleg Svajcban voltam szabbatikuson 1988-89-ben, de havonta egy hetre
Pestre repultem eloadni, research project-et beinditani, stb. (Fulbright).
Az ottletem vegefele egyszer olvastam egy hirt Aczelrol az ujsagban es ujra
eszembe jutott a (mar lecsillapodott) mergem. Felhivtam a hivatalat (a
Part Tortenelemtudomanyi Intezete volt, ha jol emlekszem) es kertem egy
audienciat. Meglepetesemre konnyen megkaptam. Nincs itt hely a reszletekre.
Teny az, hogy a beszelgetesunk 3-4 orat tartott es nem voltam nagyon udvari-
as. (Okos es muvelt ember benyomasat keltette, de sajatmagaval szemben min-
den kritikai erzes nelkul...) Az elso feloraban elmondtam a velemenyem az
interview-val kapcsolatban. Felallt, es odaadta egy konyv magyar es (az
"objektivitas" bizonyitasakep) francia valtozatat -- olvassam el es a leg-
kozelebbi talakozasunkon vitassuk meg, mondta. A repulon Zurich fele elol-
vastam, de nagy hanyinger kozben. Me'g ott a gepen irtam neki egy levelet.
A velemenyem most me'g rosszabb, kilog a neo-sztalinizmus a szovegebol, azt
hiszem jobb, ha nem talalkozunk megint, irtam. Hat ez a szemelyes elmenyem
Aczellal. Tudom, hogy M.o. viszonylag kulturalisan sokkal szabadabb volt,
mint az osszes blokk allam (talan Lengyelorszag kivetelevel). Lehet, hogy
ebben neki is resze volt, elismerem. De nem tudott atugorni a sajat ar-
nyekan.

	Findler Miklos

Kedves Kovacs Bandi !

     Sok igazsag van abban, amit irsz, Aczel Gyorgyot azonban meg sem
szeretgetnem olyan nagyon. A. Gy.volt hosszu ideig Mo. focenzora es mint
ilyen jelentos karokat okozott a magyar kulturanak (sok tehetseges ember
palyajat tette tonkre, sok tehetsegtelen hulyere pazaroltunk penzt, papirt
stb.), meg akkor is ha ebben voltak inasai (Nemes Dezso, Ovari Miklos, Toth
Dezso, Kardos, Pandi, Renyi stb.). (Pelda: 60-as es 70-es evekben -- Spiro,
Nadas, Esterhazy megjeleneseig -- a magyar proza a beka feneke alatt setalt
cilinderben. Nem mondom, hogy nem irodott egy-ket jeles mu ebben az
idoszakbana kulturpolitikaval dacolva, de hasonlitsd ossze a 30-as vagy a
80-as evek termesevel. Miert nem volt ? Mert a proza volt politikailag a
legkenyesebb, es Aczel tudta, hogy verset sokkal kevesebben olvasnak mint
regenyt.)
     Focenzorra demokratikus tarsadalmakban eppen ugy nincs szukseg mint
patkanyokra otthon. Nem hiszem, hogy barki lemondana a patkanymeregrol,
hallvan, hogy az o patkanya tobb mindenbe is belerondithatna, es amikor
valamit osszeragcsal, azt szakertelemmel teszi. (K-vitamint is celszeru
beszerezni.)
     A.Gy. tehat egy rossz, kartevo szerepet vallalt fel. Mennyire volt
szakember a diszletsegedbol kulturcezarra avanzsalt A.Gy.? Eloszoris nem
latom pontosan mifele szakertelem illik egy cenzorhoz. Irodalomtudos nem
volt, muveszettortenesz nem volt, filozofus nem volt. Ezen az alapon sok
mas 'alkalmasabb' ember allt ugrasra keszen, hogy atvegye a szerepet. Meg
kulonosebben nagy muveltsegu ember sem volt. Tudomasom szerint nem olvasott
idegen nyelveken es meg azokat a magyar muveket sem olvasta mindig,
amelyekrol dontott. Igaz, hogy a muveletlen Nemeth Karolyhoz, Gaspar
Sandorhoz vagy Kadar Janoshoz kepest muveltebb ember volt. So what ?
(Lukacs Gyorgy, talan a legkvalifikaltabb kulturcenzor, Rakosit csak
'pertli arusnak' nevezte, es melysegesen megvetette muveletlensegeert. Es
aztan ?)
     A. Gy. rettenetesen hiu ember volt. Es itt kovetkezik az, amivel A.Gy.
a legtobbet artotta: kialakitott a magyar kultureletben egy feudalis
vilagot, ahol a hatalom szemelyes, informalis eszkozokkel tartotta kezeben
a kulturalis elet alkoto szereploit. Mivel a tiltasok csak a legvegso
esetben lettek kimondva, nem lehetett ellenuk hatekonyan fellepni, es egy
csomo ember kompromittalta magat ugy, hogy mire eszrevette mar keso volt.
Tobbek kozott ezert kovetelte Eorsi a 80-as evekben a cenzura bevezeteset,
ugy ahogy az Lengyelorszagban is letezett. Ott volt cenzor es tudtak, hogy
mi mennyi, az olvaso is tudta, hogy az ujsag feher foltjai azt jelentetik,
valakinek ellenvelemenye van, de azt nem hagyjak kinyomtatni. Enelkul meg
ugy fest, mintha senkinek nem lenne ellenvelemenye.
     A.Gy. mindent szemelyesen bonyolitott, es minden kudarcot szemelye
elleni serteskent ertekelt. Amikor 1970-ben aposom, a Muveszti Dolgozok
Szakszervezetenek, a Filmgyar egyik studiojanak es a Szinmuveszeti Foiskola
filmszakjanak elerol csaladjaval Svedorszagba disszidalt A.Gy. teljesen
magankivul volt, es aposomat 5, anyosomat ket es fel eves bortonbuntetesre
es teljes vagyonelkobzasra iteltek. Felesegem, aki 70-ben 10 eves volt, 8
evig nem tehette a labat Magyarorszagra es 80-ban megtagadtak tole, hogy
fizeto diakkent Mo-n tanuljon. (Tobbek kozott ezert irok most neked San
Diegobol, es nem Budapestrol.) Egy masik rokonomra, aki Amerikaba
disszidalt a Mora Ferenc Konyvkiado elerol, viszont nem lett merges (a
rokon ismerte az Appel csaladot meg a haboru elottrol), es ezert lathattad
Remusz bacsit az Esti Meseben Szabo Gyula cipopasztas abrazataval a 70-es
evekben. (A tortenet ironikus fordulata, hogy mikor a 80-as evekben Aczel
lanya akart Amerikaba jonni tanulni, ezek a rokonaim segitettek neki.)

     Amit ma Fekete Sandor, aki 85-ben azt irta az ellenzekrol, hogy
az mind tehetsegtelen karrierista (sic!), mond A.Gy. 56 utani velemenyeirol, azt
celszeru nemi szkepszissel olvasni. Ha A.Gy. olyan nagy hive volt a
tobbpart rendszernek, miert nem allt ki mellette a 80-as evek kozepetol,
amikor mar a hatalombol kipoccentve, felsuketen a Tarstud. Intezet elen
semmi veszteni valoja nem volt ? (Meg Huszar Istvan, a Tarstud. egy korabbi
igazgatoja is tobbet tett mar a 80-as evek elejetol mint o.)
     Nyers Rezso es Feher Lajos egeszen mas megiteles ala esnek, mint
Aczel. Mindket ember komoly eredmenyeket ert el. Proba: a kozgazdasz
kozvelemeny Ny.R., az agrar kozvelemeny F.L. munkassagat minden kritika
mellett a mai napig pozitivan ertekeli, mig A.Gy.-ot a kulturalis elet
szereploi nem.

     Nekem rokonszenves minden olyan kiallas, amely az arral szemben uszik,
de azert, Bandi, ne vedd magad egy kalap ala A.Gy.-gyel. Az egy rossz
kalap, megerdemelten a madarak celtablaja.

         Rona-Tas Akos

Kedves Gabor!

Azt irtad, hogy a SZALON-t Hollosi Jozsi tobbetek
kezdemenyezesere hozta letre. Ennek ne'mileg ellent-
mondani latszik Jozsi egyik FORUM-levele, amelyben
azt irja, hogy a SZALON-t o kezdemenyezte.

Hajlando volnal-e kicsit tobbet elarulni a SZALON
szuleteserol? Mindezt a puszta kivancsisag kerdezteti
velem, minden ideologiai folhang nelkul. Remelem,
nem veszed szemelyesre a dolgot es megtisztelsz
valaszoddal.

Lekoteleznel tovabba, ha - esetleges - valaszodat a
FORUM-ban is publikalnad.

Udvozlettel:                  Szekely Zoltan