Kedves Noemi,

  Igazabol nem tudok segiteni, legfeljebb egy tanacsot tudok adni. Felejtsed
el a WinWord-ot. Azt hiszem, hogy mar nem szamitok kezdonek komputer ugyben.
Ennek ellenere eddigi osszes probalkozasom csod. Kovetkezo szindromak vannak:
1. Amit leirtal. Ilyenkor esetleg segit MASIK DRIVE-ra kimenteni (pl. C:).
   Soha ne probaljad meg ugyanoda kimenteni (meg ha uj diskett tettel be,
   akkor se).
2. Kapsz egy out of memory uzenetet. Ezek utan kb. fobe loheted magad,
   kimenteni nem tudod az editalt file-t. Neha esetleg ki tudod printelni.
3. Ki tudod menteni. Legalabbis azt hiszed. Ugyanis Te csak azt hiszed, hogy
   kimenti. Utana megproballod visszaolvasni egy masik gepen (otthon megirod,
   valahol ki akarod nyomtatni) es rajossz, hogy az a par ora amit a
   tordelessel toltottel el az elszallt a levegobe. Azt NEM MENTI KI (minek
   is az, nemdebar).
4. Ha meg ezen a probleman is tultetted magad, es azt hiszed sinen vagy, akkor
   jon a kovetkezo hidegzuhany. Nyomtatas. En kis naiva azt hittem, hogy ha
   az embernek PostScript nyomtatoja van, akkor nem erheti meglepetes. Nem
   igaz. Mikrofos meg azt is el birta szurni. Egyreszt ugye nem azt kapod amit
   a kepernyon latsz (szep kalapos o betu, stb.). Ha megis megtalalod a
   jol elrejtett kapcsolot, akkor mar csak azt kell felfognod, hogy egyreszt
   a generalt PS file tele van buggal, es max. 5 oldalt tudsz nagy
   valoszinuseggel kinyomtatni, masreszt a melyen tisztelt MS programozok
   nem jutottak el a gsave utasitasig a PS manualban, igy a masodik oldalbol
   par centi hianyozhat, es kb. a 10-diktol kezdve a lap 'melle' fog nyomtatni,
   es szep ures oldalakat kapsz.

  Szoval az *en* definicioim szerint a WinWord az egy 'piece of shit'
(elnezest, de ennel erosebbet akartam irni). Szep, csicsas, egyszeru kezelni,
csak eppen nem mukodik (meg a Unix-os ertelemben sem).
  Alternativa lehet a (La)TeX nevu szovegformattalo program. Kicsit meredek a
tanulasi gorbe (par orat eltart mig az ELSO iromany kijon ugy ahogy akarod),
de veges ido alatt eljut az ember arra a szintre, amikor nagyon elvezi. Engem
eddig a TeX nem birt elgancsolni. Arrol nem beszelve, hogy gyakorlatilag
mindent meg tud csinalni. Eddig egy esetrol tudok, hogy csodot mondott:
a feladat szotar keszitese volt, kethasabos szedesben. Egyetlen dolgot nem 
tudtak elerni, hogy a lapon az elso es az utolso szocikekt kiszedje a fejlecbe
automatikusan (nem tudom a kettobol melyik volt a problema). Ja, es a csomag
ingyenes.
  Ha ez nehez, akkor lehet alternativa a WordPerfect (for windows).
Nehezebb hasznalni, mint a Word, de megbizhatobb. 

Gyula

Na az ilyen esetek miatt van nalam a gepen Linux.
Zsoter Andras

Hogyan definialjuk fel a VAX/VMS-t, hogy automatikusan beszurja a 
megvalaszolando levelet:

1./ A login.com-ba irjuk be a kovetkezo ket sort:
$ DEFINE/NOLOG MAIL$EDIT device_name:[dir]MAILEDIT.COM
$ MAIL := MAIL/EDIT=(SEND,REPLY=EXTRACT,FORWARD)

a device_name:[dir] a teljes utvonal ahhoz a konyvtarhoz, ahol a 
MAILEDIT.COM filet elhelyezzuk. A masodik sor beallitja, hogy kuldesnel, 
valaszolasnal es tovabbitasnal is behivja az editort.

2./ A MAILEDIT.COM a kovetkezoket tartalmazza:
$ DEFINE /USER SYS$INPUT 'F$TRNLNM("SYS$OUTPUT")'
$ IF P1 .EQS. "" THEN GOTO NOINPUT
$ EDIT /COMMAND=device_name:[dir]MAILEDT.INI/OUTPUT='P2' 'P1'
$ EXIT
$NOINPUT:
$ EDIT /COMMAND=device_name:[dir]MAILEDT.INI 'P2'
$ EXIT

A MAIL ket parametert ad at az editornak: az input file es az output file 
nevet. Ez a pelda az edit (edt vagy tpu) editorral mukodik. Mas editor 
eseten meg kell nezni a helpet, hogyan kell meghivni oket.

3./ A MAILEDT.INI file tartalmazza az editor szamara az utasitasokat, 
hogy mit csinaljon az input file-al: pl rakja be minden sor elejere a 
> szekvenciat:

C; ER -L 32000(62ASC -2L) ER EX
INC device_name:[dir]SIGNATURE.TXT
F BEG
SET MODE CHANGE

Az elso (vad) sor szurja be az elso 32000 sorba a 62 ASCII karaktert (>), 
utana beolvassa a file vegere a SIGNATURE.TXT filet (alairas), majd a file
elejere megy, es atkapcsol iras modba.


				Oszd meg es elvezd.

						Pg.

      *--------------------------------------------------------------*
      *        Gabor Papp              Physics, Theory               *
      * Gesellschaft fur Schwerionen-  E-mail:     * 
      *     forschung (GSI) mbH        Tel: +49 6151 359 2754        *
      *      64220 Darmstadt           Fax: +49 6151 359 2990        *
      *      Postfach 11 05 52     _o     Don't trust a computer     * 
      *          GERMANY          /<,    bigger than you can lift    *
      *-----------------------__()\ ()__-----------------------------*

Kedves HIX-buli erdeklodok!

Irigykedessel olvasvan az ujabb es ujabb HIX bulikat, a multheten, tisztan
kivancsisagbol, egy essetleges Scandinav buli erdekeben, feltettem egy
kerdest a HIX-re.

A sok erdeklodo (huszon valahany) lekotelez, hogy valamit tegyek az ugy
fojtatasa erdekeben. Szerintem is Svedorszag a lenne a legalkalmasabb.
Van nehany elkepzelesem a rendezessel kapcsolatban de ma meg korainak
talalom a reszletekkel valo foglalkozast.

          Elso lepeskent irtam a Jozsinak aki megigerte, hogy minden
          tamogatast megad a hidetesekkel kapcsolatban.

          A Bp-i buli szervezok varhatoan meg a napokban elkuldik a szervezes
          es musoral kapcsolatos  a tapasztalataikat.

Tovabba szukseges kapcsolatott teremteni stockholmi, oppsalai vagy malmoi
leendo hazigazdakal, valamint korabbi buliresztvevokel. Kerlek ha van meg-
latasod a targyal kapcsolatban, kozold velem.

Udv.
Karoly

Valasz Varga Jancsinak:


1.	Ha az ember ugyanolyan felbontasu szines kepet szeretne
tovabbitani mint fekete feheret, valoban haromszor annyi infot kellene
tovabbitani. A trukk: a fekete-feher jel maradt ugyanolyan
savszelessegu, de a szinkulonbsegi jelek mar nem ilyen
savszelesseguek. Vagyis informaciot vesztenek. 
	Mit jelent ez magyarul: ha az ember megnezi, hogy milyen surun
tud fekete es feher vonalakat huzni egy kepernyore, hogy meg ne
mosodjanak ossze akkor kb 400-450 a maximum vizszintes 'felbontas'.
Ha az ember narancssarga es lila vomalakat huzogat akkor max 200- a
felbontas. Vagyis a tovabbithato kepekben szin informacio lassabban
valtozhat mint a vilagossag informacio. Ez az informaciovesztes azert
nem tunik fel, mert a termeszetben eleg ritkak a surun egymas mellet
levo teljesen mas szinu vonalak.

2.	Van hangolhato frekvenciaju lezer (festeklezer) de ez $20000
kezdodik, nem ez a legegyszerubb megoldas. Nehany hazi megoldas:
	1 Nezzel meg egy szivarvanyt abban minden szin megvan.
	2 Nezzel ferden egy CD-lemezre vagy hologrammra ugyanaz. Latni
fogod a szinek sokfeleseget.
	3 ha negyon preciz vagy  fogsz egy prizmat/optikai racsot es azt
megvilagitod. A pontszeru fenyforrastol nem kell megijedni, eleg ha egy
izzolampa (nem fenycso!) ele egy kis lyukat teszel (kilyukasztott papir)
vagy egy rest raksz (ket borotva penge).
	
		Sok szerencset

			Falus Peter

Szekeres Istvan feltett nehany kerdest a hangkartyarol a GURU 9-ik 
szamaban.  

Talan hasznos lesz az alabbi informacio a hangkartya hasznalok 
szamara.  Van egy Usenet newsgroup a hangkartyakrol, ez cimuk:

comp.sys.ibm.pc.soundcard.tech

Udv.

Victor F. Marx

Haho,

most lejjebb ment a 486 DX4 100 processzor a'ra,
Intel va'ltozatban 34.500, AMD va'ltozatban 26.500.

Ke'rde'sem, mito"l dra'ga'bb az Intel? E'rdemes-e az Intel-t venni inka'bb,
mint az AMD-t?

Ezen felu:l ismero"so:m tana'csolta, ne is vegyek DX4 100 -ast, mert nagyon
melegszik (teha't hamar to:nkremegy), vegyek inka'bb DX2 66-ost. Meg hogy
a 66-os ma'r kiforrottabb, biztonsa'gosabb technolo'gia.
Mit szo'ltok ehhez?

Egye'bke'nt mennyire gyorsi'tja fo:l a ge'pet, ha a processzort DX33 -ro'l
a fo:ntiekre csere'lem? (Az alaplap VLB, a grafikus ke'rtya ARK1000,
Landmark Video Speed 16600.)

Ko:szi: Ma'rk Ge'za
Geza I. Mark