Eloszor is felteveseket kell tennunk. Kesobb ezeket legalabbis
megkerdojelezzuk, esetleg modositjuk es finomitjuk a modellt.
 (1) A kocsi egyenletesen lassulo egyenes vonalu mozgast vegez, egeszen a
megallasig. 
 (2) A kutya a fekezes pillanataban lerepul a kalaptartorol es egyenes
vonalu egyenletes mozgast vegez, mindaddig amig nem utkozik a vezetonek. 
 (3) A kutya es a vezeto rugalmatlanul utkoznek
 (4) A kutya es vezeto az utkozes utan osszetapadva maradnak

A fekezes kezdete es az utkozes kozott a kocsi fekezodott, a kutya nem. 
Kozottuk sebessegkulonbseg kepzodott. Az ebbol adodo mozgasi energia ill.
impulzus nyelodik el rugalmatlan utkozes folytan a vezeto es a kutya
testeben. A kulcskerdes tehat az, hogy mekkora sebesseggel csapodik a
kutya a vezetonek? Az atlagos erohatas ebbol ugy szamithato ki, hogy
feltetelezunk egy atlagos utkozsei idot, peldaul, hogy az utkozes 1 sec
alatt zajlott le es hasznaljuk az eredeti Newton/II-est F = mu/t, ahol t
az utkozes ideje, m a kutya tomege, u a kutya sebessege (a vezetohoz
kepest). 

A kocsi egyenletesen lassulva megall, v sebessegrol, s uton, ezert
v=sqrt(2as) ervenyes. A kocsi ugyanezzel a lassulassal lassul a kutya
alatt. Ha a kutya L utat repul az utkozesig, akkor a vezetohoz kepest
u=sqrt(2aL) sebessegre tesz szert. A ket egyenlet osztasakor a gyorsulas
kiesik. Marad:

	u = v*sqrt(L/s)

Ekkora relativ sebesseggel csapodik be a kutya a vezetobe.  L=1.2m, s=70m
v=100km/h mellett ez:

	u = 13 km/h

Ez korulbelul egy kerekparos haziasszony sebessege. A 12 kg tomegu kutya
kisebb, mint egy gyermek. Azaz a hatas kisebb volt, mintha egy oteves
biciglista utotte volna el a vezetot. 1 sec atlagos utkozesi idovel
szamolva az erohatas 13*12/3.6 N, azaz kabe 4.3kp. Szerintem a 43 mN
impulzus nem eleg ahhoz, hogy agyonverjen egy felnott embert, a kutyarol
nem is beszelve.

Hibaforrasok: Biztosan mondhatjuk, hogy a repulo kutya 1 masodpercen belul
a vezetobe utkozik. Ezt esetleg eredemes kiszamolni, de a pontos ertek
mindenkeppen valahol a 0.6-1 sec kozott lesz. Sajnos, legkevesebe
bizonyosat a fekezes elso masodpercerol mondhatunk. 

(1) Feltevesunkkel ellentetben a kocsi nem egyenletesen lassul. Nem
tudjuk, hogy mifele kocsi ez, hogy szervo fekjei voltak-e vagy egy
trabantrol van-e szo. Milyen gyorsan taposta padloig a feket a vezeto?
Vajon mennyi ido alatt kezdtek blokkolni a kerekek? Mert amig a csuszasi
surlodas beindult, addig a fekezes sokkal eroteljesebb volt, mint csuszas
alatt. Az elso masodpercben a fekhatas (es lassulas) igy nez ki:

    _ 
   / |
  /  |
 /    --------------
/

Eloszor ido kell hozza, amig a vezeto a padloig benyomja a pedalt es amig
a maximalis fekhatas beindul a kocsi mechanikai kesleltetese miatt.  Vegre
jo erosen fekezodnek a kerekek, a fekhatas egyre emelkedik.  Egyszer csak
koszorulni kezdenek a kerekek, majd szinte ezzel egy idoben mar teljesen
blokkolodnak is. Beindult a csuszasi surlodas, mire a fekhatas visszaesett
es allandosult. Baleseti szakertok bizonyara tudjak, hogy a kocsi
lassulasa hogyan valtozik a fekezes elso masodperceben egy panikfekezes
alkalmaval, adott gepkocsi eseteben. Az elobbi szamitasban a gorbe
tranziens szakaszarol szo sem esett, pedig valoszinuleg az egesz jelenseg
a tranziens szakaszra esik. A gorbe alapjan a kocsi lassulasa akar
lenyegesen nagyobb (vagy kisebb) is lehetett, mint azt eredetileg
gondoltuk. Szerencsere a kutya becsapodasi sebessege a gyorsulas
negyzetgyokevel aranyos, ami csokkenti a hibara valo erzekenyseget. 

(2) Felteteleztuk, hogy a fekezes pillanataban kutya azonnal repulni
kezdett a kocsi eredeti sebessegevel. A kutyanak viszont eloszor at
kellett repulnie a hatso ules fejresze felett, ami fel arasznyi
potencialgatat jelent es csokkenti a kutya becsapodasi impulzusat. A
potencialgat a kutya roppalyajat is jelentosen befolyasolhatta. Amikor a
kutya a kalaptartorol lerepul, akkor az ules elobb emlegetett szegelye
"megdobja" es a palyaja megvaltozik, ferden felfele repul vizszintes
helyett, ami a serules merteket ugyancsak befolyasolhatta.
> ------------------------------------------------------------------------

A fentiek ellenere, Szylvio informacioja szerint, mindketten meghaltak.  A
kutya igazibol persze nem egyenes vonalban mozog, hanem csakis vizszintes
vagy legfeljebb ferde hajitasrol lehet szo. De ha a kalaptaro eleg magasan
van, vagy a kocsi lassulasa eleg nagy, akkor a gravitaciotol
eltekinthetunk. A gravitacio az utes erejet biztosan nem befolyasolja, es
azt azert feltetelezhetjuk, hogy a kutya legalabbis osszeutkozik a
vezetovel (szoval hogy a gravitacio miatt nem az ules hattamlajanak
zuhan), mert a teny az, hogy osszeutkoztek es mindketten meghaltak.

A lenyeg az, hogyha a kocsi egyenletes lassulasaval szamolunk, s azzal,
hogy vegig a csuszasi surlodas fekezte a kocsit, akkor szerintem nem
kellett volna meghalnia egyikuknek sem. A kutya ott van eltemetve (hehe),
hogy az elso masodpercben a koszorules es csuszas beindulasa elott a
fekhatas sokszorosa annak, mint amit csuszasi surlodas produkal.  (Pont
ezert van blokkolasgatlo a jo kocsikon: a megcsuszas hatarhelyzeteben az
automatika csokkenti a kerekek fekezeset, kihozza a kocsit a csuszasi
hatarhelyzetbol es igy maximumon tartja a kocsi fekezeset, mikozben a
kocsi kormanyozhato marad.)

Mit szoltok?
 -- Gabor

A CO2 multbeli szintjenek becslesevel ovatosan kell banni! Ha nem tevedek
ezidaig az Antarktisz legmelyebb, legregibb jegretegeinek elemzese alapjan
kovetkeztettek a regi idok legkorenek osszetetelere. Egy-ket eve viszont
kiderult, hogy ezek a meresek rosszak voltak, igy a CO2 szintjenek idobeli
valtozasarol szinte semmit sem tudnuk.(Hacsak azota mas mereseket nem
dolgoztak ki).

Borosy Andras

Vati irta:
>.... -ne feledd, most egy jegkorszak kozepen elunk - .....

ennek inkabb epp a forditottja az igaz: jelenleg epp, hogy ket
jegkorszak kozotti felmelegedesi korszakban elunk. Habar, tekintettel
az utobbi 2-3 jegkorszak ciklusara, mostanra mar a lehulesi fazisban
kell(ene) a Foldnek lennie.

A Fold tortenete folyaman is voltak melegebb es hidegebb periodusok,
melyek, mint a ujkori jegkorszakok ('csupan' az utolso 5-600 ezer ev
esemenyei), nehany tiz-ezer evig tartottak (a felmelegedesi "szezon"),
illetve nehany szaz-ezer evig (a lehulesi, eljegesedesi "szezon"),
azaz tobb tiz millio evig, mint pl. a Kreta korszakban (Cretaceous;
144-65 millio evvel ezelott), mikor a Fold egeszen maskepp nezett ki,
mint napjainkban (kontinentalis vandorlas, es hasonlok miatt), es
akkor nagyabol melegebb is volt, es -tobbek kozott- a legreteg CO2
tartalma is magasabb volt a mostaninal... meg hat persze, ember sem
elt me'g akkor. Viszont az volt a nagy zauruszok korszaka, es
akkortajt a mai Europa teruleten is burjanzo oserdok voltak. 
Teny es valo, hogy nem fog az _elet_ kipusztulni eme Foldrol, ha ismet
megemelkedik az atmoszfera CO2 tartalma.... de akkor egyre kevesbe
lesz az mar az emberi elet szamara (es szamos mas fajta szamra is!)
megfelelo. 
A legreteg CO2 tartalma pedig az utobbi 100 evben egyertelmuen
megnott, es nem vitatott manapsag mar, hogy az utobbi 10-15 evben
folyton emelkedett az evi atlag kozephomerseklet. Ennek egyik hatasa,
hogy korabban kezdodik a tavasz es kesobb a hidegebb evszak. Egy
tovabbi meg az, hogy korabban melegebb egovek noveny-, rovar- es
allatfajai megjelentek a korabban hidegebb videkeken is, sot ma sokan
kozuluk mar meg is honosodtak ott. Az erosebb felmelegedes soran pedig
egyre gyakoribbak az "extrem" idojarasi viszonyok, amikor elegge
atmenet nelkul koveti egymast hideg es nagyon meleg (es akkor mindig
eros szelvesz kisereteben), tul sok csapadek, avagy aszaly. A
kovetkezo evekben ez, es az ezzel kapcsolatos nehezsegek, - pl. hogy
most csak a mezogazdasagi problemakra, az elelmiszer 'eloallitasara"
utaljak-, me'g noni fognak. Jo pelda erre a napjainkban eppen Texas,
es az USSA deli allamainak jelenlegi allapota.

Udv.
Istvan

> *** utolag jutott eszembe: ekkora (normal) fekezeskor a
> kutya nem eshet a tole vizszintesen 125 cm-re levo vezetore,
> mert a gravitacio is hat ra, igy kb a vezetoules hatanak fog
> csapodni. Ha megis a vezeto nyakanak utkozott a kutya, akkor

  Felteve, hogy a kutya nem ugrott egyet. Nem tudom, mekkora a
reakcioideje a kutyanak, igy nem mondom, hogy az utkozestol ugrott egyet,
inkabb azt mondom, hogy veletlenul. Igy egy 0 g-s lassulas is eleg :-)

Gyula