Eva irja:

>  "Randolph Byrd amerikai kardiologus, a Kaliforniai Egyetem volt
> professzora a Maharishi-hatas egyik valtozatat vizsgalta meg:
> hogyan hat a meditacio helyett az imadkozas. Szamitogepes elemzessel
> tiz honapra terjedoen azoknak a betegeknek a ko'rtortenetet
> dolgozta fel, akiket a San Francisko-i General Hospital szivkoszo-
> ruerbantalmakkal foglalkozo reszlegeben kezeltek. Byrd egyuttal
> olyan atlagemberekbol allitotta ossze kiserleti csoportjat, akikben
> csak az volt a kozos, hogy valamennyien katolikus mise'ken vagy
> protestans gyulekezetekben  imadkoztak rendszeresen. A kivalasztott
> szemelyeket megkertek, hogy imadkozzanak a 192 betegbol allo korhazi
> csoport felgyogyulasaert. Tovabbi 210 beteg alkotta az ellenorzo
> csoportot, ertuk senki sem imadkozott. A kiserlet soran szigoru
> felteteleket alkalmaztak: a kivalasztasnal biztositottak a veletlen-
> szeruseget, sem az apolok, sem az orvosok nem tudhattak, melyik
> beteg melyik csoportba tartozik.
>  A kiserlet resztvevoivel csak a betegek nevet, szivuk allapotanak
> nehany adatat kozoltek, es azt kertek, hogy naponta imadkozzanak
> ertuk. Ennel tobbet a vallasos csoport tagjai sem tudhattak.
> Mivel egy-egy resztvevo tobb betegert is imadkozhatott, igy a kiva-
> lasztott korhazi apoltak mindegyikeert 5-7 szemely mondott imakat.
> Az eredmeny statisztikailag ertekelhetonek bizonyult. Mindazok,
> akikert imadkoztak, atlagosan 5x kevesebb antibiotikumot igenyeltek,
> mint a kontrollcsoport tagjai, 3x kevesbe volt eselyuk tu:do"o:de'-
> ma'ra, senkinek sem volt szuksege mesterseges lelegeztetesre az
> ellenorzo csoport 12 esetevel szemben, es vegul kevesebb beteg halt
> meg az elobbi csoportban mint az utobbiban. Nem szamitott, milyen
> kozel vagy tavol voltak az imadkozok a betegektol, az imadkozas
> modja sem volt lenyeges. Ugy tunik, csak az elmelyultseg es az
> ismetelt imadkozas szamitott, fuggetlenul attol, hogy az imadsag
> kihez szolt es hol hangzott el.
>   Lehetseges, hogy tobb ember osszpontositott csoportos tudata
> mas emberek testi allapotat befolyasolhatja? "

Ez egy eleg nehez ugy. A szkeptikusok sokat vitaztak az esetrol. Ami a 
kiserlet kivitelezeset illeti, nyilvanvalo modszertani hibat nem lehet 
talalni benne.

A kiertekelesbe azonban becsuszott egy oriasi hiba. A szerzo egy specialis
statisztikai modszerrel ertekelte ki az eredmenyeket: az un.  lepesenkenti
logisztikai regresszio modszerevel. A lepesenkenti logisztikai
regressziorol annyit kell tudni, hogy egy idoben sokan hasznaltak, hasznos
modszernek latszott. Nehany eve azonban egy rakas cikk jelent meg rola
matematikusoktol, akik feketen-feheren kimutattak, hogy ez bizony
alapvetoen egy hibas modszer. Aki valamennyire is komolyan veszi a
munkajat, es konyit valamit a statisztikahoz, az ma mar nem mer ehhez a
modszerhez nyulni. Be van bizonyitva, hogy ezzel a modszerrel
gyakorlatilag barmit ki lehet hozni, amit az ember akar. Vajon miert eppen
ezt a modszert alkalmaztak ennel a vizsgalatnal? 

Pusztan emiatt az egy hiba miatt akar az egesz cikket el is vethetjuk.

De vannak mas problemak is. Sem a halandosagra, sem a korhazi apolas
idotartamara nem hatott az ima, pedig ezek lennenek ugyebar a
legfontosabbak. (Egyebkent 26 tulajdonsagot vizsgaltak meg, ezek kozul
6-nal figyeltek meg elterest a ket csoport kozott.)

Aztan megnezhetjuk a korulmenyeket is. Byrdnek ez a munkaja ket helyen 
jelent meg: egy kereszteny ujsagban, es egy teljesen jelentektelen 
amerikai orvosi folyoiratban. Az osszefoglalobol kiderul, hogy a szerzo 
kifejezetten arra hegyezte ki a munkat, hogy bebizonyitsa: a 
keresztenyseg istenehez kell imadkozni a gyogyulasert. Eleg nyilvanvalo 
tehat, hogy alapvetoen vallasi cellal irodott a tanulmany. Furcsa aztan 
az is, hogy a cikk egyszerzos. Egy 400 emberes, kiterjedt, nagy 
vizsgalatot egy ember aligha tud elvegezni, es ilyen munkaknal nagyon 
szokatlan, hogy egyetlen szerzo jegyezze a cikket.

Ettol fuggetlenul ketsegtelenul erdekes az eredmeny, am ahhoz, hogy 
elfogadjuk, meg egy fontos feltetelt teljesitenie kell: reprodukalhatonak 
kell lennie. Nem tudok rola, hogy azota barki is megismetelte volna 
hasonlo korulmenyek kozott a kiserletet. Egyelore tehat marad a ketkedes.

Szilagyi Andras

Janos Tolnarol irja:

> Most egy ajanlatom van a Tisztelt Publikum szamara!
> Az osszel utjara inditottunk egy HUFO nevu listat konkretan
> az ufo v. ufo gyanus esetek megbeszelesere, kivesezesere.
> A lista szervere a coollist koztudottan egy gyatra lehetoseg.
> Mi a velemenyetek? Atjohetunk ide a parara, legalabb probakeppen.
> Ha nem tetszik majd kozlitek velunk, hogy tavozzunk, nem sertodunk
> meg. Varom valaszaitokat!

Nem hiszem, hogy jo otlet lenne az ufotemakat idekeverni. En ellene 
szavazok. Talaljatok egy jobb szervert, vagy kerjetek meg Hix Jozsit, 
inditson egy uj lapot (asszem 30 elofizeto folott mar indit).

Andras

Kedves Eva!

A valaszom roviden: VAN.
Sot, meg ennel nagyobb dolgok is. Csak az esetek nagy reszeben meg az
orvosok is ugy zavarba jonnek tole, hogy nem kerulnek nyilvanossagra...

Szamomra egyszeru a magyarazat: Isten letezik, es ma is gyogyit.
Az idezetedben egy mondat nem tetszett, amit korrigalnek (csak azert,
hogy hogy hangzana helyesen):

>Nem szamitott, milyen
>kozel vagy tavol voltak az imadkozok a betegektol, az imadkozas
>modja sem volt lenyeges. Ugy tunik, csak az elmelyultseg es az
>ismetelt imadkozas szamitott, fuggetlenul attol, hogy az imadsag
>kihez szolt es hol hangzott el.

Nem szamitott, milyen
kozel vagy tavol voltak az imadkozok a betegektol, az imadkozas
modja sem volt lenyeges. Ugy tunik, csak az elmelyultseg es ***a 
rendszeres*** imadkozas szamitott, fuggetlenul attol, hogy az imadsag
***kiert*** szolt es hol hangzott el.
(Az utobbihoz megj: mivel kereszteny imadkozokrol van szo, kozvetve vagy
kozvetlenul ugyanahhoz az Istenhez imadkoztak, ezert nincs ertelme a
"kihez imadkoztak" kifejezesnek.)

Agi <><