Kedves Listatarsak!

Most fedeztem fel, hogy az altalam oly sokszor hivatkozott idezetbe -
takarekossagi okokbol - nem irtam bele, hogy azt a szerzo (Fenyes Imre) a
td. II. fotetele megfogalmazasanak szanja. Potolva tehat a hianyossagot, az
idezet igy hangzik:

"Pontosabb es reszletesebb megfogalmazasban: a masodik fotetel lenyegeben a
termodinamikai folyamatok idobeli lefutasat meghatarozo alapveto torvennyel
azonos. Az egyes kolcsonhatasokat jellemzo intenziv
mennyisegek, hacsak szigetelok nem gatoljak (egyenletes eloszlasra)
KIEGYENLITODESRE torekednek. A kiegyenlitodesre valo torekvest, (mas szoval
a folyamatok IRREVERZIBILATASAT) az a teny fejezi ki ... "

Itt a folyamatot megfogalmazo egyenletek kovetkeznek. Par bekezdessel
kesobb:

"Az ugynevezett irreverzibilis termodinamikaban a honek, az entropianak,
stb. a korabban megszokotthoz kepeset lenyegesen kisebb szerepe van. Az
irreverzibilitast teljes mertekben jellemzi az intenziv mennyisegek homogen
eloszlasra valo torekvese; az entropiatetel ehhez kepest nem mond ujat,
csupan mas formaban fogalmazza meg az emlitett tenyt."

Elnezeseteket kerem a figyelmetlensegemert!

Udv: MGKM
> ======================================================

Kedves Benko Zsolt!

>Azt a reszt elemezd foleg, ahol a hutokamrabol a meleg aramlik kifele.

-- Megfogtal. A hutoszakmaban egyebkent sem vagyok jaratos, ezzel aztan
vegkepp nem tudok mit kezdeni.
Komolyra forditva a szot, nem ertem, hol mondana ellent a fent idezett
megfogalmazas a hutogep mukodesenek. Fenyes Imre megfogalmazasa azonos
jellegu (egyfajta kolcsonhatast jellemzo) intenziv mennyisegekrol  beszel, a
hutoszekreny valoszintulen allapotat pedig jol szabalyozott
kereszteffektusok segitsegevel erjuk el, amelyekben pedig kulonbozo jellegu
intenziv mennyisegek vannak hatassal egymasra. (Helyesen szol egy fizikus
szamara ez az utolso tagmondat?)

Udv: MGKM
> =======================================================

Kedves Andras!

A nagy kioktatasok kovetkezteben egyre tobbet vagyok kenytelen Fenyes
Imrehez folyamodni:

"Targyalasmodjat tekintve a termodinamika ket nagy fejezetre oszlik. Az
egyik a fenomenologikus, a masik a statisztikus termodinamika. Targykoret
tekintva magaba foglalja a nyugalmi egyensuly (termosztatika) es az
allapotvaltozas (a tulajdonkeppeni, gyakori neven irreverzibilis
termodinamika) torvenyeit."

Nem lehetseges, hogy ez a 'ketfajta' megkozelites az oka a felreerteseknek?

Ettol eltekintve kivancsian varom az elo es az elettelen anyag
"torekveseinek" kulonbsegeirol szolo velemenyedet is.

Udv: MGKM

szevasztok!

ki tudtok ti segiteni engem a bumerang mozgasegyenletevel? vagy azzal,
hogy megis hol akadhatnek ra itt a halon?

elore is koszi:

tomco

Sziasztok !

Szeretnek tisztabban latni a II. fotetellel kapcsolatban.

Gyakran elhangzik a zart rendszer, 
olykor pedig elszigeteltet, olykor magara hagyottat olvasni.
A Naprendszerre, de meg az Univerzumra is allitjak: 
zartnak tekinthetok.
Ez kisse bizarr - de fokepp a szohasznalat miatt.

A fotetel kapcsan olvastam mar izolaltat is, es arra 
gondolok, hogy ez lehet az eredeti, s ezt forditjak 
elszigeteltnek, illetve zartnak, holott
az izolaltsag jelenthet elkulonitettet, elkulonultet is,
mely kozeli rokonsagba hozhato a magara hagyottal.

A zartsag hallatan azonnal felvetheto - milyen 
elhanyagolasok mellett tekintunk valamit zartnak, masreszt 
a nyitottsag definialasanak igenye is felmerul
szinte automatikusan.
(Ha ugy vesszuk minden rendszer nyitott, hiszen nem ismerunk
tokeletes szigetelest, ill. hoszigetelest.)

A _magara hagyott_ kevesbe irritalo.

Ha az Univerzumot is magara hagyottnak mondjak, mindjart 
nyugodtabban alszom.
( Bocsassa meg nekem ezt az elhanyagolast az Ur  :)

Munkahelyi emlekeim is alatamasztjak ervelesemet: 
( szerintem biologiai rendszerekre altalaban is ervenyes)

Ha a fonok hazon kivulre ment korusban uvoltottuk:

_Magara hagyott rendszer a zurzavar fele torekszik !_

Udv: zoli

Kedves Istvan (MGKM)!

Idezem a Fenyes Imretol idezett allitasod, ami szerintem mar egeszen mas,
mint a masodik fotetel:
"hogy  "Az egyes kolcsonhatasokat jellemzo intenziv
>mennyisegek, hacsak szigetelok nem gatoljak (egyenletes eloszlasra)
>KIEGYENLITODESRE torekednek. A kiegyenlitodesre valo torekvest, (mas szoval
>a folyamatok irreverzibilitasat) az a teny fejezi ki ... "
Ezt az allitast el tudom fogadni a kovetkezo ertelmezessel:
1) Nyilt rendszerre is igaz.
2) A rendszerben kiegyenlitodesre torekvo folyamatokindulnak meg.
Azonban, ebbol korantsem kovetkezik semmifele kiegyenlitodes. Mit tudunk
differencialegyenletekbol? Legyen f(x,t) egy intenziv mennyiseg terben es
idoben, a fizikai diffegyenletek altalaban hasonlo alakuak:

df(x,t)/dt=-cdf(x,t)/dx^2 (multkor ezt elrontottam)

lasd peldaul a hodiffuziot. Mit jelent ez? Hogy a maximumok csokkennek, a
minimumok nonek, es kiegyenlitodes iranyaba indul el a rendszer. Ha ennyi
leirna a rendszert, akkor nem is volnank tanuja semminek, csak a
vilagegyetem lassu kihulesenek, de!

Altalaban a mennyisegek csatoltan befolyasoljak egymast.

2H2+O2=2H2O

az erre vonatkozo diffegyenletek:

d[H2O]/dt= c1 [O2](t) + c2[H2](t) - c3[H2O](t)
d[H2]/dt= c4 [H2O](t)  - c5[H2](t)
d[O2]/dt= c6 [H20](t) - c7[O2](t)

(aki tudja, az javitson ki, csak spekulaltam, biztos nem teljesen igy van).

Namost ez a diffegyenletrendszer egyensulyba kerul, es az egyensuly adott
koncentracioaranyoknal all be, amely fugg az egyenletekben szereplo
konstansoktol. Tehat a reakcio, a kezdeti koncentraciokbol aszerint megy el
valamelyik iranyba, hogy milyenek azok a koncentraciok, es milyenek a
korulmenyek.

Az idezetben szerepel a szigetelok is. Lathatjuk viszont, hogy a
termeszetben nem is olyan nehezen keletkezhetnek membranok, micellak, azaz
olyan hatarok, amelyek szigetelok, sot, nemcsak, hogy szigetelok, hanem
szelektiv szigetelok. Meg pontosabban bizonyos ellenallassal rendelkezo
szigetelok (azaz nem abszolut ertelemben vett szigetelok).

Namost akkor mit mondhatunke zutan? Azt semmikeppen nem, hogy barmilyen
tetel is cafolna a jelenlegi ismereteink szerint az evolucio lehetoseget.

math