Kedves A'kos!
Veled le'nyege'ben egyete'rtve ne'ha'ny megjegyze's, pontosi'ta's:
Nem a marxista'kat hozna'm fel pe'lda'nak a vesztesekre. (Persze vannak
ko~ztu~k is, de vannak, akik ko~szo~nik, nagyon jo'l e'rzik magukat.) Sokkal
inka'bb azt mondana'm, hogy az e'rtelmise'g sem piac(szeru")gazdasa'gra, meg
a'tmenetre, meg hasonlo'kra volt szocializa'lva, e's nem alakultak ki azok
az e'letstrate'gia'k, amikre most szu~kse'g lenne. Vagyis az e'rtelmise'g egy
re'sze ugyanaze'rt vesztes, mint sokan ma'sok: elzu'gott a va'ltoza's a feje
fo~lo~tt, e's most csak ne'z, mint a moziban. Megfelelo" strate'gia hia'nya'ban
sokan sokat hiba'znak. E's sokan olyan ha'tra'nyossa' va'lo' pozicio'kba vannak
beza'rva, amikbo"l csak komoly ero"feszi'te'ssel, a'ldozatokkal lehet kito~rni.
Nem csak a marxista'k ilyenek: pl. az orosztana'rok is megszi'vta'k a
rendszerva'lta'st. Az aze'rt csu'sztata's, hogy szu~kse'gszeru"en a jo'k
gyo"ztek. U'gy is, hogy jo'k a gyo"ztesek, meg u'gy is, hogy a jo'k gyo"ztesek.
Ko~ro~se'nyit nem olvastam, de gondolom, o" nem erre gondolt, hanem arra,
hogy eddig valamilyen szinten az e'rtelmise'g terme'szetes mozga'stere, az
ideolo'gia volt az eseme'nyek mozgato'ja, mi'g egy piacgazdasa'gban sokkal
nagyobb szerepe van a pe'nznek, a gazdasa'gi hatalomnak, ami nem ko~to"dik
jellege'ne'l fogva szu~kse'gszeru"en e'rtelmise'gi funkcio'khoz. Nem felte'tlen
ellente'tes vele: egyszeru"en ma's mezo"ben mozog.
Azt gondolom, hogy a klasszikus elit-e'rtelmise'g valo'ban kisebb szerepet
to~lt be egy norma'lis piacgazdasa'gban, mint amekkora't az elmu'lt e'vtizedek
magyar ta'rsadalma'ban beto~lto~tt. Fontosabb a szake'rtelmise'g, pl. egy jo'
pe'nzu~gyi, vagy jogi szake'rto", mint egy ko~lto". Ez "joggal" fa'jhat annak a
ko~lto"nek, aki ma'shoz van szokva. Felteszem, Ko~ro~se'nyi az o"
szo'szo'lo'juk. Szerintem persze egy banka'r ugyanu'gy lehet va'tesz, mint egy
koszoru's ko~lto".
Nem mondana'm, hogy a piacon sokan nem maximaliza'lja'k a profitot. Van
persze mio'pa, stb. De a non-profit ce'gek is profitot maximaliza'lnak,
csak ez a profit nem haszna'lhato' fel a tulajdonos(ok) szeme'lyes
fogyaszta'sa'ra, nem ja'r a re'szve'nyek uta'n osztale'k, hanem valami
"ta'rsadalmilag hasznosnak" i'te'lt teve'kenyse'gre - pl. o~szto~ndi'jakra -
ko~ltik. Etto"l me'g ezek a ce'gek is szu~kse'gszeru"en profitmaximaliza'la'sra
to~rnek, mert egy olyan gazdasa'gban, ahol a ce'gek a'ltala'ban profitot
maximaliza'lnak, az a'rral szemben u'szo'k jo' ese'llyel to~nkremennek.
Persze nem tagadhato', hogy a piacgazdasa'g a magas kultu'ra'ban, ku~lo~no~sen
a mu"ve'szetben alapveto"en konzervati'v. A Te pe'lda'd haszna'lva: Perlman
persze kiva'lo' hegedu"s. De nem biztos, hogy a legjobb. O" valamikor,
valamie'rt ismertte' va'lt, e's eze'rt o" az, akit jo'l el lehet adni. De
nagyon nehe'z ismertte' va'lni, e's ami'g ez nem sikeru~l, addig nagyon kicsi
az ese'lyed arra, hogy jo'l e'lj: kisebb, mint a felvila'gosult
abszolu'tizmusban. Ha sikeru~l kiugranod, jobban e'lsz a piacgazdasa'gban.
Ha nem, akkor jo' ese'llyel nem. Szerinted Schiff A. te'nyleg annyival jobb
zongorista, mint Kocsis Z., amennyivel to~bb lemezt adnak el az o" neve'vel?
Jo' piaca csak a befutott, "biztos" e'rte'keknek van, aka'rmi is az, a
kise'rletezo"k, a sorbo'l kilo'go'k aka'r e'hen is halhatnak, l. van Gogh.
(Ma a fejlett orsza'gokban persze ma'r sokkal nehezebb e'henhalni, mint
sza'z e've.) Az impresszionista'k eleinte ele'g rosszul e'ltek, mert a piac
e'rte'ki'te'lete szerint az akade'mikus festo"k voltak a meno"k, a biztos
befektete's. Perlman lemezeit eyg darabig akkor is sokan fogja'k megvenni,
amikor ma'r kio~regedett, e's ma'r rosszul ja'tszik, mert az o" neve't ismerik
az emberek. Konkre't pe'lda: to~bb u'j lemez kijo~tt Rampallal az uto'bbi
ido"ben, mint amennyi kezdo" fuvola's lemeze't la'thatod. Pedig Rampall ma'r
csak a re'gi nagy zene'sz a'rnye'ka. Valaha te'nyleg a legjobb volt, de
mostanra nagyon meglassult, biztos, hogy sok fiatal jobban ja'tszik na'la.
Soha nem adna' ki a Sony ezeket a lemezeket, ha csak a zene't hallgatna'k,
e's nem azt ne'zne'k, hogy Rampall neve eladja majd o"ket.
E'n az e'rvele'snek ezt a vonulata't ku~lo~nben is ele'g zavarosnak, hia'nyosna
k
e'rzem. Itt arro'l van szo', hogy a gazdasa'g a ta'rsadalom e'lete'nek csak egy
szegmense, e's a gazda'lkoda's mellett az embereket sok ma's is e'rdekel.
Legto~bben e'pp aze'rt vesznek re'szt a gazdasa'gban, hogy ott megkeresse'k az
igazi e'rdeklo"de'su~k kiele'gi'te'se'hez szu~kse'ges eszko~zo~ket. A legvadabb
piacgazdasa'gban is nagyon keve's olyan ember van, akinek csak gazdasa'gi
ce'ljai lenne'nek, semmi ma's ne e'rdekelne' o"ket. E'n inka'bb ezt
handsu'lyoztam volna: a kultu'ra, tudoma'ny, stb. le'nyege'ben eddig is a
piacon ki'vu~l volt, meg most is. Persze a gazdasa'g va'ltoza'sa'val a
kultu'ra, stb. finanszi'roza'sa is va'ltozik, ami szu~kse'gszeru"en maga'val
hozza azt, hogy ma's teru~letek, ma's emberek kapnak to~bb pe'nzt. Ez
fu~ggetlen atto'l, hogy o~sszesse'ge'ben to~bb vagy kevesebb pe'nz jut-e
e'rtelmise'gi funkcio'k, foglalkoza'sok finanszi'roza'sa'ra. Persze lehet, hogy
az ajto'k most bizony sok "magas" e'rtelmise'gi szakma sza'ma'ra mino"se'gre
valo' tekintet ne'lku~l gyorsan za'ro'dnak. L. Be'kesi, IMF, a Szabo'-Bod-Szabo
'
gazdasa'gi korma'nyzat o~ro~kse'ge, e's hasonlo' ci'mszavak.
Ko"ro~si Ga'bor
U.i. Az SZDSZ persze vesztett 1990-hez ke'pest, csak akkor ma'sok nyertek,
mint most, e's Antall akkor nem velu~k akart korma'nyt alaki'tani.
|
Tisztelt SZALON!
Nekem is nagyon tetszett a SZALON717!
Korabban igeretet tettem, hogy ugyan a vallassal kapcsolatba hozhato, de
tulajdonkeppen egy politikai temat szeretnek kibontani. A SZALON717-ben
Rona-Tas Akos tolmacsolasaban megjelent vitairat pontosan beletalal a
temaba, ugyanis ehez kapcsolodo gondolatokat szerettem volna magam is
elovezetni, aminek akar ez is lehetne a konkluzioja:
> A demokraciaban az ertelmiseg sem nem hos, sem nem
>aldozat, es nem is ellenfel. A demokraciaban az ertelmiseg
>kulcsjatekos, akinek feladata az, hogy nyilvanosan
>gondolkozzon a jatekszabalyok ertelmezeserol es
>alkalmazasarol, es mindarrol, amirol a jatekszabalyok nem
>szolnak.
Nagyon tetszik ez a gondolat. Minthogy en is ezt vallom, ezert neztem akko-
ra borzalommal azt, amit az elozo kormanyban ugykodo es hatalmat realizalo
ertelmiseg a demokracia urugyen fontossaganak es hivatastudatanak ki-
teljesitese erdekeben tett. (L. pl. Csurka Mester legujabb 6-oldalasat a
Magyar Forumban).
Hogy vegulis en miben latom azt a forrast, amibol a Kozep-Keletueropa-i
ertelmiseg a sajat szerepet, fontossag- es kuldetestudatat meritette es
ennek mi koze a Foldkozi Tenger keleti medencejebol szarmazo vallasokhoz
arrol majd kesobb szeretnek regelni.
Amig sort nem tudok keriteni a gondolatok megfogalmazasara, addig szives
turelmet kerek (l. VITA #52-ben Konkol Attila kereset).
Udvozlettel: Cser Ferenc
P.s. egy keresem lenne: el tudna-e valaki kuldeni a Csurka muvet? Akar
e-mailen, akar postan? Ez utobbi esetben bescannelnem es "kozkinccse"
tennem :-( Kivancsi vagyok.
|
