hogy van-e, kell-e legyen es mi legyen az egyes ember, ill. az
emberiseg celja, es e cel elerese boldogsagot okoz-e, az nem egy inherens
igazsag, hanem ki-ki egyeni "izlesenek" fuggvenye. a cel, mint fogalom,
emberi talalmany es szemelyfuggo. attol, hogy a vilag halad valami fele,
nem feltetlenul a vilag celja, egyszeruen csak arrafele halad. csak mi,
emberek beszelunk celokrol, hogy egy nem kivanatos allapotbol ki tudjuk
jelolni a helyes utat egy kivanatosabb allapotba. az mindenesetre teny,
hogy ezeket a celokat igen eroteljesen befolyasolja genallomanyunk es
tarsadalmi kornyezetunk (talan mas nem is), s minel jobban megfelelunk e
ketto elvarasainak ("programjainak") annal boldogabbnak erezzuk magunkat.
en meg nem talalkoztam olyan elo emberrel, aki ennek megfeleloen ne a
boldogsag hajkuraszasat tartotta volna legfobb celjanak, persze a
boldogsagot mindenki mashogy tudja elerni. pl. egy atlagembernek nyilvan
mas fogalmai vannak a boldogsagrol, mint kalkuttai terez anyanak, de
mindketto boldog akar(t) lenni. hogy aztan valakinek a szegenyek
segitesen, a "szabadsag" megelesen, vagy a foldi oromok hajkuraszasan
keresztul vezet az ut a boldogsaghoz, az mar maganugy.
feri
|
Hello Filo!
Par eszrevetelemet szeretnem leirni vilagunkkal kapcsolatban, bar
gondolom azt mar a "hivatasos" filozofusok reg letargyaltak, szamukra
ezek>amolyan buta kis teoriak lehetnek.
Az elet szamtalan teruleten periodikus lezajlasu folyamatokra
talalunk. Mar a Bibliaban is felmerul a het szuk- es a het bo esztendo
egymas utanisaga. Ezen esetben matematikailag is szep periodicitas van,
ahol a perioddus ido 14 ev. Rogton felmerul a kerdes: miert lenne az
eletben barmi is ilyen szimmetrikus?
A sajat szakmambol kiindulva (epitomernok) magam is talaltam olyan
periodikusan jelentkezo jelensegeket, ahol annak tudomanyosan semmi oka
sincs. De ha van is, a szimmetriaja figyelemre melto. Szamtalan jelenseg
magyarazata termeszetesen a csillagaszati periodusok, mint peldaul a
nappalok es ejszakak egymast koveto periodusai is (Je! Ujat Mondtam?-))),
megis szamtalan olyan jelenseg akad, ahol nem ilyen egyszeru, igazibol nem
tiszta az esetleges csillagasztoi periodicitassal fennallo kapcsolat.
Peldaim:
1. Utepites: Az utepitomernokoknek mind a mai napig
megmagyarazhatatlan az a megfigyeles, hogy az autoutak hasznalatuk kozben
miert nem egyenletesen mennek tonkre. Ugyanis hosszaban is produkalnak
kulonbsegeket. (Persze most a szemlelet kedveert egy hosszu egyenes
szakaszt nezunk, keresztezodes nelkul, stb.) Az a megdobbento eredmeny,
hogy fuggetlenul az ut anyagatol, dolesetol, stb.-tol, mindig ugyanannyi
km-es periodussal kovetik egymast a tonkremeneteli helyek. Ez igy mar eleg
indokolatlannak tunik, ugye? Szoval van egy buvos szam (nem tudom sajnos
pontosan hany km), amely periodus mellett az autopalyak (mindegyik!)
sinusosan jobban ill. kevesbe elhasznalodnak (tehat az amplitudo nem
azonos, de az ugye mare csak betudhato az anyagi minosegbeli
kulonbsegekenek!). Szoval hogy lehet ez?
2. Hidrologia: Ez a pelda sokkal egyszerubb, nem olyan sci-fi,
mint az elobbi, de a periodicitasa szot erdemel. A tapasztalat szerint a
folyokon lefuto arhullamok ill. alacsony vizallasok idoszakai mintegy 14
eves periodussal kovetik egymast (persze ez ugy ertendo, hogy erre a
"jel"-re sok egyeb kisebb periodusu jelenseg "zaj"-kent rarakodik, mint
pl. a tel utani (logikusan bekovetkezo) tavaszi arhullaok, stb.) Szoval
ezeken felul van egy 14 eves periodus, tehat 14 evenkent tetoznek az
arhullamok. Ezt enb azert tartom nagyon erdekesnek, mert teljesen
szinkronban van a bibliai het szuk- ill. het bo esztendo periodusaval,
amely ket jelenseg kozott a kapcsolt fennall, hiszen a termes jocskan fugg
a viztol, nemde? Nekem ebben az tetszik nagyon, hogy (bar nagyon meresz
feltetelezes) 2000 even keresztul lehet, hogy fennmaradt egy periodikus
jelenseg, annak torzulasa nelkul. De mondom, ez inkabb csak a szimmetria
erzekunknek tetszik, korantsem egyertelmu.
Biztosan az elet szamtalan egyeb teruletein elojonnek
indokolatlannak tuno periodusok, ill. ismeretlen okokbol eredok. Szivem
szerint en az egi mechanikai periodusokkal keresnek kapcsolatot, meg ha
nagyon attetelesen tartalmaznak is magukban a kapcsolatot, meg ha
egyelore szamisztikanak tunnenek is. Az altalam ismert, Fold mozgasaban
(leven leginklabb potencialisan felmerulo tenyezo) fellelheto periodus
ertekek (most a trivialis Fold forgason es keringesen tul):
1. luniszolaris precesszio: mintegy 25730 ev (evi 50,37'')
2. planetaris precesszio: mintegy 40000 ev (evi -0.11'')
3. polusvandorlas: fizikailag tisztazatlan jelenseg, de az biztos,
hogy foldtorteneti lepteku
Megjegyzes:
Tul hosszutavuak, esetleges hatasa emberi leptekkel nem merheto
4. csillagaszati nutacio: 18.6 ev
5. polusingadozas valodi periodusa: atlagban 435 nap, 405 es 457
nap kozott ingadozik, amely a Chandler-periodus szerint:
a 14 honapos Fold szabadnutaciojabol
es a 12 honapos kenyszernutaciobol tevodik ossze.
Chandler szerinti atlag igy 427 nap, Euler-periodus pedig
303 nap (joval korabbi eredmeny), amely kulonbseget a Fold
rugalmassagaval indokolnak.
Szoval itt van egy par szam, amely "buvos szam"-kent meg is jelenhetne,
mint valamilyen visszatero jelenseg periodusa, de nem igazan ismerek ilyen
periodusuakat. Aki igen, az legyen szives jelentkezzen, sokat segitene
vele. Viszont itt van ez a 14 eves periodus. Mibol ered? Magam
csillagaszati eredetet nem ismerek ra, pedig szep szimmetrikus lenne, es
logikus is, hogy a nagy tomegek mozgasai indukaljak az aprobb
jelensegeket, megha a fizikai kapcsolat nem is erezheto kozottuk. Az
asztrologusok is szeretnenek kapcsolatot talalni, de hat eddig meg nincs
igazan. Tehat: mi indukalja a periodusainkat?
1. Legegyeszerubb: "hat nem latod, hogy ez Isten jelzese Feled?"
Lehet, de a sci-fivel most nem foglalkozunk.
2. Valamilyen fizikai jelenseg, egy rejtelyes F ero, vagy egy
hullamgenerator, amelyik parhuzamosan szamtalan periodusu
hullam generalasara kepes, tetszoleges fizikai mennyiseg
eseten (ido, kopas, barmi) !?Ez nem egy isteni kepesseg?!
3. A kisebb jelensegeket toluk nagyobb, de egyetemes ertelemben
valtozatlanul apro jelensegekbol ered. De itt is felmerul
a nagyobb folyamatnak az eredete, hogy bar tobb lepcson
keresztul, de annak is valamilyen egyetemes jelensegbol
kell szarmaznia. Persze a periodus eltolodhat, de nem
igazan szereti a frekvenciajat az eredeti periodus idotol
fuggetleniteni, ha nem tevedek.
4. Es az allando kerdes ("ki alkotta az alkotot?") most sem hagy
nyugodni, hogy honnan es miert ezek a periodusok?
Epito jellegu hozzaszolasokat szeretnek, nagyon orulnek, hogyha valaki
konyvet/internet cimet/akarmit tudna ajanlani a temat illetoleg (sajnos
csak Japanbol elerhetovel tudok mit kezdeni), sajat tapasztalait leirna
(az elet milyen teruleten milyen periodusokkal talalkozott, milyen
"periodus elmelet"-ekrol hallott), ill. mi a velemenye. Filozofiai
velemenyem pedig kesobb.
Udv Foldvary Lorant
|
