Szerintem a Michelson Morley kiserlet egyszeruen csak az eter letezeset
tagadja.
Vagyis: Bejon egy feny valamilyen sebesseggel a rendszerembe kivulrol, azt
kettevalasztom, a ket reszt ujra osszerakom es merem az interferenciat.
Ez azt jelenti, hogy az erdekes dolog az en rendszeremben tortenik, amiben a
tukrok EGYMASHOZ KEPEST allanak, tehat csak azt tudom, hogy a ket meroleges
karon a sebeseg ugyanaz, de nem tudom, hogy mennyi. Vegiggondolva tokelete-
sen visszaverodo golyokkal fotonok helyett, inerciarendszerben sem lenne 
semmi kulonbseg.

Vagy tevedek?

Magat a fenysebesseget kellene megmerni tavolodo csillag fenyevel.
Mas kerdes ennek a gyakorlati megvalositasa.

Tatar Levente

Sziasztok,

> Mostanaban megint tobben strapaljak az agytekerve-
> nyeimet a fenynel nagyobb sebessegu objektumokkal(?).

  Szerintem nagyon vigyazni kell azzal, hogy mit is hatarol be a
fenysebesseg. Fogok egy lampat, es forgatgom. Ha eleg messze van
tolem az ernyo, akkor az *arnyeka* nyugodtan mozoghat fenysebesseg
felett. Hasonloan, ha tolem tavolodik ket test kozel fenysebesseggel,
akkor lathatom azt, hogy a latszolagos relativ sebesseguk fenysebesseg
felett van. Ami 'tiltott' (illetve nem igazan az) az az, hogy
*informaciot* tovabbits fenysebesseg felett.
  Meg nagyob kaosz van alt. rel.-ben. Ott meg annak sincs akadalya, hogy
egy test megfigyelt sebessege fenysebesseg felett legyen, mert ott a ter
*is* nyulhat, novelve a megfigyelt sebesseget. Informaciot megint nem
tud az ember fenysebesseg felett tovabbitani, de nagyon meg tudja kavarni
az ember intuiciojat. Ez nemhogy lehetseges, de a vilagegyetem tele van
fenysebesseg felett tavolodo objektumokkal.

> En ugy tanultam, hogy az emberi hallas a spektrum 20 kHz
> alatti reszet erzekeli, de mar 12 KHz folott kezd leesni
> az erzekenyseg. Nehany eve, meg az egyetemen hallottam
> hogy egyes meresek szerint a vajtfulo hifistak szignifikansan
> "megereztek" amikor laborkiserletben lekevertek a spektrumbol
> a 20-50 kHz kozti reszt, de az 50 kHz folottit mar senki nem
> vette eszre.

  Lenne egy otletem, ami megmagyarazza az egeszet: Tokeletes
alulatereszto szuro nincs, nem is lehet. Ha lenne, csunya problemakat
okozna a kazualitassal.  Ennek megfeleloen amikor lekeversz (mondjuk)
30 kHz-nel, az fog extra torzitast okozni 10 kHz-nel *is*. Lehet, hogy
ezt halljak a vajtfuluek.
  Mintavetelezes: Itt is ez a problema. 44kHz (CD minoseg) eseten a
felvetelnel *kell* egy 22KHz-es szuro a bemeneten. Ilyet nagyon nehez
csinalni, es valami torzitasa lesz a hallhato tartomanyban is. Radio
(28kHz mintavetel) eseten meg rosszabb a helyzet. Erre talaltak ki azt
a megoldast, hogy sokkal nagyobb a mintaveteli frekvencia a studioban.
Az ehhez szukseges szuro mar nem kell hogy annyira jo legyen (sokkal
olcsobb), es a 22 KHz-es szurest mar digitalisan csinaljak, ahol mar
nincs problema a kauzalitassal, igy megvalosithato (eltekintve a
kvantalasi zajtol -- a 16 bit linearis A/D/A konverzio nem is annyira
jo, mint hisszuk, mert a fulunk logaritmikus).  Mintha 96Khz-nel
kezdenenek, de nem vagyok benne biztos. Hasonlo okokbol novelik a
frekvenciat CD lejatszokban, elkvegre ott is kell egy szuro a D/A
konverter utan. Ha nagyobb a frekvencia, akkor ez a szuro nem annyira
kritikus.
  Egy biztos, soha nem hallottam meg olyan Hi-Fi berendezest, ami
megkozelitett volna erzetben egy templomi orgonakoncertet, ugyhogy
van hova fejlodni.
  Masik problema, hogy mint csillagasz, eleg sokat dolgozom 16 bites
A/D konverterekkel (CCD detektorokban). Meg nekunk se igazan mukodnek,
pedig mi csak 30 kHz korul hajtjuk meg oket, folyekony nitrogennel
hutjuk, halalra stabilizaljuk oket, stb. Kb. 15 bit az, ahol
linearisak, egy bit biztos elveszik. Es meg ehhez is sok utolagos
korrekcio kell. Aki ezek utan azt mondja, hogy neki tok jo 24 bites A/D
konvertere van, annak nem hiszem el (kb. $50 000-et koltunk egy CCD-re,
ugyhogy nem hinnem, hogy a sarki boltban vennek az A/D konvertereket).
Lehet, hogy 24 bitre konvertal, de hogy atveres az egesz, az biztos.
Megkerdezem majd a radiosokat, hogy ok mit csinalnak, de emlekeim
szerint ok is 16 biten mennek. Gondolom nem veletlenul. Amator
cuccokban ($2000, ha jol emlekszem) a 8 bites konverzio alacsony
frekvencian mar jonak szamit.
  Az a baj, hogy nem tudom, az emberi hallas mennyire erzekeny.
Valahonnan remlik, hogy intenzitasban 8-9 nagysagrendet fog at (az
eppen meghallom es a fajdalomkuszob kozott). Ehhez 30 bit kellene...

Gyula

Hali,

> Nehany eve, meg az egyetemen hallottam hogy egyes meresek szerint a
> vajtfulo hifistak szignifikansan "megereztek" amikor laborkiserletben
> lekevertek a spektrumbol a 20-50 kHz kozti reszt, de az 50 kHz folottit
> mar senki nem vette eszre.

Egy-masfel eve a TIPP-en volt errol szo, hosszabb vita utan ott szuletett
az alabbi magyarazat (sajnos nem tudom, kitol szarmazik, de ha megkapom a
HIX CDROM-ot es veszek hozza CDROM olvasot, utana tudok nezni.

Van egy rem egyszeru valasz a kerdesedre: az ember fule nem linearis.
A (termeszetes) zeneben meglevo 20 kHz folotti komponensekbol is lesz
a fuledben a keveres hatasara 20 kHz alatti resz, amit mar atvisz a
fuledben a detektor. Tehat ha a rogzitesnel ezeket a 20 kHz folotti
komponenseket kihagyod, akkor jo fulu emberek szamara erezheto reszt
hagysz ki. Analog technikak (nagyon szuper lemezjatszok) atvihetnek
valamit ebbol a 20 kHz folotti tartomanybol, a CD-nel nagyon kemeny
vagas tortenik, igy erre elvi lehetoseg sem marad. Az en hallasom kb
14 kHz-nel veget er, igy szamomra nemigen jelentene katartikus elmenyt
a 100 kHz-zel mintavetelezett zene hallgatasa, de biztosan van, akit
ugyanugy zavar a legmagasabb hangoknal hianyzo szinezet, mint engem
az aluljaroban vett olcso Beethoven-CD-rol jovo sistergo zaj.

Egyebkent nagyon erdekes (es a termeszetgyogyaszattal rokonithato) a
dolog pszichologiaja: akiknek eleg jo a fule es *erzik* a kulonbseget,
de nem tudjak az okat (a fenti is csak egy feltetelezes, de hiheto),
kitalalnak hozza mindenfele magyarazatokat, tobbsegben suletlenseget.
A biologiahoz, fizikahoz konyito embereket a suletlensegek irritaljak,
igy aztan a magyarazattal egyutt a magyarazott jelenseget is kiontik.

Ez persze nem jelenti azt, hogy minden divatos parajelenseg mogott van
valami, csak azt, hogy nehany mogott *esetleg* lehet, az ellenorzott
vizsgalatokat viszont szabotaljak a divatbol penzt csinalo szelhamosok.

Udv///Laci