> Felado : Sarkadi Dezso
> E-mail : [Hungary]
> Temakor: A fizikai inga egy tulajdonsaga 2.
A Tudomany #162-es szamaban mar roviden irtam a fizikai inga egy
kiserletileg tapasztalt "furcsasagarol".
A gravitacios kiserleteim soran a fizikai inga egy erdekes tulajdonsagat
tapasztaltam, amely harom kulonbozo kivitelu fizikai inganal egymastol
fuggetlenul jelentkezett. A harom fizikai inga mind tomegeben, mind
geometriajaban kulonbozik egymastol:
c*A^2*OM^2 >= 1 [m^3/s^3] (korulbelul)
Itt c a fenysebesseg, A a fizikai inga amplitudoja, OM=2pi/T, T az inga
lengesi ideje. Az egyenlotlenseg egyre inkabb kozeliti az egyenloseget,
minel kisebb az inga amplitudoja /az inga T lengesi ideje kismertekben
fugg az amplitudotol, a mereseim szerint az amplitudo csokkenesevel
a T lengesi ido is csokken/. A fenti egyenlotlenseg termeszetes
egysegrendszerben dimenziotlanul is felirhato, azaz teljesiti azt a fizikai
elvarast /hipotezist/, hogy az alapveto, egzakt fizikai egyenletek
dimenziomentesek. De ez az egzaktsaghoz csak szukseges feltetel!
A fizikai hatteret, remelem, az elkovetkezo Tudomany szamokban
reszletesebben is meg tudom vilagitani. Itt roviden csak annyit, hogy ha
ez nem teljesulne, a fizikai inga gravitacio-meresi erzekenysege
korlatlanul novelheto lenne. Itt egyben uzenek Nagy Attilanak az
USA-ba, hogy nem a Fold, vagy a Hold kerulete lenyeges az allitasban.
En a NASA-nak azert javasolnam a fenti egyenlotlenseg ellenorzeset
a Holdon, mert igencsak valoszinu, hogy mindenutt a vilagon igaznak
kell lennie /valoszinuleg univerzalis/.
Hajdu Csabanak:
Elnezest, hogy kulon nem jeleztem azt, hogy SI-ben irtam fel az egyenletet
/egyenlotlenseget/. Annyira megszoktam mar az SI egysegek alkalmazasat,
hogy kulon nem szoktam jelezni, csak ha mas egysegrendszert hasznalok.
Re: Tudomany #166 Kapas Peternek:
Kedves Peter, ne haragudj, hogy Hajdu Csaba szavaival e'lek: Hajaj...
A #162-es szamban leirtakat teljes mertekben kiforditottad, sokmindent
magadra ertettel, holott senkit sem /Teged sem/ oktattam ki. A leirtakert
vallalom a feleloseget. Azt legalabb elismerheted, hogy egy-egy
fizikai problemat kulonbozo modszerekkel is meg lehet oldani. A fizikus
kepzes soran oktatjak a mechanika kulonbozo megfogalmazasait, amelyek
mogott teljesen eltero fizikai kep, illetve matematika van. Termeszetesen
a vegeredmenynek azonosnak kell lenni minden esetben. Tehat eltero
fizikai kepekbol es szemleletbol is lehet "egzakt" eredmenyeket kihozni.
Egy dolgodat eszreveteleztem a Tud #161 szamban, hogy az ott szereplo
1./ es 2./ pontokban a centralis eroter megfogalmazasa nem egeszen
pontos, de ne lovagoljunk a leirtakon, biztos vagyok benne, hogy helyesen
ertelmezed a centralis eroteret es potencialt.
A publikalason folyamatosan dolgozunk, az, hogy eddig meg nem tudok
felmutatni publikaciot a BS gravitaciorol, annak egyetlen oka, hogy a
biralok reszerol sorozatosan es jogosan merulnek fel tovabbi igenyek a
kiserleteink reszleteirol, mivel nem kis dolgot allitunk.
Termeszetesen sem en, sem Bodonyi Laszlo nem tartjuk magunkat
tevedhetetlennek, azt viszont nem irod, hogy miben van konkretan az en
tevedesem.
A "lesajnalas" fogalmaval nem nagyon szeretek foglalkozani, Lenard Fulop
is "lesajnalta" Einsteint. Nehogy megint felreertsd, en Teged nem
"sajnallak le"!
Telegdy Attilanak uzenem /Tud#163/, hogy az Eotvos ingaval kapcsolatos
informacioja valoban igaz lehet. A Dunan uszo hajok valoban
befolyasolhattak Eotvos gravitacios mereseit. A fizikai ingaval vegzett
kiserleteink soran egyertelmuen kimutathato az inga kornyezeteben
kb. 6-8 meter tavolsagban "elsetalo" ember tomegenek a hatasa.
Ennek okarol mar a korabbi cikkeimben valahol irtam. Mozgo tomegek
eseten a gravitacios ter energiaja megvaltozik, ennek hatasa a kiserleteink
es az elmelet szerint is SQRT(G*M/R)-el aranyos, ahol M a mozgo tomeg,
R a mozgotomeg atlagos tavolsaga. A G negyzetgyoke SI rendszerben
mar 10^-5 nagysagrendu, ezert nagy a merheto effektus.
Cserny Istvannak valaszolva /Tud#163/: az egyenlo tomegek gravitaciojanak
vizsgalatara javaslod a Cavendish ingat. A tavoli jovoben biztosan meg fogjuk
csinalni. Pista javaslata valoszinuleg azzal a feltevessel kapcsolatos, hogy a
BS gravitacio csak a fizikai inga ismeretlen sajatossagabol kovetkezik, es
valoszinuleg nem mutathato ki a gravitacios minimum Cavendish inga eseten.
/Ezt a nyugati referalok is felvetettek./ A gazfelhot alkoto egyenlo tomegu
reszecskek gravitaciojarol mar irtam a Tudomanyban /valahol/, de majd meg
visszaterek ra. Udvozlettel: Sarkadi Dezso
Tel: 75/317-898, lakas 75/311-383
Lakcim: 7030 PAKS, Kishegyi ut. 16. Paks, 1997 augusztus 13. / V15 /
------ =_NextPart_000_01BCA7DB.0666AD40--
|