>=======================================================
>Felado :  [International]
>Temakor: Tavoli bolygok ( 8 sor )
>Idopont: Thu Dec 16 11:09:51 EST 1999 TUDOMANY #969
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>> 	Ma olvastam egy hetilapban, hogy megtalaltak az elso kozvetett
>> bizonyitekot a naprendszerunkon kivuli bolygok letezeserol. Egy Pegazus
>> csillagkep-beli csillagrol volt szo amelyen bolygo arnyekot tapasztaltak.
>> Valamint ugyanitt irta hogy eddig 27 "idegen" bolygorol tudtak (ezekre
>> kozvetlen bizonyitekok vannak).
>> 	Tudna errol valaki egy par szot irni.
>
>Mostanában ilyen adatokra van szükségem...
Kedves Csaba!

>> Ma olvastam egy hetilapban, hogy megtalaltak az elso kozvetett
>> bizonyitekot a naprendszerunkon kivuli bolygok letezeserol. Egy Pegazus
>> csillagkep-beli csillagrol volt szo amelyen bolygo arnyekot tapasztaltak.
>> Valamint ugyanitt irta hogy eddig 27 "idegen" bolygorol tudtak (ezekre
>> kozvetlen bizonyitekok vannak).
Naprendszeren kivuli bolygok kimutatasara tobbfele modszer letezik:
1. Neutroncsillagok pulzusainak erkezesi ideje periodikusan valtozik,
ha bolygok keringenek korulotte, mert ilyenkor a pulzar a rendszer tomeg-
kozeppontja korul kering. A PSR 1257+12 pulzar korul harom bolygot
fedeztek fel ezzel a modszerrel.
2. Asztrometriai módszer: a csillagok egi poziciojanak merese korulotte
keringo testek jelenletet mutathatja ki. Igy talaltak a Lalande 21185
korul ket Jupiter szeru bolygot.
3. Spektroszkopiai modszerek: a periodikusan kozeledo-tavolodo csillag
szinkepvonalak Doppler eltolodasa figyelheto meg, ha a csillag bolygoinak
palyasikja nem meroleges a latoiranyra.  Az upszilon Andromedae koruli
harom bolygot bolygot igy fedeztek fel.
4. Egyes csillagokat ovezo protoplanetaris korongokban jelenlevo anyagmentes
resek a bennuk keringo bolygokra utalnak. Ilyeneket a beta Pictorisban
figyeltek meg.
5. Bolygok gravitacios lencsekent viselkedhetnek, s rovid idore
felerosithetik egy eppen mogejuk kerult csillag fenyet. Ilyen mikrolencse
pl. a tavaly megfigyelt MACHO98-BLG-35. Az ilyeneket nem soroljak be a
felfedezett bolygok koze.
6. Bolygo elhaladasa a csillag elott legyengitheti a csillag fenyet.
A HD 209 458 jelu csillag 1.7 %-os gyenguleset eszlelve 3.5 nap
keringesideju bolygot fedeztek fel. A majdnem Jupiter tomegu bolygo
felszini homerdeklete a csillaghoz valo kozelseg miatt 2000 Celsius fok,
ha raneznenk, azt latnank, hogy feheren izzik. De mivel csillaga sokkal
forrobb, ha ele kerul, learnyekol egy reszt belole. (Erre vonatkozott
a kerdes.)
7. Naprendszeren kivuli bolygo lefotozasara meg nem volt pelda. A Hubble
tavaly mintha megorokitett volna egy bolygot, de a szinkepelemzesek
tisztaztak, hogy egy hattercsillagrol van szo, melyet a feny utjaba eso
hidrogenfelhok szineznek vorosre.
A temarol az 1997-es es a 2000-es Csillagaszati Evkonyvben
jelent meg cikk.

Udv:
Kalman

Ui.: Bocsanat mindenkitol, mert a negativ tomegrol szolo hozzaszolasomban
kimaradt, hogy a "glider" vitorlazo repulogepet jelent.

Sziasztok

Az atmeneti fajok problemajaval kapcsolatban szeretnek bemutatni egy a
listan tudomasom szerint eddig meg nem kepviselt allaspontot.

Isvara irta:

> Nem latom megalapozottnak az eszreveteledet. Az evolucioelmelet joslata
> szerint millionyi atmeneti formanak kellene lennie a kulonbozo fajok es
> osztalyok kozott. Ez a joslata az elmeletnek egyaltalan nem valt be.

Az hogy az elemeletnek mi a joslata es, hogy az "bevalt" vagy sem ugy
gondolom ennel azert bonyorultabb kerdes, lassuk:

Az hogy egy fajbol mennyi kovulet maradt fenn az joreszt attol fugg, hogy az
adott faj mennyi ideig volt jelen az evolucio porondjan. Az evolucioban a
fajok valtozasa kulonbozo sebessegu lehet attol fuggoen, hogy a kozelitoleg 250.000 kovuletfajt
> gyujtottek ossze és osztalyoztak eddig...Az evolucio elmeletet es a
> valoszinuseg torvenyeit alkalmazva, ennek a 250.000 fajnak a nagyresze
> atmeneti forma kellene legyen." (Duane T. Gish: The Origin of Mammals)

Tehat az "evolucio elmeletet es a valoszinuseg torvenyet" helyesen
alkalmazva a fentiek alapjan a kovetkezo konkluziot lehet levonni:
A kovuletekben olyan fajokat talalhatunk nagyobb valoszinuseggel
amik hosszu ideig stabilan fennmaradtak igy sokkal tobb
(nagysagrandekkel tobb) egyeduk letezett mint az atmeneti fajoknak.
Ezert talaltunk (es valoszinuleg fugunk talalni) keves atmeneti fajt a
leletek kozott. A fentmaradt leletek eloszlasa a fajok evolucios eletkoranak
eloszlasaval korrelal. Az megint mas kerdes, hogy a megtalalt es fentmaradt
leletek hogyan korrelalnak egymassal :)

Regebben volt szo az evolucio empirikus vizsgalatanak a lehetosegerol. A
mesterseges intelligencia kutatasok soran mar a 70-es evekben keszitettek
matematikai modelleket az evoluciora es szamitogepes szimulaciok
segitsegevel remekul lehet vizsgalni az evolucio mechenizmusat. Ezekkel az
algoritmusokkal (Genetic Algorithms, Evolutionary Algorithms) rengeteg olyan
dolgot terveztek mar amik felulmuljak az emberi mernokok terveit. (pl.:
sugarhajtomu, repulogep szarny, utemterv, jatek strategia stb).
Az evolucio mechanizmusa tehat remekul mukodik a szamitogepes
vilagban, es szamszeruen merheto pl, hogy miert van olyan keves atmeneti faj
a leletek kozott.
(Tovabbi infokat, cikkeket, demokat stb szivesen kuldok)

Udv
Bogyom

Sziasztok!

Valaki tud hasznos tanácsokat adni fügebokor apolasaval kapcsolatban?
A legjobban az erdekelne, hogy kell e metszeni és hogy, illetve hogyan lehet
szaporitani.
Hol tudok erröl informaciot beszerezni?
Legyszi e-mail irjatok!
Elöre is köszi,

Maca