Haho Mindenki!

Johnak talan segit, az allatvilagon meg ki tudja...

	Evekkel ezelott kongattak sokkal nagyobb erovel a veszharangot mindazok,
akiknek tudomasa volt arrol, hogy az elmult husz ev alatt jelentos
mertekben megnott a Fold vizeiben (es itt van a kutya eltemetve) az atlagos
osztrogen (es szarmazekainak) szintje. 
	Ez nagyjabol annyit jelent, hogy az emberi fogyasztasbol (antibebi
tablettak) szarmazo osztrogenszarmazekok megjelentek a vilag vizeiben.
Igaz, nem tul nagy koncentracioban, de ez sajnos elegendo ahhoz, hogy
bizonyos fajok (foleg alacsonyabbrenduek: puhatestuek, halak, hullok)
szervezeteben a normalis nemi fejlodest, mukodest rendesen megzavarja. 
	Ami megdobbento, hogy a vilag tobb pontjarol, Florida, Svedorszag, Japan
majdhogynem egyidoben jeleztek, hogy itt bizony nagy baj van....	:-,

	Az, hogy a human osztrogenfogyasztas mennyire hozhato kapcsolatba a
megjelent alacsonykoncentracioju osztrogenszarmazekokkal, az egy kicsit
ketseges, mert a problema megjelenese elott senki fejeben meg nem fordult
ezen vegyuletek merese az oceanok vizeiben. 
	Az viszont kiderult, hogy ezen vegyuletek nem bomlanak le olyan konnyen,
mint azt elotte gondoltak. Foleg azert nem, mert az emberek szamara keszult
gyogyszerek nem az eredeti (ertsd bejaratott biologiai uton lebomlo)
vegyuletekbol alnak, hanem modositottakbol, ami azert szukseges, hogy a
leheto legkevesebbet avatkozzunk az emberi hormonrendszerbe. Ez csak ugy
erheto el, ha nem pontosan ugyanazt a vegyuletet adjuk a dolgozonak, hanem
egy mukodeseben hasonlo, de szerkezeteben kulonbozot. Ahhoz, hogy a
gyogyszert hatasosabba tegyek, a molekulakat tovabb modositjak acelbol,
hogy a szervezetben fellelheto korulmenyek ellenere stabilak legyenek, pl.
ellenalljanak a gyomorban, belekben talalhato agressziv korulmenyeknek, a
human sejtekben megtalalhato enzimek csak lassan tudjak eltavolitani,
atalakitani oket.
	Ennek viszont az a kovetkezmenye, hogy ezekre a molekulakra nincs meg a
termeszetben, az evolucio altal kialakitott, viszonylag gyors lebontasi
folyamat, ezenfelul joval stabilabbak, mint a termeszetes homologok. Vagyis
ezen molekulak a "termeszetes" hormonokhoz kepest sokkal tovabb kepesek
"eletben maradni", hatasukat kifejteni.

	Ami szomoru a tortenetben, hogy a vegyuletek tovabbi tulajdonsaga, hogy
konnyeden athatolnak a sejthartyan. Ez annyit jelent, hogy a vizben elo,
fejlodo szervezetek  akar akarjak, akar nem, oralis (ertsd szajon
keresztuli) adagolas ellenere folyamatosan erintkeznek ezekkel a
vegyuletekkel: a molekulak nagyobb nehezseg nelkul athatolnak a boron, es
jelen vannak az egyed szervezeteben.
	Minthogy hormonokrol, hormonszeru molekulakrol van szo, ezen vegyuletek
mar rendkivul alacsony koncentracioban is kifejtik hatasukat.

	Az evolucio fejlodese soran a hormonrendszer is egyre bonyolultabba,
osszehangoltabba valt. Az ok, hogy foleg alacsonyabbrendu allatok
fejlodeset zavarjak meg ezek a vegyuletek abban keresendo, hogy ezekben az
allatfajokban meg kevesbe specifikus a hormonrendszer, ami annyit jelent,
hogy sokkal tobbfajta, kevesbe hasonlo felepitesu molekula is "elvegzi"
ugyanazt a feleadatot. 
	Vagyis az emberi, es csak emberi fogyasztasra szant, modositott noi
hormonok hatassal vannak ezen allatfajok hormonrendszerere, megpedig
nagyjabol ugyanugy, ahogy az emberere is. Vagyis noi nemi tulmukodest
okoznak a him egyedekben, ami a spermasejt kepzes gyenguleseben vagy
elmaradasaban, a himivarsejtek eletkepessegenek drasztikus csokkeneseben, a
parzokedv lanyhulasaban fejezodik ki.

Nagyjabol ennyi.

Remelem, nem voltam tul bonyolult.

Udvozlet,

Laszlo

Hali!

Gondolom mar mindannyian ertesultetek arrol, hogy jelentos mennyisegu
rovarirtoszer kerult a Dunaba Szaszhalombattanal. Ez tobb, mint szaz mazsa
hal pusztulasahoz vezetett. Tudja-e valaki pontosan, hogy mi volt a
hatoanyaga a vizbe kerult szernek? Felmerult, hogy a beta-cipermethrin
okozta a pusztulast. Nekem viszont BIZTOS infora volna szuksegem. Ha valaki
rendelkezik vele, ossza meg velem.

Elore is koszi!

Balint Tamas

Rendelheto ekezetesen is, es automatikusan lemondhato (ld. impresszum).

B O C S   F o r d i t o                              http://BOCS.HU
= = = = = = = = = = = =

                    - - -   48. szam   - - -  (III. evf. 1998 majus 29.)

                              TARTALOM   (44 ezer leutes)

"Nem talalom az egyik legjobb konyvemet. Hiaba keresgelek a polcomon.
Tobb
mint tiz eve jelent meg 500 peldanyban, az volt a cime, hogy Okologiai
kapcsolatok. Nem tudom, nelkule mire megyek. Amit a fejlodesrol tudtam,
az
mind ebben a konyvben volt. Mar akkor is legalabb tiz eves irasok
voltak,
de magyarul nagyon frissnek tuntek..." - irja Gado Gyorgy Pal, a
kozismert
tevesorozat, a Talpalatnyi Zold szerkesztoje (Hang, 98 febr.).

Nem csoda, hogy nem talalja ezt a csodas konyvet, hiszen lassan masfel
evtizede, hogy megjelent (belul 1984, a boritojan 1983 szerepel), es
konyvarusi forgalomba nem kerulhetett. A Selyemgombolyito adta ki, amely
akkor meg csak kis szellemi kort jelentett a Nepmuvelesi Intezet
kereteben. (A mai Selyemgombolyito helyreallitott ovalis epuletebe csak
1994 vegen koltozhettunk be.)

Orommel hivhatjuk fel a figyelmet arra, hogy a konyv tanulmanyai
folkerultek weboldalunkra (http://bocs.hu), igy most mar szeles kor
szamara konnyen olvashatok.

E szamunk ebbol a kotetbol hozza a Budapest Klub alapitojanak, Laszlo
Ervinnek a tanulmanyat.

1. Laszlo Ervin: A modernseg eszrevetlen elavulasa

2. Kornyezeti Neveles: A zold fogyaszto kalauza. Vasarloi kezikonyv
kornyezetkmelo arucikkekhez